Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-12 / 9. szám

1931. január 12. jtffÍRYIDÍIC. Mezőgazdaság Mezőgazdaság - Méhészet Irta: Körössy Lajos III. Vannak még ezeken kívül több­féle mézelő fanemek is, azonban kevésbbjé mézelőképességiiknél fog­va ezeket telepitésre nem ajánl­hatom. A hársfélék is csak másod­rendű mézelőképességgel birnak a homokon, — az akáchoz viszonyít­va —, mivel e fanemek csak a kövecses-mázgás talajban találják meg életfeltételeik szükségletét tel­jes mértékben. Ennek dacára azon­ban mégis érdemes a telepítésre, amennyiben az akác és japán akác virágzása közötti hordástalan idő­szakot teljesen kitölti, s ha ki­adós esőzések j árnak — páratelt légben — már gazdag nektár kép­ződése van. Ennél alkalmasabb azonban a szurkos akác és japán akác fajok, mivel elsőrendű, kiváló mézelőké­pességük dacára mint díszfák is első helyet érdemelnek; de ezen­kívül fájuk szerszám- vagy tűzifá­nak is igen alkalmas; — a homok talajt igen kedvelik és gyorsan fejlődnek. A szurkos akác a kö­zönséges akác elvirágzása után kezd bontakozni s virágzási ideje két hét, mig az ezt követő japán akác már közel két hónapig tartó virágzásával a tisztesfü nyílásáig jó legelőt szolgáltat a méheknek. E fanemeknek nagy előnyére válik az a körülmény is, hogy későbbéi vi­rágzásuknál fogva a tavaszi sze­szélyes időjárásnak kevésbé van nak kitéve, s igy a méhek szem­pontjából jelentékenyebb szerepük jut Igaz, hogy a fenti módon csak évek múlva juthatunk célunkhoz, mert idő kell, mig az elültetett fa- i csemetékből kifejlett, kiadósan vi­rágzó fák növekednek. Módunkban áll azonban, hogy méhlegelőnket már a legelső évben is kellően fel­javíthassuk. Ezen eljárásunk pedig abból áll, hogy ki-ki a saját vidéke talajának megfelelően válassza ki ki az ott termesztésre legérdeme­sebb azon takarmány-növény fajo­kat, mik jó mézelő tulajdonságuk mellétt mint takarmány növények is megfelelnek hivatásuknak. Itt előre bocsájtom, hogy én csupán csak méhészeti szempontból Ítélem meg az általam alább fel­sorolt gazdasági növényeket, ám­bár tudom, hogy egyik-másik mint takarmány növény is jól használha­tó. Pld. a Tacélia (Phacella) már csupán nagy mézelő képessége mi­att is, de magjának magas értéke folytán, mint speciális magtarmő növény is méltó a rendszeres ter­mesztésre. Tovább^: Baltacím, Nyulszapuka (Anthilles vulneraria) Hajdina (Polygonum fagopyrum), Fehér mustár (Sinapis alba), Réti vagy fehér here (Trifolium re­pons). Biborhere (Trifolium incar­natum), Fehér somkóró (Hubán here), Nyári repce, Vörös lóhere stb. 8 A méhek legelőjének ily módon való feljavításával évente kielégí­tő, szép mézátlagot produkálha tünk méhészetünlckel. Fontos nemzetgazdasági jelentő­sége van mézelőfáink minél na­gyobb fokú feljavításának és ki­használásának már azért is, mivel méztermékeink (különösképen az akác- és tisztesfü méze) — talán éghajlati és talajviszonyaink ked­vező hatása alatt — oly kiváló mi­nőségűek, hogy a külföld ezekkel a versenyt föl nem veheti. Hogy ezen állítás a valóságnak tényleg megfelel, erre nézve hitelt érdemlő bizonyságot nyújt a külföldnek mé­zünk iránt való nagyfokú érdeklő­dése. De az a körülmény is, hogy a tengerentúlról behozott méz faj ok sötét, zavaros szintiek és híg, vizenyős voltuk miatt a fogyasztó közönség körében nem olyán ked­veltek, mint a mi vizfehér, nehezen folyó, magas cukortartalmú zama­tos akácmézünk. A németek már régebben felis­merték a méz nagy tápláló értékét, minek következtében oly nagy mértéket öltött annak fogyasztása, hogy beltermelésük által azt fe­dezni nem voltak képesek s ezért több mümézgyár felállítása vált ná­luk szükségessé. A legújabb orvosi megállapítá­sok során beigazolást nyert, hogy a méz különösen nagy vitamin .tar­talmánál és előnyös összetételénél fogva ugy a gyermekek szellemi és fizikai fejlődésénél, mint a külön­böző l>etegségek leküzdésére Tiélkü­lözhetetlenné vált. A fenti tények arra engednek következtetni, hogy hazánkban a már amúgy is nagy lendületet vett mézfogyasztás a közeljövőben oly mértékre fog emelkedni, hogy itt is mümézgyárak felállításával, vagy külföldről behozott mézzel leszünk kénytelenek a hazai nagy szükség­letet kielégíteni, holott parlagon heverő mézelőflóránk milliárdokat kináló kincseit ölbe tett kezekkel hagyjuk megsemmisülni, anélkül, hogy anyagi gondjaink merengé­séből föleszmélve, csak egy lépést is tennénk e fontos nemzetgazdasá­gi érdek megvalósításához. Ne késlekedjünk tehát tovább, hánem ki-ki a saját anyagi erejéhez mérten igyekezzen a méhészet fel­karolásával nemzeti életünket fel­virágoztatni. (Vége. ) Német levelezésben jártas intelligens úriember német kereskedelmi és technikai levelezést vállal Érdeklődhető a kiadóban. 8125-20 HIRDETMÉNY Vb. Kaufman Jenő csődtömegé­hez tartozó és a csődleltár i—321, 357—3 6 o> 3 65. 3 69. továbbá 3 2 2~ 354 tételei alatt felvett lámpák, tartályok, mérlegek, fűszerek, fes­tékek és egyéb bplti vegyes áruk 2017 P 95 f, illetve ruhaáruk 2119 P 55 f, összesen tehát 4137 P 50 f becsértékben Nyíregyházán, 1930. január 16-án délután 3 órakor alul­írottnak Rákóczi-utca 9. sz. alatti irodájában, zárt ajánlati verseny utján, de minden szavatosság ki­zárásával, eladatnak. A zárt ajánlatok akár az egész tömegre, akár pedig annak a fen­tiek szerinti külön értékelt ré­szeire külön-külön beadhatók ja­nuár 16-ának d. u. 3 órájáig alul­írotthoz. Bánatpénz 10 százalék, mely az ajánlathoz készpénzben melléke­lendő és a tömeg javára odavész, ha a vevő a vétel feltételeinek min­denben eleget nem tesz. A vétel­áron felül fizetendő a forgalmi és egyéb esetleges adó. valamint ille­ték . Vevő köteles az árut 3 nap alatt elszállitani, azonban a később történő elszállításra nézve, eset­leg a helyiség bérletére nézve is, alulírottal megegyezhet. A választmány fenntartja magá­nak a jogot, hogy az ajánlatokat visszautasítsa és az eladás tárgyát akár nyomban az ajánlatok felbon­tása után, akár később megtartan­dó szóbeli verseny eredményéhez képest, — sőt szabad kézből, avagy bármely más módon, bármikor és bárkinek eladja. ( Nyíregyháza, 1930. január 10. Dr. Furman Lajos ügyvéd, 18 9— i tömeggondnok. TIS ZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk A ledöntött bálvány. — A Nyírvidék eredeti regénye. — Irta: Váth János. 16 Már úgy átérezte, hogy a hit nem a testnek szükséges. Ámbár a testét is átfűtötte a lé­lek melege pillanatokra, mikor úgy kigyúj­totta vágyakozásra Krisztus után az ötvös. Myriám testiségében igen elhagyatott­nak. ki nem elégítettnek érezte magát. Hiú­sága szenvedett, amért nem élvezhette végig tetszelgését az ötvös előtt. Szemei sírásra égtek. Arca lefakult. Orra megdagadt, mintha már a könny véresre marta volna szemét, amely az orron kénytelenült eltávozni. Csu aya volt s nyomorék anyjánál vénebbnek tetszett Erikának. Kormos lámpává szinte lenedett 1 e reggeli pihenés után barna, mély szeme. Kövér keze fesztelenül hevert a pántlikák között és petyhüdt bőr ráncosította körük A nagy karperecek, fülecimpáit húzó függők bronzfényben csillogtak. Erika búcsuzáson egy szemmozdulattal végig látta ezt. És azt hitte, hogy ő a győztes. * Már a szőlőt szüretre érlelte szeptem ber s kék ködök párázták körül a