Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-06 / 30. szám

1931. február é. á természettudományi tanács Irta: Söpkéz Sándor műegyetemi tanár o. gy. képv. A természettudományok fejlesztése érdekében való intézkedésekrőt szóló törvényjavaslat előreláthatólag immár hamarosan törvénycikké válik s egy országos természettudományi tanácsot és egy országos természettudományi alapot létesit. Ennek a tanácsnak tulajdonképeni célja az elméleti és az alkalmazott természettudományok rendszeres fejlesztése volna azáltal, hogy ez a tanács kijelöli azt az intézetet, ahol ezen problémák meg oldására szükséges kutatómunkák elvégzésének megvannak a tárgyi és személyi előfeltételei, azután megindítja ezeknek a tudományos kutatómunkáknak elvégzését, irányítja és ellenőrzi azt, végül számon tartja ezeknek, a tudományos kutató munkáknak ered menyét. És ez, előre is jelzem, semmibe sem fog kerülni. Csak ugy ötletszerűen, hogy éppen eszembe jut, sorolok itt fei néhányat azok közül a nagy problémák közül, amelyeknek és amelyekhez hasonló nagy problémák nak megoldása volna a feladata ennek a tanácsnak és amelynek szerencsés megoldása mérhetetlen hasznára válnék a magyar mezőgazdaságnak és a magyar iparnak. Ilyen problémák volnának: a műtrágya kérdése, a foszfor, a nitrogén- és a kálitrágya hatóké_pessége, á különböző trágyák alkalmazása a különböző növényeknél és a különböző megmunkálási módoknál, a lisztek javítására alkalmas eljárásoknak a magyar liszteknél való alkalmazása, a kenyér öregbedésének, szikkadásának meg akadályozása, a szalmából, kukoricaszárból való papírgyártás, a szikes talajok javítása, az Alföld öntözésének és az Alföld jó ivóvízzel való ellátásának kérdése, amely ma, amikor azok az életet, az energiát vivő elektromos drótok ott vannak az Alföld kapujában, nem látszik megoldhatatlan problémának; a föld mélyében, fekvő kincseink kihasználása, ilyen péTdáut a bauxit kérdés, a vasgyártás bauxitból; a magyar fürdők, magyar "ásványvizek tanulmányozása, Budapest fürdővárossá való fejlesztésének tudományos megalapozása stb. Ipari téren: a benzin előállítása barna szenekből, barnaszén-kátrány felhasználása az útépítéshez; a kenőolajok előállítása magyar szén-olajból, növényi anyagok felhasználása zsiradékok készítésére, vagy például közegészségügyi téren a mai két nagy népbetegség, tuberkulózis és a rákbetegség gyógyítási módjainak kutatása. Olyan dolgokat említek itt, amelyekről tudom, hogy földerítésük iránt már megindultak a tudományos kutatás műhelyeiben a munkálatok, éspedig a siker minden reményévei. Közismert dolog az orvostudomány terén, hogy az orvoslás olyan régi, mint maga az emberiség, de sok ezer esztendő alatt nem segített a társadalom beteg embertársain annyit, mint az utolsó negyven esztendőben, amióta a kísérleti kutatások eredményeit használják fel a gyógyításra. Elsorolhatnám még hosszú sorát ezeknek a problémáknak, de csak igy rendszertelenül soroltam elő azokat, amelyekről riidom, hogy már ma is foglalkoznak velük érdemes tudósaink. Eltekintve az orvostudomány terén végzett kutatásoktól, amelyek célja nyilvánvaló, a fő cél a magyar mezőgazdasági és magyar ipari nyersanyagok célszerűbb, mentői gazdaságosabb felhasználása és a hulladckanyagok értékesítése. Folynak, természetesen, e szervezet létesítése után is, elvontabb tudományos kutatások is^ de ne feledjük, hogy ami ma tudomány, az holnap gyakorlati alkalmazást talál