Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-20 / 90. szám
Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7'50 P. - Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/« engedmény Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja: 1 - 39. Postacheque 29596 Alapította : JÓBA El .EK Felelős szerkeszti: VERTSE K. ANDOR Nyíregyháza, 1930. április 20. * Vasárnap ^ J, évfolyam. 90. sz. Mezőgazdasági helyzetünk Irta: Bud János dr. m. kir. kereskedelemügyi és közgazdasági miniszter A' trianoni szerződés Magyarországot nem csupán lakosságának báromötödétől, s területének több, mint kétharmadrészétől, hanem egyúttal számos elsőrendű nyersanyagától (fa, ércek, só, földgáz stb.) is egészében vagy túlnyomó részében megfosztván, országunkat teljesen uj gazdasági helyzet elé állította. A világháborúig kifejezetten mezőgazdasági jellegű országban a területi változások következtében az ipar és kereskedelem, viszont, fokozottabb jelentőségre tett szert. A háborús korszakot követően, az európai kereskedelmi politikában jelentkező elzáikózó irány zat pedig, szükségszerűen, a mi közgazdaságunkban is visszahatást idézvén elő, országunk fokozódó iparosodását eredményezte. Régi — az ország mezőgazdaságában gyökerező — iparágaink (malom, sör, szesz, cukor stb. iparok) mellett számos más iparág, elsősorban a textilipar indult szép fejlődésnek és csak természetes, hogy a magyar törvényhozás amidőn az 1924. évi XXI. tc.-be iktatott uj — csupán Magyarország gazdasági tagozódását szem előtt tartó — magyar autonom vámtarifát megalkotta, a hazai mezőgazdaság megfelelő védelme mellett, az ipart is kellő támogatásban kívánta részesíteni. Az említett vámtarifának 1925. január 1 -évei történt életbelépése óta, egyébként, Magyarország nyolc állammal (Ausztriával, Csehszlovákiával, Franciaországgal, Gö rögországgal, Lengyelországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal s Törökországgal) létesített — tarifális megállapodásokat is tartalmazó — kereskedelmi egyezményeket, amelyeknek révén, az autonom tételek nagy része már — és pedig számos esetben igen jelentékeny mérvben — mérsékeltetett. Emellett megjegyzendő, hogy Magyarország — mely eddig összesen huszonkilenc állammal rendezte már kereskedelempolitikai viszonyát — részben, még az említett autonom vámtarifa életbelépése előtt megszüntette a behozatali és kiviteli korlátozásokat és pedig első gyanánt a középeurópai államok sorában és ezidőszerint, nálunk, csupán oly korlátozások vannak érvényben amelyek a trianoni és egyéb nemzetközi szerződéseinkből folynak, illetve, amelyeket közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi- és közbiztonsági szempontok tesznek szükségesekké, illetőleg, még néhány, a hazai ipar részére feltétlenül szükségelt, de nehezen beszerezhető nyersanyag (pl. fémhulladék) szabad kivitelét kötjük külön engedélyhez. Az elmúlt 1929 esztendő külkereskedelmi forgalmáról most már végleges adatok állnak rendelkezésre, s ezekből kivehetőleg, — Magyarország összes kivitelének értéke 1042.2, behozataláé pedig 1.065 miüió pengő lévén, kereskedelmi mérlegünk, mindössze, 22.8 millió pengő hiánnyal zárult. Az 1928 év megfelelő adataival, amikor a behozatal értéke 1.189, a kivitelé pedig 818.7, behozatali többlet tehát 370.3 millió pengő volt. összehasonlítva, az eredmény igen lényeges javulást mutat. Nem szabad azonban, természetesen, szem elől téveszteni, — hogy a behozatal erősmérvü csökkenése, bizonyos tekintetben, az elmúlt gazdasági év viszonyainak kedvezőtlen alakulásaiban, s igy, a csökkent vásárlási képességben is leli magyarázatát. Másrészt, a kivitel viszonylagosan jelentékenyebb mérvű emelkedése — és pedig nemcsak a mezőgazdasági terményeké, hanem az ipari cikkekéi is — kétségtelenül "kedvező jelenség. Ez utóbbi eredmény Iétrejövctelében már eredményesen munkálkodott közre az 1929 év legelején megalakult Magyar Külkereskedelmi Intézet rt. és a Mezőgazdasági Termény és Termékforgalmi Intézet, nemkülönben az a körülmény is, hogy amerikai tőke bekapcsolásával sikerült a kivitel számára viszonylag kedvező feltételek mellett hitelt biztosítani. f Közgazdasági helyzetünk további javulását illetően legfontosabb jelentőséggel elsősorban a hitel