Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-21 / 66. szám

JNflfflWlDÉE. 1930. március 21. Március 15-i ünnepségek Az állami tanítóképző ünnep* Az állami tanítóképző intézet szombaton délelőtt fél 11 órakor tartotta szabadságünnepét az intézet feldíszített nagytermében rendkívül élénk érdeklődés mellett komoly sikerrel, amely mindenképpen méltó volt a tanítóság nevelésének nagy nemzeti jelentőségű problémájával foglalkozó intézményhez. Az ünnepséget az énekkar a Hiszekegy előadásával nyitotta meg, majd Polyák Sándor IV. é. növendék adta elő forró átérzéssel, gyújtó hatással az örök nagy esküvés dalát, a Talpra magyart, amelyet ezután az énekkar, mint a nemzeti lélek visszhangja szólaltatott meg. A műsor kiemelkedő és ifjúsági ünnepeken szokatlan hatóerejű száma Fiák István ifjúsági vezér megkapó retorikai erővel, a modern magyar szónoki próza szépségeit megragyogtatóan előadott ünnepi beszéde volt, amelyben a márciusi ünnep ereje eszimei magaslaton kapott feífokozottan kifejezést. A mélyen megható beszéd utan a zenekar Ehrlich Antal tanár hangszerelésében meleg tónusu kuruc dalegyveleget adott elő, amelyet (meg kellett újrázni. Az irredenta lelket Kovács László II. é. növendék szavalata szólaltatta meg Szatmáry István egyik gyönyörű márciusi versének előadásában. Az énekkar Pogatschnigg magyar dalszámávai fokozta a szép ünnepség hatását, végül Bory Rezső II. é., Ábrányi Emil: Mi a haza c. költeményét adta elő Berg Imre zongorakisérete mellett. A melodrámában a kérdező kisfiú szerepét Clatt István gyakorlóiskolai növendék alakította. Az ünnepség után, amely a Himnusszal fejeződött be, az ifjúság és a tanári testület Kossuth Lajos szobrához vonult, ahoi a Himnusz elhangzása után Fiák István a tanitónöveifdékifjuság fogadalomtételével helyezte el az ifjúság koszorúját megható, lelkes szavak kíséretében. A koszorúzó ünnep a Talpra magyar eléneklésével fejeződött be. Március 15-e a NöipariskoIában A Nőipariskola szombaton délelőtt 10 órakor rendezte március 15-i ünnepségét, amelyen a felügyelőbizottság és a növendékek szülei jelentek meg. Az ünnepség lelkes hangulatu, komoly színvonalon mozgó, dicséretes megnyilatkozása volt a Nőíparifckolában ápolt hazafias szellemnek. Csak sajnálattal lehet megállapítanunk, hogy az ünnepségek i torlódása miatt aránylag kevesen élvezhették a szép ünnep műsor- ' számait, amelyek betanításáért és a lelkes honleányi szívről tanúskodó ünnepi "beszédért Vizely Erzsébet tanítónőt illeti a dicsérő elismerés. A községi közigazgatási tanfolyam ünnepe Március 15-én reggel fél kilenc órakor a magyar jegyző jelöltek a közigazgatási tanfolyam hallgatói tartották hazafias ünnepélyüket. — Mikecz László dr vármegyei árvaszéki elnök, a tanfolyam h. igazgatója tanulságos és gyászunkban is lelkesíteni tudó visszapillantást vetett az elmúlt év eseményeire, eszméire, küzdelmeire. A Hiszekegy imájával nyitotta meg az ünnepséget. Vargha Bertalan közigazgatási tanfolyami hallgató hévvel és átéreztető erővei szavalta el "Petőfi Élet vagy halál c. ma ^s vérpezsdítő harcias dalát, majd Kiss Sándor ifjúsági vezér ünnepi beszéde következett. A szónok párhuzamot vont a 48-as események és a mai é let jelenségei között és (meggyőző erővel hirdette, hogy akkor következik el a nagy március teljes diadala, ha majd régi fényben támad újra életre Nagyimagyarország. Macz Menyhért hallgató Kiss Menyhért: A "hagy hazátlanok c. versét szavalta nagy hatással, majd több lelkesítő műsorszám után a Himnusszal