Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-27 / 70. szám

1930. március 27. mms, Szigeti Sándor a zeneköltök zongoramüveiből több kiváló s lelkivilágukra legjobban jellemző darabot mutatott be művészi értékű tolmácsolásban. Az egész előadás több volt, mint amit általában az irodalmi és zenei délután fogalma alatt szoktunk érteni s zeneértő közönségünk szives szeretettei várja a Bessenyei Kör ujabb zeneismertető délutánját s örömmel fogja hallgatni újból is az illusztris előadókat. Homokszemek A magyar gyártmányú iskolai szerek jobban és jobban kezdik kiszorítani a külföldi gyárak termékeit. A magyar ipan termékek ez Örvendetes előhaladását jólesőleg kell regisztrálnunk. Azonban amikor a magyar gyártmányok 'terjeszkedésévei a haladott külföldi termékeket kiszorítjuk s a hazai termékeket minden lehető módon igyekeznék védeni a hivatalos körök, ugyanakkor ne feledjék ei a .magyar termékeket előállító vállalatok, hogy a nekik biztosított előny-jogokkai csak élniök és nem visszaélniük szabad. Amint kötelessége a magyar togyasztóközönségnek minden olyan cikket, ami magyar termék, vásárlásainál előtérbe tolni, ugyanugy kötelességük a,magyar gyáraknak nemcsak menynyiségileg, hanem minőségileg is fokozni termékeiket. A jelszó ne csak az legyen, hogy: » Magyart a magyarnak!«, hanem: »Minden jó magyarnak — mindent jó magyart !« * Gulyás direktor temetési akkordjaira felfigyelt az egész ország. Ma már országszerte híres város lettünk. Szomorúan híresek. Szinte szégyeljük á hírességünket. Eddig mindenütt ugy ismertek bennünket, mint egy kuítur oázist ebben a lélektelen, szomorú trianom magyar Szaharában. És most lehullott rólunk a kultupmáz(!?) Nem, nem! Itt valami nagy tévedés van! Ugyan kérem, hogyan is lehetne rólunk olyasmit feltételezni, hogy nálunk nem éi meg egy hathetes sziniévad! Nálunk! Ahol még a legrongyabb, de leglármásabb műsora cseh cirkuszt is majd szétszedik a jegyekért — nem az ol.csó, 50—60 filléres jegyekért- Dehogy, a világért sem! Ne tessenek bennünket, kedves Csonkaországbeh közelebbi és távolabbi szomszédaink ilyen smucignak nézni! 2—3 pengős jegyeket veszünk mi, az arkangyalát neki! No meg hogy a Csodapók heteim tud nálunk!? Ugyan kérem, ne tessenek rosszmájuskodni! Hiszen oda ugy is csak a szegény kis cselédlánykák mennek, akik legfeljebb csak vasárnap délután mennek színházba, akkor is csak a karzatra. — (Hogy igazam van, tessék csak megkérdezni a direktor urat, hogy nem-e szük volt most vasárnap délután is a karzat!) Hát még egyszer mondom, valami tévedésnek kell itten lenni, ' tessenek csak könyörgöm jól utánna nézni, hogy hol is van az a hiba, mert még sem illik egy város közönségét, mely a legmagasabb kulturfokon áll, igy blamirozni ország-világ előtt. N éi kalapujdonságok megérkeztek és a legolcsóbb árakon árositwtnak WALTERNÉ kalapszaionjábsn Luther-utca, 20. Érdekes közgazdasági vita volt a felső kereskedelmi iskolában (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A városi felső kereskedelmi iskola igazgatója és tanári "kara vasárnap délelőtt tartotta meg évenként szokásos szülői értekezletét. A szép számmal megjelent szülőket és az iskola munkája iránt (érdeklődőket Margócsy Emil igazgató üdvözölte szeretetteljes szavakkal. Közölte, hogy a szülőiértekezletnek kettős célja van: megteremteni, illetőleg bensőbbé tenni az iskola és a szülői ház kapcsolatát, de ezen az általános célon kívül kereskedelmi iskolánk hivatásához képest a közgazdasági élet általános érdekű, aktuális kérdéseiben is tájékoztatni kívánja a szülőket. Ilyen aktuális, (mindnyájunkat érdeklő közgazdasági kérdés a magyar iparpártolás ügye. Nem a régi, tulipánjelvényes mozgalomra gondol, hiszen ezekről a jelvényekről kiderült, hogy külföldön készültek. Megállapítja, hogy mult esztendei kereskedelmi mérlegünk passzív, ami annyit jelent, hogy több külföldi árut hozunk az országba, .mint a mennyit termelvényeinkbŐl kiviszünk. Mivel ez évről-évre igy van, a külfölddel szemben fennálló tartozásunk folytonosan nő. Ezt csak kétfélekép törleszthetjük: arannyal, amiből kevéssel rendelkezünk, vagy árukkal, ami lekötelezettséget, kiszolgáltatottságot je lent. Igaz, hogy a legutolsó esztendő külkereskedelmi mérlegünk erőteljes javulását mutatja,' amennyiben 370 milliós deficitünk 22 millióra esett vissza, de ezt nem tarthatjuk szerencsés jelenségnek, mert nem fogyasztóközönségünk öntudatossága, hanem általános elszegényedésünk idézte elő, amelyhez hozzájárult mennyiségileg nagyobb kivitelünk és a külföld bizalmának a csökkenése, az árukínálat és hitelek megszorítása. — Megemlíti, hogy városunkban nemrég előkelő közgazdasági szakember szájából hallottuk, hogy az árubehozatalt nem keli vsiszaszoritanunk, inkább örülnünk kellene ennek, — imert ez is a külföld bizalmát jelenti. Mi ezzei a felfogással nem érthetünk egyet, mert csak feltétlenül szükséges, nálunk elő nem állitható iparcikkek behozatalát helyeselhetjük. Az iparpártolás elsősorban a kereskedő hivatása, neki kell erre a közönséget ránevelnie. A kereskedő azonban nemcsak a fogyasztást, hanem a gyárakkai való kapcsolata révén az ipari termelést is irányíthatja, fejlesztheti. Ha erre a magyar ke- < reskedő és a magyar fogyasztó közösen fog törekedni, az eredmény sem fog elmaradni. Nyersanyagainkat magunk fogjuk feldolgozni és nem fog többé megtörténni, hogy magyar gyár külföldi márkával hozza forgalomba cikkéit, hogy kedveltebbé tegye azokat a fogyasztóközönségünk számára, mint például a pozsonyi Grüneberg fogkefegyár. Az igazgató előadása után nívós, a szülői értekezletek kereteiben szokatlanul alapos vita fejlődött ki. Hűnek Emii főmérnök helyesli a magyar ipar pártolásának gondolatát, de kifejezést ad két kétségének. Attól 'tart, hogy a mi erőteljes iparfejlesztésünk és vámpolitikánk arra az eredményre fog vezetni, hogy szomszédaink viszont kiviteli cikkeink előtt eresztik majd ie a vámsorompót, másrészt nem tartja olyan aggasztónak külkereskedelmi mérlegünket, mert értesülése szemit valamennyi állam kereskedelmi mérlege passzív, leszámítva természetesen a gyarmatokat. — Egyébként lehetségesnek tartja az iparfejlesztést, mert mi is meg tudunk csinálni mindent, amit a külföld, csupán egy erővel szemben harcolunk hiába és ez a divat. Ez kényszeríti a kereskedőt külföldi áru rendelésére, ez befolyásolja fogyasztóközönségünket a külföldi ára vásárlására. A felvetett kérdéshez /másodszor Hoffmann Mihály kereskedő, a felső kereskedelmi iskola felügyelő bizottsági tagja szólott hozzá a gyakorlati kereskedő praktikus érzékévei, tisztánlátásával. Szerinte az iparpártolás régi magyar vágy, amelyet először Kossuth fejezett ki nagy hatással. A cél ideális, folytonosan törekedtünk is rá, sajnos, — kevés eredménnyel. A gazdasági élet fejlődésének is megvan a maga természetes utja, amelyen mesterséges rendszabályokkal alig lehet változtatni. Magyarország elsősorban agrár ország, életberendezésünk ezer év óta ezen alapszikMezőgazdaságunk termékeit viszszük ki elsősorban. Az iparpártolást helyesli addig a határig, a meddig ez a fogyasztó spontán elhatározásán alapszik, de meggondolandónak tartja, hogy az állami iparpártolás, amely rizikóval jár, elérhet-e többet, mintáz áldozat és kockázat, amit érdekében hozunk. Az állami iparpártolás legismertebb eszköze a védővám. Nem szünteti meg, csupán csökkenti a behozatalt. A vámvédelem árát azonban a fogyasztó fizeti meg az iparcikkek drágulása által. Drágább ruhát, cipőt, gépet használunk. De szomszédaink is megvámolják búzánkat, lisztünket, állatainkat, amivel arra kényszerítenek, hogy árainkat leszállítsuk, tehát olcsón keli eladnunk azokat. A' felszólaló ebben látja a probléma súlypontját és szeretné, ha ebben a kérdésben közönségünk szakképzettséggel rendelkező tudós emberektői kellő felvilágosításban részesülne. Szerdán A LEGÚJABB FILMCSODA ! Csütörtökön ATLANTIC II. A TENGEREN Kalandok a háborgó vizeken 10 felv. — A főszerepben: LILIAN RICH. Kisérő „RÁDIUS

