Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-28 / 22. szám

t 1930. január 28. HŐYészete a fényképezés? Mióta a film olyan hatalas len­dületet adott a fényképezésnek, at­tól kezdve nem igen hallani ezt a* sokat vitatott kérdést. Ugy lát­szik, ezt a kérdést is az élet intézte el. A kezdetleges, nehézkes felvé­telek óta a fényképezőgép rengeteg­sokat fejlődött. Különleges r*ndszerü zárak, kamrák, lencsék segítségével elér­tük azt, hogy ma már nem föltét­lenül kell három lábu fényképező állvány a felvételhez. Sőt az úgy­nevezett relvolver-rendszerü fel­vevőgépek a repülőgépről csinálnak felvételeket. A földrajztudomány a repülőfelvételekre alapítja a föld uj és pontos térképezését, Nobile, Amundsen sarki térké­pei után Byrd tengernagy pompás légi térképe a déli sarkról, azt bi­zonyítja, hogy a fényképezés az emberiségnek a már az egyik Szerve. De nemcsak a földrajz, a fizika és a kémia, sőt az orvostudoány is eredményesen használja a fényké­pezést- Sikerült ugyanis olyan fény­képező készüléket előállítani, amely másodpercenként több, int 8 képet készít. Mivel pedig az emberi szem szerkezeténél fogva előttünk az egy. nyolcad másodperc sebességű' ké­pek összeolvadnak, ennélfogva a még ennél is nagyobb sebességű fcé pek külön lerögzítve meggyorsítják a folyamatot, vagyis több felvé­telt készítenek róla, mint az ebe­ri Szem. Ha most az ilyen gyorsas/ig'g'ai fölvett képeket 8-ad másodperc se­bességgel adja vissza a vetítés, ak­kor a vetítővásznon a pillanatok alatt lejátszódó esemény időtarta­mát megnyújthatom,' vagyis a termé szeti jelenségeket sokkal lassabban figyelem, mintahogy azok a valóság­ban lejátszódnak. Amerikában, a nagyszerű kísérletezések hazájában az optika annyira fejlődött, hogy ma már legyőzte a német optikát. Igy pl- kisérleli célból vasúti ös# szeütközóet rendeztek, a revolver gyorsaságú géppel filmfelvételt ké­szítettek róla, ezáltal pontosan meg lehetett állapítani, hogyan viselked­nek az összeütközés nyomása alatt a legkülönbözőbb vasúti alkatré­szek és a legkülönbözőbb felüle­tek. Az úgynevezett távolbalátó len­cse segítségével pedig" nagy tá­volságokra lévő dolgokat lehet tel­jesen kÖze]hoznij pl. a budapesti Milléniumi emlékoszlop tetején levő alakot ugy látni a fényképen, mint­ha közvetlen előttünk állna. Nemcsak a fényképezés techni­kája fejlődött, hanem a fényképe­zés művészete, ezt mutatja, hogy van már riport-kép. zsánerkép és végül költött, vagy festményszerü lénykép. Ma már elondhatjuk, hogy a fényképezés művészet, igen sok tehetséges ember helyezkedik el, mint fényképész. Büszkeséggel álla­píthatjuk meg, hogy amidőn egyik nagy berlini képeslap sorozatosan közli a világ legjobb fényképészei­nek egy-egy fényképét, a r 2 között 4 magyarral találkozunk. A fényké­pezés ma már komoly életpálya, a melyből, ha valakinek tehetsége van nemcsak, hogy meg lehet élni, ha­nem vagyonra és hirre is lehet szert tenni. A Vidéki Városok Kulturális Szövetségének kongresszusa Regények és mindenM folyóiratok bek»iéaét a legsgyeie­rttbbtöt a legd sjesehk kivitelig valialja a J 0 B A-nyomda könyvkötészete Cfyiregyháza, Széchenyi­ül 9. wám. Telefon 139. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Vidéki Városok Kulturális Szövet­ségének békéscsabai kongresszu­sát Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter kívánságára három héttei el kellett halasztani. A vá­rosok és kulturális egyesületek értekezlete tehát csak február hó 22. és 23-án lesz és okvetlenül résztvesz a kétnapos ünnepségen Klebelsberg Kunó dr. közoktatás­ügyi és valószínűleg dr. Bud Já­nos kereskedelmi miniszter, Bé­késcsaba díszpolgára és ország­gyűlési" képviselője is. Az egész ország figyelme fordul Békéscsaba felé február 22. és 23-án, amikor a Városok és Kultu­rális egyesülete közös értekezlete alkalmiból a főváros és vidék szel­lemi arisztokráciája megy Békés­csabára és a Rádió ..