Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

8 J&í*YIDéK. 1930. március 27. á Társadaiombiztositó és a közterhek emelése Pár nap óta hire kerekedett, hogy a Társadalombiztosító nagy financiális bajokkai küzd s apénziügyi egyensúly helyreállitása érdekében kénytelen felemelni a dijjárulékok összegét és leszálliItam a feladata körébe vágó szolgáltatásokat. Ennek kapcsán általános mozgalom indult meg az érdekeltek körében azzal a célvattai, hogy a járulékok emelése és a szolgáltatások redukálása meg ne történjék. A képviselőházban elhangzott interpellációra a népjóléti miniszter a nyilvánosságot is tájékoztatta a Társadalombiztosító belső dolgairól s kijelentette, hogy az Intézet üzemében felmerült nehézségek magyarázata a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyokban rejlik. A nehéz megélhetési viszonyok közepette sokkal többen fordulnak az Intézethez segélyezésért, mint várható volt, s emellett a megbetegülések száma is sokkai' jelentősebbé lett, mint azelőtt. E nyilatkozatra valóságos pergőtüz alá vették az egyes érdekelt körök tiltakozó gyűléseiken a Társadaiombiztositó Intézetet és lehetetlennek minősítették azt a tervet, mely a mai gazdasági helyzetben a járulékok felemelését célozná. A gyűlések által felkavart Társadalombiztositó-ellenes közhangulatban ujabb interpellációkra való készülődésről is hallunk, melyeknek mind az a célja, hogy a közvéleményt a járulékok felemelése ellen izgassák. Amidőn e tények fennforgását konstatáljuk, szükségesnek tartjuk, hogy egyben mélységes csodálkozásunknak is kifejezést adjunk. Honnan ez a nagy felindulás és lázas izgalom? Honnan kerülnek közforgalomba azok a hírek, melyek a járulékok felemeléséről szólanak? Hiszen épp közvetlenül az elmúlt napokban fejtette ki "Wekerle Sándor pénzügyminiszter, az ország köztetszésévei találkozó expozéjában, .hogy a kormánynak esze ágában sincsen a közszolgáltatásokat emelni. Sem a közadókat, sem egyéb indirekt közterheket. Sőt! Az egész költségvetés abban a szellemben készült el, minden tétel megalkotásánál az á vezérgondolat vezette, hogy a közadók emelésére ne legyen szükség. Épp ez okból vitt véghez a pénzügyminiszter nagyarányú redukciókat az összes igazgatási ágak kiadási tételeiben. — Nem lehet józanul feltételezni tehát, hogy amikor erre vállalkozott a kormány, ugyanakkor más oldalon hozzájárulna ahhoz, hogy akár a Társadalombiztositóval, — akár más intézménnyel kapcsolatban a közterhek emeltessenek. Nyilvánvaló tehát, hogy a hirtelen megindult Társadalombiztosító ellenes akciónak semmi olyan indoka nincsen, amely a kormányzat elhatározásában lelné magyarázatát. Legyenek megnyugodva ugy az érdekelt körök, akik alatt fcigy a munkaadók, mint a munkások összességét értjük, hogy szó sincsen sem a járulékok emeléséről, sem pedig a Társadaiombiztositó áltai teljesítendő szolgáltatások redukálásáról. Ha vannak nehézségek és megoldandó kérdések a Társadaiombiztositó Intézet kebelében, ezek meg lesznek oldva az Intézet keretén belül olymódon, hogy azok áltai Semminemű többietmegterhelés nem fog hárulni sem az egyesekre, sem az összességre. Az egyházak állást foglallak a pénzügyminiszternek az egyházi adók kezelésébe való beavatkozásával szemben (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség képviselőtestülete az előkészítő bizottsági és tanácsülések után március 23-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel közgyűlést tartott. A közgyűlésen Dr. Geduly Henrik püspök s a felügyelő