Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

10 JsrttfKYIDÉK. Újjászervezik Ssabolcsvármegye leventeegyesületei I állandó vármegyei leventetábort szervez a vármegye Mikecz István alispán a leventeügy fejlesztése érdekében nagyjelentőségű rendeletet intézett Nyíregyháza város polgármesteréhez, a járási főszolgabírókhoz és a községi elöljáróságokhoz. A rendelet a leventeegyesületek rövid időn belül megtörténendő újjászervezése tárgyában intézkedik és az a főcélja, hogy a leventeegyesületekbe beszervezze a vármegye egész társadalmát. A vármegye leventeegyesületei — mondja a rendelet — 3z egyesületi élet fejlesztésében az elmúlt években nem érték el a kivánt haladást. Az egyesületek működése főleg csak a hivatalos közegek által vezetett kötelező foglalkozásokra szorítkozott. Az egyesületnek a köteles tagokon kivül más tagjai nem igen vannak. Az anyagi eszközöket pedig úgyszólván csupán a testnevelési alapokból merítették. Ezek Szerint a társadalom a* egyesület életében eddig alig vett részt, holott kívánatos volna, hogy abban minden magyar ember részt vegyen, mert akkor az egyesület számtalan tiszteletbeli, alapító, pártoló és önként működő taghoz jutna. Az egyesületek fejlesztése érdekében a következő programmot tűzöm ki : 1. A vármegye társadalma az •egyesületekbe beszervezendő, ugy hogy abbjan ki-ki anyagi és testi képessége szerint akár mint tiszteletbeli, alapító, vagy pártoló tag, akár pedig mint önként működő tag vegyen részt. 2. Az önként működő tagokból céllövő sport szakosztály alakítandó . 3. Az egységes és egyöntetű működés biztosítására központi vezetést, központi pénzkezelést és központi intézmények létesítését rendszeresítem. Központi intézmény gyanánt elsőnek egy állandó vármegyei levente tábort terveztek, ahol az oktatók és segédoktatók nevelése történnék. A vezényelteket a táborral kapcsolatos gazdaság látná el díjtalanul étkezéssel. A törvényhatósági testnevelési bizottság a kitűzött munkaprogramm végrehajtásával, illetőleg az irányítással, felügyelettel, ellenőrzéssel és támogatással az alapszabályok 21. szakasza alapján egy szakközeget biz meg, aki mint a Szabplcsvármegyei Levente Egyesületek ügyvezető elnöke fog működni. Az ügyvezető elnöki teendőket egyelőre Retsky András vármegyei 5 testnevelési felügyelő felügyelői teendőivel kapcsolatosan fogja ellátni. A monkaprogramm megvalósításához a következő utasításokat adom : I. Minden egyesületben általános tisztújítás tartandó. A községi testnevelési bizottságok a rendelet vételétől számított 15 napon belül tartsák meg a jelölő gyűlést. Jelölés a következő tisztségre tör ténjék : 1. Elnöknek közügyekben tevékeny ember jelölendő. 2. Alelnöknek hasonlóképen. 3. Pénztárosnak lehetőleg az adó ügyi jegyző vagy községi pénztárnok jelölendő, aki a tagsági dijak beszedését- gyakorlatilag legjobban tudja megoldani. 4. Ellenőrnek számadásban járjjj tas egyén választandó. 5. Jegyzőnek jóirásu egyént kell 6. Könyvtáros, aki egyben szertáros, az oktatók vagy működő tagok közül szemelendő ki. 7. Számvizsgáló bizottságba célszerű a testnevelési bizottság 3 tagját beválasztani. A jelöltek névjegyzéke a jelölés után a főszolgabíróhoz azonnal felterjesztendő. II. A tisztújító közgyűlések február és március hó folyamán megtartandók. A közgyűlés napját a fő szolgabíró urak a közgyűlés tárgysorozatát előkészítő tiszti érrtekézleten fogják meghatározni. Ezen értekezletek február hó 10-ig megtartandók. Az értekezlet re berendelendők a községi testnevelési bizottságok elnökei és minden község vezető főoktatója. • A vármegyei testnevelési felügyelő az értekezletre meghívandó. Az értekezlet napját a főszolgabirák a vármegyei testnevelési felügyelővel egyetértőleg állapítsák meg. A rendelet ezután rész&tes tárgysorozatot tüz ki a leventeegyesületek közgyűlése számára. Remélem, fejezi be ezután az alispán — hogy a testnevelési szervek buzgó munkája a levente egyesületek ujjá szervezésével meg fogja hozni azt az anyagi lehetőséget, hogy az egyesületi életet fejlesztő intézmények a következő években folytatólag megvalósíthatók lesznek. Az egyesületben pedig nemcsak a kötelezett, hanem az önként működő tagok is dicsőséget hoznak a magyar tömegsportnak és különösen törekedjenek, hogy a céllövő sportban nemzetközi viszonylatban is megállják helyüket. Természetesen akad közöttük olyan is és pedig elég nagy számban, aki mint a esik siklik el a paragrafusok között s aki sorozatos és állandó bűntettei dacára elkerüli a megtorlást, sőt még tekintélyt is szerez összeharácsolt vagyona révén magának. Ezekre szokta mondani a cinikus pesti, hogy »zseniális« ember s az elkövetett aljas tetteit, amelyekkei sok ezer egyén exisztenciáját tette tönkre egyszerűen »ügyes trükknek«« magasztosítja. Különösen a Balkán államokban élnek vidáman ezek a morál ínszamtik, ahol gyakran magas állami hivatalt töltenek be s a hatalom birtoklása mellett bőven nyílik alkalmuk beteges ösztöneikkielégin tésére. Az erköfesi világrend alapjaiban ingott meg a háború után annak következményeképen. amelyhez még hozzájárult Európa gazdasági összeomlása is. A megélhetés problematikussá vált és a lekek de moraiizáltsága mellett az üres gyomor játszik felbujtó szerepet. A bűnös hajlamok korlátokat törve szabadultak fei s a bűnözők soha nem tapasztalt mértékben foglalkoztatják a bírákat. A nyíregyházi Törvényház ennek a mai társadalomnak a gyüjtőszekrénye. Ott forr, lüktet, él, szenved, sir és kacag az élet. A folyosón a polgári perek halmazát január 19. tárgyalják. Itt a beteg kereskedelem agonizál. Szorongatott adósok, deklamáló hitelezők, csődbejutottak, hitelcsalók százai várják az ítéletet. Az első emeleten a civakodó szomszédok, a tyuktolvajok, verekedő, korhelyek, szélhámos ügynökök, lókupec cigányok szennyes ügyében mondják ki a döntő szót, zárt ajtók mögött a serényen dolgozó járásbirák, mig a másodikemeleten »a magasabb régiókban' a sötétielkü, megrögzött gonosztevők, a gyilkosok halott sápadtan, remegve várják méltó büntetésüket. A főtárgyaló teremben Brenuer hármas tanácsa bogozza ki egy sereg tanú vallomásából a bonyolult bűnesetet. Néha egy-egy nagyobb per két-három napig is eltart, amig ítéletre kerül a sor. A másik tárgyalóteremben Horváth tanácselnök szedi ki egy pszihológus éleslátásával a vádlott legrejtettebb gondolatait. A foivosó egy másik szárnyán a válni óhajtó házasfelek ülnek néma gőggel a padokon, gyűlöletes pillantásokkal méregetve egymást. A lombikba zárt. bomlott, beteg élet vajúdik itt s a bírák hasztalan hozzák meg lázas munka mellett az ítéleteket, a társadalom leghatalmasabb bomlasztóereje a. Bűn legyőzhetetlen. lar most meg kellene kezdenünk a Sóstó propagálását Az elmnlt évben mindössze hat külföldi és 116 belíaldi vendege voli a Sóstónak á nyíregyházi kir. törvényszéken állandóan emelkedik a bűnügyek száma — á bűnözők soha nem tapasztalt méretekben foglalkoztatják a bírákat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi kir. törvényszék ; a rövid karácsonyi szünet után j ismét nagy mtezivitássai fogott a munkához Az elkövetett büntettek sorozata soha sem szünetel és mindig nyomon kiséri a megtorlás, az igazságszolgáltatás. Az ember. még mindig az ősi ösztönök rabja, lépten-nyomon beleütközik a törvények labirintusába s mintahogy egy hires jogász hangoztatta: a társadalomban csak két embertípust lehet megkülönböztetni: azt. aki már volt s azt aki még ezután kerül a bíróság elé. (A »Nyirvidék tudósítójától/

1 A Sóstó szépségéről és orvosi szempontból is feltűnő jelességeiről sokat hallottunk. Megszépült a Sóstó az elmúlt években és aki csak itt jár, elragadtatással emlékezik meg Nyíregyháza nagy teri mészeti kincséről, a Sóstógyógyfür-' | dőrői. ' Mit ér azoaiban a látogatók elisj merése, ha nincs híre ennek a für| dőhelynek, ha nem hirdetik hangos | reklámok, ha nem gondoljuk ki a • propaganda lehetőségeit a Sóstó népessége tekintetében. Első lépések közétartozna ebben a tekintetben a Sóstó üdülőhellyé választása a Társadalombiztosító Intézet által beutaltak részére. Ha hivatalos körök segítségadásával megkezdődnék a .Sóstó látogatása, csakhamar elterjedne a híre messze földre. A Nyirvidék több ízben irt az Idegenforgalmi Iroda felállításának szükségességéről. A Menetjegy irodával kapcsolatban a város köny nyen, kevés költséggel megszervezhetné az Idegenforgalmi Hivatalt, hogy e tekintetben sem maradjunk Miskolc, Eger és a többi vidéki város mögött. Az Idegenforgalmi Hivatal megtalálná a módját a Sóstó reklámozásának. Az elmúlt évl>en a nyíregyházi városi orvosi hivatal kimutatása sze rint, a Sóstón hat külföldi és 116 Ixilföldi, összesen tehát 122 vendég volt, ami vajmi kevés a fürdő fellendítéséhez. Maga az orvosi hivatal is szükségesnek tartja a behatóbb propagandát és a Sóstóról a következőket mondja : A Sóstó az 1929-ik évben sem volt eléggé látogatott, amit annak kell betudni, hogy kellőképpen reklámozva és propagálva nincs. Remélhetőleg a mostani bérlő kezében, akinek üzleti érzését és hozzáértését már ismerjük, nagyobb fellendülésnek fog indulni. A fürdő látogatottságára vonatkozólag, — el tekintve a kádfürdőt igénybe vevőktől, akiknek száma az eladott fürdőjegyckből megállapítható, pozitív adataink nincsenek, ugy, hogy e helyütt bátorkodom előterjeszteni, hogy a Sóstón a bérlő köteleztessék vendégkönyvet felfektetni, amelybe minden érkező, ha csak egy napra is megszálló vendég, személyes adatainak pontos kitöltése mellett bejegyeztessék és annak az ellenőrzésével, hogy az pontosan megtörténik-e, a Sóstó felügyelője bizassék meg. Ebből a jelentésből az tűnik ki, hogy a Sóstó céltudatos és tervszerű fellendítése terén a kezdeti lépéseket sem tettük meg'. Még a pontos adatgyűjtésnél sem tartunk. Reméljük, hogy ezen a téren az idei évben jelentős változás várható... és végre valahára megtörténik az alföldi városokban olyan ritka természeti szépségnek, az árnyas, csöndes, frissítő levegőjű, gyógyhatású Sóstó propagálása. •52 Modern a^ XJ,i3ág"bolfba

m sebészeti, szülészeti és belbeteg-ílcnek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj I közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában pengő naponta. Orvosát I , ÜT^m Nyíregyháza, Sáilói-atca 42. szín.

1