ért véget a szép ünnepség. A szabadság ünnep* a közs. Jókai Mór polg. fiúiskolában. A közs. Jókai Mór polgári fiúiskola márc. 15-én délelőtt 10 órakor ünnepelte a szabadságnapját. Az ünnepélyt megelőzően a tanulók istentiszteleteken vettek részt. Az ifj. énekkar Magyar Hiszekegy-e nyitotta meg az ünnepélyt, mely után Wittgruber Mihály IV. B. o. t. Petőfi Nemzeti dai-át szavalta el lelkesitően. — Dobránszky Sándor tanár ünnepi beszédben méltatta az 1848. évi márciusi napok jelentőségét. Ismertette az akkon társadalmi rendet és eleven, igaz fénnyel világította be azt a mélységet, mely a nemest és jobbágyot elválasztotta. Igy a márciusi napok eredményei a maguk teljes nagyságuk - és jelentőségükben elevenedtek meg az ifjúság előtt. Az ünnepi beszéd után az ifj. énekkar Petőfi—Sz. Nagy József Honfidal-át adta elő. Majd Fehér Károly IV. A. o. t., önképzőköri titkár hatásosan szavalta Krüger Aladár Rab magyarok márciusa c. költeményét. Az ifj. énekkar ezután a Nemzeti dal-t adta elő, amely után Tamáska Endre igazgató záróbeszédében magyarságunk "szimbólumának, a Nemzeti Zászlónak mélységes tiszteletérői emlékezett meg. Az ünnepélyt a Himnusz zárta be. Az iskola ifjúsága az ünnepély után diszmenetben vonult el az intézeti zászló előtt. Az izr. iskola hazafias ünnepe Az izraefita iskolában március 16-án gyönyörűen sikerült ünnepélyt tartott a negyedik leányosztáiy. Szőke Sándorné, az osztály tanítónője, a leglelkesebb ambícióval rendezte az előadást és az ő vezetésével a szereplő gyermekcsoport olyan szépet produkált, hogy a nagytermet egészen megtöltő diszes közönségnek gyönyörű lelki élménye volt. Különösen a »Földrajzí lecKe«« c. irredenta jelenet három szereplője: Heller Klára, Gergely Kató és Szilárd Ágnes tűntek fei bájos és mélyen átérzett kifejező játékukkal. Szépen szavaltak: Walter Klára, Rőmer Ágnes, Szegál Anna, Frenkei Irén, Kohn Magda, Klein Kató, Reismann Kató, Döme Klára, Brucktein Paula és Kariunkéi Klára. Az egyes számok között a gyermekkar szebbnél-szebb hazafias daiokat énekelt. Különös tetszést aratott a duett, amelyet érzéssel, kellemesen csengőhanggal énekeltek: Reismann Kató Is Gergely Kató. A Himnuszszal fejeződött be a szép ünnepély. j r.J.-.Ű3, Szohor Pál: A vidéki színészet kopott szekeréről fogok holnap este beszélni a Városi Színházban (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Jeleztük a holnap esti színházi előadás nagy agitációs sikerébe vetett reményünket. Elmondottuk ,hogy a város főjegyzőjének^ Szohor Pálnak sikralépésében régi, nemes városi hagyományok biztató feléledését látjuk. Kérdésünkre a város népszerű főjegyzője a következőket mondotta a pénteken este tartandó színházi előadásról: Nem ugy lépek a színpadon a függöny elé, mint a város hivatalos képviselője: Senkitől nem kaptam erre vonatkozólag felhívást, vagy felhatalmazást, amit teszek, azt a színészet nyomasztó helyzetének őszinte sajnálatából eredt spontán elhatározásom diktálja. Látom érdemes színtársulatunk aggasztóan szomorú helyzetét és tudva azt, hogy a társulat megsegítésére nem áll megfelelő anyagi erő rendelkezésre, kerestem a módot, amellyel a magam erejéből segítem tudok a válságos helyzeten. Igy jutottam arra a gondolatra, hogy Földes irredenta darabjának: »Az égő város«-nak péntek, esti előadása előtt toborzó, hívogató beszédet mondok. Három témát fogok ebben a bevezetőbeszédben érinteni: a színműíró, a színész és a közönség problémáját. Ezekről a kérdésekről akarok a mai ember lelkének