Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

1930. március 9. jrtfNHDÍK. számos imás intézménynek. Hogy­ne nyújtana állandó és hathatós támogatást annak az egyesületnek, amelynek tagjai a legdrágábbat, időt, önfeláldozó bátorságot aján­lanak fel "tűz esetén. Az anyagi válság, a helyzet ko­molysága, ez a tüzoltóérem másik oldala. Az a megoldás, aminek megkísérlése ellenszenvet váltott ki, népszerűtlenséggel veszélyez­tette a tűzoltóságot s annak kiváló képességű, lelkesen agilis uj pa­rancsnokát. Valami uj megoldást kellene ta­lálnunk és reméljük, hogy a város vezetősége meg is találja. — Saj­náljuk, hogy e súlyos helyzetben tűzoltóink olyan helyzetbe jutot­tak, aminek ők semmiképpen nem okai, Emiről ök nem tehetnek. Meg kell óvnunk ettől a ferde helyzet­től legkomolyabb intézményünké 1:. A honvédelmi miniszter a laktanyaépitési munkálatoknál a nyíregyházi iparosoknak ad elsőbbséget (A ^Nyírvidéki tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a honvédelmi minisztérium meg­küldötte a városnak a laktanyaépi­tési munkálatainak részletes kiírá­sát. A város polgármestere abban az irányban interveniált, hogy a laktanyaépités munkálatainak oda­ítélésénél biztosítsák a helyi ipar foglalkoztatását. A honvédelmi miniszter a napokban rendeletet intézett a laktanyaépités ügyében a városhoz és kifejezésre juttatja, hogy a helyi ipar foglalkoztatását lehetőleg biztosítani fogja. A laktanyaépités, sajnos az idén nem indul mégolyan mértékben, mint ahogyan az iparosok remél­ték. Azt várhattuk volna — mon­dotta az iparosság egyik vezetője — hogy az idén megépítik a lak­tanyaépületek harmadrészét, mint az elmúlt esztendőben. Ez azonban hiu remény volt. Alig építenek va­lamit, pedig Nyíregyházán a jelek szerint nem lesz más építkezés, mint a laktanyaépités. Igy attól tartunk, hogy az idén épp ugy nem keresnek a nyíregyházi ipa­rosok, mint az elmúlt esztendőben, vagy talán még siralmasabb lesz a helyzetük. Végszó a kontárkérdéshez Tisztelt Szerkesztő Ur ! A nyíregyházi képesített ácsmes­terek szakosztályának nevébe tisz­telettel kérem, szíveskedjék alól következő soraimnak helyet adni. Tisztelettel ígérem, hogy a kontár­ügyet ezzel véglegesen elintéztem. Kontár rendeletek: 81161 — 1928. K. M. körrendelet kiadatott a jogosulatlan iparűzés leküzdése érdekébe 1928. május hó 8-án és megküldetett valamennyi vármegye alispánjának, a m. kir. állami rendőrség valamennyi ke­rületi és budapesti főkapitányának. A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter ur a jogosulatlan iparűzés leküzdése érdekében egyidejűleg kiadott 1928. évi 81.161. sz. kör. rendeletével intézkedik. Ennek a rendeletnek II. fejezeté­ben foglaltakra utalva, felhívom t. Címedet, tegye külön is kötelessé­gévé az alárendelt rendőrhatósá­goknak, hogy a jogosulatlan ipar­űzést az ott megjelölt esetekben szükség esetén kényszer utján is késedelem inélkül akadályozzák meg illletőleg szüntessék meg. Nagyobb ipari munkálatoknál, különösen építkezéseknél a rendőr­hatóság az idézett rendelet értel­mében tett intézkedést írásba fog­lalt, kellően indokolt véghatározat­tal közli a jogosulatlan iparüzővel és véghatározatát a kétségtelen köz­érdekre tekintettel az 1901: XX. t. c, 8. §-a alapján fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtha­tónak mondja ki. Tegye kötelességévé Címed azt is az alárendelt rendőrhatóságok­nak és rendőrközegeknek, hogy az elterjedt jogosulatlan iparűzést ki­sérjék éber figyelemmel, a jogosu­latlan iparüzőket jelentsék fel s a hozzájuk érkezett feljelentéseket és panaszokat azonnal továbbítsák az illetékes hatósághoz. Ácsmester. . A 32.396—1913. VI. A. K. M- I VALTOARAMU CSO NEM TORZÍT NEM BÚG ­sz. körrendelet 2. §. értelmében : »Az ácsmester bárhol faszerkezetű házak felépítését (mely alatt favá­zas házak is értendők.) a kapcso­latos összes más ipari munkákkal együtt és ezen kívül minden néven nevezendő ácsmunkákat önállóan végezhet.« Képesítés : a) a m. kir. felsőépi­tőipariskola végbizonyítványa és utána 2 évi szakgyakorlat; c) a székesfőváros iparrajziskola 4 éves téli tanfolyamának elvégzése és a tanviszony befejezésétől szá­mitott 3 évi szakgyakorlat. Aesiparos. fi 32.396—1913. VI. A. K. M­sz. körrendelet 4. §-a értelmében: »Acsiparosnak joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő min­den javító és tatarozó munkát ön­állóan végezni, azonkívül nagy- és kisközségekben oly földszintes épü­leteken előforduló ácsmunkát, amelynek építésére a kőműves ipa­ros jogosult, saját felelősségére végrehajtani, végül bárhol padló­kat, kerítéseket, kapukat, ajtó és ablak félfákat, sertés és hasonló ólakat készíteni.