Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-12 / 9. szám

14 JNfYÍRYIDEK. 48-ban a románok is köröztették Kossuth Lajost és társait. B33WS A bukaresti levéltárban a magyar szabadságharccal kapcsolatban érdekes okmányokra bukkantak, melyekből megtudjuk, hogy a bécsi titkos rendőrség megkeresése folytán a bukaresti rendőrség köröztette Kossuth Lajost, Petőfi Sándort és a többi menekülő magyarokat s ha Kossuth Lajos idejében török földre nem lép, ugy a románok letartóztatták volna és kiszolgáltatták volna az osztrák szoldateszkának. Üres az amerikai siralomház. Pittsburgból irják: Negyven esztendővei ezelőtt állították be az első villamosszéket a világhírű Smg-Sing fegyházba, amelynek siralomháza most olyan sokáig volt üres, mint a negyvenesztendő alatt sohasem. Hét teljes hónapig nem volt benne senki, mert az utolsó gyilkos május 4-én ült a villamosszékben. Az AMOSz szervezése végéhez közeledik. A detroiti Magyar Hirlap írja: Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége egész Amerikára kiterjedő szervezkedését nagy erélylyel folytatja és a szervezkedés már befejezéséhez közeledik. Az Amosz-mk idáig 9 kerülete alakult meg éspedig a detroiti, buffaioi, daytoni, pittsburgi, bridgeporti, philadelphiai, trentoni, yongs towm és a toledoi. Az Amosz célja az amerikai-angol közvélemény felvilágosítása s a magyar összetartozandóság ápolása. Az ősi Bethlen collégium ujabb vagyonelkobzása. Az Erdélyben 300 év óta,fennálló Bethlen eollégiumtól a román földreform végrehajtása során 8 ezer hgld birtokot vettek el és mindössze 97 hola szántót és 2400 hold erdőt hagytak meg. A 97 holdat és az erdős területet jogerős ítélettel kapta vissza a Collégium, a bukaresti sajtó uszítására ujabb 1400 holdat akarnak elvenni az őst Collégiumtól, mert az ítélet »tévedésen« alapul. Uj néptörzset fedeztek fel. Ausztrália partvidéke mentén, a Krokodil-szigeteken egy kőkorszakbeli állapotban élő uj néptörzset fedeztek fel. fát, jó szenet Nagy Kálmántól vehet Telep : Árpád-utoa 4. sz. Telefonszám : 40. 7455—30 Nyíregyháza megyei város polgár mesteri hivatalátóL K. 58—1930. HIRDETMÉNY. Nyíregyháza megyei város helyhatósága részéről közhírré teszem, hogy a mezőgazdasági mun kások munkaerejének jogosulatlan kihasználását gátló 1923: XXXV. tc. 2—14. szakaszainak hatályát a földmivelésügyi minisztérium az 1930., 1931. és 1932. évek tartamára is kiterjesztette. Nyíregyháza, 1930. évi január hó 4. napján. { Dr. Bencs Kálmán s. k., m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. Külterjesen vagy belterjesen gazdálkodjunk ? A buza nyomott ára és azzal járóan a búzatermesztés jövedelmezőségének csökkentése hozzánemértők részéről is mindenféle jó tanácsokat váltott ki. A többjek közt azt is, hogy a buza, mint általában a gabona helyett más jövedelme zőbb* növények termesztésére kellene végre már a magyar gazdának rátérnie. Akik ezt a jó tanácsot min denfelé hirdették, adósak maradtak ama növények megjelölésével amelyeket nagyobb jövedelemmel oly kiterjedésben lehetne termesztenünk, hogy az gabonaterület ü<ket lényegesen csökkentené. Különösen az ipari növényeknél korlátozza a termelhető terület nagyságát az értékesithetésük aránya, ami bizony nem valami nagy. — Fabricius Endre a Közteleknek 1929. évi karácsonyi számában » Rontó Pálok a buzamezőkön« cimü cikkében nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy noha vannak olyan gazdasági növényeink, ahol a termelés még fokozható, amilyeneek pl. az olajos, fonaías növények, bizonyos zöldségfélék stb., de a növények termesztésének a legnagyobb határig való felkarolásával is alig vonhatunk el többet^ mint 100 ezer kat. holdat a búzától, ez pedig édes-kevés a 3 millió kat. holdnyi búzaterülethez viszonyítva. Ezzel a jó tanáccsal tehát nem sokra megyünk: egyes gazdákon segíthet ugyan az olajos vagy a rostot adó és egyéb ipari növények termesztésének csak kis arányokban lehetséges felkarolása, de ezzel a gazdasági válságot meg nem oldjuk, mert nagyban kényszerítve vagyunk gabonát, elsősorban búzát termeszteni. Erre vonatkozóan azután hallhattunk egy másik jó tanácsot, azt t. 1., hogy minek belterjes gazdálkodással a legmagasabb etrmések elérésére törekedni, amikor az eddigi terméseket sem birjuk jó áron eladni, hanem gazdálkodjunk külterjesebb|en, vagyis kevesebb költséggel és elégedjünk meg kisebb termésekkel. Helyes-e ez a tanács ? Csak a ceruza, vagyis a jövedelmezőségi számítás döntheti el, vájjon belterjesen vagy külterjesen gazdálkodva állitjuk-e elő búzánkat <k csóbbjan. Erre vonatkozóan Busits József jószágigazgató (Söreg) végzett érdekes számításokat, amelyeket egész részletességgel »A buza termelési költségei extenzív és intenziv viszonyok között« cimü "és a" Haladó Gazda 1929. évi utolsó számában megjelent cikkében közzétett. Ez alkalommal számításainak eredményét és az azokhoz fűzött következtetéseit csak kivonatosan kívánjuk ismertetni. Busits egy »valóban« belterjesen kezelt gazdaságban a buza előállítási költségét kat. holdankint 295-73> az ot

t kat. holdanként elért 16 q buza 100 kg.-jának előállítási költségét pedig 18.47 pengőben mutatja ki. A szalma- és törektermés 19 q-ra tehető, a magot 100 kg.-ként 22.40, a szalmát és töreket 1.60 pengővel értékelve és az előállítási költséget levonva, a belterjes kezelésnél egy hold buza után jmrad tiszta jövedelem kereken 93.13 pengő. A külterjesen kezelt gazdaságban a búzánál az előállítási költség kevesebb (kat. holdanként 199.54 pengő), de kisebb a termés is (9 q mag), ezért 1 q buza előállításának költsége nagyobb (22.17 pengő), mint a belterjes gazdálkodás inál (18.47 pengő). Kevesebb a szalma- és törektermés (kat. holdanként 9 q); valamint jóval kisebb a kat. holdankénti jövedelem is (16.46 pengő.) Nemcsak minálunk, de az előttünk példaként annyira hangoztatott Németországban is a gazdák jó része akkor, amikor arról van szó, hogy a készpénz-kiadásokban takarékoskodni kell, ezt a spórolást a műtrágyán szokta megkezdeni. Hogy mennyire helytelen az a gondolat, hogy műtrágyát nem vásárolva a gazda olcsóbban termeszt és nagyobb lesz a jövedelme, azt Busits számításaiból is bizonyítani lehet. A külterjes kezelésnél alig szerepel a műtrágya (kat. holdanként csak 50 kg. szuperfoszfáttal), a belterjes kezelésnél ellenben kat. holdanként 1 50 kg. szuperfoszfát van beállítva 19.82 pengővel. Ha az előállítási költségből, 295.73 pengő bői ezt az összeget levonjuk, ezzel az előállítási költséget csökkentjük ugyan, de feltétlenül csökkentjük a buza termését is. Általános tapasztalat szerint a magyar gazda fel szokta venni, hogy ahány kg. szuperfoszfátot ad, annyi kg. búzával terem neki több. Vagyis jelen esetben átlagnak bátran feltehetjük, hogy a 150 kg. szuperfoszfát elhagyása 150 kg.-mai csökkentette volna kat. holdanként a buza magtermését. A 150 kg. szuperfoszfát Leltár utáni nag

y vásár a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének ruházati áruházában Az évvégi leltározás befejezése és á ruházati áruház átszervezése folytán alkalmet akarunk nyújtani i. t. tagjainknak és nb. vásárid közönségünknek, hogy ruházati szükségletüket a lehelő legolcsóbban szerezhessék be. Ezen cél elérésének érdekében el határoztuk, hogy az összes ruházati cikkek áraiból kizarólag folyó év január hó 18 ig készpénzvásárlásnál 2

0°j

0-os árengedményt nyujtunk. Ezenfelül maradék cikkekből vásárt rendezünk, melynél a maradvány árukat mintegy további 15% kezvezménnyel árusítjuk. Siessen tehát és használja ki ezt a rendkívüli kedvező vásárlási alkalmat. • A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezet ruházati áruháza nyíregyházi fiókja Bessenyei-ter 7. sz, 190 1930. janufír 12. elhagyásával a belterjes gazdálkodásinál 275.91 pengőre csökken ugyain az előállítási költség, de viszont a magtermés 16 q-ról leszáll 14.50 q-ra. Ezzel pedig 100 kg. buza előállításának költsége az eredeti 18.48 pengővel szemben a jövedelem is csökken. Ez a példa is azt mutatja, hogy a termelési költségeknek az okszerűség határa alá való leszllátásánál, többjek közt a műtrágyák elhagyásával, nem olcsóbban, hanem drágábban termel a gazda. Szóval csak igazat adhatunk Busitsnak, amikor hangsúlyozza, — hogy a belterjes kezeléssel, noha nagyobb kiadással jár, mégis olcsóbban állítjuk elő a búzát, továbbél, hogy belterjes kezeléssel ugyanazt a termést jóval kisebb területről szedjük le, minek folytán a felszabadult területet más terménnyel hasznosíthatjuk, tehát más oldalról is érhetünk el bevételeket, mig a külterjes gazdálkodás ha mindjárt megtakarítással jár is, jóval kisebb haszonhoz juttatja a gazdát. Nemzetgazdasági szempontból sem mindegy, hogy menynyit keres a gazda, amint másrészt szociális szempontból sem egyremegy, vájjon az arató 1 holdról 1.80 vagy 1 mázsa búzát keres-e meg. > A mai gazdasági válságot tehát még jobbjain az okszerű belterjességgel kezelt gazdaságok úszhatják meg. A belterjességhez tartozik pedig a műtrágyáknak a jövedelmezőség határáig való helyes alkalmazása is. Aki a vetéskor inem akar műtrágyára költeni, ezt az elhibázott takarékosságot az aratásnál a csökkent termésben drágán fogja megfizetni. —csy. Gyöngyállapotok a Bácskában. t A szabadkai polgármester évvégi jelentése szerint a városban 3 ezer foglalás és 100 árverést tartottak az adóhátralékosoknál. A könyörtelen végrehajtással 21.5 mülic dollár adóhátralékot hajtottak be. Az adóhivatal összesen 1400 árverést tűzött ki, de csak 100-at lehetett megtartani. nyíregyháza megyei város adóhivatalától 26,305 -1929. Ad. sz. Hirdetmény az 1920. évi XXX. t.-c. (földreform törvény) illetőleg az 1924. évi. VII. t. c. alapján az F. N. 0. 18. %-ának 2. pontjához fűzött utasítás (43.) bekezdése értelmében részben hitelesittetlen mérnöki munkálatok nyomán készült kataszteri telekkönyvének függeléke, kiosztást vázlatrajza, egyéni birtokivei és ezek összesítésének közszemlére kitétele tárgyában. Az 1923—1925. évben történt földbirtokrendezés alapján készült ui földmunkáitokat 1930. január hó 7-től február hó S-ig bezárólag közszemlére teszi ki alulírott városi adóhivatal azzal, hogy a fent emiitett munkálatokat az érdekeltek a városi adóhivatal 41. számú szobájában a hivatalos órák alatt (d. e. 8-toi d. u. 2 óráig) megtekinthetik és az esetleges téves birtokbajegyzés ellen, továbbá a földrészletek mivelési ág és osztálybasorozás ellen a köz^zemléretétel időtartama alatt a városi adóhivatal 41. számú szobájában szóval, vagy írásban felszólalhatnak. Nyíregyháza, 1930. január 4. 139—3 Városi adóhivatal güjamatatt jóba £i«te kptuiajjűouaa r arvuyumdijfchao, feirlr*ax&ázáa.