Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-29 / 72. szám

6 JhftfUYIDBK. 1930. március 29. Leventeügy A nyiregyházi leventeoktatók kirándulása A nyiregyházi leventeoktaták An­tal Sáiidor leventeügyi előadó ve­zetésével átmentek Debrecenbe, hogy megtekintsék a debreceni le­venték Otthonát és az ott virágzó leventeintézmény rendelkezésére bocsátott gyakorlóhelyeket. A ki­rándulókat autóbusz vitte át Deb­recenbe, ahol a városháza előtt a leventeoktatói és felügyelői kar fo­gadta a nyíregyháziakat. A kirán­duláson résztvevők, akik között ott Volt a leventeügy két legrégibb sza­bolcsi harcosa: dr Tóth László vármegyei főjegyző és dr Krómy Károly, a Nyiregyházi Levente­egyesület elnöke is, bizonyára fájó sziwel gondoltak Nyiregyházára, a amikor a debreceniek fejlett, istá­polt és gondozott leventeintézmé­nyeit megtekintették. Debrecenben minden tértyezó szo rosam összefog a leventeintézmény fejlesztése érdekében. A Máv-telep, hhol a leventéknek nagyszerűen fel­szerelt gyakorlótér, szépen beren­dezett, impozáns otthon áll rendel­kezésére, maga Debrecen város, amelynek intézői fanatikus hittel és céltudatossággal dolgoznak az in­tézmény kiépítésén, a polgárság, a hadsereg, egyesületek és magá­nosok közremunkálnak a levente­íigy virágzása érdekében. Az Ott­hon, amelyet a város által átenge­dett egyik régi katonakórházból alakítottak, a lövőterek és gyakorló terek mind azt mutatják, hogy Debrecenben megvannak a feltéte­ld a leventeügy hatalmassá fejlő­désének. A nyíregyháziak sok szépet lát­tak és tapasztaltak a szomszédos Debrecenben és remélik, hogy itt­hon, ahol egyetlen ültetett fa sem jelzi, hogy a levente gyakorlóiéi érdekében megindultak volna az évről évre való fokozatos kiépítés munkálatai, a jobb időkben bizo­nyára szintén nekilendülhet a le­venteintézmény. mikor a mezőőr kezében elsül a pisztoly (A »Nyirvidék« tudósítójától.J Kató László kemecsei mezőőr tegnap estefelé elindult, hogy az őrizetére bizott határt bejárja. — Útközben találkozott a munkájá­ból hazafelé igyekvő Szanyi Sán­dor kemecsei lakossal, és meg­álltak beszélgetni. A napi esemé­nyek tárgyalása közben szóba ke­rüft a pisztoly is. Kató eldicse­kedett vele, hogy kapott forgó­pisztolyt s a kíváncsi Szanyinak mutogatni kezdte fegyverét. Hot az egyik nézegette, hot a másik; a forgatás, fogdosás közben Kató kezében eisiilt a pisztoly s a go­lyó Szanyi mellébe fúródott. Kató a szerencsétlenség után segítsé­gért szaladt s Dobos László földbirtokos autóján még az este beszállították Szanyi Sándort a nyiregyházi Erzsébet kórházba. — Szanyi "Sándor sebesülése súlyos, de nem életveszélyes. Kató László mezőőr önként jelentkezett a hely béli csendőrségen, ahoi nyomban hozzáláttak annak kiderítéséhez, hogy a szerencsétlenségért kit terhei a felelősség. megismerését szolgáló ezidei or­yoshetet május 19-től 24-ig fogja megtartani. A tanfolyam fő­ként a diagnosztika és terápia ujabb fejlődésével foglalkozik és az élőadók leginkább a gyakor­ló orvosokat érdeklő tárgykörből veszik témájukat. Előadást tar­tanak többi közt: Ángyán, Bencze, Boross, Fornet, Hasenfeld, Jan­csó, báró Kétly, Kövesi, Vámossyl Ranschburg, Tóth, Verebély stb. egyetemi tanárok és magántaná­rok. Az orvosi tanácsadó testület felkéri az orvoskollégákat, hogy április 10-ig közöljék dr. Schmidt Ferenc balatonfüredi igazgató-fő­orvossal, hogy milyen kérdésekről óhajtanak előadást hallani és az előadók — amennyire lehetséges — igyekezni fognak a gyakorló or­vosok kívánságának eleget tenni. A