Élet az ünnep­ség tiszteletére Békéscsaba szá­mot ad, természetes tehát, hogy a rendezőség mindent elkövet, hogy e két nap művészi esemé­nyekben is gazdag legyen. Február 22-én, szombaton este <S órakor a Városi Színházban Pa­lágyi Lajos és Fehér Gyula, a Nemzeti Színház tagjainak vendég szereplésével színre kerül a Bánk bán, előtte Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója tart előadást Katona Józsefről, looéve van ugyanis annak, hogy a Bánk bán szerzője, aki mintegy szim­bolizálta a vidéki iró szomorú el­hagyatottságát Kecskeméten meg­halt. A Magyar Vidéki Városok­Kulturális Szövetsége mostani bé­késcsabai értekezletét használja fei arra, hógy Katona József hal­hatatlan emlékének áldozzon. Február hó 23-án, vasárnap dél­előtt fél 12 órakor nyitja meg a közoktatásügyi miniszter személye­sen a Kultúrpalotában Békéscsaba város retrospektív kiállítását, ame­lyet az Aurora Kör képzőművésze­ti szakosztálya és az Alöfldi Mii­barátok Köre rendeznek. E kiállí­táson bemutatásra kerülnek azon már meghalt híres magyar festők muzeumi és magántulajdonban le­vő képei, kik Békéscsabával vala­melyes kapcsolatban voltak, igy: Orlay Petrics Soma, Haán An­tal, Munkácsy Mihály és Jantyik Mátyás. Résztvesznek ezenkívül azok a lestők. akik városunkból származtak el máshova, igy: Vi­dovsxky Béla, Felrótt Csaba Vil­mos, Gulyás Sándor és a teljes csabai festő, szobrász és iparmű­vész gárda. Február 23-án vasárnap délután pontosan fél 6 órakor a színházban rádió áltat közvetített Városközi Hangverseny lesz, amelyen Höchtl Margit zongoraművésznő (Debre­cen;, Auer Kató a pécsi Nemi­zeti Színház volt operaénekesnője, Gregor Vilmos, a "Békéscsabáról külföldre származott operaénekes, Móra Ferenc a legmagyarabb élő irónk, Pongrácz István és Géza, Déri Ignácz, az Aurora-kör vo­nós zenekara és a leányliceum énekkara vesz részt. A nagyszabá­sú hangversenyt Sorrtogyi Szil­veszter Szeged város polgármeste­re, a Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetségének elnöke nyitja meg . Nyíregyházáról a város polgár­mesterének vezetésével szűkebb körű küldöttség vesz részt a csa­bai kongresszuson. á magyar dal ünnepe ?oit a fotelen? Méegyiet szombati Nótaestje »Ha harcban áh az élettel szi­vem: magyar zenét csak magyart nekem? — Ney, az idegen nevü, de a magyar élet forró áramában magyarrá izzódott zeneköltő irta ezt az egyszerű, de sokat kife­j(%3 sort egyik versében. Mély egyéni lélektani és tömegpszicho­iogiai igazságot érint e kis vers­sor. Gyöngye szárnya a magyar nótaköltészet titokzatos mélységei felett ivei át. Ha meghasonlik az élettel, ha csatázik a sorssal a magyar: csak magyar lelket kive­títő muzsika, magyar dal ritmusa, vigasztaló erejű szókincse, képei­nek zománcos fénye, ősi szimbo­likája. definiálhatatlan egyéni sa­játossága az, amely gyógyítja a sebzett magyar szivet. A magyar nóta, a magyar dai titkosan gyó­gyító, vigasztaló, vagy lelkesítő nagy erkölcsi energia készlete év­századok lelkiségének foglalata és amikor a "magyar nótáz ás konyet csal a szemedbe, amikor véred mámorba pezsdül a magyar dalok ritmusára: apáid földje, küzdése, könyezése, vérehullása, édesanyád: magyar tjemzeted lelke árad reád a "nóták titkos erejében. I A vér, az idegek, az átöröklött diszpozíciók, a boldogító vagy végzetes, de mindig gyönyörűsé­ges magyar sors öröklődése kell a magyar dalok átérzcséhez. Ide­gennek