Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-23 / 45. szám
Hortobágyi juhturó Mindenütt kapható ! TermeH; Tejszövetkezet! Központ arfspest, I, Horlhy Miklós-út 119/151 Fáklya a trianoni határon (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Záhony községben e hó 12-én a tiszai járás magasztos ünnepet ült. Négy nemesen érző, magyarságukért lelkesen küzdő férfiúnak, Magdó Márton mv. körvezető, községi főjegyzőnek, vitéz Somogyi Dezső áll. isk. igazgató tanítónak, Mátyás István ált. tanítódnak és vitéz Pokol János községi főbírónak a nemzeti munkavédelem megszervezése és fejlesztése érdekében kifejtett munkásságuk fejében nyújtották át a kitüntetési okmányokat. A délelőtt folyamán a közelebbi és távolabbi községékből érkeznek a vendégek. Ott láttuk, a hatóságok, testületek vezetőit élükön Nozdroviczky Pál főszolgabírót, aki ti órakor lelkes, hazafias beszéd keretében nyitotta meg a gyűlést, majd felkérte Putnoky István ezredest, a Nemzeti Munkavédelem illusztris vezetőjét, a kitüntetési okmányok ünnepélyes átadására. Putnoky ezredes üdvözli a kitüntetetteket és az egybegyűlt ünneplő közönséget. Méltányolja a nemzeti munkavédelem megszervezése és fejlesztése érdekében kifejtett munkásságot, majd áttér a nemzeti munkavédelem magasztos hivatására. ; Ismerteti azt a hatalmas erőt, melyet a munkástömegek reprezentálnak és azt a veszélyt, amit ezen munkástömegek magukban rejtenek, ha lelkiismeretlen kezekbe kerülnek, azok vezetésének adkis elfojtott kuncogások lesik az alkalmat, hogy orkánná alakuljw nak. Csinos barnabundás fruska a sok hatalmas óriás között felfedez egy gyönge, törékeny lovagot: »Ni az a pubi milyen ennivaló« és már hömpölyög a nevetés hulláma. Jóizü, hangos, szivbóljövő ami levezeti az indulatokat. Némelyiknek még a könye is kicsordul ''jókedvében. A tanárnő nem érti a jókedvet. Hiszen ő véresen komoly dolgokról beszélt. Investitura harc. Canossa. Ez csak nem nevetséges. Körülnéz. Reájuk szói hangosan, mire sálját megigazítva rosszalóan morog egy fanyar öreg ur. A tanárnő most felveszi a legszigorúbb arckifejezését — már várom az elégtelen beírást a noteszbe — és sietve viszi a megtévedett fiatalságot előre. A hatalmas várurak sajnálják az elhagyott kőrengetegeiket, ahová most bizonyára befalaznák a szívtelent, ki megfosztotta őket egy kis elevenségtől. A figyelem a kis puli felé fordul. Irigykedve nézik a délcegek, hogy is tűnhet fei ilyen satnya alak. ök háromszor olyan nagyok. Megnézem az ennivaló pubit: »I1. Lajos magyar király. Meghalt 1526-ban.« Lovagi vértezete. fegyverei, sisakja, sarkantyúi pihennek a szekrényben. Hős vértői pirosult gyásitér sóh»jtm köszöntlek . JSílffRYIDBK. Hódmezővásárhelyen lesz az első országos iparos dalosverseny az ország összes iparos dalárdáit versenyre hívják össze. 1936. február 23. A mult évi- hatalmas sikerű debreceni országos dalosverseny le zajlása után, mint emlékezetes, az Országos Dalosszövetség elhatározta, hogy hasonló méretű országos dalosversenyt technikai akadályok miatt nem rendez többet, mert még a legnagyobb vidéki városok sem birnák el a több, mint tízezer főnyi dalosnak elhelyezését és ellátását. Azóta az a terv alakult ki, hogy a jövőben kerületi dalosversenyeket rendeznek. Most azonban Hódmezővásárhelyen nagyszabású mozgalom indult meg azirányban, hogy ják át magukat Ébredjen fei a polgári társadalom — úgymond amíg nem késő. A fertőzést el kell fojtani, a megtévelyedett lelkeket meg keli gyógyítani. Biztosítani kell a becsületes munka lehetőségét. Ezt a nemes célt tűzte maga elé a nemzeti munkavédelem, de maga elé tűzte azt is. hogy a magyar nemzeti öntudatot és faji önérzetet, a régi lángra gyújtsa és ápolja. Fanatikus magyar hitet keh önteni minden lélekbe, hitet, mely tud és akar hinni a magyar feltámadásban. Tekintsünk végig a magyar nemzet ezredéves történelmén, sok véres lapot találunk. Pirosra festette a magyar Az akciót a hódmezővásárhelyi iparosdalkör indította meg s az előkészületek már annyire előrehaladtak, hogy a rendezőség szét is küldte az ország összes iparos dalárdáihoz az országos versenyre szóló meghívókat. Az eddigi tervek szerint ez év augusztus elsején és másodikán tartják meg a dalosversenyt. Több ezer iparos részvételére számítanak. A hódmezővásárhelyi dalosverseny lesz az első országos iparos dalosverseny. nemzet mártírjainak kiömlő vére. Tekintsünk ezekre áhítattal és imádattal, merítsünk erőt a jövőre. Fájdalom, 400 éven át nyomatott el a magyar nemzeti öntudat. 