Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-28 / 71. szám

1930. március 22. JSÍ1rfRYIDÍK. 7 május hó lft-től ötven kiló­méteres sebességgel közte keáheí a nyírbátori vonat Több izben foglalkozott a Nyirvidék azzal a nagyjelentőségű sinépítési munkálattal, amely a nyíregyháza—nyirbál ori vonalon fo lyamatban van. Ez a munkálat befejezést nyert. A kereskedelmi minisztérium, a Vasúti és Hajó­zási Főfelügyelőség kiküldöttei­nek jelenlétében megtartották az uj síneken a sebességi próbát, a mely fényesen sikerült. A sinépi­tési umnkálatokat megvizsgálta Vasdinnyei Pál főfelügyelő is és mindent a legnagyobb rend­ben talált. Május hó 15-én kezdik meg az uj sineken megengedett sebességgel való közlekedést. Et­től kezdve az eddigi 30 kiloimé­teres sebesség helyett óránként 50 kilométeres sebességgel közleked­hetnek a vonatok Nyírbátor felé, illetve Nyíregyháza és Nyírbá­tor között. Az épitkezés természe­tesen tovább folyik és jövőre Imár Mátészalkáig utazhatunk ötven ki­lométeres sebességgel. Havi bármin* fillér támoga­tást kérnek a nyíregyházi rokkantak a város kétszáz módosabb emberétől (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város polgármes­tere a Honsz támogatása érdeké­ben körlevelet intézett kétszáz módosabb nyíregyházi polgárhoz, akiktől a rokkantak nevében havi 30 fillér tagsági dijat kért. Eddig hatvanegy válasz érkezett a Honsz hoz a felhívásra. Hatvanegy nyír­egyházi polgár értesítette a Honsz nyíregyházi képviseletét, hogy havi 30 fillért, azaz az évenként fize­tendő három pengő hatvan fil­lért, amely összeg a rokkantak egyesületébe pártoló tagul való belépés tagsági dija, hajlandó a rokkantügy szolgálatába évről-év­re megfizetni. Bizonyos, hogy a még nem jelentkezettek is haj­landók ezt a csekély áldozatot meghozni rokkantjaink érdeké­ben, csakhogy nem volt idejök, módjuk, alkalmuk a Honsz Sza­bolcsmegyei és Nyíregyházi Cso­portjába való belépésükről ér­tesíteni az egyesületet. A kétszáz név közül a belépést már bejelentő hatvanegy pártoló­iag a jelentkezés sorrendjében a következő: Énekes János, Sereghy László, dr Mikecz Károly, Meskó Elek, Búzás István, Friedmann Mik­sa, Ungár Lipót, Lakner Béla, Gergelyffy György, Ruttkay Gyu­la, Laczkovszky József, dr. Ruhmann Kornél, Kovács Zsig­mond, Dr. Mikecz Miklós, Dr. Szopkó Dezső, Virtschafter Ár­mni, Freund Zsigmond, Pollák Dezső, Lefkovits Zsigmond, Lá­nyi Dezső, Glück Dezső, Práger Károly, Lichtmann Lukács Vil­mos, Varga János, dr. Bálint Ist­ván, Dr. Komjáthy Kázmér, Dr. Porkoláb Zoltán, Bányai Jenő, dr. Dohnál Jenő, Palicz Pál, Pisszer János, Dr. Juhász Sándor, Rima­szombathy Géza, Kovács László, Mauritz Ottó, Adorján János, Dr. Vietórisz István, Melles Géza, id. Figeczky Lajos, Komáromy Ká­roly, Mogyoróssy Ignác, Kiss Sán­dor, Hoffmann Mihály, Reich Ig­nác, Rosenthál Gyula, Marton Emil, vitéz Elekes Gábor, Rigó Alfonz, Klár Gusztáv, Csengery Káltmán, Rosenberg Emil, Klár Béla, Streska Miklós, Irsay Gusz­táv, Dr. Kőrössy Gyula, Ébner Bé­la, Oltványi Ödön, Nagy Kál­mán, Mikecz Dezső, Rajtik Mik­lós, Schatz István. á pénteki várost közgvűlés határozata az első nagyobb kozmnnka, temetőrendezés építkezés ngyében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Pénteken közgyűlés lesz a vá­rosházán. Ennek a közgyűlésnek több fontos