és holnapután kenyeret jelent A simái ut építése csak a város nagyobb összegű hozzájárulása mellett kezdhető meg A kereskedelmi miniszter statisztikai adatokat kér a legsürgősebben megépítendő szabolcsi utakról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az a közmunka, amelyet a vár^ megyében építendő utak adtak volna a fagykárral sújtott Szabolcsnak, megfelelő pénz hiányában egyelőre nem indulhattak meg. Az építkezésre vonatkozó vármegyei határozatok és tervek addia nem valósíthatók meg, míg a szük séges hozzájárulás kiutalására nem történik meg a megfelelő intézkedés. A simai-ut épitése, amely -elsősorban Nyíregyháza munkanélküliéinek adna közmunkát télvíz ide_ jén, egyelőre szintén halasztást szenved, mert a városnak a hozzájárulásra vonatkozó határozata ér-> tesülésünk szerint' nem biztosítja: a szükséges összegeket és csak abban az esetben indulhatna meg ennek a fontos közutnak az építése, ha Nyíregyháza. — mint több más község — az egyház madnyi hozzájárulásnál magasabb összeget ajánlana meg, esetleg a felét az útépítési költségeknek. Ez egyelőre nem biztositható, annál kevésbé, mert valószínű, hogy a felajánlott hozzájárulásra vonatkozó határozatot is megfellebbezik. A kereskedelmi minisztertői a napokban statisztikai adatok gyűjtését elrendelő leirat érkezett a megyéhez. A rendelet értelmében összeírják azokar az útügyi munkálatokat, amelyek a legszükségesebbek Szabolcsvármegyében. Ez az összeírás folyamatban van es értesülésünk szerint Mikecz István alispán személyesen is kozbt. iár a napSkban a minisztériumban az mfoítési hozzáiárulás kiutalása érdekében. Ami a,Tagykársujtotta mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok olcsó és esetleg részletfizetés utján biztositható buza ellátása tárgyában kiadott rendelet az a hathatós intézkedés amely a kenyér nélkül maradt földmunkások téli szükségletét biztosítani fogja és az olcsó buza biztosítása nagy mértékben könnyít a szegény nép helyzetén. Nem frázis, hanem a legszomorúbb valóság, hogy nem bírjuk tovább — írják a katholikus bérház boltbérlői, akik ötven százalékos bércsökkentést kérnek az egyháztél A kérelmezők érvelése mélyen bevilágít gazdasági életünk válságába (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap délután a róm. kath. egyházi képviselőtestületek tagjai nyolc géppel írott oldalra terjedő kérvényt kaptak. A kérelmet a katholikus bérpalota boltbérlői írták alá és ötven százalékos bércsökkentést, a központi fűtés költségeinek redukálását és ellenőrzését kérik. A kérelem nem c.stjpáu a két szerződő fél érdekeit érintő hanem érvelése általános érdekű és mélyen belevilágit gazdasági életünk válságába. A kérvény bevezető soraiban a bérlők önérzettel hivatkoznak arra, hogy több évtizedes bérlői az egyháznak és közérdekű munkásságuk egyik erős motívuma volt az egyháznak, amikor a bérpalota cpitését határozta el. A palota építése idején barakkban húzódtak meg és elvesztették vevőközönségük egy részét. Majd megkötötték »Európa legdrágább bérleti szerződését«. — Ezután válságosán súlyos helyzet állott elő s most, amikor kimerültek a hozott áldozatokban, bíznak az egyházban, mint a jövőt is mérlegelő erkölcsi testületben. A kérvény olyan érveket csoportosít, amelyek »döntő szóval hatnak a logikus gondolkodásra « és a többek között a következőkre mutat rá: Virágzó hitelélet idején. 