Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

Nyíregyháza, 1930, március 9. * Vasárnap 11, évfolyam. 57. sz. fi'M M"**- p«mgfi wa WU'mi. 1 < fcnw. 5wra AlapHatta i>d€A ELEK KMrkaestfi i VSSTSfe" K. ANDOR 9a<M*Mzt*«4« ét kiadóhivatal; 8róch«.nyl-út 0. u Sc*rk«*atös«fl talafen. S—22. A kiadóhivatal taiatonja: 1-89. Poataohaowa 2©568 Kéziratokat n»m adunk vtai Ki a gazda ? 24.692 ötven holdon felüli bir­tok van Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 25 ezer nagy-gazdája van Magyarország­nak. Nagy-gazdák valóban, mert birtokaik területe összesen 8,730.241 katasztrális holdat tesz ki. Ez a negyedszázad ember ma Magyarország gazdája és igy min­denkit érdekel, kik vannak közöt­tük. A statisztika egyik legérdeke­sebb adata, hogy 23.500 ezek kö­zül á nagy gazdák közül ezer hold­nál kisebb birtokon gazdálkodik 1.247 magyar nagy gazda pedig ezer holdoin felüli birtokkal rendel kezik. A 23.500 ezer holdon aluli gazda birtok állománya 3,768.000 kat. hold, az 1.247 eze r holdasnak pedig 4,961.874 katasztrális hold földje van. Ha még tovább kisér­jük a statisztikát, a melyet a Magyar Statisztikai Hivatal állí­tott össze, akkor megállapíthatjuk hogy a legtöbb földjük a 2—5 ezer holdas birtokosoknak van Magyar­országon, mert 383 ilyen nagybir­tokos birtokolja Magyarország földbirtokállományának 13.3 szá­zalékát. Az úgynevezett szabad­forgalmi birtok 19.256.birtokos ke­zén van, összesen 4.9 millió ka­tasztrális hold szabad-birtok ter­jedelmében, ezzel szemben a hit­bizományok sáma 5.436-ot tesz ki 'és e birtokok nagysága megha­ladja a 3.8 millió kat. holdat. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a magyar föld mintegy fele kötött forgalmú birtok, mely a ter mészetes belső cserélődési folya­matból 'kirekesztve nem nyújt földszerzési lehetőséget a terme­lési versenyben, bármilyen ügyes is és szorgalmas is a 20 ezer gaz­da és az ennél még nagyobb szá­mú kisgazda, nincs alkalma ter­jeszkedni. Tagadhatatlan tény, hogy ezek a kötött birtokok majdnem az or­szág félbirtokállományát teszik ki s Magyarország e tekintetben a poigüriasodás utján bizonyos gát­lásokat szerzett magának a múlt­ban és szerez magának a jelen­ben is. Mégis el kell ismernünk, hogy e kötött birtokok ellen inté­seit támadások jórésze nem egyéb demagógiánál, mivel, erőszakos ki­sajátítási módokra egy a magán­tulajdon alapján álló társadalmi és állami rend egyáltalában nem gon­dolhat. Legföljebb arról lehet szó, mik az ország nyilvánvaló érdekei a birtokmegoszlás terén és mit ér­demes a kérdés alapos tanulmá­nyozása után tenni. Szembetűnő jelenség, hogy a lo —20 ezer holdas nagybirtokosok 27 százaléka nétnet anyanyelvű, ez azzal magyarázható, hogy sok a külföldi arisztokrata nagybirtokos a kis Magyarországon. Ez is azt mutatja, hogy fokozottabb gondot kell fordítania a magyar társada­lomnak a földbirtokpolitika és a földbirtokok megoszlásának eg^ész ségesebb módozatának kialakulá­sára, de az ilyen irányú törekvé­sek tulmennek az egyszerű sta­tisztika okfejtésén, mélyebbre ható nemzetgazdasági jelentőségük van, semhogy egyik napról a másikra elintézhetők lennének. És itt elsősorban nem arról van ma szó, hogy ki a gazda, hanem, hogy az ország nagygazdái, élükön a legnagyobbakkal ' foglalkoztatni tudják-e az ország dolgozó polgár­ságát, azaz helyesen, versenyképe­sen