Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-29 / 297. szám

Nyíregyháza, 1929. december 29. * Vasárnap jkg, évfolyam. 297. sz. EltflMtAel árak helyben *» vMtken: Hóra 2'£0 pen»ö. Netyvtféwo 7-60 pengő. HsHsxtriseiétock és tiattókuk Wf ecgedmény. Alapította JÓBA ELEK Falalöa szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség 4a kiadóhivatal: Széchenyí-ú( 9. a*. Szerkesztöságl telefon: 6—22. A kiadóhivatal telefonja; 1-39. Postacheque 29656 Kéziratokat nem adunk vissza. Uj gazdasági irányt! írta: dr. Bud János m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Azok az éllentétek, amelyek az utóbbi időben — nem szerencsé­sen — az egyes társadalmi osz­tályok és termelő rétegek között felmerültek, szünőben vannak. A mai nehéz viszonyok között egye­dül megállani nem lehetséges, ha­nem együttes, összefogó munkára ran szükség és szeretséjn, ha ez a tudat átmenne egész közületünk be. Ne azt keressék a különböző termelő rétegek, mi választja el őket egymástól. Ezt könnyű meg­találni. De nem ez segiti elő az ország előrehaladását, hanem az, ha a társadalmi rétegek — itt el­sősorban a gazdasági életről van szó — átértik, hogy egymással, egymásmellett, de nem egymás ellen lehet előbbre vinni az orszá­got. A kormány tisztában van az­zal, hogy nehéz viszonyok között élünk. Nem akarunk kitérni a kér­dések elől azzal, hogy világkrizisre hivatkozzunk, bár hiszen hivatkoz­nunk kell erre, mert épen a gaz­dasági élet tényezőinek kell leg­jobban tudniok, hogy világkrizis van. Most mutatkozik azoknak a szerencsétlen nemzetközi tényke­déseknek a következményei, ame. lyek az utolsó tiz évben történtek és melynek hatása, nálunk, ter­mészetesen, erősebben jelentkezik. A legnagyobb baj az, hogy a hitelkrizis a termésértékesités krí­zisévei találkozik; e kettőnek együttes hatása okozza a nehéz helyzetet. Aki az utolsó évek gazdasági politikájára visszatekint, tehet szemrehányást, mert legkönnyebb visszafelé kritizálni, de akik ezt teszik, a legritkább esetben tud­nak a jövő szempontjából kife­jezésre juttatni olyan gondolatot, megjelölni utat. amelyen haladni kell. A termelés szempontjából mesz­szemenő intézkedéseket tett a kormány ás annak, hogy a válság nagyobb nem lett, talán egyik oka az is, hogy ugy mezőgazdasági, mint ipari termelésünk mégis­csak fejlődik. A termelés terén szerencsés a helyzetünk. Az ipari fejlődésnek nagy kereteit látjuk és a mező­gazdasági termelés előtt is tág tér van még, mert a mezőgazdasági erőket a légkülönbözőbb irányban fejleszteni iehet és ha hozzájutunk a szükséges tőke erőhöz és meg­tudjuk oldani az értékesítés prob­lémáját, nagy lehetőség is mutat­kozik a haladásra. Különös, hogy valahányszor vi­lággazdasági konferenciákat hív­nak egybe, mindig az ipari kérdé­sek állanak előtérbe és nem igen foglálkoznak ott a mezőgazdaság problémáival. Tedig hát igen fon­tos a szén-, a cukor- és cement­kérdés, de mégsem olyan átfogó jelentőségű, hogy alkalmas volna Európa gazdasági életének meg­változtatására és előbbrevitelére. Mi már régen rámutattunk a mai európai gazdasági politika tart hatatlanságára. Nem lehet félre­ismert politikai alapon gazdasági határokat vonni s elzárkózási poli­tikát folytatni és az autarchikus gondolatot tovább fejleszteni, mert ebből csak Európa elszegé­nyedése, nem pedig haladása kö­vetkezhetik. Szabad levegő kell egész Európának, amely vonat­kozzék az egyes országok terüle­tére is. Európa lassan eladósodik, ahelyett, hogy saját erejére tá­maszkodva boldogulását keresné. A mai gazdasági és ebben min­denekelőtt a vámpolitikának Euró paszerte uj irányt, kell vennie, mert különben a helyzet végzetes romlásra vezet. Ki lesz Hindenburg utóda ? Hngenberg és Scbscbt pályáznak a német birodalmi elnökségre Berlinből jelentik: Német po­litikai körökben elterjedt hirek szerint a német birodalom elnöke, Hindenburg, a jövő évben meg akar válni államfői tisztétől. / Hindenburg annak idején, mint a jobboldali pártok jelöltje lett a köztársaság elnöke a baloldali pártok jelöltjével szemben. Meg­választását tulajdcxnképen a né­met nemzeti párt vezérének, Hu­genbergnek köszönhette. Akkor a nemzeti párt még együttműködött a néppárttal. — A néppárt vezére Stresemann volt, aki inaugurálta a közeledés politikáját a volt el­lenségekhez. Az ellentétek a nemzeti párt "és a