Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

Nyíregyháza, 1930, március 9. * Vasárnap 11, évfolyam. 57. sz. fi'M M"**- p«mgfi wa WU'mi.

1 < fcnw. 5wra AlapHatta i>d€A ELEK KMrkaestfi i VSSTSfe" K. ANDOR 9a<M*Mzt*«4« ét kiadóhivatal; 8róch«.nyl-út 0. u Sc*rk«*atös«fl talafen. S—22. A kiadóhivatal taiatonja: 1-89. Poataohaowa 2©568 Kéziratokat n»m adunk vtai Ki a gazda ? 24.692 ötven holdon felüli birtok van Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 25 ezer nagy-gazdája van Magyarországnak. Nagy-gazdák valóban, mert birtokaik területe összesen 8,730.241 katasztrális holdat tesz ki. Ez a negyedszázad ember ma Magyarország gazdája és igy mindenkit érdekel, kik vannak közöttük. A statisztika egyik legérdekesebb adata, hogy 23.500 ezek közül á nagy gazdák közül ezer holdnál kisebb birtokon gazdálkodik 1.247 magyar nagy gazda pedig ezer holdoin felüli birtokkal rendel kezik. A 23.500 ezer holdon aluli gazda birtok állománya 3,768.000 kat. hold, az 1.247 eze

r holdasnak pedig 4,961.874 katasztrális hold földje van. Ha még tovább kisérjük a statisztikát, a melyet a Magyar Statisztikai Hivatal állított össze, akkor megállapíthatjuk hogy a legtöbb földjük a 2—5 ezer holdas birtokosoknak van Magyarországon, mert 383 ilyen nagybirtokos birtokolja Magyarország földbirtokállományának 13.3 százalékát. Az úgynevezett szabadforgalmi birtok 19.256.birtokos kezén van, összesen 4.9 millió katasztrális hold szabad-birtok terjedelmében, ezzel szemben a hitbizományok sáma 5.436-ot tesz ki 'és e birtokok nagysága meghaladja a 3.8 millió kat. holdat. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a magyar föld mintegy fele kötött forgalmú birtok, mely a ter mészetes belső cserélődési folyamatból 'kirekesztve nem nyújt földszerzési lehetőséget a termelési versenyben, bármilyen ügyes is és szorgalmas is a 20 ezer gazda és az ennél még nagyobb számú kisgazda, nincs alkalma terjeszkedni. Tagadhatatlan tény, hogy ezek a kötött birtokok majdnem az ország félbirtokállományát teszik ki s Magyarország e tekintetben a poigüriasodás utján bizonyos gátlásokat szerzett magának a múltban és szerez magának a jelenben is. Mégis el kell ismernünk, hogy e kötött birtokok ellen intéseit támadások jórésze nem egyéb demagógiánál, mivel, erőszakos kisajátítási módokra egy a magántulajdon alapján álló társadalmi és állami rend egyáltalában nem gondolhat. Legföljebb arról lehet szó, mik az ország nyilvánvaló érdekei a birtokmegoszlás terén és mit érdemes a kérdés alapos tanulmányozása után tenni. Szembetűnő jelenség, hogy a lo —20 ezer holdas nagybirtokosok 27 százaléka nétnet anyanyelvű, ez azzal magyarázható, hogy sok a külföldi arisztokrata nagybirtokos a kis Magyarországon. Ez is azt mutatja, hogy fokozottabb gondot kell fordítania a magyar társadalomnak a földbirtokpolitika és a földbirtokok megoszlásának eg^ész ségesebb módozatának kialakulására, de az ilyen irányú törekvések tulmennek az egyszerű statisztika okfejtésén, mélyebbre ható nemzetgazdasági jelentőségük van, semhogy egyik napról a másikra elintézhetők lennének. És itt elsősorban nem arról van ma szó, hogy ki a gazda, hanem, hogy az ország nagygazdái, élükön a legnagyobbakkal ' foglalkoztatni tudják-e az ország dolgozó polgárságát, azaz