és modernül gazdálkodnak-e. A gazdasági válság, az értékesí­tés szervezetlensége mást bizo­nyít és kénytelenek vagyunk a nép jóléti miniszter emlékezetes be­szédére fölhívni a figyelmet, hogy a jogok kötelességekkei járnak és a magántulajdonellenes szocializ­mus ellen az egyetlen biztos pro­paganda és orvosszer, ha a tőke a saját kötelességének erkölcsi tudatára ébred. Nem lehet vitat­kozni azon, hogy ebben az ország­ban ki a gazda, a gazda tehát tel­jesítse kötelességét, ebben egy­formán egymásra talál birtokos és földnélküli. Majd csak megindulnak az eldngnlt pénzforrások Budapest. A hivatalos kamatláb gyors ütemben való leszállítása az ország gazdasági és pénzügyi meg­ítélése szempontjából rendkívül kedvező hatást gyakorol az egész nemzetközi piacon. Hiszen Ma­gyarország a hosszú évek alatt ki­alakult arányok szigorú respektá­lása mellett pontosan követte azt a tempót, amelyet a Bank of Egland diktált a kontinens szá­mára. A kamatláb állandó csökkenése azonban azt jelenti, hogy pénzinté­zeteink a rendelkezésükre álló sa­ját tőkéjükkel, amely e pillanatban körülbelül 600 millió pengő, a hi­vatalos 'kamatláb leszállítása kö­vetkezéseképpen a jövőben lénye­gesen kevesebbet fognak keresni, rnínt a mult esztendőkben, ami­kor 9 és fél százaléknál olcsóbban szinte alig lehetett pénzhez jut­ni. A múltban pénzintézeteink, részben talán az érvényben íevő magas kamatok mfcitt is, túlzott óvatosságból nem akarták hitel­érdekeltségeiket kiterjeszteni, jól­lehet erre rengeteg mód és alka­lom kínálkozott, amit főleg az­zal indokoltak, hogy a hitelezés igen lényeges kockázatokkai jár. Minthogy azonban most a ka­matláb leszállítás következtében előállott jövedelemhiányokat mégis pótolni kell, információink szerint vezető bankjaink elhatározták, hogy az eddigi hitelérdekeltségei­ket legalább 3—400 millió pengő­vei kiterjesztik. A pénzkeresők szempontjából ez az elhatározás mindenesetre csak örvendetes lehet, hiszen a nagy gazdasági válságnak a legfőbb oka és előidézője az a megcáfolhatat­lan tény, hogy hitelszerveink túl­zott óvatosságból nem bocsátják a piac rendelkezésére azokat a szükséges pénzeszközöket, ame­lyek megszerzésére pedig megva. az erejük, a felkészültségük és ösz­szes egyéb lehetőségük. Orvosi titoktartás Irta: Francois de Niott. Miközben az ismeretlen látogató az orvosi vizsgálat után felöltözött, Darbqis orvos a szemüvegét töröl­gette. Az arca komor, szigorú te­kintetet öltött. — Ön a leplezetlen igazságot kí­vánja hallani. Nos, én kész va­gyok az ön betegségéről őszintén nyilatkozni, csak azt mondja meg, uram, miért jött épen én hoz­zám, aki nem vagyok az 011 házi­orvosa. — Nekem nincs háziorvosom; majd ehhez, majd ahhoz az orvos­hoz fordulok, ha beteg vagyok. Fél év óta nem voltam orvosnál. — És miért épen ma ? — Csakis azért, mert ma épen jó napom van s tudni akarom, hogy mi a bajom. — Eljárása logikátlan. — Beismerem. De hát eljegyzés előtt állok; nagyon előnyös házas­ság kínálkozik és most... Darbois orvos arca még jobban elkomolyodott s zavara nőttön­nőtt. — Ön nősülni akar ? — Határozott szándékom. Az orvos villogó pápaszemén át szigorúan mustrálgatta az ismeret­len férfit. — Uram, — szólt határozott hangon — most, hog y ismerem a szándékát is, a legnagyobb nyílt­sággal tárom fel önnek a valót, bármily kegyetlen legyen is az. (in­nék