Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-18 / 63. szám

1930. március 18. jdrfRYIDÉK. mányoknak, a nemzeti gondolatnak, a nemzet öncéluságának és ha egyrészről részt veszünk a nemzeti akarat kifejezésének, végrehajtásának nagy jogaiban, akkor másrészről öntudatos és büszke viselői 'is vagyunk (mindazon kötelességeknek, amiket tőlünk a haza, a nemzet léte, biztossága, jövője, felvirágzása megkíván... A polgár részt követei magának vagyonból életlehetőségekből, jogbiztonságból, szabadversenybői, politikai jogokból, de büszkén viseli aimellett az összes állami terheket és öntudatosan, zúgolódás nélkül teljesíti az összes áldozatokat is, amik a hazáért, a nemzetért szükségesek... büszkén, dacosan, öntudatosan egészen a halálig, csatamezők véront ásáig... mert érzi, tudja, hogy a nemzet jövőjéért, biztonságáért, fejlődéséért ő a felelős isten és ember és különösen a jövő generációk 5 előtt! Ez az igazi polgári gondolat! Ez az igazi polgárnak a képe... Ez az az esz/mély, amiért 1848 március 15-én a mi nemzeti hőseink lelkesedtek és aminek a gondolata azon a napon tényleg megszületett.... sajnos kifejlődni, kibontakozni, beteljesülni, "egészen a mai napig nem tudott soha... Ahhoz hogy valaki betöltse ezt a tipust: hogy valaki igazi, öntudatos, büszke és független polgára legyen és lehessen egy nem- ! zetnek: ahhoz mindenekelőtt függetlenség kell, függetlenség anyagilag és szellemileg. Nem lehet elképzelni független polgárt, akinek anyagilag ne legyen biztosit, va a helyzete és aki tudatlanságban, elmaradottságban lelki szegénységben sínylődve szabad prédájává lesz népámitóknak, népbolonditó tanoknak és a féktelen demagógiának.... Az anyagilag bizonytalanságban és szellemileg tudatlanságban siny lődő polgár csak gúnyja az igazi polgárságnak s annak a kezében a polgári jog életveszélyes fegyver a társadalom és a nemzet békéje és biztonsága ellen... A polgári gondolat csak papiroson, csak törvényben lett leszögezve, de a valóságban elsorvadt, csenevész hajtása lett a márciusi vívmányoknak... A régi jobbágyok ivadéka — ahelyett, hogy önérzetes, módos polgárrá vált volna, mint amilyen a francia, német, svéd, dán vagy finn gazda, — valljuk meg: paraszt maradt. Minden faluban van néhány jobb imódu gazda, de a nagy tömeg helyzete alig különbözik a régi jobbágyok helyzetétől. Pár hold eladósított földecskéjén él faekéje és pálinkás üvege (mellett aprószemü egészségtelen viskójában, elmaradva, tudatlanságban, analfabéta setétségben... Ez hát az a földimivelő polgár, akire Kossuth Lajos gondolt? Eossnth Lajos eszméiért keli a magyar polgárságnak ma is küzdenie Sasi Szabó László ezután kifejtette, hogy a földmives társadalom szellemi lemaradottságának az volt az oka, hogy hatalmas beruházásokra költötték a verejtékes muifkával keresett magyar pénzt, hadi felszerelésekre, olyan célok szolgálatában, amelyek a magyar érdekektől távol állottak. Majd arra mutatott rá, hogy az iparostársadalomban sem következhetett be a nyugodt, független vagyonos polgári életet és polgári öntudatot adó fejlődés, mert á magyar ipar, amely a céhek idején tehetps volt, elszegényedett az idegen gyárak, a gépek uralmának nyomása alatt és proletárrá, elvtárssá lett a magyar iparos, mielőtt polgárrá lehetett volna. Arra lelkesítette a földmmüves és iparos polgárságot, hogy szomorú helyzetükben se mondjanak le Kossuth nagy eszméiről, küzdjenek alkotmányos eszközökkel, kitartó, szorgalmas munkával, takarékossággal a polgári eszméért, a földmives szegények helyesebb, igazságosabb földbirtokpolitikáért, több tudásért, jólétért, a kisiparosok a gép uralmának