jelentkezési határidő május 1. de ajánlatos a részvételt minél előbb bejelenteni. A tanfolyamon résztvevő orvosokat a fürdőigaz­gatóság díjmentesen helyezi ei és az ellátást is egészen kedvezmé­nyes áron biztosítja és ugyanazt a kedvezményt nyújtja a családta­gok számára is. Jelentkezni lehet a gyógyfürdő igazgatóságánál, Ba­latonfüreden. Nem kell többé szemüveg? Szenzációs orvosi találmány, amely a szemhéjak alá helyezendő hártyákkal pótolja a szemüveget A »Münchener Medizinische Wochenschrift« című orvosi szak­lap szenzációs cikket közöl a kiéli egyetemi szemklinika igazgatójá­nak, Heine professzornak tollából. Heine professzor bejelenti, hogy uj felfedezése révén immár nin­csen többé szükség szemüvegekre, Imivet évek hosszat tartó kísérletei alapján sikerült olyan hártyaszerű üvegeket készítenie, amelyek a szemhéjak alá helyezhetők ésl a lá­tást kitűnően korrigálják. Heine professzor a legkiválóbb szakemberek közé tartozik és már | nagy eredményeket ért el a glau- . kamia operációs uton vaTó gyó- f gyitása terén. Heine professzor szerint ezek­.hek a hártyáknak viselete kevésbé veszélyes, mint a szemüvegek hor­dása. Azonkívül elősegítik ugy a távol-, mint a rövidlátás gyógyu­lását, mivel a hártyák alkalmaz­kodnak a szemhez és a gyógyulás a könnyzacskók váladékának fel­használásával történik. Igy Heine Í iáciensei közül többnek a rövid­átása három esztendő alatt két dioptriávai csökkent. Orvosi körökben a müncheni szaklap közlése természetesen óri­ási szenzációt keltett. Egy volt soproni tanár már 12 évvel ezelőtt bebizonyította a most felfedezett bolygó létezését Orvosi hét Balatonfüreden A balatonfüredi orvosi tanács­adó-testület báró Korányi Sándor dr. elnökletével ülést tartott és elhatározta, hogy az orvosok to­vábbképzését és a Balatonvidék Sopronból írják: Ezelőtt másfél héttel az egész világot meglepték a szenzációs fölfedezéssel, hogy földanyánknak egy uj testvérét fe­dezték fel. Az eddigi nyolc mellé felfedeztek egy kilencediket. Szó­val 'megszaporodtunk. A kilencedik bolygó felfedezé­isét e hó 12-én hozta nyilvánosság­ra dr. Süpher, a flagstáffi (Arizo­na) Lowell-Observatórium vezető je. Naprendszerünk e kilencedik bolygóját tulajdonképen már ja­nuár 21-én felfedezték. Mégis a Lowell-Obszervatórium nem hoz­ta nyilvánosságra e felfedezést mindaddig, amig a bolygó létezé­sét minden kétséget kizáróan bi­zonyítani nem tudták. A felfede­zés egy rendkívül fényerős objek­tív és egy photolemez által tör­tént, amelyen az uj bolygó egy kis folt alakjában jelentkezik. Az obszervatórium tudósai, akik tu­lajdonképpen a tejút vizsgálatával foglalkoznak, azt állítják, hogy a »Transneptun bolygó« (igy nevez­ték ei egyelőre földünk uj testvé­rét) negyvenötször akkora távol­ságban van a földtől, mint ameny­nyire a föld van a naptól. Lehet­séges, hogy a bolygó nagyobb, — mint eddig ismert legnagyobb bolygónk, a Jupiter. A bolygót és annak állását évek kel ezelőtt az obszervatórium meg alapitója, Percivai Lowell élőre megmondta és meghatározta. — Látni nem látta, mert fotogra­fálm nem tudta. Általában már régebben sejtették, hogy a Nep­tunon tul kell egy bolygónak len­nie. Erre mutatott, hogy a Neptun keringési pályáján ugya­nis zavarok jelentkeztek, amely za­varokat nem lehetett egyedül az Uranus szomszédságával magya­rázni. Nem első eset az, hogy vala­mely bolygót előre meghatároz­tak. Hisz a Neptun állását is I845­ben Levelier Párisban kiszámí­totta pontosan és csak három év múlva látta meg Gallé Berlinben. A legérdekesebb a