Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-05 / 29. szám
1930. február 5. Elagyar rnhás táncest lesz a Kiosz batyás estje A Kiosz február 8-1 bátyus estjéről a rendezőség' a következőket közli: A batyukat az arra kijelölt bizottság már délutáii 6 órától kezdődőleg a bál helyiségében átveszi, sorszámmal látja el és a sorszámmal ellátott nyugta cllgnében éjféli 12 órakor adja vissza. — Kívánatos, hogy a sorszám mellett batyujára mindenki előre irja rá nevét is, nehogy az tévedésből kicseréltessék. A mulatság teljesen zártkörű, azon csak a meghívottak vehetnek reszt s épen ezért a meghívót a rendezőség kívánságára fel kell mutatni. Belépti-dij személyenként 2 pengő. — Családjegy 3 személyre 5 pengő. A bál tiszta jövedelmét a »Kiosz« kulturalapja javára fordítjuk, miért is felülfizetéseket és olyanok részéről, kik a mulatságon akadályoztatás folytán meg nem jelenhetnek batyuk küldését köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A szépségverseny eredményét haj nali 3 órakor hirdetjük ki s hatósági ellenőrzés mellett egy arra kijelölt bizottság osztja ki a cHjakat. ! ' i Dijat nemcsak a legtöbb szavazatot nyert hölgyek kapnak, hanem azok is, kik legtöbb jegyet adnak el, illetve akik a legtöbb; jövedelmet szolgáltatják be az egyesület pénztárába. Miután több dijat kívánunk kiosztani az egyesület által vásárolt dijakon kivül egyesek által felajánlott díjakat is köszönettel fogadunk. A mulatságon a 12 gyalogezred vonós-zenekara, azonkívül cigányzenekar is fog játszani. A hölgyeket kérjük lehetőiéig magyar ruhában megjelenni. Az egyesület által rendezett magyar táncestély szereplőit pedig arra kérjük, hogy az akkor viselt alkalmi ruhájukban jelenjenek meg, hogy a szünetek alatt a magyar táncokat ismét bemutathassukCikk a „tökfejű", nagvhasí és „makogé" városi képvise lökről A »Gyöngyösi Újvilág , mely a legutóbbi választások óta mindiobban támadja a hivatalosakat, legfrissebb számának első oldalán meg lepő cikket hoz- Az irásmü, mely humorosnak készült, statisztikát ad a gyöngyösi képviselőtestületről és sajtóhibáival együtt hangzik a következőképen : A képviselőtestületi tagok száma: 74. vagyis 30 virilista, 30 választott, 1 4 városi alkalmazott. Fejre nézve : 27 nagyfejű, kisfejü 1 5, gömbölyű fejű 14. tökfejű 4Színre nézve : 20 barna, 26 szőke. 1 4 fekete. Alakra nézve : hosszú 21, rövid 27. kurta 12. Termetre nézve : 7 nagyliasu, 33 rendes gyomrú, 20 cmgár. Tudásra nézve: 9 bölcs, 29 tudós, 1 9 megjárja. 3 tudatlan. Beszédre nézve: folyékony beszédű 13, beszédes 31. 10 fecsegő, 6 makogó. 4 1 7 ha köhög köp is, 23 köhög, de nem köp- — 13 sokszor köp. ;3 használja a zsebkendőt, 7 kíméli azt. 45 szereti a bort eladni és meginni, 1 5 antialkoholista. 40 járása daktikus, 9 spondens, i 1 jousbus- (Ez a három szó daktilus, spondeus és jambus akar lenfii. Szerk.)' A vidéki színészet Csonka-Magyarország egész területén válságban van, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben éppen ugy, mint nálunk Nyiregyházán. A nyomasztó gazdasági helyzet, a mozi, a rádió erős konkurrenciája miatt az öszszes színházak csőd előtt állnak. Miskolc város szinügyi bizottsága most ülést tartott s ezen országos érdeklődésre számottartó életrevaló indítványt terjesztettek elő : — A vidéki színészet oly súlyos viszonyok között van, hogy fennmaradása a legbizonytalanabb. A színház fenntartásának egyetlen komoly módja a közönség érdeklődése. A közönség azonban ma szegény és nem képes a