visszaszorításáért, a magyar ipar védelméért, olyan életszínvonalért, amely mellett boldogulni tudnak. Hangoztat- | ta, hogy ebben a küzdelemben ne í gondoljon senki erőszakos eszközökre, mert az erőszak nem polgárerény. Erőszak azokhoz való — úgymond — akik azt tanítják, hogy ha nekem nincs, akkor neked se legyen és senkinek se legyen I! Ez proletár gondolat... Ezek azt tanítják és a szerencsétlen Oroszországban már meg is valósították, hogy minden termelési eszköz az államé. Ott senkinek sincs semmije. Mindenk icsak napszámosa és bérlője az államnak s az állam fizet mindenkit a munkája után... Ezek azután erőszakosak. Ezek erőszakkal vettek el mindenkitől mindent és erőszakkal tartják fent ezt a rögeszmékre alapított társadalmi rendet... Tanuljátok meg, hogy mi polgárok se a tant, se az erőszakot nem kérjük át tőlük. Mi azt mondjuk, hogy mindenkinek legyen 1 ! 1 Nem azt, hogy senkinek se legyen, hanem ellenkezőleg: mindenkinek legyen... Igazságosan és méltányosan... És ezt nekünk nem erőszakkal, hanem türelemmel és alkotmányos küzdelemmel kell kivívnunk és megvalósítanunk. Lám 1848 márc. 15-én se történt semmi erőszak. A nemesség a maga fenkölt és spontán elhatározásából juttatta az addig Március 17-én, hétfőn utoljára 5, 7 és 9 órakor Az amerikai Paramont filmgyár remek müve. Legszebb magyar tárgju film. Minden magj*r öröme. Az összes eddigi magyar targyu filmek királya. ÁRVA JULIEA ÉLETE Egy kis magyar leány regényes története 9 felvonásban. Főszerepben: ESTHER RALSSON és JAMES HALL. Kisérő műsor: Mesterdetektiv és Egy férfi kerestetik 2 felvonásos burleszkek. — Az előadásokat cigányzene kiséri. A LEGJOBB CjYERMEKAPOLŐJZEREKKEL GONDOZZÁK. (j^twűJiini^wr PI yy&rmMrém. ffiermeÁszapfiam. A KIÚrÉ>EKET,MEG5ZG*riTI é tön vŰflŰtfÉótT. f KAPHATÓ. ára darabonként 90 fi llór. csak általa élvezett jogokat a felszabadított jobbágyoknak... "Ebben a szellemben kell a polgárosodás gondolatát tovább fejlesztenünk nekünk is a meggyőzés, a belátásrabírás alkotmányos fegyvereivel... mindaddig, amig a cél el nem lesz érve, a helyes birtokmegoszlás meg nem valósitta tik... És ha majdan minden szabad magyar földmives polgár öntudatős, felvilágosodott, tanult, szorgalmas gazdája lesz a maga földecskéjének és Isten áldása fog lebegni verejtékes munkája és egészségesen megépített tiszta családi háza felett: — akkor igazi ünnepe lesz Kossuth Lajos szellemének, mert a magyar róna s a magyar hármas halom ezernyi ezer falucskájának sok millió magyar földmivese és gazdája valódi polgár ságot fog alkotni és büszke hordozója lesz a márciusi gondolatoknak 1 1 I És nektek is, iparos polgártársaim 1 ! Meg lesz még a nagy küzdelmetek a jogosulatlan és egészségtelen verseny sok mindenféle fajtájával 1 1 1 De jövőbe látó szemem legborzalmasabb küzdelemnek azt látja, ami reátok vár : a gépszörnyetegek, az ipari tankok ellenü! Oh, ném azt mondom,hogy legyetek gép-rombolók, mint a reformáció kezdeti stádiumában nekihevült fanatikusok képrombolókká aljasodtak... Az erőszak nem a mi fegyverünk. Én becsülöm a más vallásúak meggyőződését és bár ért nem ékesítem az én templomomat diszes és művészies képekkel és faragványokkal, — mégis tisztelettel és meghatottsággal tudom, más felekezeteknek ilyen berendezésit szemlélni, mert tudom, hogy azok isten dicsőségére és tiszteletére készültek. Engem meghat az istenimádásnak minden, bármi primitiv, vagy művészi megnyilatkozása és soha se tudnám megbocsátani a türelmetlenség elfajulásait... Ám nektek se erőszakkal kell megküzdenetek a gyáripar túltengése ellen, amely végeredményben féktelen konkurrenciája folytán magának