kérdése bir. Igaz, hogy a szanálás megkezdése óta a belföldi tőkeképződés örvendetes mérvben halad (1930. január végével a m. kir. postatakarékpénztárnál és a legjelentősebb tizenhárom budapesti pénzintézetnél 614.3 millió pengő volt a takarékbetét, illetve 823.6 millió pengő folyószámla betét gyanánt elhelyezve, amely összegek, a megfelelő békebeli összegek 61.3 százalékára, illetőleg 96.2 százalékára rúgnak), ezek a természetszerűleg viszonylag lassan növekvő tőkék azonban, még hosszú ideig nem lesznek egymagukban elégségesek az erős belföldi tőkeszükséglet fedezésére. Magyarország ennek következtében belföldi tőkére szorul. Állami költségvetésünk egyensúlya biztosítva van, a pengő árfolyama állandósult, a Magyar Nemzeti Bank pedig legjobban megalapozott és vezetett jegybankok egyike, s igy a külföldi tőke nyugodt bizalommal helyezheti el a rendelkezésére álló felesleges összegeket Magyarországon. Külön meg kell itt említeni, hogy éppen nem rég sikerült egyik jelentős hazai pénzintézetünknek, a Magyar—Olasz Banknak 2 millió dollár névértékű 7.5 százalékkal kamatozó községi kötvényt az olasz piacon elhelyeznie. A hazai közgazdasági élet szempontjából szinten nagy fontossággal biró — az 1928. év őszén megnyitott — budapesti m. kir. vámmentes kikötő, a Bánhida mellett legközelebb elkészülő nagy dunántuli villamossági erőmű, közúti hálózatunk kiépítése, valamint a m. kir. államvasutak küszöbön álló beruházásai szintén hozzá fognak járulni gazdasági életünk fellendítéséhez. Erős meggyőződésem, hogy Magyarország, amely saját erejéből — a névtelen adófizető erejének példátlan megfeszítésével — igyekezett jóvá tenni azokat a nagy kárökat, amelyeket a világháború, az azt követő forradalmak és a román megszállás okoztak, ismét kedvező gazdasági jövőnek néz elébe. Bizton hiszem azt is, hogy ebben a tekintetben számíthat a nagy és nemes olasz nemzet barátságára, amely már a múltban is rokonszenvének oly számos és szép jelét tanúsította irányunkban. Ami már most a magyar-olasz külkereskedelmi kapcsolatokat ületi, ezeket az 1928. juüus 4-én Rómában kötött, az 1929. évi XX. t. c.-be iktatott és az utóbbi év junius i-én életbe lépett —számos tarifális határozmányt is tar talmazó — kereskedelmi és hajózási szerződés szabályozza s amely szerződéssel egyidejűleg állategészségügyi egyezmény is köttetett . A m. kir. központi statisztikai hivatal adatai szerint Magyarország Olaszországba 1927-ben 29,820.000 P értékű, 1928-ban 28,957.000 P és 1929-ben 71,433.000 P értékű árut szállított, míg onnan 1927-ben 53,842.000 P., 1928-ban 47.514.000 P, 1929-ben pedig 46,599.000 P. értékű áru került hozzánk behozatalra. —Az itt emiitett esztendők folyamán Magyarország Olaszországba, elsősorban vágó- és igás állatokat, burgonyát, búzát, száraz babot, ve tőmagvakat, lisztet, villamossági készülékeket és gépeket vitt, mig Olaszországból hozzánk, főleg déli és friss gyümölcs, nyers és hántolt rizs, nyersbőr, selyemfonalak, pamut szövetek, szuperfoszfát, gépkocsi, olajos magvak, pamutfonalak és friss főzelékek érkeztek. Ugy vélem, hogy a magyarolasz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak az utóbbi évek folyamán tapasztalt megerősödése a Magyarország és Olaszország közötti baráti viszonyt még jobban el fogja mélyíteni. Hatvany Lajos báró kegyelmet kapott Budapestről jelentik: Juniusban lesz kétesztendeje, hogy a Kúria végső fokon ítéletet hozott Hatvany Lajos báró ismert nemzetgyalázási bünügyében. Hatvanyt, mint még emlékezetes, a büntetőtörvényszék hétévi fegyházra ítélte, a tábla, ahova az ügy felebbezés folytán került, három ás félévi börtönre mérsékelte ezt a büntetést. j. A Kúria megváltoztatván az előbbi ítéleteket, Hatvanyt az enyhítő szakasz alkalmazásával egyévi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. Hatvány Lajos és védői közben kegyelmi kérvényt adtak be a kormányzóhoz és a kabinetirodától tegnapelőtt érkezett le a legfelsőbb elhatározás, mely Hatvany Lajos báró büntetésének hátralevő részét elengedi. Ezzel a bünügy aktái végképpen lezárultak. KII ! A „Hungária Cipőáruház" végleg megszűnik! Az összes raktáron lévő uruk mélyen, beszerzési áron alul eladatnak! Kői cipők 10 P-től ,„ ieb b férfi cipók 12 P-töl feljebb.