helyesen, versenyképesen és modernül gazdálkodnak-e. A gazdasági válság, az értékesítés szervezetlensége mást bizonyít és kénytelenek vagyunk a nép jóléti miniszter emlékezetes beszédére fölhívni a figyelmet, hogy a jogok kötelességekkei járnak és a magántulajdonellenes szocializmus ellen az egyetlen biztos propaganda és orvosszer, ha a tőke a saját kötelességének erkölcsi tudatára ébred. Nem lehet vitatkozni azon, hogy ebben az országban ki a gazda, a gazda tehát teljesítse kötelességét, ebben egyformán egymásra talál birtokos és földnélküli. Majd csak megindulnak az eldngnlt pénzforrások Budapest. A hivatalos kamatláb gyors ütemben való leszállítása az ország gazdasági és pénzügyi megítélése szempontjából rendkívül kedvező hatást gyakorol az egész nemzetközi piacon. Hiszen Magyarország a hosszú évek alatt kialakult arányok szigorú respektálása mellett pontosan követte azt a tempót, amelyet a Bank of Egland diktált a kontinens számára. A kamatláb állandó csökkenése azonban azt jelenti, hogy pénzintézeteink a rendelkezésükre álló saját tőkéjükkel, amely e pillanatban körülbelül 600 millió pengő, a hivatalos 'kamatláb leszállítása következéseképpen a jövőben lényegesen kevesebbet fognak keresni, rnínt a mult esztendőkben, amikor 9 és fél százaléknál olcsóbban szinte alig lehetett pénzhez jutni. A múltban pénzintézeteink, részben talán az érvényben íevő magas kamatok mfcitt is, túlzott óvatosságból nem akarták hitelérdekeltségeiket kiterjeszteni, jóllehet erre rengeteg mód és alkalom kínálkozott, amit főleg azzal indokoltak, hogy a hitelezés igen lényeges kockázatokkai jár. Minthogy azonban most a kamatláb leszállítás következtében előállott jövedelemhiányokat mégis pótolni kell, információink szerint vezető bankjaink elhatározták, hogy az eddigi hitelérdekeltségeiket legalább 3—400 millió pengővei kiterjesztik. A pénzkeresők szempontjából ez az elhatározás mindenesetre csak örvendetes lehet, hiszen a nagy gazdasági válságnak a legfőbb oka és előidézője az a megcáfolhatatlan tény, hogy hitelszerveink túlzott óvatosságból nem bocsátják a piac rendelkezésére azokat a szükséges pénzeszközöket, amelyek megszerzésére pedig megva. az erejük, a felkészültségük és öszszes egyéb lehetőségük. Orvosi titoktartás Irta: Francois de Niott. Miközben az ismeretlen látogató az orvosi vizsgálat után felöltözött, Darbqis orvos a szemüvegét törölgette. Az arca komor, szigorú tekintetet öltött. — Ön a leplezetlen igazságot kívánja hallani. Nos, én kész vagyok az ön betegségéről őszintén nyilatkozni, csak azt mondja meg, uram, miért jött épen én hozzám, aki nem vagyok az 011 háziorvosa. — Nekem nincs háziorvosom; majd ehhez, majd ahhoz az orvoshoz fordulok, ha beteg vagyok. Fél év óta nem voltam orvosnál. — És miért épen ma ? — Csakis azért, mert ma épen jó napom van s tudni akarom, hogy mi a bajom. — Eljárása logikátlan. — Beismerem. De hát eljegyzés előtt állok; nagyon előnyös házasság kínálkozik és most... Darbois orvos arca még jobban elkomolyodott s zavara nőttönnőtt. — Ön nősülni akar ? — Határozott szándékom. Az orvos villogó pápaszemén át szigorúan mustrálgatta az ismeretlen férfit. — Uram, — szólt határozott hangon — most, hog

