Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-28 / 22. szám

193«. január 28. JN[1rÍRYIDÉK. Száll az idi... Szák az idő, száll az emlék... ...Mintha még a régi lennék!? _ i V Mintha most is otthon volnék... ..,S anyám ölébe omolnék! Hiába jnár.. vége... vé»e... — Bizony ennek jó sok évet Haj' íljuság... elszállt régen... "Fut vagyok a gyermekségen. Tép a gond és tör a munka... Nem hullhatok nyugalomba. Minden bánat szivembe fér... — Hiába!... igy van ez testver. .' ! v "Radványí Sándor lit esinál 61 Ausztriában ? Egy angol úszómester feveie dr. Bárány Istvánhoz. Egerből irják: A napokban egy érdekes levél érkezett Bárány Gé­zához. az egri idegenforgalmi hi­vatal igazgatójához. A levél tulaj­dönképen Bárány Pistának szól és borítékján a következő címzés ol­vasható : ' ' <# 5 de Barney E­Move Fágat, Schvimtning Club : Budapest, Hungary. r Ha az ember egy darabig töri a fejét, rájön, hogy de Barney ur: Bárány Pista s az EdgBjr nem Wallace, a népszerű detektiv-bor­zalmak irója nevéből került a bo­rítékra, hanem Eger neve ficamo­dott angolra ebben a szóban. A furcsaság még egyre fokozódik, mi­kor kiderül, hogy Edgár Budapes­ten van. A posta is hosszú ideig gondolkozhatott a dolgon. Végre belekapaszkodott az egyedein vilá­gos szóba és elküldte a levelet a Move budapesti szervezetéhez. Ott is főttek egy darabig a koponyák, mig egy mentő ötlet Bárány Gé­zához juttatta az irást. Igy tör­tént, hogy az olvashatatlan nevü aaigol ur megemlített újévi jóki­vánatai csak most érkeztek meg. A levelet Leeds angol város uszodájának úszómestere irta. Kap­csolatot kíván az uszószervezettel és levelezőt keres, aki tudósítaná a magyar uszóéletről hasonló szol­gálatok fejében, mivel ő a helyi lap sportcikkeinek irója. Megemlíti, hogy érdeklődését — egy nyári belgiumi látogatása boly­gatta fel, ahol sok osztrák gyer­meket adoptáltak. Aztán igy foly­tatja: ...nyaranként ötszáz gyerme­ket tanítok és érdekel, hogy mit csinál ön Ausztriában. Hát ez szomorú. Igaz, hozzá­szokhattunk évszázadokon keresz­tül ehhez az apró tévedéshez, de valahányszor újra előbukkan, min­dig uj keserűséget okoz. Hiába ver­gődtünk, morzsolódtunk össze ezer hiábavaló esztendő roppant tenye­rében, hiáha csavarta szét erőhi­ket százféle verekedés, hogy Nyu­gatnak ideje és nyugalma legyen egy nagyszerű kultúra kibontásá­hoz egy emberibb civilizáció meg­faragásához, Európai tömegeinek tudásában még mindig — Ausztria vagyunk. Bárány Géza most hosszú levél­ben válaszolt az úszómesternek, —• felvilágosította tévedéséről, egyben megküldötte neki a »Magyarság« szerkesztésében és kiadásában meg jelent »Egy halálraítélt nemzet<* c. három nyelven megirt propagan­da könyvet és kérte, hogy ter­jessze ismerősei és különösen ta­nítványai körében. Legalább az a jutatnunk le­gyen hűséges szolgálatainkért, — hogy megtudják: kik vagyunk. Látogatás a kótaji-utcai nyomortanyán Szinte leírhatatlan az a nyomor, amelynek a napokban szemtanuja voltam. Mindig azt hittenv, hogy az író, vagy riporter du§ fantáziá­ja működik, valahányszor a nyír­egyházi nyomortanyák leírását ol­vastam és most borzadva voltam kénytelen megállapítani c leírások szomorú valóságát. A kótaji utcai nyomortanyát lá­togattam meg, ahol a betegség miazmáival terhes a levegő. Egy szük kis odúban egy szerencsét­len szívbajban szenvedő anyával találkozom. A penésszagu, szük kis odúban, amelyért mégis 20 pengő havibért'fizet vagy fi­zetne, ha volna miből! Legkisebb gyermeke — össze­sen öt van — karján lesi a gyönge anyakéz mozgását, amint csöpp szájához viszi a krumpli ételes kanalat. És mosolyog ránk, mint aki igen megelégedett sorsával!... A beteg anya pedig sir. Három