távollétében Moravszky Ferenc ny. igazgató elnököltek. A közgyűlés Gedufy Henrik dr. püspök napirend előtti felszólalásában mély részvéttel emlékezett meg Barzó Pál egyháztanácsos, képviselőtestületi tag elhunytá(rói s az egyházi életben közismerten kiváló érdemeit a jegyzőkönyv lapjain örökítették meg. A közgyűlés kisebb tárgysorozati pontokon kívül egy az egyházi életbe mélyen belenyúló miniszter írendeiettei foglalkozott, a melyet valamennyi egyház megkapott s amely mindenütt a rendelettel szemben álló véleményt váltott ki. A rendeletet, amely az 1927. évi V. törvénycikken alapul, Szohor Pál pénzügyi "bizottsági elnök ismertette. Mivel nemcsak az ev. egyházközség belső ügyét, hanem általában minden felekezet egyházi adót fizető tagját érinti e miniszteri rendelet, jobban megvilágítjuk mi is ennek lényegét; A hivatkozott törvénycikk jogot ad a pénzügyminiszternek arra, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében s figyelemmel 'a nehéz gazdasági helyzetre s az adózók teherbíró képességére, kivételes intézkedéseket tehessen. Mivel a miniszter ugy látja, hogy a különböző közadók fizetése terén mutatkozó késedelmek a súlyos adóterhekből erednek, egy körrendeletet adott ki valamennyi pénzügyigazgatóságnak s ennek alapján megkereséseket intéztek az egyes egyházakhoz, amely rendelkezésnek a lényege az, hogy az állam csak abban az esetben biztosit jogsegélyt az egyházi adók közigazgatási ífton való beszedésénél, ha az egyházak adókezelését bevonják a közadók kezelésébe. Ennek ellenében az a kommunitás, amely az adókat kezeli, biztosítja az egyházakat arról, hogy bizonyos százalék adót kapnak a közösen kezelt adókból, tekintet nélkül arra, hogy az egyházi adók ténylegesen befolytak-e, vagy sem. Van azonban ennek a rendelkezésnek egy pontja, amely ugy szól, hogy az egyházak e jogsegélyt csak akkor kaphatják meg, ha a kivetett egyházi adó az állami egyenes adó 10 százalékánál nem magasabb'. Igaz, hogy megadja a lehetőségét annak ez a rendelet, hogy külön választhatók az iskolai és egyházi szükségleteket biztosító költségvetési előirányzatok s az azok fedezésére szolgáló adónemek. Ez a miniszteri rendelkezés nagy mértékben sérti valamennyi egyház érdekeit. Vegyük csak szemügyre Nyíregyházán bármelyik iskolafenntartó egyház helyzetét. Lehetetlen, hogy ne látná be mindenki az első pillanatra is, milyen nagy terhet jelent vala, mennyi egyháznak az iskolafenntartás s hogy ez sokkal több öszszeget

( vesz igénybe, mint az egyházi szolgálat. Hogy csak az ev. egyházközség helyzetére mutassunk rá, amely 42 rendes tanerőt alkalmaz iskoláiban, ezeknek fizetéséhez jelentékeny mértékben hozzájárul, tetemes nyugdíjjárulékaikat fizeti, a dologi kiadásokra rengeteget fordit, ugy hogy az évi 120.000 pengő körül mozgó költségvetési keretbői 75.000 P-t fordit kizárólagosan iskolai "szükségletekre, s ha tudjuk, hogy a többi iskolafenntartó egyháznál is ez az arányszám, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtása az egyházaknak a közművelődés érdekében kifejtett munkásságát egyenesen megbéníthatja azáltal, ha a korlátok közé vont adóösszeggel keh megelégedniök, vagy azáltal, ha nem kezeltetik a közadókkal együtt az egyházi adót is, akkor megvonja a jogsegélyt az egyházaktól. Az ebben rejlő veszedelmet felismerte már a Közigazgatási Bizott ság legutolsó ülése is s éppen ezért nem foglaft állást végérvényesen a kérdésben s tudomásunk szerint az egyházak közösen fognak fellépni e sértő rendelkezés megváltoztatása