dologban az, hogy a most felfedezett bolygót épp egy volt soproni katonai fő­reáliskolai tanár, Gáspár Kornél határozta meg elsőnek. Gáspár Kornél 1918-ban Sopronban köny­vet is adott ki »Vonzásés taszí­tás a világegyetemben« cim alatt magyar és német nyelven, amely­ben zseniális számítási -módszer­rel bizonyította be, hogy az eddig ismert nyolc bolygón kivül még vannak bolygók a naprendszerben. Könyvének 80-ik oldalán ezt ol­vashatjuk : — Állítom és bizonyítom, hogy naprendszerünknek még a követ­kező távolságokon voltak vagy vannak ma is bolygói: Diana = 11.748 millió km. Ke­ringést ideje 693 év. (Ez a most felfedezett bolygó.) ApoIIo = 21.780 millió km. Ke­ringési ideje 1750 év. Persephone = 46-928 millió km. Keringési idteje 5498 év­Pluto = 87.120 millió km. Ke­ringési ideje 13996 év Vesta = 186.384 millió km. Keringési ideje 43796 év. Gáspár Kornél 1918-ban kiszá­mította már az uj bolygó távolsá­gát, helyét. Persze, mint annyi más tehetség, Gáspár se tudott a mi kicsinyes viszonyaink között érvényesülni. Könyvének, amely­ben hatalmas tudás árad szét, — Magyarországon alig volt hatása. Annát nagyobb volt a német kia­dás sikere. Gáspár Kornélt a sop­roni katonai főreáltói Németor­szágba hivták ki professzornak. — Azóta ez a tőzsgyökeres magyar tehetség a német tudományt gaz­dagítja. VERSEK — Grammofonlemezujdonságok állandóan a legnagyobb választék­ban kaphatók az Ujságboltban. LEVÉL HOLT FUTÁRJA. • Hugocskáimmal játszottam a kertben, cseresznyefák virágos ága hullott és szirmok permeteztek víg fejünkre. És tisztaságos ezüsthúrja zengett édes, tudatlan gyermeknevetésnek. Künn sárgán virágzottak már a rétek és gyermekláncfű intett: erre, erre. Bújócskáztunk és körbe-körbe jártunk, gyermekláncot csináltunk. De jött a postás, nagybajuszu ember, levél volt nála, hírnek holt futárja. Piros vágy benne kék betűkbe halkul, de mégis biztos, büszke, verhetetlen. S hogy ott tartottam ideges kezemben, elhalkultak a gyermekkacagások, elpattantak az ezüsthüros órák : távol valahol más muzsika vibrált és egyedül maradtam benn a kertben, ültem némán a hullószirmú fák közt, s míg nagyon messze, nagyon messze néztei haldoklott bennem tisztamézű, édes. üjravirágzott álomgyermekségem. ÉLETEM KEDVES CSODÁJA. Az életembe halkan fény futott És csöndben mosolyog a szivem. A boldogság ilyen ? A béke bont felettem szárnyakat, Holnap talán nevetni is fogok. Ö, milyen új dolog! Mint tisztafényű gyöngyök napjaim És nem sírok már, ha emlékezem. Mi lett velem ? Az élet halkan megsimogatott. Fehér galambom búg a dúcban: lám, ö mindent tud talán ? J. M> ÉN ÉS AZ ÖRA. Talán lázas vagyok. Ma este félnék De halkan zümmög mellettem az öra. Nagyon-nagyon kell most a hangja nékem A sarokban komoran áll a szekrény, fekete teste árnyakat takargat, de itt ketyeg az óra halkan, halkan... Ha megpattan az ajtó, szú ha perceg, vagy messze — titkos üzenetek kelnek, holt húgom árnya száll a mély homálybai és hívón megsimítja homlokom, mégis itt van az Öra, mintha élne... Tik-tak, tik-tak, meséli víg meséit. Az ilyen Öra, ugye, meg nem áll és szívét nem fogják meg barna árnyak. Ö, biztosabb ez, mint az élet nékem ! Egész egyedül nem jó lenne mégsem, mert minden, ami szép és véghetetlen, magános emberekre hull le este, s ki bírja el csillagok hideg lángját, mik ablakunkon át a szívbe futnak, bujkáló árnyakat, sikoltó csendet ? Ő, jó hogy ez az óra muzsikál! Mert jaj, mi lenne, ha egysszer megállna S az alkony engem egyedül találna ? i Femina.

Next

/
Thumbnails
Contents