hónapja magára maradt a néhány kis gyermekáldással — az apjuk otthagyta őket. Nem halt meg — óh nem — csak megunta a nagy család tar­tását és a szerencsétlen anya tél­víz idején sírva nézi elhagyott gyermekeit. Csendes, nem átkozódik, mint sokan tennék. Csak annyit mon­dott a negyedévi szobabéremet február elsején nem tudom fizetni, ha a jószivü emberek nem könyö­rülnek rajtam — mi lesz velünk Istenem! — 60 pengő, nagy pénz de talán a bálozó Nyíregyházán a nemes lelkektől, hamarosan összeadódhatik ennyi is. A Mytfe rendkívüli közgyűlése A tisztikar nem fogadta el a megbízatást és az alispántól egy biztos kikfildését kérik (A Nyirvidék tudósítójától.) Vasárnap délelőtt 1 i órai kez­dettel az ipartestület tanácstermé­ben élénk érdeklődés mellett tar­totta meg a Nytve rendkívüli köz­gyűlését. Dr. Erőss János ügyvéd a Nytve alelnöke a »Hiszekegy<i imával nyi­totta meg a gyűlést, meleg, köz­vetlenséggel üdvözölve a megje- j lenteket, majd részletesen ismer- ' tette a rendkívüli közgyűlés cél­ját és azt, hogy milyen, körülmé­nyek idézték elő az egyesület vál­ságos helyzetét. Rávilágított arra az áldatlan harc ra, amely a Nytve és Kromy Ká , roly dr között mindjobban elmér- i gesedett a strandfürdő tulajdonjo- \ gi kérdése miatt. Az egyesület a ' múlt évben egy bizottságot kül- j dött ki a strandügy végleges lik- j vidálása céljából, de Kromy Ká­roly dr olyan feltételeket szabott, { amelyek elfogadhatók nem voltak. ' Ennek a bizottságnak jelentése alapján hívták össze a/.tán a decem­beri választmányi ülést, ahol a tisztikar benyújtotta lemondását, a melynek okait memorandumba fog­lalva Mikecz István, alispánhoz és az OTT-hoz beterjesztettek. Az alispán válaszában utasította a Nytve tisztikarát, hogy- miután a tisztikar a közgyűléstől kapta a megbízatást, a rendkívüli közgyű­lés előtt nyújtsák be lemondásukat. A Nytve jelenlegi tisztikara közel 1 3 évvel ezelőtt vette át a vezetést, I amely idő alatt • adóságot nem csi­náltak ugyan, de a régebben ke­letkezett adósságok miatt a felelős­séget tovább vállalni nem tudják. Ennek alapján kérte Erőss dr. a közgyűlést, hogy mentse fel a tisztikart., A közgyűlés a felmen­téshez egyhangúan hozzájárult, mire Erőss János dr. megkö­szönte a bizalmat és kérte a ta­gokat, hogy -maradjanak meg to­vábbra is az egyesületben és az összetartás erejébe vetett hittel -munkálkodjanak a szebb jövőért. Miután Vay Péter nem kívánt vallalm tisztséget, dr. mádi Szabó Józset vette át a korelnökséget és indítványára egy kandidáló bi­zottságot küldtek ki Reöczey Gé­za, Tomasovszky Lajos, Liszkay Béla és Geiger György részvéte­lével. A kijelölő bizottsága-javasolta, hogy a közgyűlés a régi tisztikart teljes egészében válassza meg, amely javaslathoz egyhangúan hoz zájárultak. Ezután Rosenstem Zsigmond ügyvéd, főtitkár emelkedett szó­lásra és bejelentette ugy a maga, mint a tisztikar njevében, hogy a megbízatást nem fogadhatják él, miután az egyesület anyagi jövő­jét a jelenlegi viszonyok mellett nem képesek biztosítani. ímadi Szabó József korelnök ja­vasolta, hogy ismételten dr. Ba­kó Pált és dr. Rosenstein Zsig­mondot bízzák meg az ügyek to­vábbi vitelével és tegyenek jelen­tést az alispánnak, hogy felügye­leti jogánál fogva az egyesület élére egy biztost nevezzen ki, aki az egyesület nyugodt fejlődését akadályozó kérdéseket véglegesen tisztázná . A javaslat elfogadása után a gvülés negyed 1 órakor véget ért. M o z i Ma mutatja be az Asszonysikoly cimü film­játékot a Városi Mozgó A vasárnapra is prolongált han­gos filmet, a Színész szerelmet a vasárnapi négy előadáson zsúfolt ház nézte végig és igen sokan távoztak a pénztártói anélkül, hogy jegyhez jutottak volna. Bár több irányból hangzott el olyan kérelem, prolongálják mára is a filmet, hogy azok is megnézhes­sék, akik még nem látták, nem lehetett a kérdést megvalósítani. A Városi Mozgót köti a megálla­podás és a már előre lekötött pompás' filmet az Asszonysikolyt -mutatja be egy pompás két felvo­násos burleszk amelynek cime: »Hős, vagy szerelmeset kíséreté­ben. Az Asszonysikoly tartalmát már vasárnapi számunkban ismertet­tük és hozzátehetjük, hogy a io felvonásos filmjáték ötletes, for­dulatos és szellemes meséje mind­végig lebilincseli a néző figyel­mét. Pompásak a szép marokkói felvételek, a sivatagi kép stb. A fitm bővelkedik érzelmes és hu­moros jelenetekben. Már maga az a körülmény, hogy a hőditó külsejű hősszerelmes az orosz származású Wladimir Gaida­rov játsza a főszerepet a siker biztositéka, partnerei pedig a szép­séges Claire Romáin és a pajkos Dolly Davies . A nagy érdeklődésre való te­kintettel a Városi Mozgó legkö­zelebb ismét hangos filmet fog bemutatni, ugy, hogy ezentuT fel­váltva hangos és néma filmek sze­repelnek a mozi műsorán. A Diadal a „Tasöklü lóberts"­et óriási sikerrel mntatta be E sport-szélhámos filmben cáo­dás összekapcsolódásban frappiroz­za a közönséget a sportdüh, sport­csalás, a szerelem és szeretet. A közönség, elejétől végig feszülten figyelte a filmet és a szenzációs fordulatokban bővelkedő estimé, nyek sokszor harjgos kitörésre bír­ták a nézőket. Ez a kivétel nélkül mindenki­nek szórakozást nyújtó film, ma megy utoljára a Diadalban. Ked­den, szerdán és csütörtökön: »A 'Ghetto át rvája< pereg, a Diadal vásznán. A newyorki ghetto éle­téből merített témájú .grandiózus film világszerte a legnagyobb^ ér­deklődést keltette és a vele kap­csolatos kritikák mint a filmművé­szet egyik legnagyobb remekét ír­ták meg. Vallásos zsidó családok benső életéből vette az iró azt az anyagot, amiből ezt a csodaszép alkotását felépítette. Ezt kiséri: Zoro és Huru Zugbajnkárok cimü filmje- j Alexander Barnás „Fehér ördögije az Apolló e heti szenzációja A klasszikus irodalom legigazibb gyöngyszemei közé tartoznak két­ségtelenül Dumas örök érdekessé ­gü munkái, melyeket alig van em­ber, aki ne olvasott volna. Régi megállapítása a pszichológusoknak az, hogy egy könyv olvasói mindig szívesen nézik meg az illető könyv­ből készült színdarabot vagy fil­met, már csak azért is, hogy ked­ves regényhősüket élő, megteste­sített alakban is láthassák. Ha ez a megállapítás igaz, akkor •— előreláthatólag megismétlődik a Gróf Monté Chrísto múltkori be­mutatójának óriási sikere s előre­láthatólag újra zsúfolt házakat fog hozni s. szintén óriási siikere lesz a Fehér ördög cimü filmnek is. A Dumas-regény tudvalevőleg a 18. század zseniális kalandoráról, a hires Cagliostróról szól, kinek alak ját Hatis Stüve személyesiti meg és ez egymagában is elég garan­cia arra, hogy a film kvalitásos voltát látatlanban is bizonyosra vegyük. A filmet a Danubius "film­vállalat hozza forgalomba s Nyír­egyházán az Apolló mutatja be kizárólagos joggal csütörtöktől va­sárnapig. A hangosfilm titkaiból A hangosfilm hódító körútja al­kalmával inem érdektelen betekin­tem a hangosfilm műhelytitkaiba. Csak a beavatottak tudják, milyen komplikált egy ilyen film rende­zése. Hogy csak egy példát mond­junk: .a pályaudvaron szerelmesek­búcsúznak egymástól, gyengéden suttognak, közben dübörög a moz­dony, megdörrennek az ütközők és sivit a gőz. Ez a pokoli lárma el­nyomja a színészek hangját, a rendező azonban mégis azt akarja, hogy a vonat lármája is hallatszék meg a beszéd is. A hangosfilm mentőangyala se­gít a rendezőn. Megjelenik a hang imitátor, ez a kedélyes, mo-

Next

/
Thumbnails
Contents