Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-10 / 282. szám

jAflflflBÍlL A Rajna Százezer ember énekli Koblenz ben, az éjszakában, tündéri kivilágítás és tűzijáték között: »Nagy Isten, dicsőítünk Téged««. Von Guerand miniszter beszédét köz vetiti a megafon: A türelem és a kitartás meghozta gyümölcsét, Koblenzcel szemben, az ehrenbreit steini várban, a lángokból a német zászló emelkedik föí«... A német géniusz óriási szobra talapzatáról egy rakéta süvit fel a Rajna fölé boruló égboltozatra, csillagokat Iövel, szemkápráztató fényéket szór, utána a folyó felett a citadella fölött kigyúl az égboft, a minden képzeletet meg haladó görögtüzben óriási zászlórúd jelenik meg, rajta a vörösarany-fekete zászló nekiinduf 'az égboltnak. Ujongva éneklik a németek: »DeutschIand, Deutschrand iiber alles...« így ünnepelte meg Németország a Rajna vonal megszállóinak elvonulását. Németország számára ezzel megkezdődött formálisan is a béke. Eltűntek a szudáni, marokkói és algiri szines csapatok, akiknek kegyetlenségei, 'kéjgyilkosságai minden időkre fönnmaradnak a történefem emlékezetében. A szörnyűségek boszorkánytánca után azonban megjelent a rajnai éjszakában a tüzes zászló, himnusz és ágyúdörgés üdvözölte. Németország a véres háború utofsó emíékeitői tisztul hieg, eltűnik az utolsó lidércnyomás, szabaddá fváit a német föld és mindenki, aki németül beszélő polgára a német birodalomnak, büszkén mondhatja, hogy egy szabad állam, szabad polgára, aki ősei hagyományai nak megfefelően szabadon és békésen élhet. A német energia, a I vasszorgafom és a példaszerű német fegyelem nekiindulhat az uj útnak: Németország teljes talpraállitásának. őrültség volt eddig is guzsbakötni egy hatvan milliós népet és elhinni azt, hogy a megszállás a hadíkárpótlások érdekeit szolgálja, hiszen a megszállások költsége súlyos gondokat okozott a megszálló államoknak. Nem utolsósorban gazdasági és pénzügyi meggondolások vezették az antant hatalmakat arra, hogy Németországot fölszabadítsák. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy emberszeretetből és pacifizmusból tűrik meg újra a Rajna föfött a német zászlót. Semmi mást nem jeíent ez a látszólagos nemes gesztus, minthogy háborúban, igaz, hogy kissá későbben, mint a központi hatalmak, mert a francia hadsereg Németországgal szemben csak most, 1929 december elsején szüntette meg a hadviselést. Az úgynevezett győztesek még • ma is harcolnak, ezt nagyon jól tudjuk mi is, mert a mi Rajnánkat még mindig megszállva tartják. A német és magyar kérdés között csak az a különbség, hogy amig a hatvanmilliós Németország örökös megcsonkítása őrültségnek látszott a kijózanodott győztesek előtt, addig a ^tizennégy milliós Magyarország megcsonkítását örökre föntartani piég mindig lehetségesnek tartják. A Rajna példája azonban azt mutatja, hogy a háború is elfárad, ha a viszály nem is vérzett' el a csatákon, ahogy Vörösmarthy irja, de pihenőre van szüksége, mert az erőszak sem ülhet örökké a szuronyok hegyén, nagyon kényelmetlen ülés esik ott. Erdély, a Felvidék, a Délvidék és Nyugatmagyarország megszállói sokkal kevésbé intelligensek, mint a franciák, sokkai kevesebb ösztönös politikai érzékük is van. ök tehát még ma is kétségbeesetten ragaszkodnak a megszálláshoz, azt hiszik, hogy fegyverrel és szuronnyal örökké lehet politizálni. Állandó mozgósításban él Déleurópa miattuk és meg vannak győződve, hogy nem fognak belefáradni ebbe a részükről igaz ságtalan és embertelen küzdelembe. Az események mást mutatnak a német zászló már kiemelkedett a lángokból, megjelent újra büsz kén a Rajna fölött, a háború kezd elfáradni, mégha fegyvertelen eflenséggei viaskodik is. Szombaton délután a Himnnsz-szal fejeződött be a városi képviselőtestület utolsó közgyűlése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szombaton délután 3 órakor né. pes közgyűlés volt a ~ városházán. A képviselőtestület tagjai nagy számban vonultak fel a történelmi fordulót jelentő napon, az utolsó közgyűlésre, amelyet a Hiszekegy fohásza után dr." Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester a következő búcsúbeszéd del nyitott meg: Tekintetes Képviselőtestület! A nemzet szomorúan szokatlan esztendei a városi autonómiák éle. tében is szokatlan rendszabályokat keftettek életre. Mai képviselőtestületünk felerészben 14 esztendő óta, felerészben pedig 11 esztendő óta vezeti városunk kormánrudját. Ehhez a másfél évtizedhez hasonlatos megpróbáltatásokkal telt időszaka alig volt még a magyar történelemnek. A képviselőtestületi mandátumokat a hadrakelt sereggel megfogyatkozott, 3e hazája és városa jövendőjében bizó polgárság adta. Ma még a történelmi távlat hiányában nem is tudjuk kellően értékefni a feladat súlyát, melyet a diadalmas hadsereg összeomlása, az azt követő feffordult politikai világ s a nemzet szégyeneként az oláh had sereg bevonulása és mértéktelen fosztogatása jellemez. ' A gazdasági végzet ólomsufya. —A politikai válság mellett, mint annak természetes velejárója ránk néhezedett a gazdasági végzet ólomsulya is. Napról - napra szomorúsággal kellett látnunk, ahogyan az aranyértéket képviselő magyar korona értéktelen papírrá alakult át és gazdasági életünkbe soha nem álmodott titáni számösszegek uj képzete vonult be. Milliókkal a zsebünkben koldusok fettünk. Az árvák pénzét a nemzeti felbuzdulás odahelyezte ? hadak oltárára, alapítványaink öszszezsugorodtak, földbirtokaink jövedelme ugyan álmunkban sem remélt magaslatra tornázott fef, de a pénz értéktelen voít s alkalmatlan arra, hogy azzal" a pozitív alkotások terére lépjünk. A városi képviselő testület derék munkát végzett. .-— A városi képviselő testület bölcsessége ezekben a példanélküli nehéz időkben emberfelettien derék munkát végzett. A nyugalmas béke évtizede nem tud olyan emelkedést fefmutatni, mint a nyomorúság évtizede. Uj intézmények keletkeztek, melyekben törhetetlen nemzeti eszménynek gyújtottak mécsviíágot. lakosságunk szaporodott s ezzel karöltve fellendült az ipar és kereskedelem. Ez az átalakulás megváltoztatta a város kereteit, de változatlanul hagyta belső tartalmát: a vallásosságot, a munkaszeretetet s mindenekfölött a város iránti rajongás dicséretes érzését. A választott képviselőtestületi tagok sorából évről-évre kilépett az élettői "megfáradtán egyegy pofgártársunk, kinek helyét nem tölthettük be s így a "képviselőtestület száma állandóan apadásban volt. A városépítés munkája egyre kevesebb képviselőre maradt, akik azonban buzgóságukkai derekasan végezték el munkájukat Akik majd a gazdátlanul maradt kormányrúdhoz kerülnek... A közigazgatás rendezéséről alkotott 1929. évi XXX. törvénycikk a képviselőtestület újjáalakítását rendelte el. A vármegye alispánja a választás napját 1929. évi december hó 10-ben állapította meg S ezen a napon a város polgársága ki fogja jelölni magából azokat a férfiakat, akik a most gazdátlanul maradt kormányrúdhoz állanak és a már kijelölt ösvényeken haladva viszik előre városunkat a boldogulás és fejlődés felé. A régj képviselőtestülettől most búcsúzni kell s a bucsu szavai könnyeket csalnák szemünkbe, mint mikor testvérek válnak el egymástól. A búcsúzás könnyein átragyog másfél évtizedes alkotása, a közös munkában eltöltött boldog percek varázsa s ha a trianoni szomorúság- kereszje nem vetne bánatos árnyékot a múltra — lelkiismeretünkben azzai a nyugodt érzéssel szoríthatnánk meg búcsúzóra egymás kezét, hogy derék munkát végeztünk s a város reánk bízott erkölcsi "és anyagi javait jó sáfárhoz méltóan gyarapítottuk. De a trianoni 'kereszt árnyéka nem engedhet magyar ember nyelvére dicsekvő szavakat addig, amig az elszakított városaink és bennük élő testvéreink vissza nem térnek újra az ezeréves haza fájdalmasan vergődő keblére. D«c«mb«r 9., 10. és 11., hétfőn, kedden, szerdán 5, 7 és 9 órakor iStar Csak 16 éven felülieknek! ~8ts Jack Holt és Dorothy Revier főszereplésével -MÁSODIK ASSZONY (APA ÉS FIA) Egy kalandornő hálijába került özvegy férfiúnak és kis fiának megrázó izgalmas története A STEYER DAVO

S F

s

á™X"esz«

e

ü Star avatás Hollywoodban 1929. december 1«. Búcsúzik a tisztviselőtar. — A képviselőtestülettel együtt nucsuzik a várostól á régi tisztviserőkar ís, mely nem tudja eléggé lefóni háláját azért a megértésért és támogatásért, mellyel" a képviselőtestület részéről állandóan találkozott. Ezt a tisztikart működésében az a felemélő gondolat vezette, hogy önzetlen szolgája tegyen a város fejfődésének. S talán nem fesz szerénytelenség tőlem, ha a búcsúzás percében r^yilt lelkiismerettel" kimondom, hogy ez a szolgálat mindig á tisztesság és polgárságunk jóléte érdekében érlelte gyümölcseit. Legyünk a választásban mér sékFetesek. — Négy nap múlva megnyílnak a választóhelyiségek ajtajai smeg fogjuk választani képviselőtestületünknek uj tagjait. Legyünk ebben a választásban mérsékletesek és tartsuk szem előtt, hogy a közügyek vezetésében azoknak a testvéreinknek van helyük, akik a régi tradíciók alapján jönnek ide, hogy az ősök utmutatását uj tartalommal megtöltve, igaz szolgái legyenek városunknak. Polgárságunk higgadt megfontolásában és haladni vágyásában látom záfogát annak, hogy ez a város — amilyen hálás sziwef irja be történelmének lapjaira a most búcsúzó képviselőtestületi tagok emlékét, éppen olyan megnyugvással" és hozsannával fogadja az ujakat is, akiknek munkásságára a bucsuzásnak meghatott pillanatában az Isten áldását kérjük I Tizennyolc esztendő: a város hatalmas fejlődésének periódusa. A polgármester búcsúszavaira felharsog a képviselőtestület ünneplő éljene, majd Kovács Elekdr. emelkedik szólásra, hogy. a képviselőtestület nevében válaszoljon a búcsúbeszédre Kovách Elek dr.: Tekintetes Képviselőtestület! Méltóztassanak megengedni, hogy a polgármester ur búcsúszavaira néhány szóvai válaszoljak. Tizennyolc éves időszak telt el a képviselőtestületben, ofyan periódus, amefyre csak mély meghatottsággal tekinthetnek azok a képviselőtestületi tagok is, akik az eimult 18 év előtt is tagjai voltak a képviselőtestületnek, azok is, akik akkor kezdték meg munkásságukat. Az elmúlt 18 év nen> csak az egyéni életben, hanem a város és a nemzet életében is nagyjelentőségű volt. Döbbenetes események játszódtak le ez alatt a 18 év alatt s ha azokra az esemé nyekre, ezeknek gyászára naprólnapra gondolunk is, ilyenkor, az átfogó visszatekintés pillanatában még meginditóbb, még döbbenetesebb a nemzetet ért súlyos csapások elgondolása. De a legmélyebb gyász és szomorúság napjaiban is bizakodással gondolunk a gondviselésre, erős hittel és reménnyel abban, hogy leveszi a vállunkra nevezedő terhet és viszszaadja nékünk azt, amire forró vágyakozással gon'dol minden magyar ember. Amikor ennek a képviselőtestületnek; működésére visszagondolok, arra ís rá kell mutatnom, hogy az eirílult 18 év a képviselőtestületet olyan "kötelességek elé állította, aminőkkel azelőtt soha nem találkozott.. Harminc éve figyelhetem a képviselőtestület működését és megállapíthatom, hogy a képviselő testület mindenkor • odaadással