tárgysorozati pontja van. Minden bzionnyai ezen a közgyűlésen fogják behatóan meg­tárgyalni a köztemető rendezésé­nek ügyét, itt határoznak arról, mit épit meg a város még ebben az esztendőben a temető építke­zési munkálataiból. Az első köz­imunka lesz ebben az esztendőben a temetőépitkezés. Utak kijelö­lése és rendezése, fák kivága­tása és ültetése, parkirozási mun­kálatok, a temető kapuzatának építése várható ebben az évben. A temető-szabályrendelet most készül el a városházán. Azok, a kiknek az egyházaktól előre meg­váltott sírhelyük van, egy éven belül kötelesek a tulajdonjogot megfelelő módon igazolni. Hogyan készül a világhírű magyar műselyem? Nyíregyháziak látogatása iaz óbndai Hitei-Sevilla gyárban. — A magyar találmányú „cilindrotex" diadala a selyemfestészetben. — Nekünk csak az idegen árn jó, a görög szépségkirálynő pedig magyar selyemből készült rnhában nyerte el a Miss Enrópa cimet Budapest, 1930 márc. hó. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Mérsékelt tempóban robog Ö­buda girbe-görbe utcáin autónk, almetyet Keresztes József gyár­igazgató bocsátott a »Nyirví­dék« munkatársának és a többi nyíregyházi kirándulónak ren­delkezésére, akik a Filtex Sevilla gyár Szentendrei-uti telepének (megtekintésére igyekszünk. A Fi­latori-gát területén épült hatal­mas textilgyár (innen a név: »Fil­tex») — amint azt útközben Ke­resztes igazgatótói megtudjuk — a gyárnak a pestszentlőrinci tele­pén megszőtt nyersanyagát dol­gozza fel készáruvá. Itt készül a szebbnél szebb színekben és min­tákban pompázó és ma már világ­márkává fejlődött Sevilla-selyem, továbbá a gyárnak még igen sok, nagy közkedveltségnek örvendő pamut és müselyemáruja. Miből és hogyan készül a műselyem? Talán kevesen tudják, hogy a csillogó fényű műselyem fonalat a legtöbb esetben közönséges fa­rostokból gyártják. A fa cellulózé anyagát tömény salétromsavban és kénsavban nitrocellulozévá, majd borszeszes éterben feloldva, kol­lodiummá alakítják. A kollodium­oldatot hidraulikus sajtóval haj­szálcsöveken vízbe préselik, ahol azonnai megkeményedik. Az igy nyert áttetsző, selyemszerü fé­nyes szálakat még finomabban ki­nyújtva megszárítják és felmotol­lázzák. Ez az úgynevezett fase­lyerrv vagy kolíodiumsélyemfo­nái, amelyből a műselyem árukat szövik. Hazánkban nincsen müse­lyemfonal gyár. A pestszentlőrinci szövőgyár Svájcból hozatott mü­selyemfonallal dolgozik. A gyártelep A 320 munkásnak kenyeret adó ötemeletes gyár hatalmas négy­szögletű udvarán Paulusz József, a gyár üzemi igazgatója és Mol­nár József gyárvezető lekötelező szívességgel 'fogadnak és kalau­zolnák végig a telep végnélküli­nek tetsző labirintusain. Legelő­ször az erőmüveket tekintjük meg. 450 lóerőre berendezett villanyte­lep fejleszti a gyár részére szük­séges villanyerőt. Itt a földszin­ten vannak elhelyezve az óriási méretű kazinok is, amelyek a gyár melegvíz és gőzszükségietSt látják ei. Liften megyünk fel az ötödik emeletre, ahol a Pestszentlőrincről szállított nyersáruk feldolgozása megkezdődik. Innen az egyes emeletek között vágott réseken, mint végnélküli szalagok futnak le a kikészítés alatt álló anyagok az alsóbb emeleteken elhelyezett imühelyékbe. A nyersanyag fel­dolgozása A nyersáruról előszÖF is a feles­leges bolyhokat távolítják el per­zselés utján. Ezt