Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-20 / 65. szám

1930. március 22. JSÍ1rfRYIDÍK. 7 — Az Égő város pénteki elő­adására, amelyen Szohor Pál fő­jegyző tart előadást »Szinház és közönség« cimmel, kéretnek a t. bérlök, hogy jegyeiket holnap, csütörtökön déli 1 óráig vegyék át, mert a színház a nagy érdek­lődésre valő tekintettel nem tart­hatja tovább a jegyekel. Mezt A Sabmarine a Diadalban Tegnap mutatta be nagy érdek­lődés mellett a Diadal Mozgó nagy szerii vígjáték műsorát, A szeren­cse bolondjai-t és a két fordulatos, uj trükköket hozó kacagtató bur­reszket. Chester Conclin és W. S. Field, a két kitűnő komikus ismét uj hivekkel szaporították csodálóik táborát. Csütörtökön kerül bemutatóra a minden idők egyik leghatalmasabb és legszebb filmalkotása, a »Sub­marine«. Ez az utólérhetetlen film­csoda egy csapással meg f ogja hódítani a nyíregyházi moziláto­gató közönséjg/ét^ Cselekményben, játékban, rendezésben minden ed­digi filmet felülmúl. Főszerepeit: Jack Holt, Dorothy Revier, Ralph Graves ját szák. Az előadásokat a 12. honvédgyalogez­red zenekara kiséri. A Submarine izgalmas cselek­ményét holnapi számunkban ismer­tetjük. Gonrad Veidt: „ásszonynélküli város". Bemutatja péntektől az Apolló Felesleges magyarázni a nagyér­demű közönségnek, hogy ma mi­lyen nagy értéket reprezentál egy igazi Conrad Veidt film. Legfel­jebb csak arra akarjuk felhívni a figyelmét, hogy Az asszonynélküli város (Brant No. 68.; Hollywood­ból való Hazatérése után első euró­pai filmje a világhírű filmsznész­nek, aki ezúttal különösei ambi­cionálta, hogy tipikusan európai szerepben térjen vjssza régi közön­ségéhez, tehát olyan szerepben, a mely világhírét megalapozta. Az asszonynéíküli város egy nagyon népszerű német regény motívumai­ból készült, a regény forró és iz­galmas levegője, lebilincselő témá­ja, drámai ereje és exotikus miliője tette külonöskép alkalmassá arra, hogy belőle készüljön az első euró­pai Conrad Veidt kép szcenáriuma, amelyet a magyar Vajda László irt. Nem lesz érdektelen megemli­teni, hogy ezért a filmért Conrad Veidt százeiei aranymárka hono­ráriumot kapott. Ezt a páratlan nagykoncepcióju Conrad Veidt attrakciót a buda­pesti Ufa és Corvin színházakkal egyidőben mutatja be Nyíregyhá­zán az Apolló, mely filmért az igazgatóság olyan horribilis jiászási jogot fizet, amilyent még a mozi fennállása óta nem tudna kimu­tatni — de meg is éri, mert ez a film minden idők leghatalmasabb filmalkotása. A Bessenyei Kör második zeneismertető déintánja szombaton lesz a Koronában Gazdaságok részére mindenféle nyomtatványt jutányos áron kéazit a JÓBA-nyomda Nyíregyházán, Széchcnvi út 9. Telefon 139. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör 1930. március 22-én szom­baton délután 6 órakor a Korona­szálló nagytermében rendezi má­dik zeneismertető délutánját, a­ímelyen vitéz Solymossy Jánosné és Szigeti Sándor az Angol—Ma­gyar Bank nyíregyházi fiókjának helyettes igazgatója működnek közre. A zeneismertető délután műsora a következő: I. A romantikus zenéről e'őadást tart: Szigethi Sándor. II. Schubert: a) Impromtu As-dur b) Moments musicaux F-moü c) Wiegenhed (Godowski Szigeti Sándor. d) Der Tod und das Mádchen e) An die Musik f) Wohin?... vitéz Solymossy Jánosné III. Schumann: a) Aufschwung b) Arabesque Szigeti Sándor. c) Die Lotosblume d) Marienwürmchen e) Frühlingsnacht vitéz Solymossy Jánosné. SZÜNET. IV. Chopin: a) Etude As-dur b) Mazurka A-moll c) Prelude Des-dur d) Impromptu As-dur e) Sonate B-moli Szigeti Sándor. Az énekszámokat Szigeti Sán­dor kiséri zongorán. Jegyek egy pengős árban a Dicker-féle könyvkereskedésben és az előadás efőtt a pénztár­nál kaphatók. A műsor egyes számai között az ajtók szarva lesznek és ezért a rendezőség pontos megjelenést kér. A klasszikus zeneismertető dél­után nagy sikere után minden re­mény meg van arra, hogy a romantikus zenét ismertető elő­adás is nagy tetszést fog kel­teni. Tele van a város akácfavirággal... Piros rózsa, íesiő rózsa... Szomorn a nyárfa erdő... bangja mellett búcsúzott el Nyírábrány lakossága a „nótakirálytói": Fráter Lórándtól (Nyirábrányi tudósítónktól.) Va­sárnap délelőtt 11 órára volt jelez­ve annak az autónak érkezése, a mely a tragikus hirtelenséggel el­hunyt országos hirü dalköltőnk: Fráter Lóránt holttestét hozta a fő­városból, Debrecenen és Vámos­pércsen át, hogy Ngirábrányon ke­resztül birtokára, az oláh megszál­lás alatt lévő Érsemlyénbe vigye örök nyugalomra. Hatalmas tömeg lepte el az állomás környékét már a kora délelőtti órákban, nagy számban érkezett a környék intel­ligenciája is, köztük dr Kálnay Zol­tán, a ligetaljai járás főszolgabi­rája. És ez a hatalmas érdeklőkés nem csappant-~-meg d. u. 2 óráig sem, dacára, hogy a trianoni hatá­rok felett gyülekezett vészterhes fel hőkből megerdt az eső és zuhogva hullott alá.., Könnyezett, sirt, zo­kogott maga a Természet' is, nem csak az emberek... Végre lassan, komoran megér­kezett a nagyhalottat hozó autó, ahonnan dr Greczkó Sándor m. kii; rendőrkapitány szállott ki, az ezt követő autóból pedig a »nótásfeje­delem« megtört, bánatos özvegye, egyetlen leánya és annak férje. Rézműves Gyula bagaméri ci­gányprímás vezetésével 24 tagu ci­gányzenekar belevág keservesen, szivettépően a nagy dalköltő leg­szebb, legkedvesebb nótáiba... Te­le van a város akácfavirággal... Pi­ros rózsa, feslő rózsa... Szomorú a nyárfaerdő... Száz szál gyertyát.., Ha még egyszer gyermek tudnék lenni... dallama sír, zokog a he­gedűn. Majd ennek elhangzása után Kiss Ferenc községi főjegyző a kö­vetkező rövid, de szivbe markoló szavakkal mond bucsut: »Nyirábrány közséjgj. közönsége nevében veszek tőled bucsut kedves »Nótás kapitányunk®. Emléked élni fog örökké a mi és utódaink szi­vében, hiszen minden tavasszal új­ra illatozik az akácfa virága, kivi­rulnak a piros feslő rózsák, fel-fel lobog még a bus magyar éjszaká­ban a száz szál gyertyák lángja s a vidám gyermekkor Itt zsibong kö­rülöttünk a magyar nép jövendő I reménységeiben. "^"Legyen pihenésed csendes és bé­kés a megszállás alatt nyögő szülő­föld hantjai alatt s pirkadjon fe­lette mielőbb a magyarság hasadó hajnala! Isten Veled!« A beszéd után, melynek nyomán felszakadtak a könnyek, Hőbe Je­nő állomásfőnök vett fájdalmas bu­csut a nagy halottól ^és koszoruz!­ta meg a koporsót. Ezek után a gyászmenet a ha­lotti gyászinduló hangjai mellett megindult az állomás épületétől 572 méterre húzódó »országhatár« felé, koszorúk és virágok erdejé­ben... A nemzetiszinre festett so­rompónál »állj l«-t vezényelt Tria­non, itt megtorpant a tömeg, mert innen 100 méterre, az akácsoron tul már — Románia feksziR... S megvillan az oláh granicsár szu­ronya... Odább valamivel az átkos oláh színt lobogtatja a márciusi szellő... Magyar és oláh vámtisztek Írásokat cserélnek ki szokott for­masággal és az Urnák 1930-ik éve­ben megtörténhetett az, hogy a Petőfi Társaság és a debreceni »Mansz« nemzetiszin szalaggal di­szitett, a kegyelet jeléül adott ko­szorúit visszadirigálta az oláhbocs­kor... És nekünk, akik itt vagyunk en­nél a szomorú aktusnál, szivünkben egy przés lesz úrrá: a »Nótáska­pitány«, a nagy dalköltő, Fráter Lóránt sirja felett mire kinyilik kétszer, háromszor a piros rózsa, rózsa, feslő rózsa, már szabad ma­gyar földben aludhatja álmát az akácfa illata között a nóták, edés­bus melódiák halhatatlan emlékű apostola. A temetést kedden délutánra ha­lasztotta a család a hosszú, fárasz­tó ut után. Az érsemjéni családi kriptába helyezik örök nyugalomra a Nótáskapitányt. L-y. — Az Égő város pénteki elő­adására, amelyen Szohor Pál fő­jegyző tart előadást »Szinház és közönség« cimmel, kéretnek a t. bérlök, hogy jegyeiket holnap, csütörtökön déli 1 óráig vegyék át, mert a színház a nagy érdek­lődésre való tekintettel nem tart­hatja tovább a jegyeket. Sándor, József, Benedek ... zsákban hozzák a meleget. A me­leg most zsák nélkül is itt van, vagy ha tetszik, zsákszámra is zu­hog nyugtalanító áradatban a föld­re. Az idén a hagyományos trium­virátusnak könnyű dolga volt, mert jégtörő Mátyás megtörte a jeget és különben is a rövid ideig tartó fagy nem hűtötte át a föld kér­gét annyira, mint máskor. Ezzel' azután a meleg, mely most fris­sen érkezik, sokkal több hőforrást jelent számunkra, mint keményebb telek után. De ne kritizáljuk Sán­dor, József és Benedek szorgal­mas társaságát, mert még megha­ragszanak és visszahívják a tavasz ébredését a zsendülő mezőkről. Pe­dig jól esett már a langyos tavaszi eső is és minden biztató jele a tavasznak, mert azért hiába, mégis csak tavasszal kezd élni az ember és csak szebb a szobánál a zöldülő hegyoldal, a dombok, erdők, a jég­páncéljuktól szabadult folyók, és patakok is vígabban csobognak, duruzsolnak és mormolnak, vizük is szebb lett, hogy megmosakodott a télben és megfürdött a tavaszban. Most már hivatalosan is itt Van a tavasz nemsokára, de hála Sándor, József, Benedek uraknak, félhiva­talosan már előbb beköszöntött. Jakab József karnagy ünneplése (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Városi Dalegylet mint min­den esztendőben, az idén is mél­tó keretek között rótta le há­láját és tiszteletét az egyesület illusztris karnagya Jakab József iránt nevenapja alkalmával. Tegnap este 8 óra után az ünnepelt lakásán gyűltek össze a dalostestvérek, djj Jenő másod­karnagy vezényletével a dalárda népdalegyveleggel köszöntötte az ünnepeltet, majd elsőnek az Egyesület elnöke Szohor Pál fő­jegyző szólalt fel Idézve mindazt a dicsőségteljes eredményt, a­melyet Jakab József vezetésével á Városi Dalegylet elért s mind­azt a ielkes, odaadó munkát, a­mely az összetartást, a daltest­véri együttérzést és a múlt évi debreceni dicsőséges sikert ered­ményezte. Szárnyaló beszédének végezté­vel Szohor Pái főjegyző átnyújtot­ta az ünnepeltnek a Dalegylet ér­tékes emlékoszlopát, amelyet Schmutzler Nándor készített mű­vészi hivatottsággal a daltestvéri szeretet és megbecsülés doku­mentálására. A házigazda végül megvendégelte tradicionális ma­gyar vendégszeretettei a Dalegy­let megjelent tagjait. — A Divat Record áprilisi száma megjelent és kapható az Ujságboítban. Ára szabásiwei együtt 1 pengő « | iegénfok és niodeníél fo'yóira'ok Mkö éiét a legegysM­riböiftl a I«gd »-.c»»bb kivitelig táll&lja a J 0 B A-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza, Sxéthsoyi. •t 9. saám. Telefon 139.

Next

/
Thumbnails
Contents