Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-06 / 30. szám

1t3#. február 6. bérpalota oldalán a forgalmat, mert a féllépésnyi sikos járda-foly­tatáson nincs kedve senkinek nya­kát, lábát kitörni azért, hogy ki­rakatainkat megszemlélhesse. A bérpalota előtt még ma is kikövezet len az úttest tekintélyes része ugy, hogy esős időben sár, száraz időben portenger választja el a másik oldalon közlekedni kényszerülő közönséget attól, hogy hozzánk a mi oldalunkra átjöjjön. A világítás pedig még a "Mák ut­cai mvón áll. A kérvényezők ezután szóvá te­szik a portálköltségek terhét, a központi fűtés magas költségeit, és kategorikusan kijelentik, hogy nem birják tovább. »Nem frázis, hanem a legszomorúbb valóság, hogy nem birjuk tovább . A kérelmet a legközelebbi köz­gyűlésen tárgyalja az egyházta­nács k nyomorenykíté akcióra tegnap beérkezett aiemáiytk (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Bencs Kálmán kir. kormányfő­tanácsos polgármester felhívására tegnap délelőtt ujabb adományok érkeztek a nyomorenyhitő akció céljaira Miklósy István g. kath. püspök too pengőt, Sereghy L. kanonok 20 P-t, egy nemesszivü adakozó;; 50, Jansen Ferenc 5, Ni­kelszky Sámuel 5, Mráz János 10, Búzás István 5 pengőt adtak. Az eddigi gyűjtés eredménye: 2306 P. Pénzbeli adományok a városháza 7 sz. szobájába küldendők. A technika viccei Londonban kiállították az ut­cára az első géprikkancsot. A zse­bébe bedobják a pénzdarabot, erre * gép karja megmozdul, odanyújt­ja az újságot, (gyönyörűen műkö­dik: első nap mindjárt két em­bernek csiyte be az ujját. Amerikában egy áruház kedves reklámot es'zeft ki magának. Mi­kulás napjára osszecsőditette a város apraját-nagyját a Mikulás­bácsi érkezéséhez. Igazi modern Mikulás volt ez, a felhők közül szállt le ejtőernyőjével a repülő­gépről. Azt persze senki sem gon­dolta volna előre, hogy a Miku­lás bácsi érkezésekor pajkos szél támad és az ejtőernyő nem műkö­dik pontosan, igy a Mikulás bácsi belesodródott a folyó jeges vizébe: öreg napjaira a tel derekán jeges fürdőt vett. Ugy kell nékij a liét mértföldes csizma mégiscsak meg bizhatóbb közlekedési szerszám volt az ejtőernyőnél. Egy hóbortos amerikai a fejé­be vette, hogy a luxusvonatán vízvezetéket rendez be hideg és meleg vízzel. A berendezés elrom­lott, a vonatnak nem volt szabad megállania, mert utánna robogott a másik. Drága pénzért szomjázott az egész kiránduló társaság. Ha kannákban vittek volna vizet ma­gukkal, ez nem történt volna meg velük. Nemrég bepörölték a berlini v^L lamostársaságot az automatikus ajtók miatt. Az ajtók félpercig vannak nyitva, ennyi a megállás ideje, aztán maguktól becsapód­nak. Odacsipték az utasokat. A technika viccei ezek. Az £m­ber megteremti a gépet, az ör­döngös masinát, azután birkózik vele, mert különben a £ép elbánik az emberrel. Az egyszeri tudós erdélyi pro­fesszor nagyon . álmos ember lé­tére ébresztő gépezeteket eszká­bált állandóan. Végre annyira tö­kéletesítette a gépezetet, hogy az ágya. valóságos földrengést csinált leidobta őt a padlóra, ha nem kelt föl s akkor elkezdte püfölni a v"án_ 2 s akkor a nagy viaskodásra megint kossal. 1 csak aludt még egy strófát. Igy A professzor azonban addig bir- I viccel a technika, eltorzítja az éle­kozott a géppel, mig újra legyőzte | tet, kifigurázza az embert. Februárra sem történt meg Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba helyezése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A mult év augusztusában nagy csalódás érte a nyíregyházi köz­alkalmazottakat és háztulajdono­sokat. Elmaradt, amit ugy vártak amit számos illetékes helyről el­hangzott igéret, kijelentés, hír­lapi cikk, hivatalos akció megindí­tása után bizonyosra vettek: elma­radt Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba való emelése. Ez súlyos következményekkel jár itt ahol drágább a lakás, mint Buda­pesten, Debrecenben vagy Miskol­con. A magasabb lakbérosztályba emelés februárra is elmaradt, a közalkalmazottak a régi lakbért kapták meg. Ez a helyzet a vá­rosra is nagy tehertételt ró, mu­tatja. ezt a polgármester jelenté­sének az a része, amely a tiszti lakások béréhez való hozzájáru­lásról a következőket mondja: Lakbér különbözetet 33 tiszt részére fizettünk ki 18.000 pengőt (1928 évben 10.756 pengőt) a többletkiadást az újonnan áthe­lyezett tisztek lakásbérlése idézte elő, miután 1917 évi alapon bérelni nem tehetett. Átvouulási szállást 277 (1928 év­ben 215) tiszt részére utaltunk ki a Korona szállodában, akik az átvonulási szállást 701 (1928 év­ben 449) napon át vették igénybe. A beszállásolás terhének csök­kentése végett a városnak magasabb lakbér osztályba való sorozását ismé­telten kértük, azonban eddig eredmény nélkül, mert bár az országgyűlés felha­talmazást adott a minisztertanács­nak a mult év augusztusában lak­bérosztályozásra, a kormány a lakbérosztályozást a mai napig sem foganatosította. Beszámoló egy földrajzi kirándulásról Az uj tanterv megkivánja, hogy a tanitó évenként néhányszor kirán­duljon tanítványaival. A kirándu­lások alkalmával szemlélődnek a gyermekek , ami által ismeretkörük bővül, ha pedig valami jelenség kikerülné figyelmüket, tanítójuk hívja fel őket a szemlélődésre. Sok esetben már egy előre megál­lapitott cét érdekében történik a kirándulás s valamelyik tanitási órán beszámolnak a tanulók a ta­nítójuk irányítása mellett szer­zett megfigyeléseikről. Sőt vannak a tantervben megjelölt tételek kö­zött olyanok is, amelyeknek taní­tása egyenesen feltételezi a ter­mészetben való előzetes szemlélő­dést, különben a munkánk nem volna egyéb üres szalmacséplés­néi, mert a szemlélet nélküli szó­magyarázatnak majdnem a nullá­val van egyenlő értéke, ellenben egy jól ^került kirándulás a sok kedves élmény mellett még alapja lehet egy későbbi a tanteremben végzendő tanításnak is, mint ami­nő Ferenczi István gyakorló is­kolai tanár tanítása volt, amelyet decemberben a nyíregyházi peda­gógiai szemináriumban hallottunk tőle. A gyakorló iskola harmadik osz­tályának növendékei adtak számot a város közelében levő Örhalomra történt kirándulásukról s gyönyör­ködve hallgattuk a kicsi fiuínak és leánykáknak bájos okoskodását. A gyermekszerető publikum a ta­nítást — noha csak kivonatosan íródott — bizonyára szívesen el­olvassa, azért bátorkodtam leje­gyezni és nyilvánosságra hozni. Akkor volt a szüret örhalmán Az idén már több helyre kirán­dultunk. Melyikre emlékeztek a legszívesebben ? — A Szelesdombra. — Az Ör­halomra. — A szelesdombi volt a legjobb —. hangzanak egymás­uátn a pergőtüzszerü feleletek. Miért gyerekek ? — Mert ott találtunk nyílhegye­ket, amelyekkel az ősemberek va­dásztak. — Ösedénydarabkákat is leltünk. » Hát azt tudjátok-e, hogyan ke­letkezett a Szelesdomb és a mel­lette levő sok domb? . — A szél hordta össze. — Tanitó bácsi kérem, ahol a legelésző állatok átjártak a dombtetőn, onnét a szél mind ki­hordta a homokot! Nagy mélye­dés van ott. Hogyan történhetett ez? — A füvet kitaposták az álla­tok s nem volt semmi, ami meg­kösse a homokot. Ugy látom, hogy Éva is akar valamit mondani... — Igen. Nekem az őrhalmi ki­rándulás jobban tetszett. Miért Évikém? — Mert ott almát, meg sző­lőt kaptunk. Ép akkor volt a Február 5-én és 6-án, szerdán éi csütörtökön 5, 7 és 9 órakor A MOSZKVAI KÉM (A CÁRNÉ KEGYENCI) Az Ernelka másfél millió márkás első hatalmas kiállítású világfilmje 14 felvonásban. — Főszerepben : Liane Hayd, Eszterhózy Ágnes és Fritz Kortner A cselekmény színhelye ; XV. L»jos káprázatos és 111. Péter cár orientális szépségű udvara. Kísérő műsor NYEREGBE MÓRIC Kiséró műsor szüret. Olyan szívesek voltak azok a bácsik meg nénik a szüretea! Hát bizony jó is volt ám az alma és a szőlő! Nekem is tet­szett ez. Azért most gondolatba® járjuk be mégegyszer az Örha­lomra vivő utat! 1 Séta Örhalom felé. Mondjátok, hogy merre men­tünk, én meg le fogom rajzolni! Elindultunk az iskolából. A Széchenyi ütőn és Vasgyár utcám át elértünk a leventegyakorlótérre. Hát arra nem emlékeztek, hogy Komáromy Kató bement vala­hová ? De igen. Bevitte a táská­ját a villanytelepre, mert nem akarta magával vinni a könyveit a kirándulásra. A villanygyár mellett van Katóék lakása. Iderajzolom a villanygyárat, meg azt a folyót is, amelyen át­mentünk. — Az ám ni, az Érfolyó! Kétszer is átmentünk rajta ' — mondja egyik fiúcska. — A síneken is átmentünk szólal meg a másik. Lerajzolom a vasúti sínpárt is. Most pedig mondjátok el, hogy mit figyeltetek meg útközben! — A villanygyár mellett véres volt az Érfolyó vize. Azért, mert mellette, van a vágóhíd. Gondolkoztatok-e m^r azon, hogy a villanygyárat miért építet­ték arra a helyre, ahol van s neiw a város belsejébe ? Fogas kérdés... Végre mégis megnyílik az elme és kis isko­lás gyermekek megmagyarázzák, hogy a gyárkéményből felszálló füstfelhő bekormozná a levegőt. A kazánok fűtéséhez szükséges sze net nem kell kocsikon fuvarozni a gyárhoz, hanem ott a helyszínen rakhatják ki a vagonokból s az az olajos szennyvizeket meg el­viszi az Érfolyó. A második vasúti töltés mellett ^megpihennek az utasok. A nyug­talan gyermeknek pihenése is más, mint az öregnek. Kavicsot szednek a töltésen, azokat egymás hoz ütögetik. Szikrázik a kő s olyan furcsa szaga van. Tudni akarják, miért lapos és miért göm­bölyű egyik-másik kő. Megnyu­gosztlak a tanitó magyarázatában mint koptak és alakultak át, amíg a víz legurította őket a távoli he­gyekről v£~A'ölgybe s vitte őket messzire a megáradt hegyi pata­kok és folyók vize. Ide pedig vo­naton hozták töltésnek, hogy a vonat le ne sülyedjen a puha földbe . A levente gyakorlótér mély fekvése s talajának szine mutat­ja, hogy valamikor tó volt e he­lyen fürgén úszkáló halakkal. — Égy kis csoport hozza is már a jelentést, hogy ott a közelben egy sertés fürdik a mélyedésben malacaival a pocsolyában. De hát hogyan került oda a víz s bele a sertéscsalád?... Egy egész uj világ tárul fel a városi gyermek előtt alig pár száz lépésnyire a várostól. Menjünk megnézni a sár­ban fürdő disznót! S indul már is a csapat megnézni a nagy cso­dát. Majd folytatják az utazást a tiszalöki uton, örhalom felé, ket­tős akácsor között. Gyümölcsfa he­lyett akác. Ki látott ilyen furcsa dolgot? S hozzá még tövise van, hogy meg se foghatja az ember. Ennek is van oka. Az akác gyor­san nő s hosszú gyökereivel meg­köti á homokot. Fája kitűnő tü­zelőszer, szerszámfa s jó szőlő­karó készül belőle. Mindenfelé szorgalmas munkáskezek dolgoz­nak, hogy legyen élelmünk. Egy házon hirdetési tábla van, rajta több hirdetéssel. Megtudják, a kirándulók hogy Bogár Mártom tanyabiró lakik ottan, aki becsü­lettel intézi a tanyakörzet ügyes-

Next

/
Thumbnails
Contents