« Képesítés : Az ácsiparos iparen­gedély váltásánál igazolni tarto­zik, hogy az ácsiparban legalább 3 éven át (3X6=18 hónapon át) szakba vágó gyakorlatot folytatott. Aesiparos városban csak a tető­szerkezetet nem érintő ácsmunkát végezhet, nagy- és kisközségekben is csak a kőmivesipanoa által fel­építhető ház tetőszerkezetét készít­heti el. Bünrészesség az építőipari kihágásnál. A kihágási törvény (1878": V. t.-c.) 69. §-a értelmében a kihá gás előmozdítója bűnrészesként ma­rasztalandó. Ez alapon az 1884: XVII. t.-c. (ipartörvény) 10. §. g. pontjába (építőipar) ütköző kihá­gásban való bünrészesség miatt sát marasztalandó az az építőiparos, aki nevével fedezi egy fel nem jo­gosított egyén iparűzését. Nem sza­bad az építőiparosnak az általa el­vállalt munkát olyan egyénnek ki­adni, kiről tudja, hogy azt csak iparkihágás elkövetése mellett vé­gezhetné el. Ily esetben ugyanis a jogosított építőiparos a hatóságot félrevezeti és kihágás elkövetését elősegíti, lehetővé teszi (90.029— 1910. K- M.) Kőmives iparos, vagy kőfaragó iparos még a nála ma­gasabb jogositványu kőmives—kő­faragó, vagy építőmesterrel társul­va sem lépheti tul a számára meg­szabott építőipari munkakört. Tisztelt ácsiparos ur ezekből lát­hatja, hogy mi nem vagyunk ellen­ségei önöknek, mert a fenti törvé­nyeket nem mi szerkesztettük. Es, hogy ezen törvényeknek a jövőben érvényt fogunk szerezni, az egy­szer faktum. Záradékul még csak annyit, hogy az én végzett mun­káimról önök csak levett kalappal beszélhetnek. Előző cikkem mindeu egyes szavát és kitételét a legha­tározottabban fentartom, vissza nem vonom, meg nem bántam. An­nak valódiságát tanukkal is iga­zolni tudom. Tisztelettel Jakab Kálmán, képesített ácsmester csehek rémlátása erődítésnek nézte a lillafüredi Palota-szálló íoggékerfjeit Május 1-én országos ünnepség keretéhen nyitják meg a Palota szállót. — Tavaszkor megkezdik a hullámfürdő épí­tését. — Lebontották a fúrótornyot. Miskolcról jelentik: Márciusi napsütésben úszik a hámori völgy. Lakosai ujjongó örömmel köszön­tik a tavaszt, amely számukra na­gyobb darab kenyeret és több élet lehetőséget igér. Korai szezonnyi­tást remélnek. — L Tgy tervezik, hogy május i-én országosarányu ünnepség keretében nyitják meg a Palota-szállót. A megnyitáson, a hirek szerint, részt vesznek: Horthy Miklós kormányzó, Beth­len István gróf miniszterelnökkel az élén az egész kabinet, az ország gyűlés két házának tagjai, az egész politikai és társadalmi élet vezér­kara és a Budapesten akreditált követek és ügyvivők, és a sajtó képviselői. A megnyitást sajtóbe­mutató előzi iheg. És ezt pár hé­ten belül követi a Palota-szálló üzembehelyezése. * Minden tényezőt a Palota-szálló idegenforgalmának a szolgálatába állítanak. Hivatalosan cáfolják és a legerélyesebben cáfolják az oly­kor-olykor felbukkanó hírt: hogy játékbankot nyitnak Lillafüreden. A dolgok ismerői azonban valószí­nűnek, sőt bizonyosnak látják á lillafüredi játékkaszinó felállít á­; ettől várják Lillafüred nem­zetközi méretű forgalmát és világ­hírének a biztosítását. A függőr kertek, a cseppkőbarlang, a golf­pálya mind-mind az idegenforga­lom fellendítését és stabilizálását célozzák. Már meg is van a helye a hullámfürdőnek, amelynek épí­tését tavaszkor kezdik meg. Szó van a hámori tó meghosszabbítá­sáról is, Massa irányában. A há­mori tón ugyanis motoros járato­kát terveznek. De a legfontosabb a vasúti közlekedés praktikus, sze­rencsés megoldása. Erre nézve több terv van kiala­kulóban. Az egyik az, hogy sürü autóbuszjáratokat rendszeresíte­nek Diósgyőr és Lillafüred között, A másik megoldási módozatnak kí­nálkozik a közvetlen vasúti kapr­csolat megteremtése Lillafüred és a Budapest—Miskolc—Debrecen­sátoraljaújhelyi fővonal között. — Ennek a gyakorlati keresztülvite­lét ugy vélik megoldani, hogy a miskolci pályaudvaréi szárnyvas­utat építenek Lillafüredig. • Nemcsak a függőkerttel szegé­lyezett Palota-szálló, az alagútba bujtatott szinvavölgyi vasút és a két méterrel áthelyezett vízesés le. pi meg az idegent Lillafüreden. — Több hozzánk érkezett kérdésre itt válaszolunk : a rádió előfizetési nyugta szelvényének beküldése alapján rádiósok­nak juttatott — a kivételes propaganda engedményre jogosító utalványok csak 1930. április hó l-ig érvényesek. E határidőn túl nyugtán lévő feltételeinket 1237—1 TUNGSRAM BÁRIUMCSÖ a túl a kedvezményt sajnos már nem adhatjuk mtg. Olvassa el a rádió előfizetés' Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Újpest 4.

Next

/
Thumbnails
Contents