érdekében. De van ennek egy alkotmányjogi sértő rendelkezése is. Az egyházak autonómiáját biztosító országos törvények s a joggyakorlat is azt irják elő, hogy az egyházak életébe ilyen mélyen belenyúló kérdésben nincs is joga a miniszternek az egyházak előzetes meghallgatása nélkül rendelkezni. Már pedig ebben a kérdésben előzetesen senkit sem kérdeztek megAmi látszólagos jogot ad erre a rendelkezésre a miniszternek a hivatkozott törvénycikk, azt csak azzai magyarázhatjuk meg, hogy a törvénycikk tárgyalásakor a legtávolabbról sem volt felvetve (annak a lehetősége, hogy a (miniszter a törvénycikk széllefmét ily módon magyarázhatja. A kérdés további folyását figyelemmel fogjuk kisérni, annyival is inkább, mert ezzeí szemben országos méretű állásfoglalás készül. hóvá, *§égf.l és ezt kdvetéea vadásail Mlönös etó-ti&róates* fj#iiat. Hideg és ftt»e®vc*e» t ett láíjtk következtében ttéífaa, hunit es komoly v. meghűlés fokozott mértékbe* ltokét fel. Egéstségéaek wen atettamoe eícRsífti ellen ic'ab és hafesésibb í*gyvsr, mint t& 4 Tublották Ut/asiteaa viasza pótszereket és k&riioéjm aefcuUg weda® rass&sygsáéat, a > B&yar-keresztteL Március 26., szerdán utoljára 5, 7 ég 9 órakor ZORIMW Vígjáték 8 felvonásban FRED THOMSON és SILVER KINO a csodáló főszereplésével VADNYUGAT HŐSEI Vadnyugati cowboy történet 6 feWonásbsn A Bessenyei Kör második zenetörténelmi előadása Szombaton délután 6 órakor volt a Bessenyei-Kör zenetörténe 1,mi előadássorozatának második élőadása a Korona nagytermében. Az előadást szép számú közönség hallgatta végig. Az előadó asztalnál Szigeti Sándor, az Angol—Magyar Bank nyíregyházi fiókjának vezérigazgató helyettese ült, aki a romantikus zenéről s képviselőinek három nagy alakjárói, Schubertről, Schumannrói és Chopinről emlékezett meg, mig Liszt Ferencről s a többi nagy romantikusokról egy következő előadás keretében fog szólni. Szigeti Sándor előadásában a romantikus zene történelmi fejlődésére mutatott rá, szembeállítva azt a klasszikus, kötött formákat követelő zenével s a három nagy zeneköltő lelki világán keresztül világítja meg alkotó zsenijük nagy ságát és mélységét. Helyes zenepedagógiai érzékkel állapit ja meg, hogy e nagy zeneköltők müveinek helyes interpretálása teljes lelki elmélyülést, az egyén belső világának teljes kiélését kívánja s éppen ezért helytelennek tartja, ha a zeneiskolákban az ilyen lelki elmélyülésre nem érett s technikailag seim fejlett tudásu növendékekkei pl. Chopin walzereket játszatnak s lélektelen játékkal csépeltetik tönkre annak szépségeit. A nagy tetszéssel fogadott tanulmányt szervesen egészítette ki a zeneköltők jellegzetesebb müveinek bemutatása. A már ismertetett programszerinti dalszámokat vitéz Solymossy Jánosné, a zongoraszámokat pedig Szigeti Sándor mutatta be s ugyancsak ő látta el az énekszámok zongorakiséretét is. Vitéz Solymossy Jánosné énekmüvészete, amellyel Schubert és Schumann dalait tolmácsolta, a legmagasabb fokon áll. Hangjának elbájolóan lágy, bársonyos simasága, a drámai lendületű dalokban | megnyilvánuló ereje s a hangulatok teljes átélése és átérzése a legőszintébb sikert váltották ka a zeneileg csiszolt izlésü s igy magasabb igényű közönség körében. Különösen megrázó erővei tolmácsolta Schubert Erlkönig-jét, amelyet Schumann O Sonnenschein c. dalával együtt műsoron kivül adott elő a hálás közönségnek. A Bessenyei Kör s a nyíregyházi tisztikar virágcsokrokkai fejezte ki elismerését és köszönetét vitéz Solymossy Jánosné énekmüvészete előtt.