a müveletet gáz­lángokkal végzik. Ezután követ­kezik a különböző rendszerekkei való fehérítés, savazás, Imosás, préselés és az áruknak szárító do­bokon való szárítása. Igen érde­kes a flanelkészités is. Az egészen sima szövetet borzoló kefén vé­gighúzza a gép s máris kész van az egyik oldalán bolyhos s a má­sikon simán maradt flanel. A megszárított szöveteket kefé­lés, a még megmaradt bolyhok­nak lenyirása és a gyártás alatt elhúzódott szálak derékszögűre va­ló egyengetése céljából az u. n. ia.d Március 27., S8., csBlörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor HARRYLIEDTKE, CLARE LOTTO, HANS JUNKERMANN főszereplésével A KIS GARNIZON Katonai bohózat a boldog békebeli katonai vig életből 7 felv. KÖVÉREK KLUBJA Vígjáték 5 felvonásban Ha kávét főz ugy kávéskannája nemcsak a kávé értékes, élvezhető részeit tartalmazza, melyeket ön keres, hanem a sziv- és idegizgató koffeint is, mely sok emberre nagyon káro» hatással lehet Miért ne huziunk husznot ebből a tényből és miért ae éljünk koffeinmentesen: ugy, hogy a koffeiamentes Hag kárét isszuk, mely a legfinomabb, valódi babkávé, melynek azonban ninosen meg a* a fölösleges, káros koffein-hatása. Pr<t>álja meg egyszer ! HAG KAVÉ nyirómühetlyekbe viszik. A fehér áru ezzel kész is van. A Színes árukat még különböző festő és mintázó eljárásnak kell alávetni. Festés és mintázás A festésre szánt szövetet elő­ször is alapszínnel látják el. Ez a müvelet a kék, piros, vagy más szinü festőműhelyekben tör­ténik. A mintákat vörös réz hen­gerekkel nyomják az alapszinreu Annyi rézhengerre van szükség, ahány szint, illetőleg mintát akar­nak nyoimni. Az egymás mellé helyezett és különböző szinü fes­tékekben forgó mintás hengereken egymásután szalad át a szövet, ugy hogy egyszeri eljárással akár tízféle szint is nyomhatnak a se­lyemre, vagy pamutárura. A szö­vetre nyomott színek fixirozása forró gőzben történik. Az igy elkészített anyagokat még kimossák, megszárítják, mán­gorolják, vasalják, fényesitik, az esetleges hibákat kiküszöbölik, géppel felmérik, szétdarabolják, adjusztálják, és csak azután hoz­zák forgalomba. A »cilindrotex«: a Fil­tex gyár szabadalma A Filtex gyárnak rendkívül sok látnivalója között talán a legér­dekesebb az az eljárás, amellyel a mintázó vörösréz hengereket ké­szítik. Eddig tudvalevőleg a réz­hengerekre a mintákat kézzel vés­ték, amely eljárás azonban na­gyon hosszadalmas. A Filtex­gyár »cilindrotex«v találmányával, az üvegetetéshez hasonlóan rövid idő alatt lehet elkészíteni a minta­hengereket. Az eljárás a következő: A min­tákon végnélkül ismétlődő rajzo­kat nagyítják és a nagyított képe­ket fotografálás utján, sokszoro­sítják. Az egymás mellé helye­zett sokszorosított képek, ame­lyek most már az egész mintát magukban foglalják, cinklemezre kopirozzák, majd megfelelő fes­tékkel a vörösréz hengerre nyom­ják. A hengert ezután, belakkoz­zák még pedig olyan anyaggal, a mely a hengerre nyomott festéket nem fogja be, csak a rezet. Ami­kor a lakk megszáradt, a hengert maró folyadékba teszik, amely fo­lyadék viszont a lakkot nem bánt­ja, de kimarja a rezet ott, ahoi a rányomott minták vannak. Alig 20—30 percnyi maratás után kész a mintahenger, amelyrőt még csak a lakkot kell leoldani. Ezzei az eljárással ma kizárólag

Next

/
Thumbnails
Contents