Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-06 / 30. szám
1t3#. február 6. bérpalota oldalán a forgalmat, mert a féllépésnyi sikos járda-folytatáson nincs kedve senkinek nyakát, lábát kitörni azért, hogy kirakatainkat megszemlélhesse. A bérpalota előtt még ma is kikövezet len az úttest tekintélyes része ugy, hogy esős időben sár, száraz időben portenger választja el a másik oldalon közlekedni kényszerülő közönséget attól, hogy hozzánk a mi oldalunkra átjöjjön. A világítás pedig még a "Mák utcai mvón áll. A kérvényezők ezután szóvá teszik a portálköltségek terhét, a központi fűtés magas költségeit, és kategorikusan kijelentik, hogy nem birják tovább. »Nem frázis, hanem a legszomorúbb valóság, hogy nem birjuk tovább . A kérelmet a legközelebbi közgyűlésen tárgyalja az egyháztanács k nyomorenykíté akcióra tegnap beérkezett aiemáiytk (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester felhívására tegnap délelőtt ujabb adományok érkeztek a nyomorenyhitő akció céljaira Miklósy István g. kath. püspök too pengőt, Sereghy L. kanonok 20 P-t, egy nemesszivü adakozó;; 50, Jansen Ferenc 5, Nikelszky Sámuel 5, Mráz János 10, Búzás István 5 pengőt adtak. Az eddigi gyűjtés eredménye: 2306 P. Pénzbeli adományok a városháza 7 sz. szobájába küldendők. A technika viccei Londonban kiállították az utcára az első géprikkancsot. A zsebébe bedobják a pénzdarabot, erre * gép karja megmozdul, odanyújtja az újságot, (gyönyörűen működik: első nap mindjárt két embernek csiyte be az ujját. Amerikában egy áruház kedves reklámot es'zeft ki magának. Mikulás napjára osszecsőditette a város apraját-nagyját a Mikulásbácsi érkezéséhez. Igazi modern Mikulás volt ez, a felhők közül szállt le ejtőernyőjével a repülőgépről. Azt persze senki sem gondolta volna előre, hogy a Mikulás bácsi érkezésekor pajkos szél támad és az ejtőernyő nem működik pontosan, igy a Mikulás bácsi belesodródott a folyó jeges vizébe: öreg napjaira a tel derekán jeges fürdőt vett. Ugy kell nékij a liét mértföldes csizma mégiscsak meg bizhatóbb közlekedési szerszám volt az ejtőernyőnél. Egy hóbortos amerikai a fejébe vette, hogy a luxusvonatán vízvezetéket rendez be hideg és meleg vízzel. A berendezés elromlott, a vonatnak nem volt szabad megállania, mert utánna robogott a másik. Drága pénzért szomjázott az egész kiránduló társaság. Ha kannákban vittek volna vizet magukkal, ez nem történt volna meg velük. Nemrég bepörölték a berlini v^L lamostársaságot az automatikus ajtók miatt. Az ajtók félpercig vannak nyitva, ennyi a megállás ideje, aztán maguktól becsapódnak. Odacsipték az utasokat. A technika viccei ezek. Az £mber megteremti a gépet, az ördöngös masinát, azután birkózik vele, mert különben a £ép elbánik az emberrel. Az egyszeri tudós erdélyi professzor nagyon . álmos ember létére ébresztő gépezeteket eszkábált állandóan. Végre annyira tökéletesítette a gépezetet, hogy az ágya. valóságos földrengést csinált leidobta őt a padlóra, ha nem kelt föl s akkor elkezdte püfölni a v"án_ 2 s akkor a nagy viaskodásra megint kossal. 