tüdőtuberkulózisa van. Amint­hogy azt ön már tudhatta is, ha alaposan megvizsgáltatta magát valamikor. Biztosithatom azon­ban, hogy hosszabb és gondos ápolással s egy-két esztendőn át szanatóriumban való orvosi keze­lés mellett kilábolhat a bajból... Nősülésre azonban ezidőszerint gon­dolni sem szabad. Az ismeretlen látogató elsápadt egy kissé és sovány csontos ujjait tördelte. — Mégis meg kell lenni; a jövő érdeke, és olyan kereskedelmi üz­let megszilárdítása forog kockán, mely több ezer emberileg ad ke nyeret. Ezért kell múlhatatlanul negkötnöm ezt a házasságot. — Még csak nem is szerelmes?. — Ugy van... de ez csak mellé­kes kérdés. Ön tehát, orvos ur, azt állítja, hogy gondos ápolásra van szükségem. — Olyannyira uram, hogy há zasságát teljesen lehetetlennek és lépését az ön állapotára való te­kintettel, kárhozatosnak tartom. Ön bűnt követ el, uram, érti! — £s mégis... — A tüdővész ragályos betegség s ön bűnt követ el, uram, érti! Darbois hosszan, szigorúan mére­gette végig a csökönyös pácienst Az orvos szeme, mely a test tit­kaiba is lát, a lélek rejtelmeibe is be tud hatoíni. Darbois orvos most a lelkét vizsgálta ennek az ember­nek. aki testben beteg és rom­lott; egy porcikája sem egészsé­ges, mindenütt, egész lényében gennyedéses folyamat, rothadás... Egy szétesésben lévő, letétien hul­la, gondolta magában az orvos s önkénytelenül is undorral fordult el tőle. A beteg egy aranyat csúsztatott a fatálba, amelyben már egy kis halom aranypénz csillogott az­után kifordult az ajtón. — Ez az ember bűnt követ el, már el is indult és nekem nincs módomban megakadályozni. Kü­lönben, nem tehetek róla! Egy percig még tétovázott,. kí­nozta az a gondolat, hogy az ő tud­tával követi el valaki a bűnt. Majd vállát vonogatta s ment ajtót nyit­ni, hogy bebocsássa a következő beteget. * Rose Gardey az örömtől és fel­indulástól kipirult arccal és repeső szívvel szaladt Darbois orvos elé. Családi körben az eljegyzés ke délyesnek ígérkezett az udvarház­ban, mely a gyártelep mellett épült. A gépek zakatolása szünetelt az esté. — Kedves - unokabátyám, csak­hogy téged is láthatunk már egy­szer! Mennyire vágytam már, hogy lássalak, hogy bemutassam nekea vőlegényemet. Az igaz, hogy felénk sem jösz, szólalt meg Gardey öb­lös hangja. — íme, egy hónapja már, hogy a színedet sem láttuk. — Betegeim nagyon elfoglalnak — védejceze.t Darbois orvos. — Le­court is itt van ? Nagyon szeret­ném megismerni őt. —• Mindjárt itt lesz, nini, csön­getnek... ő az!... Darbois orvos és az ismeretlen beteg, akit a minap megvizsgált, most szemtől-szembe kerültek is­mét egymással. Mindketten elsá­padtak, de kivált az orvos, aki na­gyon fölindultnak látszott; mintha hideg verejték gyöngyözött volna homlokáról. Kölcsönösen bemutat­koztak egymásnak, miközben keze­ik érintkeztek. Ebéd végeztével Darbois orvos azt adva okul, hog.y egyik súlyos betegét kell meglátogatnia, távozott nagybátyja házából. Amint a mun­kás-negyed villamoslámpáktól vilá­gított szük utcáin sietve végigha­ladt, a gondolatok egész raja ker­getőzött agyában. Tehát az én kis húgom, a Ro­se, aki előtt oly régóta titkolom... nem, ő nagyon gazdag!... az én hú­gom a menyasszonya ennek a nyo­morult embernek, akinek a puszta érintése is veszedelmes; akinek a Egyes tsáffi ára 36 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents