Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

9 J^VíRYIDÉK. 1930. Március 9. Vörös roham t * * * Március 6-ára tűzte ki Moszkvft annak a nagy kommunista demonstrációnak a napját, amely hivatva lenne a hanyatló szovjetrendszert Nyugateurópában uj erőkhöz juttatni. Letagadhatatlan, hogy Oroszországban bajok vannak. Mikor a nagy éhinség után 1921-ben Lenin kényszerűségből az orosz parasztsághoz közeledett, ez tulajdonképen eltérés volt az eredeti elvektől, amelyek szerint a kommunistauralmat tisztán a gyári es ipari munkásságra kell alapozni. Amig ő élt, ettől az u) kommunista gazdasági rendtől nagyobb eltérés nem történt. Halála után azonban, amig a különféle frakciók marakodtak, s a vezérek, akik magukban hivatást éreztek arra, hogy Lenin utódjai legyenek, mérkőztek, a zűrzavar eluralkodott Oroszországban s ez a bizonytalan konturú politika mindaddig tartott, amig Staünnak a jelenlegi vezetőnek a hatalma viszonylagosan meg nem erősödött. Mikor ugy érezte, hogy valamivel szabadabb lélekzethez jutott a kommunista rendszer, megtagadva a Lenin által bevezetett változást, visszatért az orthodox kommunista elgondoláshoz, s az oroszországi parasztság kegyetlen üldözésébe fogott. Haragja főleg a kulák, a középbirtokos paraszt ellen irányult, s azzal az embertelen eréllyel és kegyetlenséggel fogott ennek az osz'tálynak a kiirtásához, amelytől a szovjet sohasem riad vissza, ha kitűzött céljai elérésérői van szó. ^Oroszország azonban képtelen kiheverni azt, hogy minden történelmi előkészítés nélkül épen egy olyan államba telepitették be a kommunizmust, amelynek még kifejlődött szocialista pártjai sem sem voltak, s igy kellőleg elő nem j készített talajban csak a terror leg vadabb fegyvereivel 'lehetett a szovjetvezérek kegyetlen uralmát fenntartani. Ezek a vezérek azonban világosan látják, hogy az izoláltan kommunistának maradó Oroszország előbb-utóbb szükségszerű belső kényszerből át kell hogy alakuljon, ha a körülötte elterülő világ megmarad a régi nAzSOfriv^nag

w dal" II. ciklusa FEDÁK SZILAGYI IMRE Nyíregyházán, a „Korona" nagytermében vasárnap, március 9-én este 8 órakor. Jegyek 1 pengőtől 6 pengőig Dicker Gyula könyvkereskedésében. (Telefon 3-18.) 1187—s rend, a régi felfogás mellett. Ez a belátás ösztönzi a szovjet vezéreit arra, hogy Európa többi országaiban üzehdő propagandára mérhetetlen Összegeket költsenek, s demonstrációs napokat rendezzenek. Ezeknek a demonstrációs napoknak a hatása és átütő ereje azonban évről-évre csökken s ez a mostani is teljes kudarcba fulladt. Nem is a rendőrség intézkedései, nem is az államhatalom óvatossága okozzák ezt a kudarcot, hanem a kommunista eszmékből való kiábrándulás, abból az ábránd bói való felébredés, hogy a kommunizmus, ha rendszere megvalósul, 'boldogságot, jólétet, egyenlőséget, igazságot és szabadságot fog adni a népnek. Az orosz példa mást mutat. Az orosz példa az előbbi ideálok helyett irtózatos kegyetlenkedésekről, féktelen elnyomásról, s őrületes boldogtalanságról beszél. Attól a pár százezernyi vékony rétegtől eltekintve, lehellete is fertőzött! Nem, nem akarom, hogy meghaljon, nem nézhetném, mint hervadnak el arcáról a rózsák; mint omlik össze bájos lénye, mint dől a korai sírba... És mégsem beszélhetek, az esküvel fogadott kötelező titoktartás némít el engem, fojtja belém a szót. Mit tegyek? Ez az ember jól tudta, hogy a Rose unokabátyja vagyok és hogy nyomban felismertem a betegségét; tehát ártalmatlanná akart tenni engem; meg akart fogni az orvosi titoktartás > sérthetetlen kötelékével. Es sike- > rült is neki, mert csakugyan nem j szólhatok. Az -utcák most már élénkebbek, világosabbak kezdtek lenni; Darbois dühösen törtetett előre a járókelők sokasága közt. — Csakugyan, — folytatá magában monológját — beszélnem nem szabad, de ha a titoktartás kötelezettségénél fogva hallgatásra is vagyok kárhoztatva, az akaratomnak, a cselekedeteimnek azért ura vagyok. Cselekedni fogok tehát!... Ez az ember pusztán a pénzért, aljas önzésből bűntényt akar szándékosan elkövetni; gyilkolni akar a i nyomorult, aki megérdemelné, j hogy... A járókelők bámulva hallgatták «nnek a fehémyakkendős, kifogásísaLan úriembernek dörmögését: — Most már tudom, hogy mit kell tennem! * Gardey termei pornpáztak a rózsáktól és orchideáktól; a lombok közül az ezüsttől és kristályüvegektől csillogó buffet csalogatott ínyenc falatokkal; egy távolabb eső, csipkedisszel ékes teremben a menyegzői ajándékok voltak kiállítva. Darbois orvos szótlanul, komoran járt-kelt a vendégek közt. Szemei a boldog vőlegényt keresték, aki alig győzte kézszorítással köszönni a jókívánságokat. Ekkor az orvos észrevette, hogy Lecourt szájához emelte a zsebkendőjét, a melynek szövetén keresztül egy visszafojtott köhögés után hirtelen piros folt jelent meg. Most már habozás nélkül tartott a jövendőbeli rokon felé, aki mintha sejtette volna a veszedelmet, dermedten állt a helyén. — Uram, sziszegte a fülébe fojtott hangon Darbois orvos, — keressen valami ürügyet és nyomban vonuljon vissza, mondjon le a szándékáról és távozzék innen. Ez lesz a legokosabb, amit az adott körülmények közt tehet. Fogadjon szót nekem, vagy... v — Ön tréfál, kedves rokon. Miért e fenyegetés ? Sokkal jobban ismerem önt, hogysem az ön árulásától tartanom kellene. — Igen, a gazemberek mindig a becsületes emberek korrektségére számítanak. — Nagyon kedves, mondhatom... de tulaj donképen mit akar? Nem fejezhette be a mondókáját, I mert az orvos tenyere ebben a pillanatban rátapadt az egész arcára. Lecourt megtántorodott s réveteg tekintettel bámult a körülötte öszszesereglett násznépre. — Ez az ur jól tudja, hogy miért ütöttem arcul; — mondta az orvos — megérdemli, mert gonosz és gyáva! — Alfréd! az Istenért, mi lelt téged? Mit tettél? — kiáltják a szülők. Rose egy pamlagra hanyatlott, de lelkében mintha hirtelen derülni kezdett volna. — Tehát szeret.... igen, engem szeret Alfréd bátyám. Azért tette, most már értem! » * Darbois orvos egy jól irányzott golyóval szétzúzta Lecourt vállát, aki mihelyt sebesüléséből vala hogy fölépült, szanatóriumba vonult vissza, hogy tüdővészét gyógyíttassa. Természetesen Darbois fellépése után a házasságból nem lett semmi; ráadásul még az is kiderült, hogy a vőlegény anyagi helyzete sem jobb az egészségénél. Azóta Darbois boldog férje szép unokahugának és Rose is tökéletesen boldog. Az orvosi titoktartáson azonban nem esett sérelem. Hortobágyi juhturó mincUnűtt kapható ! Termeli; Tefszfivetkexetl Központ Budapest, I, Horthy Hiklós-út 119/131 amely a 130 milliós orosz nemzetet terrorizálja, Oroszországban ma fnindenki csak szenved, mindenki elégedetlen, mindenki változást vár. Ennek az óriási tömegnek ez a néma és magába fojtott vágyakozása is oly erőt képvisel, amelyet még a hallgatás mögött is érez a szovjet, érez, s retteg is tőle. Épen ezért keres uj és még .ki nem ábrándult tömegeket Nyugateurópában, de nem talál, s ennek a bukásnak ujabb és ujabb bizonyítéka minden demonstrációs nap kudarca. A tuzoltóügy éremének másik oldala Farsang vége volt, piros-pettyes bál volt és a humor színeibe vontuk, az uj felügyeleti intézményként báláinkon, hangversenyeinken inspiciáló tűzoltóink megjelenését. Ami a megjelenésben váratlan volt, meglepetést keltő yolt, uj adózást jelentő, arról szólt a farsangi cikk, amely azonban csak egy oldalát mutatta az érem nek, amelynek van azonban komoly, nagyon komoly vonatkozása is. Nem lennénk hü ápolói a hagyománynak, ha nyomban rá nem vetítenénk a nyilvánosság fényét erre a másik oldalra is. Mert méltán hivatkozhat a Nyirvidék arra, hogy megszületésétői kezdve, küzdelmes és győzelmes utján szeretettel és támogatással kisérte tűzoltóink minden életnyilvánulásait. Még a humor és szatíra arca mögött is az intézmény féltése vezette tollúnkat, féltése a túlzástól, a váratlan intézkedések nyers stiiusa által könnyen feltámasztható népszerűtlenségtől. Rá kell mutatnunk arra, hogy a Tűzoltóság, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület ma minden támasz nélkül van. Nincs bevételi forrása. Egyedül a tüzoltóbál jövedelme volt az a bevételi forrás, amelyből a tűzoltóság ruházatát fel kell, hogy frissítse. Ez az összeg azonban csak néhány zubbonyra elég. Ma az a helyzet, hogy az egyesület, ha megfelelő támogatásban nem részesül, válságba juthat. A városon múlott, hogy mit tesz az egyesületért, helyesebben a város közbiztonságáért. Nem a tűzoltóság s nem az uj parancsnok ötlete, hogy a segítséget adó össze get nem közvetetten az adózó polgárság nyújtotta bevételekből, hanem külön bevételi tételekből, felügyeleti dijakból Igyekszik biztositan. Erre a célra felelevenítettek egy régóta meglévő, de életbe nem vitt szabályrendeletet, amelynek alapján a tűzoltóság felvonul mindenhová, ahol tömegek jelennek meg. A hangsúly itt a termek tűzveszélyességén van, de a főcél a bevételek biztosítása. Itt a polgárság a felügyeletet magát helyes intézkedésnek látja, — bár Miskolcon, Debrecenben nincs ilyen szigorú felügyelet, de a megoldást, a mai túlterhelés mellett, igy nem találja megoldhatónak. Legyen a felügyelet olcsó, ha ingyenes nem lehet és keressünk más támogatást a Tüzoitó Egyesület részére. Nyíregyháza város képviselőtestülete mindent megtesz,, ha valamelyik uj intézmény támogatásáról van szó. Megszavazta a támogatást a Tanítók Otthonának éft