400 éven át tanították a nemzetet hallgatni és sírva vigadni. És a magyar léikeket bevonta valami közömbösség, fásultság. Ebbői minden körülmények közt ki kell bontakozni. Mindég voltak, igy ma is vannak hőslelkü önzetlen magyarok, akik a hazaszeretet szent tüzének fáklyáját lobogtatják. Ilyen négy férfiút ünnepelünk ma. Adjon a magyarok Istene a hazának sok ilyen fáklyahordozót. A hallgatóságban mély hatást KÉT FILM, amely világhódító utján hozzánk is elérkezik : BETTY BALFOUR BOLVÁRY GÉZA CSIBÉSZ KIRÁLYNŐ ERNA MORÉNA DOLLY DAVIS TITKOS ÉRZELMEK Hétfőn—kedden az Apollóban . Szombaton Vasárnap A CÁRI BIRODALOM BORZALMAI! A SZIBÉRIAI BILINCSEK Dráma a szenvedések földjének lakóiról 9 fej. Rendezte : Q. RICHELLY A tábornok Fritz Koriner Alere] a fia V. Oaldarotf Márta, a száműzött Renée Heribel NELLY 3 PAPÁJA Maria Paudler 7 felv vígjáték attrakciója. — Rendes helyárak. Hélfö n 1 Két és félórás mű sor '/»5, 7 és ' dO órakor, j Kedden BETTY BALFOUR vllágfilmje A CSIBÉSZKIRALYNŐ Romantikus udvari történet 8 felv. DOLLY DAVIS és ERNA MORÉNA TITKOS ÉRZELMEK Louis Verneul a ,,47-es számú zsöllye" eimű ssindarabja filmen, mely 150 előadást ért el a Budapesti Vígszínházban. Előadások keadete: vasarnap 3, 5, 7 és 9, Hétköznap 5, 7 es 9 orakor /T itCMATKntlIB rwÁjrwimrX ** . UGNATtSOSAAB 6T06YVUI SAVOlDáviIELmttiTÓ * ^roRfoj Nagyban árusító Nlregjrhára és vidéke részére Alt ír Bernát, Nyíregyháza. váltott ki e magas szárnyalású beszéd, amelynek befejeztével Putnöky ezredes lelkes éljenzés közben nyújtotta át a kitüntetési okmányokat az ünnepelteknek. Az okmányok átvétele után, az ünnepeltek nevében vitéz Somogyi Dezső ig. tanító emelkedett szavakban köszönte meg a kitüntetést. Mi a most átnyújtott okmányokban — mondotta — nem kitüntetést látunk, mert mi hazafias érzéstől sugaltatva kötelességeininket teljesítettük. Dolgoztunk. — Már pedig a kötelesség teljesítése 'a munka, nem érdemel kitüntetést. Mi áz okmányokban oly bizonyítványt látunk, mely annak a hatalmas eszeiének a létjogosultságát bizonyítja, mely támasza, pillére ugy az egyéni életnek, mint a társadalomnak s Igy a nemzet egyetemének, a hazának. Ez a pillér a imunka szereteté, a munka védelme, a munka sftntsége. Mi megértettük a kor intő szavát és nemzeti érzéstől sugalva, sorakoztunk ama zászló alá, melyre a nagy orosz költő szavait irtuk: »Imádkozzatok és dolgozzatok, mig mécsetek világa ki nem alszik.« De nem csak az egyéni életnek pillére a munkaszeretet és annak védelme, hanem a társadalmi életnek is. mikor a munkaszeretetnek és szentségnek évezredeken át kijegecesedett sarkaliatos törvényeit álpróféták hamis jelszavakkal igyekeztek elhomályosítani, láttuk a társadalmat felborulni, amely olyan rázkódtatással járt hogy szép hazánk felett a lélék narangját vélték hallani a nem zet nagyságáért erősen aggódó, magyar lelkek. Naponként halljuk nemzeti imánkat, naponként érezzük megcsonkittatásunkat, naponként érez zük azt a vérlázító igazságtalanságot, melyet e nemzettel tettek. Azonban itt ne álljunk meg. Keressük a kivezető utat. Annyira szorongatva vagyunk, hogy a lét és nem Tét kérdése lebeg lelki szemeink előtt. Kérdi e sötét éjszakában mécses világánál virasztó aggódó magyar lélek, mi vezetheti ki a nemzétet a fájdalmas jelenből? ... Mi a feltámadás biztos eszköze?... Felei reá a magyar történelem, az ezeréves mult... Istenben vetett tántoríthatatlan hit, párosulva Öntudatos nemzeti munkaszeretettel! E "hittel áthatva vesszük át a nemzeti munkavédelem fővezetőségének a kitüntető okmányait s teszünk fogadalmat^ mert mi hiszszük, hogy »Magyarország nem voit, hanem lesz!« Zugó éljenzés, a íogadalmas lelkesedés frenetikus kitörése válaszolt az ünnepeltek szónokának fenkölt szavaira, majd a résztvevők égy szebb jövőben vetett fanatikus hittel távoztak az impozáns gyűlésről, hogy Magdó Márton községi főjegyző vendégszerető házához siessenek barátságos villásreggelire, amely az együttérzés melegségével, a kölcsönös szeretet és ragaszkodás jegyében a kóső esti órákig tartott.