bazalt­hegyeket korai reggelen, fiatal alkonyato­kon. Cypria oltárán Myriám ajándékainak örvendhetett a pap legtöbbször. Mandulát, szelídgesztenyét, szőlőt, olajbogyót s ritkán fügét áldozott oltárára. Mennél kisirtabb volt a szeme, annál gyakrabban sóhajtotta fohásza szépségét a kőistenhez. Mereven fo­gadta s részvétlenül, mint a tiszteletére ren­dezett ünnepségeket. Myriám azt hitte, hogy Erikának kedvez az apszisában felállított kő­szobor, mikor a katekéta nem jön feléje félhét szám se. Bőkezűségével akarta meg •vesztegetni. Erika is szenvedett, ha nélküle ment Sá J muel özvegyéhez az ötvös. Büszke volt, római nő, hogy szemére hányja. Ilyenkor a Krisztus-szobor elé vonta kis fiát. és hittel hitte, hogy az ártatlan szív hathatósabb szárny az Atva fia előtt Hogy ellenőrizhesse, Erika is gyakran ment Sámuel házába Ma a kis Kelement is magával vitte. Alig távoztak hazulról, az ötvös fárad­tan és éhesen érkezett meg. Piusszal járták be a konfirmálandó megkeresztelteket. A cse lédek egytól-egyig el voltak foglalva. Eriká­nál nem volt lézengő cselédnépség, egész se reg rabszolgahad. Sohase jutott erre, mint sok régi, méginkább hirtelen felgazdago­dott famíliánál. Az ötvös nem kapott ebédet. Be se tu­dott jutni a villába Sokszor nyalta meg szájaszélét a zsi dólánynál. Most is eszébe jutott, hogy mi­nő régen volt a betegnél. Mert nem férhe tett a konyhához, lelódult a völgybe, My­riámhoz. Erika gyakran bolyongott. Nem lelte nyugtát otthonában. Ütőn útfélen rabszolgák üdvözölték. Ismerték jószívéről és a gvü­lekeze tekből. Ha alkalom nyílott rá, elfogta őket s az egyenlőségről beszélt velük: — Ügy lesztek, mint az én famíliám. Egyenlők. Nem lesz feljebbvaló. Egy akol lesz és egy pásztor. Mindenki munkálja az Ür szőlejét. Nem lesznek ordasok, csak bá­rányok ... Egyenlőek leszünk. Ilyen úton aztán csalódások is érték; látnia kellett, hogy a szolga ságba, meny­nyire belealjasodtak lelkei. Egy egy felvetett naiv szó, hanyattvágódtatott benne minden nagy hitet: Domina. az újjunk se egyforma. Hogy lehetnénk egyenlők ? Egyik gyanakodóan, & másik gúnyolód­va fordult feléje s nem adták meg a kijáró, nagy szívének szóló tiszteletet se. Bolond­nak nézték : — Domina, a naxosi elissza ma a sa­ruját. köntösét, hogy lehetne ő velem egyen lő, aki összetakarítgatom kis holmimat ? Domina, egyenlők vagyunk-e ? A sa­bariai nem szálasabb-e nálam? És én nem { vagyok-e alábbvaló te előtted ? Erikának igen erős tanulópénzt kellett fizetnie, amiért lealázódott hiteért a szol­gák közé. Nem vette észre, az eszme kivi­telére épen úgy érnie kell az időnek, akár­csak a vetéshez, a gyümölcshöz, a virág­magjához. De azért nem engedett : — A hitetlenség viperájának fejét zúz zuk. Bálványaik a porbaomlanak. Mert ír­va vagyon : »idegen isteneid ne legyenek néked; faragott képet ne csinálj magad­nak^ í Itt jobban megértették Fanatizmusa hin­tette a magot s feltett szándéka felé vitte aj hitközséget. Már akadtak hívei, akik példájá ból. hogy rabszolgáit felszabadította és jöve­delméből jóhányadot osztott ki a szegények között egyszerűen járt-kelt, nem parádézott, prófétaléleknek hitték, követésre méltónak találták. Az ötvös csakugyan betért Myriámhoz­Jóízűen evett-ivott- S felüdült testben az étel­től-bortól, lelkében megszépült a csúnya, ta­lán valamikor ellenszenves zsidólány. Aki végére jár szavában és csicseregve kínálja. A megkezdett igéit, folytatva kitalálja- Híze­leg neki: — Anyiám meggyógyul, ha szavad Jiallja­Beteg, ha nem lát egv nap Ha gyakran jönnél, felépülne. (Folyt, köv.) .-i-t fis • :f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents