Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-28 / 71. szám

JdftfRYIPBK. 1930. március 28. A közigazgatás egyszerűsítése és a gyorsírás Irta: dr. Traeger Ernő miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, a gyorsírási ügyek m. kir. kormáoybiztosa t A közigazgatás egyszerűsítése igen régi keletű követelés. Közel harminc esztendős múltja van. Ez idő alatt sok terv vetődött felszínre s tünt el nyomtalanul. De inaga a gondolat nyugvópontra jutni nem tudott. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. tc. s az annak végrehajtására ic?02-ben kiadott különböző rendeletek és ügyviteli szabályok, különösen pedig a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat megjelenése óta állandóan aktuális maradt ez a kérdés. Sőt ma aktuálisabb, mint valaha. Egyre sűrűbben halljuk az ügyintézés gyorsításának szükségességét, az ügymenet egyszerűsítését, a modern technikai eszközöknek minéi nagyobb körű kihasználását, a gazdaságosság elvének érvényesítését és a hoszszadalmas írásbeli eljárás kiküszöbölését stb., hogy csak egynéhányat ragadjak ki, és , említsek meg a szinte jelszavakká vált, különféle kívánságok és törekvések gazdag garmadájából. Gróf Bethlen István miniszterelnök kezdeményezésére a közigazgatási reform konkrét alakot öltött és gyakorlati kormányprogrammá vált. Ilyen irányban, az eiső lépés a közhivatalok és közintézmények ügyrendjének meg állapításával már meg is történt. A további munkálatokra vonatkozó előkészületek most folynak. Tervbe van véve az anyagi és alaki jogszabályok revíziója, a hatásköri kérdés rendezése, a hivatalokkal és hatóságokkal való érintkezésnek, valamint az ügykezelésnek és ügyintézésnek az élettel való összhangba hozása, a munkaerők teljesítményének intenzivebb kihasználása stb. Mindezen kérdésekkel összefüggésben a kitűzött cél elérésére a tárgyalás anyagába belekerült most egy űj tényező, amelynek voltaképen, azonban, már kétezer éves múltja van: a gyorsírás. És ez a tényező nagy szerepet fog játszani az egész reformban, a mennyiben a gyorsírás nemcsak az ügyek intézésénél jelent a takarékosság szempontjából is megbecsülhetetlen előnyöket, hanem a tisztviselők munkaerejének gazdaságosabb kihasználását is biztosítja. Tagadhatatlan tény, hogy a gyorsirásnak a közhivatalokban való alkalmazása a munkát nemcsak gyorsabbá, hanem megbízhatóbbá és fontosabbá is Ezenkívül a rövidebb idő alatt végzett, nagyobb munkateljesítmény folytán, az eljárás olcsóbbá is válik. Ez az a pont, ahoi a takarékosság szempontjai a tisztviselődét szám leépítésének szükségessége nélkül érvényesülhetnek. A gyorsírás alkalmazása a restanciák kiküszöbölésére, sőt teljes (megszüntetésére ad lehetőséget. Az a bíró, aki mellett a jegyző gyorsírással 'irhát, ugyanazon idő alatt két-három üggyei intézhet el többet, mint az a biró, akinek jegyzője a hosszadalmas Írásbeli eljárást kénytelen lefolytatni. A gyorsirásnak a közhivatalokban való bevezetésének kérdésévei nemrégiben a minisztertanács foglalkozott és igen jelentős határozatot hozott. "Kimondotta ugyanis, hogy az átdolgozás alatt álló minősítési törvénybe olyan intézkedést vesz fel, amSly szerint, ezentúl, az állami szolgálatba lépés alkalmával a pályázóknak igazoiniok kell a gyorsírásban és gépírásban való jártasságukat. Ez álí a fogalmazási tisztviselőkre épen ugy, mint a kezelési és segédhivatali tisztviselőkre. Ennek a határozatnak végrehajtására való tekintettel pedig, a minisztertanács egyidejűleg kimondotta, — hogy a gyorsírás tanítását az iskolákban kötelezővé teszi, mert hiszen természetes, hogy ha az állam megköveteli tisztviselőitől a gyorsírás tudását, akkor gondoskodnia kell arról is, hogy ez a minden pályán nélkülözhetetlen és hasznos ismeretág az iskolákban elsajátítható is legyen. szabolcsi községek anyagi helyzetéről részletes kimutatás készül a vármegyeházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a szabolcsi községek költségvetésének megállapítása céljából miniszterközi bizottság működött Nyíregyházán. Ez a bizottság, a toelynek ülései a vármegyeházán a székház uj épületében folytak le, befejezte működését és az egyes községek pótadójának mérvére vonatkozó javaslatai alapján a pénzügy és a belügyminiszter dönt véglegesen a községek költségvetése ügyében. A községek súlyos helyzetben vannak és nagy számmai szerepelnek olyanok, a hoi a pótadó jóval felül van az 50 százalékon, de felől van a 100 százalékon is. A legmagasabb pótadót Nyirmada, Kenézlő, Kótaj, Dombrád községek fizetik. A pótadó ezekben a községekben azért olyan magas, mert a községek halaszthatatlan építkezések terhét vállalták. Illetékes helyen érdeklődtünk a községek háztartására vonatkozó részletes adatok iránt és azt az információt kaptuk, hogy a községek vagyoni helyzetére vonatkozó részletes kimutatás most van készülőben. Ezt a táblázatos- kimutatást, amely egyenként kitünteti, melyik községben menynyi. a pótadó és mik a terhei, a imájus hónapi törvényhatósági közgyűlés elé kerülő alispáni jelentés fogja közölni. A történelmi nevezetességű Eger várost a nyíregyháziak számára a láv. kihagyta kedvezményi élvező kirándulóhelyek kategóriájából Keddi számunkban részletesen ismertettük a Máv. igazgatóságának most megjelent hirdetményét, amely a féláru hétvégi menettérti jegyekre vonatkozik, örömmel állapítottuk meg, hogy az idén már a Sóstógyógyfürdőt nagykorúsították, illetőleg kegyesen elismerték fürdőmhfcltát, amelynek látogatói is megérdemlik azt, hogy vasúti kedvezményben részesüljenek. Igaz, harc árán, hosszú cikksorozatok után emelkedett a Sóstófürdő a Máv. előtt is fürdővé, de végre nálunk ez is jelentőségteljes eredmény, ahol a teszi. 8 logikus érvekkel szemben nem Csfitörtökön A LEGUIABB FILMCSODA