színházi helyárakat megfizetni. Ha pedig a színházak igazgatói lényegesen mérséklik a helyárakat, ez esetben joggai lehet attól tartani hogy a társulatok nívója leesik. — Általában az a panasz a színházak részéről, hogy a rádió szaporodása a színházaknak nagy károkat okoz. Ez letagadhatatlan tény is ; mert hiszen különösen a téh rossz időben sokkal inkább otthon hallgatják rádióból a fővárosi és külföldi nagy színházi előadásokat, semmint ,hogy elmenjenek sziliházba. Akármilyen alapos is azonban ez az állítás, ennek mégsem lehet az a konklúziója, hogy tehát a rádió ellen kell harcot indítani. A rídió a kultura fejlődésének a legnagyobb vívmánya, olyan nagy érték a 1 A gyorsírás, mint kötelező tantárgy a középiskolákban Az élet súlyos gondjai egyre nehezebb feladatok elé állítják az embert, akinek minden pillanatot fel kell használnia, ha sikerrel akar megállani az élet küzdelmes struggle for Ijíe-jéban. Ennek biztosítását akarja keresztül vinni a kormányzat azzai a határozatával amelyet 1929 december 6-án hozott a minisztertanácsban, amidőn kimondotta, hogy a gyorsírást ezentúl minden középiskolában kötelező tárgyként fog kelleni tanitani. Egyben utasította a kultuszminisztert, hogy errevonatkozólag az illetékes szakkörök meghallgatásával terjesszen elő javaslatot a középiskolai törvény módosítása tárgyában. A szülők körében osztatlan lelkesedéssel találkozott a magyar minisztertanácsnak ezen korszakalkotó határozata, a pedagógusok azonban bizonyos szkepszissel fogadják érthető okból, mert ez egy ujabb tantárgyat, a tanulók ujabb megterhelését jelenti és attól tartanak, hogy egy vagy két más tárgy rovására fog kelleni beilleszteni a gyorsírást a tantervbe. Megkérdeztünk néhány nyíregyházi pedagógust ebben az ügyben, akiknek -véleményeit röviden az alábbiakban foglaljuk össze: I. — A gyorsírás tudása épannyira szükséges a mai életben, mint a mindennapi kenyér és azt feltétlenül bele kell illeszteni a magyar Városi Szinház Mozgó. KEZDŐDIK HZ ÉLET Kedden (k Szajna partján) Montmartrei regény 8 felr. Pőszerepoea . IGO SYM é* CORRY BELL. RINALDÚ-RINALOINI EST frakkos bandita bravúros kalandjai 8 felr. Főszerepben: LUCIANO ALBERT1NJ. Móadaaak: héNcézaap: S, 7, », rasanup : 3, 5, 7 és » órakor. Jagyak elérétalhan a Jak*laaTita-áaháaytóaadttee á. e. 10—12 óráig tanítás szervezetébe. Egyébként is az egységes gyorsírás a magyar szellemnek egyik legragyogóbb ter méke, amelyen rajta van a nemzet* jelleg és igazán nem okoz semmiféle nehézséget annak gyors elsajátítása. Ami' tanításának kezdetét illeti, véleményem szerint a rendszeres magyar nyelvtani studium befejezése után kellene beállítani, tehát a negyedik osztályba. Arra vonatkozólag azonban hogy melyik tantárgy rovására állittassék be, nem mondhatok véleményt. müithogy ennek megállapítása a kultuszkormány hatáskörébe tartozik. II. — Szükség van a gyorsírás tanítására a takarékosság szempontja bói is, mert roppant sok munkaidőt megtakarítunk vele, amelyet másra lehet haszonnal fordítani. Fontos ez a tárgy nemcsak a fogalmazási tisztviselői karban, hol igy az ügyosztályvezető véleményét és utasításait pontosan, tehát saját szavaival lehet a határozatokat rögzíteni, de szükséges ez a gyakorlati életbe kilépő eni ber számára is, mert az élet minden fázisában használni tudja. Fel fogásom szerint a középiskoláknak ötödik osztályától, vagy legalább is a negyediktől kellem- kezdem, ha nem akarja a minisztérium megtartani a régi rendszert, mely a harmadik