az embernek üzen hadat a megélhetés terén, — hanem öntudatos polgári politikával, józan konzervatizmussal és türelemmel kell küzdenetek olyan törvények után, melyek élesen és okosan fogják megvonni a határt gép és ember között és a melyek nem fogják engedni, hogy az embercsinálta technikai vívmány magát az embert döntse nyomorúságba és szegénységbe... Vissza az ezer és ezer egyéni műhelybe! A szabad városi polgár megélhetésének eszközeihez, szerszámaihoz 11! A szerszám maradjon szerszám és ne nőhessen szörnyűséges gépfegyverekké, hadi tankokká magának az embernek a romlására, kipusztítására. És ha majd minden szabad iparos polgár a maga műhelyében, öntudatos polgári erényekkel ékesen és biztosan megvetett lábakkal keményen fog állani az élet küzdelmében és büszke polgári öntudattal fogja magát a haza szabad és független polgárának vallani, akkor lesz igazi márciusi ünnep! Akkor megy majd teljesedésbe a márciusi polgári gondolat, a Kossuth Lajos gyönyörű eszméje!! Addig azonban még sok-sok hasonló küzdelem vár reátok polgártársaim ! ! I Ezután sasi Szabó László a polgárság politikai jogainak teljességéről szólott. Küzdenie kell a polgárságnak a szellemi, anyagi, erkölcsi függeüenség kivívásáért, hogy ennek alapján minél szélesebb alapon, teljes joggal vehessen részt a politikai és polgári jogok teljességének a gyakorlásában is. Nagy hatású szavakban mutatott rá arra, hogy az öntudatos polgárságnak kötelessége okos politikával visszahódítani a polgárt gondolat számára azokat is, aki^ szántszándékosan kiközösítik magukat a polgári társadalom rendjéből. Egy gondolat bánt engemet... A szónok végül a nagy magyar küzdelemről, a nagy magyar kötelességről beszél és viharos lelkesedést kelt, amikor prófétás szavakkal uftal a legforróbb vágyra, mely ma a magyar szivekben él, a magyar feltámadás eljövetelének sógó várására és a következő, hatalmas revelációval fejezi be gyujtóhatásu, megfrissitő erejű, sokáig felejthetetlen beszédét: íme, városunk főterén a Kossuth szobra! Mint művészi alkotás bizony csapnivaló gyenge alkotás,., de minden művészi fogyatkozása mellett van benne valami, ami mindig megragad, ha rátekintek: egy mozdulat, egy kifej ezésteli tartása a karoknak, amelyek azt mondják: akarom! Egy elszánt nekifeszülés!! Öh, nézzétek meg azt a kőbefaragott mozdulatot és tanuljátok meg t. polgártársaim I Ti is, munkás polgárok! és akarjatok! Tanuljatok meg talapzatánál hinni a márciusi gondolatban! A polgárosodás nagy szerű és tettekre késztető eszméjében!!! És akartok még tőlem e napon hallani többet is a különböző problémákról, a különböző küzdelmekről, amelyek még reátok várnak! 1 ? Hát szólok. Itt fészkel mindnyájunk szívéinek a mélyén a hivatás, a kötelesség a 3 millió elszakított magyar polgártárs irányában. Azokkal szemben, akik nem önként közösítették ki magukat sorainkból, hanem akik erőszakkal lettek letépve a magyarnemzet testérőlI Itt reszket a lelkiismeret szava a szív legmélyén, a megcsonkított haza irányában fennálló és tüzes parázs módjára égető kötelesség szavától 1 Halljátok? Azt mondja, hogy a rabságban élő népnek rettentő a végzete! — Hogy a hosszas rabság megmételyezi a lelkeket, az erkölcsöket. — Hogy a hosszantartó elnyomatás ráüti a maga letörölhetetlen stigmáját nemcsak az egyesnek a lelkületére, hanem egész népek jellemére 1 Hosszas rabság alatt alázatos, alattomos, bujkáló, ravasz és meghunyászkodóvá lesz az ember és ez a sors vár a mi derék, nyiltszivü, nyilt tekintetű, büszke magyar fajtestvéreinkre is, akik immár 1 o éve nyögik az idegen igát! Magyarok Istene ne engedd, hogy ez még soká, nagyon soká