szemszögéből szólani. Meg akarom világítani a színpadi iró, a magyar színművész sorsát és keresni igyekszem azokat az okokat, amelyek miatt a közönség elmaradt — remélhetőleg csak átmenetileg — a színháztól... »A színészet kopott szekere« — ez lehetne előadásom címe. Hogyan gondolnám én ezt a kátyubajutott szekeret kiemelni, erről szeretnék egyet-mást elmondani. Ezeket mondotta a Nyirvidék számára Szohor Pál főjegyző, akit telt ház fog meghallgatni holnap este »Az égő város® előadása előtt, örvendetes és biztató hogy a főjegyző nemes intenciókból fakadó elhatározása az egész városban élénk visszhangot keltett és megerősítette azt a társadalmi mozgalmat, amely a színházügy felkarolása érdekében sokat ígérő lendülettel indult meg. Szívszélhűdés ölte meg, vagy pedig fia fojtotta meg Bodi István benki gazdáikodét ? Eltérő orvost vélemény egy gyilkossági agyben a nyíregyházi törvényszék előtt (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A »Nyírvidék« annak idején részletesen beszámolt arról a titok zatos ügyről, mely a mult évnek őszén történt Benk községben. Bodi István 60 éves gazdálkodót az udvar egy rejtett helyén halva találták. Az öreg ember egy lehajló vékony fűzfán lógott térdeplő helyzetben. A csendőrségnek gyanús volt Bódi halála és vallatóra fogták az áldozat hozzátartozóit; fiát Bódi Józsefet és annak feleségét. ' Bódi József először tagadta, mintha része lenne apja halálában, de később megtört és részletesen előadta a történteket. A fiatalok rossz viszonyban élték Bódi Istvánnal, aki részeges, veszekedő természetű ember volt. Egy este ismét részegen tért haza és belekötött fiába, aki visszafele selt. Az öreg dühös szidalmak közben rontott reá, ő azonban torkon ragadta apját. A két megvadult ember között néhány percig tartott a vad tusa, amikor a fiu észrevette, hogy apja teste elernyed, térdei megbicsaklanak és feje féloldalra billen. Bódi József rémülten állapította meg apja halálát, de nem tudta és azt hangoztatja, ma sincs vele tisztába, hogy vájjon az ő szorítása idézte elő a halált vagy sem. Másnap reggel aztán az öreg hulláját a felesége és egy Balog József nevű cigány segítségével az- udvar egy rejtett helyére cipelték és egy vékony fűzfára akasztották, hogy apja halálának az a látszata legyen, mintha öngyilkossági szándékból felakasztotta volna magát. A kir. ügyészség szándékos emberölés bűntettével vádolta meg Bódi Józsefet, aki azonban a vizsgálóbíró előtt tagadta bűnösségét, illetőleg olyan zavaros feleleteket adott, hogy vallomását nem lehetett jegyzőkönyvbe foglalni. Emellett a boncolás eredménye is álapos bonyodalmakat idézett elő. Konthy Gyula és Demjén József dr. orvosszakértők véleménye szerint ugyanis Bódi Istv4n halálát szívszélhűdés és nem a fulladás okozta, amelyet a nagyfokú alkoholizmus és a verekedés izgalma váltott ki. A kir. törvényszék Brenner tanácsa az igazságügyi orvosi tanács véleménye alapján elrendelte a hulla exhumálását és két fővárosi professzort kért fei a boncolás megejtésére. A professzorok azután a már két hónapja elföldelt hullán olyan jeleket véltek felfedezni, amelyek a fulladás által bekövetkezett halálnak szimptomái, 'de teljes határozottsággal mégsem tudták megállapítani a halál okát. A törvényszék Brenner tanácsa tegnap délelőtt targyalta ezt az ügyet, ítéletre azonban nem került sor, mert ugy az ügyész, (mmt a védők a bizonyítás kiegészítését kérték, amelyet a kir. törvényszék elrendelt. EL E G A N' S DIVATLAPOK NAPONTA ÉRKEZNEK AZ UJSÁGBOLTBA