! Csütörtökön JkTiL? AJftI YIC II- A

Atengeren Kalandok a hiborgó meken 10 felv. — A főszerepben: LILIAN RICH. Kisérő „RÁDIUS" mfiso

r Péntektől—Vasárnapig AZ ÉV

AD VERHETETLEN SZENZÁCIÓJA t I«IXi DAGOVER a CÁR PARANCSÁRA Romantika* orosz szerelmi regény 11 feWonéabtn E e

nelg

adtsoUt «»

«lonzen°fcar kitéri Rendes helyink. J»g?el6T*tel tgin »ap Elötdások kacdete v»fárnap 3, 5, 7 é» 9

, h«UQrn»p 5, 7 é» 9 firakor szoktak olyan hamar engedékenységet tanúsítani és a meggyőzetés sértésszámba megy, különösen ha a bürokratikus rendszer megbolygatásárói, vagy pedig egy régen beidegződött szokás megváltoztatásáról van szó. A Sóstógyógyfürdő tehát avanzsált, belekerült a kedvezményes helyek szerencsés kategóriájába, de Eger, a történelmi nevezetességű, páratlanul szép fekvésű város, a pompás kirándulóhely a nyíregyháziak részére még mindig mostohagyermek. Egerbe nem utazhatik kedvezményes jeggyel a nyiregyházi kiránduló, Eger kiimaradt a hirdetményből, kiradírozták minden értékévei, minden nagyszerűségével együtt. Ha történetesen valamelyik nyiregyházi bogaras professzornak az a furcsa gondolata támadna, hogy Eger város dicsőséges történetét vagy kitűnő hőforrásait az egri kirándulással kapcsolná össze, hát fizessék meg a diákok a luxus-utazás összes költségeit. Mi szükség van arra, hogy Eger város kirándulóhellyé emelkedjék a nyíregyháziak számára? — Történelmi tanulságok: Avult ideológia. Szép tájak: Van abból Csonkamagyarországon elég s ha nincs, van külföldön. Pompás levegő, álmodozóan szép magyar város a középkori magyar élet patinás emlékeivel — ez mind, mind csak romantika, naivitás, költői képzelgés, semmi mAs. Modernek vagyunk vagy mi • ezctafl 6a Eger pedig a multté. sóteroe), <FF ^ ^ sütőporból készülnek. Kérje Minden füsa«r kereskedésben mO€t mefjelant 148 receptet tartal masó, 3*in»s képekkai illusstráU dr. Oetker-féle receptkőnyvet Ára: 80 fillér. Egerbe < nem utazhatunk, Eger kegyvesztett letí, a feledés homályába veszett, mintha nem is Csonkamagyarországhoz tartozna, hanem — a megsiratott, de az emlékezésbői lassan kivesző megszállott területhez. 4 nyíregyházi származású Papp Ferenc ev. lelkész japán nyelvre fordította! Petóíi több versét Az egyik fővárosi napilap vasárnapi számában érdekes cikk jelent meg »Japánok Magyarországom cim alatt. E cikk érdekes tartalmán kivül előttünk, nyíregyháziak előtt különös vonatkozásánál fogva is érdeklődésre tarthat számot. A cikk beszámol azokról a törekvésekről, amelyeket a Magyar-Nippon Társaság tart felszínen, a magyar nemzet törekvéseinek a távol keleten való megismertetése céljából s amely törekvésnek máris megvan az a jó hatása, hogy több kiváló japán tudóst sikerült megnyerni a magyar ügy számára s ezzel rokonszenvüket a trianoni igazságtalanságra irányítani. A Társaság a közös ázsiai eredet mellett felhasználja a kultura nemes fegyvereit is arra, hogy minél közelebb jusson a célhoz. És ebben a munkásságban jelentős tényező Papp Ferenc budapesti ev. lelkész,' vallástanár közreműködése, aki a cikk szerint Petőfi költeményeiből 'igen sokat fordított japán nyelvre s fordításait készséggel közlik a japán lapok. Papp Ferenc személyi körülményeit jól ismerjük. Tudjuk, hogy milyen nehéz körülmények között kellett felnevelkednie s talán éppen ezért sokkalta értékesebbnek tűnik fel előttünk az a vasszorgalom és akaraterő, a mellyel idegen nyelveket diákszobák csendjében el tudott sajátítani s ezek között a japán nyelvet is oly mértékben meg tudta ismerni, szellemébe annyira be tudott hatolni, hogy művészi fordításokra is vállalkozhat. És sokat jelent e munkája, mert nagy célt szolgál vele önzetlenül, lelke sugallatát követve. A ma is igen. szerény, (magáról semmit sem beszéltető Papp Ferenc és társai végzik az igazi propagandát szerencsétlen hazánk igaza mell a ti.