1 műso

r Péntektől—Vasárnapig AZ ÉVAD VERHETETLEN^ SZENZÁCIÓJA! ZaIXa DAGOVER jSgfMEÍ A CÁR PARANCSÁRA Romantikus oross sierelmi regény 11 felvonígban Eieuelöadásoiat szal

onzenekar ki.-éri Rendns helyárak. Jegyelővétel wgész nap ElSadások kezdete vasárnap 3, 5, 7 és 9, héttözrnp 5, 7 és 9 Arakor Domány Sándor igazgatóhelyettes rövid felszólalásában arra hívja fei a felszólalók figyelmét, hogy a külkereskedelmi mérleg adatai nem nyújtanak kétségtelen bizonyságot arra, hogy az illető ország külkereskedelme valóban passziv-e vagy sem, másrészt a vámok nemcsak védővámok, hanem többször pénzügyi vámok, a melyeknek az állam csak egy részét használja fel ipari szubvenciók céljára. A vita során elhangzottakat az igazgató összefoglalva köszönetet mond a felszólalóknak, különösen a fiatalokat is megszégyenítő tevékenységű Hoffmann Mihálynak. Leszögezi azonban, hogy előadásában nem akarta érinteni a vámok kérdését, csupán a magyar fogyasztóközönség öntudatosságát szeretné fokozni, mert akkor ez a közönség a divattal is bátran felveszi majd a harcot. Az értekezlet második előadását KoIIonay Zoltán tanár, az iskola cserkész csapatának parancsnoka tartotta a cserkészet fontosságáról a nevelésben. A cserkésznevelés nem egyoldalú, hanem kiegészítője és segítője az otthon és az iskola nevelői tevékenységének. — Engedelmességre, istenfélelemre, hazaszeretetre és egymás kölcsönös megbecsülésére neveli a gyermeket. Szolgálja a multat, a mát és a jövőt. Kirándulás, táborozás, cserkészmunka közben szokja meg a gyermek a természet szeretetét, ekkor tanulja meg csodálni a Mindenhatót, szeretni a haza földjét. A cserkészmozgalom az otthon meleg, szerető körébői emeli ki a gyermeket és férfias erényekre, nélkülözésre, kitartásra szoktatja. — Ideális célja: emberebb embert és magyarabb magyart! Kohonay Zoltán lelkes, meleg szeretetet sugárzó előadása után dr Marssó József tanár számolt be az elmúlt nyáron Hollandiában szerzett tapasztalatairól. A holland gyermek boldog gyermek, mert szabadabb hazának,, jobbmódu szülőknek a gyermeke, mert mintaszerű gyermekkerti ápolás után lép az iskolába. A gyermek hétéves korában kerül a kötelezően hatéves elemi iskolába, amelyben már idegen nyelvet is tanúi (a két felső osztályban franciát). Ezt legutóbb megszüntették, de a szülők erős mozgalma kívánja a visszaállítását. A középiskolákat felsőreáliskoláknak nevezik, ezek ötévesek, az első három évben általános műveltséget adnak, a felső két osztályban két tagozatra oszlanak (mérnöki, építészeti, technikai és kereskedelmi pályákra előkészítő tagozatok.) — Van aránylag sok (53) kereskedelmi iskola is. A tanulók reggeli után, a délben, az iskolában elköltött második reggeli idejéig előadásokat hallgatnak, 1—1 és fél órai szabad idő után felügyelet mellett elkészülnek feladataikkal. 4—5 órakor eltávoznak az iskolából. Az otthon bensőséges világában folyik a gyermek erkölcsi, vallási, művészeti nevelése. A szülök a 18 éves, érettségizett tanulótól nem kívánják, hogy kenyeret keressen. Ingyenes gyakornok lesz üzletben, bankban, hajózási vagy biztosítási vállalat irodájában. Közben esti kereskedelmi iskolába jár, ahol szakmájából elméleti kiképzést nyer, 9