y ismerem a szándékát is, a legnagyobb nyíltsággal tárom fel önnek a valót, bármily kegyetlen legyen is az. (innék tüdőtuberkulózisa van. Aminthogy azt ön már tudhatta is, ha alaposan megvizsgáltatta magát valamikor. Biztosithatom azonban, hogy hosszabb és gondos ápolással s egy-két esztendőn át szanatóriumban való orvosi kezelés mellett kilábolhat a bajból... Nősülésre azonban ezidőszerint gondolni sem szabad. Az ismeretlen látogató elsápadt egy kissé és sovány csontos ujjait tördelte. — Mégis meg kell lenni; a jövő érdeke, és olyan kereskedelmi üzlet megszilárdítása forog kockán, mely több ezer emberileg ad ke nyeret. Ezért kell múlhatatlanul negkötnöm ezt a házasságot. — Még csak nem is szerelmes?. — Ugy van... de ez csak mellékes kérdés. Ön tehát, orvos ur, azt állítja, hogy gondos ápolásra van szükségem. — Olyannyira uram, hogy há zasságát teljesen lehetetlennek és lépését az ön állapotára való tekintettel, kárhozatosnak tartom. Ön bűnt követ el, uram, érti! — £s mégis... — A tüdővész ragályos betegség s ön bűnt követ el, uram, érti! Darbois hosszan, szigorúan méregette végig a csökönyös pácienst Az orvos szeme, mely a test titkaiba is lát, a lélek rejtelmeibe is be tud hatoíni. Darbois orvos most a lelkét vizsgálta ennek az embernek. aki testben beteg és romlott; egy porcikája sem egészséges, mindenütt, egész lényében gennyedéses folyamat, rothadás... Egy szétesésben lévő, letétien hulla, gondolta magában az orvos s önkénytelenül is undorral fordult el tőle. A beteg egy aranyat csúsztatott a fatálba, amelyben már egy kis halom aranypénz csillogott azután kifordult az ajtón. — Ez az ember bűnt követ el, már el is indult és nekem nincs módomban megakadályozni. Különben, nem tehetek róla! Egy percig még tétovázott,. kínozta az a gondolat, hogy az ő tudtával követi el valaki a bűnt. Majd vállát vonogatta s ment ajtót nyitni, hogy bebocsássa a következő beteget. * Rose Gardey az örömtől és felindulástól kipirult arccal és repeső szívvel szaladt Darbois orvos elé. Családi körben az eljegyzés ke délyesnek ígérkezett az udvarházban, mely a gyártelep mellett épült. A gépek zakatolása szünetelt az esté. — Kedves - unokabátyám, csakhogy téged is láthatunk már egyszer! Mennyire vágytam már, hogy lássalak, hogy bemutassam nekea vőlegényemet. Az igaz, hogy felénk sem jösz, szólalt meg Gardey öblös hangja. — íme, egy hónapja már, hogy a színedet sem láttuk. — Betegeim nagyon elfoglalnak — védejceze.t Darbois orvos. — Lecourt is itt van ? Nagyon szeretném megismerni őt. —• Mindjárt itt lesz, nini, csöngetnek... ő az!... Darbois orvos és az ismeretlen beteg, akit a minap megvizsgált, most szemtől-szembe kerültek ismét egymással. Mindketten elsápadtak, de kivált az orvos, aki nagyon fölindultnak látszott; mintha hideg verejték gyöngyözött volna homlokáról. Kölcsönösen bemutatkoztak egymásnak, miközben kezeik érintkeztek. Ebéd végeztével Darbois orvos azt adva okul, hog.y egyik súlyos betegét kell meglátogatnia, távozott nagybátyja házából. Amint a munkás-negyed villamoslámpáktól világított szük utcáin sietve végighaladt, a gondolatok egész raja kergetőzött agyában. Tehát az én kis húgom, a Rose, aki előtt oly régóta titkolom... nem, ő nagyon gazdag!... az én húgom a menyasszonya ennek a nyomorult embernek, akinek a puszta érintése is veszedelmes; akinek a Egyes tsáffi ára 36 fillér