1928 nyarán és őszén, amikor a bérleti szerződéseket aláirtuk, reményteljes gazdasági viszonyok uralkodtak. Pénzpiacunkat a külVárosi Színház Mozgó, Csak 16 éven felőlieknek ? Egy bukott no naplója Egy tapasztalatlan fiatal leány küzdelmei a sz«reiera hiénáival a világváros dzsungeljében 9 felvonásban Haas Wilhelw: „Tagebuch eiaer Kokette" c. *odern erkölcsrajza nyotnáa A Sárgarigók Klubja Sligerburlaszk 6 felvonásban Előadások: hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits-dohánytőssdéteen «t. e. lö—12 óráig Szerda Csütörtök földi tőke. előszeretettel kereste fel. A hitelélet felvirágzott s ennek nyomán a forgalom is. Munkaalkalomhoz jutott az ország minden elképzelhető tényezője, ipar, kereskedelem Stb... Sőt a tisztviselők szanálása is ebben az időben fejeztetett be, ami által a hosszú időkön keresztül várásra kényszeritett igények kielégülési alkalomhoz jutottak. Külföldön is fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg mellettünk s a revízió reménye is ekkor szárnyalt a legmagasabbra. Mindezek következtében hihetetlen fejlődést kezdett venni csonka Hazánkban a kereskedelem és ip«r s az egész forgalom. Ezen viszonyok hatása alatt irtuk alá fenti helyzetben és gondolatokkal a bérleti szerződéseket. . Ezen helyzet hibánkon kívül, általunk előre nem látott módon rohamosan megváltozott. , > A külföld beköveteli a pénzt. Ma a külföld még a legjobb piacokról is bevonta a kihelyezett tőkéjét, Magyarországról pedig egyenesen bekövetelte. Mezőgazdaságunk pang, a fogyasztó közönség legnagyobb része az őstermelő minimális igényeit sem képes fedezni. A hitelélet egyszerűen megszűnt. Ennek következtében sehol semmiféle munkaalkalom, kereseti lehetőség seholsem mutatkozik s ezekre vonatkozó javulási remény is kizárt dolog. Ilyen körülmények között 4 közönségünk legminimálisabb igényeit sem képes fedezni, ami által be kellett állani a kereskedelem és ipar válságának! Aki csak félig nyitott szemmei jár. megállapíthatja, hogy á "kereskedelem és ipar gazdasági csődje beállott, a kereskedőink 95 százaléka csak a muft babérain tengődik. A közönség jövedelme, megélhetésére szükséges bevétele felére zsugorodott. A gazdasági talpraállás elengedhetetlen követelménye „s megmenekülésünknek legelső feltétele az, hogy- összes kiadásaink az egyéni háztartástól a közterhekig felére redukáltassanak még az esetre is ha egyik-másik viszonyt jobb idők szerződései tartanak magasabb összegben lekötve! A pénzügyi viszonyokon kívül még más olyan körülmények is szerepeltek szerződéseink aláírásánál, melyeknél fogva nagyobb forgalmat jövedelmet reméltünk, de amelyek pozitív, alapos reményünk következtében sem következtek be. Nem bontották le a PapRagány-féte házat így elsősorban a szerződésünket szövegező jogtanácsos ur szerződéskötésünk alkalmával befejezett tényként emiitette s egyéni komolyságával garantálta, hogy »a Bethlen utcát kikövezik, sőt a bérpalota környékét leaszfaltozzák, a szomszédos Pap-Ragány-féle házat lebontják, •— hisz már a lakókat is kiköltöztették belőle — s a Bethlen utcát egyenlő frontba hozva a járdát megcsinálják s a világítást elkészítve valóságos Váczi utcává teszik a bérpalota környékét. « « Ezek mind olyan Ígéretek, amelyekre a kereskedőnek komoly Ígéret alapján feltétlenül kalkulálni kell. Mi is figyelembe vettük s mi vált be ezekből? A világítás a Mák-utcai nívón áll A Papp-Ragány ház még mindig ott hirdeti Nyíregyháza város háztartásának szomorú, miénkhez hasonló helyzetét s lezárja a