lehet érdekes, sőt egzoti­kus élmény, iehet a művészi átér­zés határáig gyönyörűség is, de a magyarsággal vér, sors, történelmi közösségben élőnek nem művészi élmény, hanem őserejü primer nagy érzések átvétele­Azért a magyar nóta lelke, a magyar nótázás módjának tudása a magyar udvarházakban éL ösz­tönösen, ősi erejében a pásztor­kunyhók, karámok, puszták magá­nyában él a nótafa ezeréve és csi­szolatlan gyémántjainak kincseért méltán látogat el ide ma a Bar­tók Bélák, Kodáiyék muzsikus nemzedéke. De ugy, amikent a dai kijegecesedett, kicsiszolódott, a magyar sors viliarában kiszínese­dett és a történelmi magyarság históriát lehellő, történelmi em­lékezetet rejtő tolmácsolásává ne­anzesedett: magyar uriházak leve­gőjében termődött és őriződött. Ezeknek a házaknak ambítusáról léptek a magyar életbe a nóták leghivatottab propagálói: Balázs Continental-szálloda Budapesten VII., Dohány-atea 42—U. n. Táriratok : CoatiuMtalottl. A vidéki uriközönség igazi otthona TinWág! — Kényelem! — Elöaékeayéi ' Miséén Mobiban bideg-meieg foly'r.z. krtzpenti ifctéí. Egyágyas 5í«hik árai: 5, 6, '1, I, 9, 10 pengő. Kétágyas wtóák árai: S, 9, )0, ÍS, 14, 15, 56 peejS. Sc*Mk í«lefoanal. 3JÍ­Saobák MráöissfeávaL Árpád, Fráter Lóránd és innen jött közénk a hegedű édes-bus szavának hivatott tolmácsa: Szi­lágyi Imre is. Nótafájának finom gyökérszálai a magyar humuszba, mélyednek, hegedjüén egy nemzet lelke sir, kacag, dalol, viharzik;, gyújt. Temperamentumában, gesz tusaiban a magyar élet lobogása van. Dalos utja a hajdani regő­sök, hegedősök, lantosok, igricek apostolkodásának lélekébresztésé­nek, magyar öntudat fokozásának szerepét vállalja és a ma szerte­hulló, beteg nemzeti lélek kollek­tív erejének élesztésében a szebb magyar jövő, a magyar feltámadás utjának mithikus hatalmú egyen­getője . * Szilágyi Imre és a kíséretében megjelent Eitncr Irén és Vargha Ferenc operaénekesek a Jótékony Nőegylet szombati Magyar Nó­taestjén ezzel a mithikus erővel, f ogták össze a sziveket. A Nóta­est a magyar dalban revelálódó nemzeti géniusz ünneplése volt a Korona csilláros termében kigyul­ladtak a szivek pásztortüzei s a szemekben megcsillant a mélyről felszálló gyöngy: a vigadásban is siró magyar lélek könnye. Szi­lágyiék szereplésében a magyar dal abszolút niüvészi interpretálók­ra talált. Szilágyi hegedűjének művészi játéka, amellyel a magyar nótázás sajátos varázsát árasztot­ta, Eítner Irén ezüstösen csengő orgánuma és gazdagon kifejező elő adói stílusa. Vargha Imre lenyű­göző szépségű baritonja és inter­pretálásának magyaros közvetlen­sége és mindhármukban a dalok hatásának mély erőforrása, a nóta­költészetben rejlő magyar szellem, teljes pompájában éreztették meg a régi és ujabb magyar dalkölté­szet szépségeit. * Régi magyar énekek, népdalok, búsongó, büszke kuruc nóták, változatos sorrendben, jól jellemző összeállításban láttatták és érez­tették meg a magyar dalköltészet végtelen gazdagságát. Az érzések gazdag skáláján játszottak az éne­kesek, a kitűnő zenekar, az epedő, aggódó, féltő, majd boldog sze­relem, a nemzet sorsán való bá­nat, a harcos akarat, a szebb jö­vőbe vetett hit, a létéért márti­romkodó magyarság vissza-vissza térő bánata, Majtény keserve, Trianon gyásza ott égett, gyúj­tott a hangversenyteremben, amelynek fel-felzugó tapsvihara jelezte a szivek mélyről feltörő visszhangját. A gyönyörű nótaest sikere a Jótékony Nőegylet lel­kes hölgyeinek és Kovách Árpád tanár rendezőnek érdeme. A dalos műsort jól sikerült tánc követte . •asm Az összes fajták kicsinyben is NyiREG^HÁ ZÁN ÁTVEHETŐK. Járay Ervin, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents