Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-10 / 282. szám

1929. december 10. 3 szolgálta a város érdekeit. Ennek a képviselőtestületnek működéséről nem mi mondunk Ítéletet. — Annyit megállapíthatunk, hogy az autonómia iránt való érdeklődés itt sem volt élénkebb, mint máshol az országban. A közügyekben való alkotmányos részvétel iránt országszerte megcsappant az érdeklődés: Mindent a bürokrácia útjára terelünk. Ha visszatekintek az elmúlt évtizedre, hangoztatnom kell, hogy nem volt ezekben az években akcióképes ellenzék. És ha nem is volt ellenzék a képviselőtestületnek több határozottságot kellett volna mutatni 2 kezdeményezések megítélésénél, mert hiszen a bírálatra szükség van, mindannyian emberek vagyunk, tévedhetünk. A város tisztikarát illetően, án elsősorban a magam, de az önök részérői is elismerésemet fejezem ki a polgármester urnák és a tisztviselők arnak. Választás előtt állunk, ennek a választásnak eshetőségeiről nem aka rok beszélni, ez á választóközönség dolga, meg kell azonban állapitanunk, hogy a tisztviselőkar, élén a polgármesterrel olyan munkásságot fejtett ki a íegnéhezebb időkben, amefy munkásság alkalmas volt a város fejlődésének előmozdítására. Hogy ez a munkásság teljes egészében helyes volt-e, nem tartozhat a mi megítélésünk alá, neq? a részleteket, hanem az egész képet tekintjük és megállapíthatjuk, hogy a polgármester, a tisztikar és á képviselőtestület együttmunkálkodása következtében hatalmas lendülettel fejlődött városunk. Ez a város olyan sikereket ért er" minden téren, amelyek minden nemzeti csapás ellenére hatalmas mértékben mutatkoznak városunk életíében, olyan mértékben, amilyenre más város alig mutathat rá. Dr. Kovách Elek ezután azzal fejezte be fefszólalását, hogy a város polgársága a városi érdekeknek ofyan felismerésével' vegyen részt a választásokban, a képviselőtestület és a tisztikar megválasztásában, hogy a helyes utat megtalálva, biztosithassa a város igazi érdekeit. A képviselőtestület dr. Kovách Elek felszólalását a polgármester és a tisztikar lelkes éljenzessel fogadta, ezután a közgyűlés a tárgysorozati pontok tárgyalására tért át. December 10-én választás, 23-án tisztújítás. Szohor Pál főjegyző előterjesztette a vármegye alispánjának a képviselőtestület újjáalakításáról szóló rendeletét. A választás az 1886. t. c. alapján történik. Elnöke Szitha Sándor dr. ügyvéd, akit a törvényhatósági bizottság küldött ki. A választás december lo-én kedden, a városi tisztújítás 23-án lesz. A képviselőtestületi közgyűlés tudomásul vette, hogy a választást a törvényben előirt időben méghirdették és a szükséges intézkedéseket megtették. A közgyűlés ezután elfogadta a névteíen utcáknak az elszakított városokról förténendő elnevezésére vonatkozó javaslatot és azokat a szakosztályi döntéseket, amelyeket lapunk vasárnapi számában ismertettünk, m^jd meghallgatta a polgármesternek a Pivnyik Gyula és Batta Zoltán ellen elrendeKi gyefmi ügyben előterjesztett jelentését, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. A tárgysorozat utolsó pontjának elintézése után véget ért a nevezetes közgyűlés. Bencs Kálmán dr. megilletődötten szól a közgyűléshez: Felhangzik a Himnusz. Azzal zárom be utolsó közgyűlésünket, — mondotta, — hogy a magyarok Istene áldja meg sokat szenvedett országunkat, városunkat és váltsa valóra mindnyájunk forró vágyakozását: hozza vissza elszakitott országrészeinket, elszakított magyar testvéreinket... Lelkes éljen fogadja a bucsu fohászos szavait, majd felcsendül a magyarok imádsága: Kölcsey Himnusza. A polgármester, a tanács, a képviselőtestület valamennyi tag 5a egy sziwef, lélekkel énekli: Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel.... A város terein és utcáin végig kigyúlnak a fényes trasparensek, a képviselőtestület utolsó közgyűlése ünnepi hangulatban ér véget a polgármester lelkesen ünneplő éljenzésével, a hűség és bizalom hatalmas megnyilatkozásával, az erős és győzelmes vezér iránt, akinek neve elválaszthatatlan a nagy várossá fejlődés útját járó Nyíregyháza történelmi jelentőségű, nagy évtizedétől. Szombat délelőtt nagy érdeklődés mellett zajlott le a vármegyeházán a Szabolesvármegyei Tanítóegyesület és a Tanítók Otthonának közgyűlése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolesvármegyei Tanítók Otthona szombat délelőtt 9 órai kezdettel a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tartott a tagok nagyszámú részvételével, óriási érdeklődés mellett. Az elnöki emelvényen Benkő András kir. tanfélügyelő, Gönczy József dr. h. kulturtanácsnok, Tes íáry Károly kir. tanfelügyelő az Otthon elnöke és Járosi Szilárd főtitkár fogláltak helyet. Tesféry Károly elnök a kartársi együttérzés melegségével hangjában klasszikus tömörséggel üdvözölte a megjelent vendégeket, elsősorban Nánássy Andor országgyűlési képviselőt, Gönczy József dr. helyettes kulturtanácsnokot és az Otthon tagjait, majd az évi jelentést ismertette, valamint az alapszabály módositását terjessztette elő, amelyet Gyüre Péter és Prékópa István hozzászólása után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott el. Az Otthon diszelnökei. Ezután az elnök bejelenti a tisztikar lemondását és az uj tisztikar megválasztását javasolja. A javaslatot minden hozzászólás nélkül szintén egyhangú lelkesedéssel 'fogadta el a közgyűlés. Az eddig mutatott lelkes és megértő támogatásukért a közgyűlés az Otthon diszelnökeivé választotta : Erdőhegyi Lajos dr. főispánt, Míkecz István alispánt, Bencs Kálmán dr. m .l^ir. kormányfőtanácsos, polgármestert, Nánássy Andor országgyűlési képviselőt, Benkő András kir. tanfelügyelőt és Szohor Pál főjegyzőt. Az u| tisztikar. Az egyhangúlag megválasztott KALAND! IZGALOM 1 BORZALOM! KIN, SZENVEDÉS! SZERELEM! ÉLMÉNY! A VÉRES LÉGIÓ melyet szerdán és csütőrtököa mutat be az Aptlló Hétfőn Kedden Az óriási sikerre való tekintette! PROLONGÁLVA A HOLD ASSZONYA Tisítriselő jegyek érvényesek. Szerdát! Csütörtökön Hant stiiwe grandiózus attrakciója VERES LEGIO A spanyol idegenlégió borzalmai 9 felv. A Halálléglá testvérfilmje! Fényes kísérő misor! * Előadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9, órakor RaKnRm^RnnBnsisssaB uj tisztikar, amely az elnök enunciációja szerint iparkodni fog azokért a nemes eszmékért minden lehetőt elkövetni, amelyek a tanítóság s a nemzet egyetemének érdekeit elősegítik a következők részvételével alakult meg: Tesléry Károly elnök, Vitéz Somogyi "Dezső a záhonyi állami iskola "igazgatója és Szilvássy József nyíregyházi g.-kath. tanitó alelnökök, Járosi Szilárd tanfelügyelőséghez beosztott igazgató ügyvezető elnök, főtitkár Mátis Ééla tanitó, titkárok: Bakó László és Neumann Sándor tanítók. Egyesületi ellenőrök: Bálintffy István és Földváry Rudolf igazgatók, internátusi ellenőrök: Takács János és Herbeck Dezső tanítók, könyv tárfelügyelő Sipkay György és lapszerkesztő Bökényi Dániel. A tisztikar megválasztása után Szabó Lajos vencsellői tanitó az Otthon reorganizálására és a tanítóság gyermekeinek segélyezésére vonatkozó javaslatát ismerteti amelynek tárgyalásától azonban egyéiőre eltekíntett a közgyűlés. A Szabolcsvármegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése. Ezután az elnöki emelvényen a Tanítóegyesület vezetősége foglalt helyet és Szabó Pál elnök a következő szárnyaló szavakkal nyitotta meg a közgyűlést; a Himnusz fenséges akkordjai után: Mélyen tisztelt Közgyűlés, tanitó testvéreim! Szívből jötfő meleg szeretettei üdvözlöm az egyesület tagjait és köszönöm, hogy ilyen imponálóan nagy számban j'öttek ei Szabolcsmegye viruló, szép városába e történelmi falak közé, hol Izárnvat öJt a lélek s a magasba repül, buzgó fohásszal esedezve Isten áldását. Mert ellenségekkel vagyunk körülvéve, ádáz ellenségekkel, kik gonoszur acsarkodnak felénk. De bátran kefl velük szembenézni, a magunk erejében és Istenbe vetett hitünkkef, mert csak az erőseké és bátraké a biztos győzelem A magyar tanítók világító tűzoszlopok az uton Ilyen erősek és bátrak a magyar tanítók, akik bár szenvednek e földi életben, de mint roppant tűzoszlopok: világítják meg a magyarság egyetlen útját a győzelem felé. Mert szent meggyőződésem, hogy csakis a magyar népoktatási eszmék és törvények megvalósítása lehet a magyar dicsőségnek, boldogulásának biztositéka. Ha az efmult évek útját vizsgáljuk, nincs miért szégyenkeznünk, mert a magyar tanítóság kulturávai terméknyiteette meg, hitet és nemzeti érzést oltott a magyar nép lelkületébe. S ez az ut, az éief, az igazság és a tett utja. (Az elnöknek ennél a mondatánál óriási óváció közben megjelenik Erdőhegyi Lajos dr. főispán és Mikecz István alispán. Percekig tartó zugó tapsfergeteg tombol, amiig a megye vezérei elhefyezkednek az emelvényen.) — ismétlem — folytatta tovább az efnök — ez az ut az élet az igazság, a jócseíekedetekben megnyilvánuló magyar szeretet utja. Hirdessétek ezt és ne nyugodjatok meg addig, míg meg nem értik a magyart! Ebben a hitben üdvözlöm még tisztelettel vármegyénk reprezentánsait, a mi kedves vendégeinket titeket testvéreim és kívánom, hogy legyen ez a nap ünnep, amelynek reményében a közgyűlést megnyitom. Kardos István emfékezete. Lelkes, hosszantartó taps kő-