osztálytól teszi lehetővé a gyorsírás tanulását. A középiskolában végig megtartandónak vék'Ti ezt a tárgyat, mert igy az ifjúság kiviszi áz életbe a gyorsírás szeretetéi. III. — Az az impresszióm, mintha a gyorsírás jelentősége lehanyatlóban volna. Azt tapasztaltam, hogy a technika és a tudomány hala'dása átalakító hatással "van a gyakorfati életre "is. Utalok a rádió, írógéptechnika rohamos fejlődésere, sőt mondhatnám azt is, hogy a gyorsírásra nincs oly mértékben szükség, mint ezelőtt volt. Egy nagy hátránya van a gyorsírással készített jegyzeteknek, amint ezt a főiskolai és az egyetemi' előadások ról készített jegyzetek is mutatják : nincs meg a kellő áttekmthe tősége. Az a felfogásom azonban mindamellett, hogy ezt a tárgyat amely kézügyesség és művészet is egyúttal, 13—14 éves korban célszerűen és sikerrel lehet tanítani. IV. — örömmel vesszük, ha a minisztérium a gyorsírást a rendes tantárgyak sorába iktatja, de csak akkor lesz értelme, ha legalább heti két órában lógjuk azt taníthatni, véleményem szerint a negyedik osztálytói kezdve. Az V. és VI. osztályban heti egy-egy kötelező órát gondolnék, míg a VII. és a VIII. osztályos tanulók tevékenysége a gyorsirókörökben élhetné ki magát. V. — A polgári iskola feladata a polgárság általános műveltségét megteremteni és nem a hivatalnoki pályára előkészíteni. Éppen ezért a gyorsírásnak, mint kötelező tantárgynak a te vezetését nem tartom indokoltnak. Tagadhatatlan, hogy a polgári iskola az eredeti nagy Trefort-féle elgondolástól eltért s hivatása nem az, amelyet ma a polgári iskola tanári testülete is szeretne biztosítani. Sokkai fontosabb kérdése^ várnak megoldásra az iskolaügy! orvosi intézmény, a tüdővész ellem küzdelem azok a fontos problémák, amelyek a nemzet jövő gerincének a nevelése szempontjából sürgősebbek. Másrészt pedig a tantervbe nem is lehet beteszoi8 hetenként fürdik, 26 havonként fürdik, 11 évenként fürdik, 5 akkor fürdött, mikor a bába megfürdette. Ezek után csak arra vagyunk kiváiíesiak, hogy a dkk iróját hová sorozzák a gyöngyösi városatyák ? A rádió jövedelméből akarják megmenteni a magyar színészetet Országos akció a vidéki sziikázi Tálság megoldására á javaslat a városok koltirális szövetsége elé is keril emberiség haladásában, hogy előnyeivel a szinházak legsúlyosabb kárait sem lehet felérni. A rádió tovább halad a maga diadalmas utján és ha valóban árt a színházaknak, akkor további fejlődésében végzetes lesz a szinházak sorsára. — önként kínálkozik: tehát a gondolat, hogy a szinházak megmentését a rádió felhasználásával kell keresni. Nem magának a készüléknek a felhasználásá»-al, hanem annak a jövedelemnek az igénybevételével, amely példáui nálunk Magyarországon a postát fJeti mea rádióelőfizetés cimen. Csonka-Magyarországon többszázezer rádióelőfizető van. A havi előfizetés egy-egy rádió után 2.40 T Ez azt iejenti, hogy jóvaf tobb, mint félmillió pengő havi bevétele van a postának a rádióelőfizetőktől. Javaslatom az lenne, hogy kezdjen a szinügyi bízottság, illetve Miskolc törvényhatósági bizottsága országos akciót arra nézve, hogy kerestessék meg a kereskedelemügyi miniszter aziránt, hogy a ráaióelőfizfetések címén befolyó összegekből bizonyos rész a vidéki színészet megsegítésére használtassák fel. A sziniigyi bizottság magáévá tett az indítványt és ennek megfelelő előterjesztést tesz a közgyűlésnek. továbbá hasonló állásfoglalásra kéri fel a törvényhatóságokat és a városok Békéscsabán összeülő kongresszusát.