1 csak aludt még egy strófát. Igy A professzor azonban addig bir- I viccel a technika, eltorzítja az élekozott a géppel, mig újra legyőzte | tet, kifigurázza az embert. Februárra sem történt meg Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba helyezése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A mult év augusztusában nagy csalódás érte a nyíregyházi közalkalmazottakat és háztulajdonosokat. Elmaradt, amit ugy vártak amit számos illetékes helyről elhangzott igéret, kijelentés, hírlapi cikk, hivatalos akció megindítása után bizonyosra vettek: elmaradt Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba való emelése. Ez súlyos következményekkel jár itt ahol drágább a lakás, mint Budapesten, Debrecenben vagy Miskolcon. A magasabb lakbérosztályba emelés februárra is elmaradt, a közalkalmazottak a régi lakbért kapták meg. Ez a helyzet a városra is nagy tehertételt ró, mutatja. ezt a polgármester jelentésének az a része, amely a tiszti lakások béréhez való hozzájárulásról a következőket mondja: Lakbér különbözetet 33 tiszt részére fizettünk ki 18.000 pengőt (1928 évben 10.756 pengőt) a többletkiadást az újonnan áthelyezett tisztek lakásbérlése idézte elő, miután 1917 évi alapon bérelni nem tehetett. Átvouulási szállást 277 (1928 évben 215) tiszt részére utaltunk ki a Korona szállodában, akik az átvonulási szállást 701 (1928 évben 449) napon át vették igénybe. A beszállásolás terhének csökkentése végett a városnak magasabb lakbér osztályba való sorozását ismételten kértük, azonban eddig eredmény nélkül, mert bár az országgyűlés felhatalmazást adott a minisztertanácsnak a mult év augusztusában lakbérosztályozásra, a kormány a lakbérosztályozást a mai napig sem foganatosította. Beszámoló egy földrajzi kirándulásról Az uj tanterv megkivánja, hogy a tanitó évenként néhányszor kiránduljon tanítványaival. A kirándulások alkalmával szemlélődnek a gyermekek , ami által ismeretkörük bővül, ha pedig valami jelenség kikerülné figyelmüket, tanítójuk hívja fel őket a szemlélődésre. Sok esetben már egy előre megállapitott cét érdekében történik a kirándulás s valamelyik tanitási órán beszámolnak a tanulók a tanítójuk irányítása mellett szerzett megfigyeléseikről. Sőt vannak a tantervben megjelölt tételek között olyanok is, amelyeknek tanítása egyenesen feltételezi a természetben való előzetes szemlélődést, különben a munkánk nem volna egyéb üres szalmacséplésnéi, mert a szemlélet nélküli szómagyarázatnak majdnem a nullával van egyenlő értéke, ellenben egy jól ^került kirándulás a sok kedves élmény mellett még alapja lehet egy későbbi a tanteremben végzendő tanításnak is, mint aminő Ferenczi István gyakorló iskolai tanár tanítása volt, amelyet decemberben a nyíregyházi pedagógiai szemináriumban hallottunk tőle. A gyakorló iskola harmadik osztályának növendékei adtak számot a város közelében levő Örhalomra történt kirándulásukról s gyönyörködve hallgattuk a kicsi fiuínak és leánykáknak bájos okoskodását. A gyermekszerető publikum a tanítást — noha csak kivonatosan íródott — bizonyára szívesen elolvassa, azért bátorkodtam lejegyezni és nyilvánosságra hozni. Akkor volt a szüret örhalmán Az idén már több helyre kirándultunk. Melyikre emlékeztek a legszívesebben ? — A Szelesdombra. — Az Örhalomra. — A szelesdombi volt a legjobb —. hangzanak egymásuátn a pergőtüzszerü feleletek. Miért gyerekek ? — Mert ott találtunk nyílhegyeket, amelyekkel az ősemberek vadásztak. — Ösedénydarabkákat is leltünk. » Hát azt tudjátok-e, hogyan keletkezett a Szelesdomb és a mellette levő sok domb? . — A szél hordta össze. — Tanitó bácsi kérem, ahol a legelésző állatok átjártak a dombtetőn, onnét a szél mind kihordta a homokot! Nagy mélyedés van ott. Hogyan történhetett ez? — A füvet kitaposták az állatok s nem volt semmi, ami megkösse a homokot. Ugy látom, hogy Éva is akar valamit mondani... — Igen. Nekem az őrhalmi kirándulás jobban tetszett. Miért Évikém? — Mert ott almát, meg szőlőt kaptunk. Ép akkor volt a Február 5-én és 6-án, szerdán éi csütörtökön 5, 7 és 9 órakor A MOSZKVAI KÉM (A CÁRNÉ KEGYENCI) Az Ernelka másfél millió márkás első hatalmas kiállítású világfilmje 14 felvonásban. — Főszerepben : Liane Hayd, Eszterhózy Ágnes és Fritz Kortner A cselekmény színhelye ; XV. L»jos káprázatos és 111. Péter cár orientális szépségű udvara. Kísérő műsor NYEREGBE MÓRIC Kiséró műsor szüret. Olyan szívesek voltak azok a bácsik meg nénik a szüretea! Hát bizony jó is volt ám az alma és a szőlő! Nekem is tetszett ez. Azért most gondolatba® járjuk be mégegyszer az Örhalomra vivő utat! 1 Séta Örhalom felé. Mondjátok, hogy merre mentünk, én meg le fogom rajzolni! Elindultunk az iskolából. A Széchenyi ütőn és Vasgyár utcám át elértünk a leventegyakorlótérre. Hát arra nem emlékeztek, hogy Komáromy Kató bement valahová ? De igen. Bevitte a táskáját a villanytelepre, mert nem akarta magával vinni a könyveit a kirándulásra. A villanygyár mellett van Katóék lakása. Iderajzolom a villanygyárat, meg azt a folyót is, amelyen átmentünk. — Az ám ni, az Érfolyó! Kétszer is átmentünk rajta ' — mondja egyik fiúcska. — A síneken is átmentünk szólal meg a másik. Lerajzolom a vasúti sínpárt is. Most pedig mondjátok el, hogy mit figyeltetek meg útközben! — A villanygyár mellett véres volt az Érfolyó vize. Azért, mert mellette, van a vágóhíd. Gondolkoztatok-e m^r azon, hogy a villanygyárat miért építették arra a helyre, ahol van s neiw a város belsejébe ? Fogas kérdés... Végre mégis megnyílik az elme és kis iskolás gyermekek megmagyarázzák, hogy a gyárkéményből felszálló füstfelhő bekormozná a levegőt. A kazánok fűtéséhez szükséges sze net nem kell kocsikon fuvarozni a gyárhoz, hanem ott a helyszínen rakhatják ki a vagonokból s az az olajos szennyvizeket meg elviszi az Érfolyó. A második vasúti töltés mellett ^megpihennek az utasok. A nyugtalan gyermeknek pihenése is más, mint az öregnek. Kavicsot szednek a töltésen, azokat egymás hoz ütögetik. Szikrázik a kő s olyan furcsa szaga van. Tudni akarják, miért lapos és miért gömbölyű egyik-másik kő. Megnyugosztlak a tanitó magyarázatában mint koptak és alakultak át, amíg a víz legurította őket a távoli hegyekről v£~A'ölgybe s vitte őket messzire a megáradt hegyi patakok és folyók vize. Ide pedig vonaton hozták töltésnek, hogy a vonat le ne sülyedjen a puha földbe . A levente gyakorlótér mély fekvése s talajának szine mutatja, hogy valamikor tó volt e helyen fürgén úszkáló halakkal. — Égy kis csoport hozza is már a jelentést, hogy ott a közelben egy sertés fürdik a mélyedésben malacaival a pocsolyában. De hát hogyan került oda a víz s bele a sertéscsalád?... Egy egész uj világ tárul fel a városi gyermek előtt alig pár száz lépésnyire a várostól. Menjünk megnézni a sárban fürdő disznót! S indul már is a csapat megnézni a nagy csodát. Majd folytatják az utazást a tiszalöki uton, örhalom felé, kettős akácsor között. Gyümölcsfa helyett akác. Ki látott ilyen furcsa dolgot? S hozzá még tövise van, hogy meg se foghatja az ember. Ennek is van oka. Az akác gyorsan nő s hosszú gyökereivel megköti á homokot. Fája kitűnő tüzelőszer, szerszámfa s jó szőlőkaró készül belőle. Mindenfelé szorgalmas munkáskezek dolgoznak, hogy legyen élelmünk. Egy házon hirdetési tábla van, rajta több hirdetéssel. Megtudják, a kirándulók hogy Bogár Mártom tanyabiró lakik ottan, aki becsülettel intézi a tanyakörzet ügyes-