néppárt között egyre nagyobbak lettek. Az utóbbi időben azonban mind a két pártban mélyreható események játszódtak le. A nem­zeti párt mérsékeltebb elemei el­szakadtak Hugenbergtől és külön pártot alakítottak. Streseman ha­lála óta azonban a német néppárt egysége is megbomlott. Valószínű azonban, hogy a jobboldali frakció 17 tagja rövidesen kilép és egye­tülni fog a nemzetipárt dissziden­seivel. A két párt disszidenseibői alakuló uj párt hidat fog alkotni a nemzeti párt és a néppárt között és igy a jobboldali pártok ismét egymásra fognak találnri. Bizo­nyosra vehető tehát, hogy Hinden­burg utóda újból a jobboldali pártok jelöltje lesz. Hugenberg önmagát szeretné jelölni, azonban ezen tervét a disszidensek és a néppárt ellen­állása miatt kénytelen lesz feladni |és igy a jobboldali pártok jelöltje Schacht dr. a birodalmi bank el­nöke lesz . Visszapillantás a Szabolcsvármegyei Bessenyei ­Kör harmincévi működésére Irta: Vietorisz József dr. A művelődés iránt való érzék egykorú az emberiséggel. Világo­san, felismerhető már a primitív ember munkájának maradványain is, amelyek elgondolásukkal és ki­vitelükkel egyaránt túlemelkednek a puszta szükséglet követelmé­nyein; tudatos közkincsévé azonban; csak a történelmi időktől kezdve lesz az egész emberiségnek, amely minden fejlődését kultúrájának kö­szönheti. A kultúra, mint az emberi emel­kedés értékmérője, lényegében egy; megnyilatkozásában mégis sokfelé tagozódik és nagy fokozat­beli különbséget mutat. E termé­szetes differenciálódás útjának a végén mint nemzeti műveltség a tökéletesedéssel elérhető emberi boldogságnak nemcsak igazán nél­külözhetetlen feltétele, hanem egy­ben a legnagyobb biztositéka is. Népek és nemzetek egymásra rannak utalva a kultúra elemeinek megszerzésében, feldolgozásában és kifejlesztésében, amely ma már nem keletről nyugatra, hanem nyu­gatról keletre halad a fejlődés út­ján. A nemzeti műveltség akkor indul meg, amikor a felvevő nem­zetben elegendő készség és képes­ség van a kultúra tényezőinek a maga sajátosságaihoz mért átalakí­tására is. Különösen az irodalom az a te­rület, amelyan ennek az elvnek ér­vényesülése a legvilágosabban szemlélhető. A vallás, a tudo­mány, a művészet birodalmában nagyobb lehetősége van az egyete­mes közösségnek, mint az iroda­lomban, annyira, hogy ez a kul­túrtényező csak mint nemzeti iro­dalom járulhat igazán az emberi­ség szellemi köztulajdonának gya­rapításához. Nálunk Bessenyei György, a mi Bessenyeink, volt az első, aki ezt az igazságot felismerte, átgondolta és érvényre juttatta. Nemzetünket a nyugati műveltség által akarta európai színvonalra emelni, de nem szolgai utánzás útján, hanem a kutató szellem megértésével, az átvett anyag áthasonitásával s mindenek fölött a mi különleges viszonyainkhoz való alkalmazásá­val. Meggyőződésének gyakorlati ér­vényre juttatása céljából az írás, buzdítás, rábeszélés minden eszkö­zét felhasználta, s nem rajta múlt, hogy eszméi még halála után is csak hosszú évtizedek múlva lettek eleven ható erővé, s hogy nevét viselő irodalmi és közművelődési egyesületünk, a Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör is, majdnem egy tel­jes évszázad elmúlta után tudott megalakúlni. Viszont azonban ezen is alig le­het ísodálkozni, ha arra gondo­lunk, hogy e megalakuláskor a hamvaiból szintén újjászületett Nyíregyháza városa is alig volt másfélszáz esztendős község, s hogy első lakosai, mint kizárólag földmüveléssel foglalkozó telepe­sek, nagyon lassan s különösen a bevándorolt intelligencia köz­reműködésével igyekeztek kielégí­teni az egyre jobban érezhető kul­túrsz ükségletet. Körünk megalakításának min­denben úttörő munkáját a múlt század nyolcvanas éveinek végén a budapesti főiskolákon tanuló né­hány egyetemi hallgató indította j meg az ottani Szabolcsi Körben, 1 idehaza pedig többek közt Kovács S István akkori törvényszéki bíró és Porubszky Pál, az ág. h. ev. fő­gimnáziumnak magyar irodalom­történet-tanára, sürgette és támo­gatta. A mozgalom első eredménye a Bessenyei--szoborra hirdetett pá­lyázat volt körülbelül a millennium évében; azután jött az 1898. évben a Kör megalakulása, 1899-ben pe­dig a szobor leleplezése. Ennek költségei majálisok rendezéséből, gyűjtések jövedelméből és ható­sági hozzájárulásból kerültek elő; az ódapályázatra Mikecz János al­ispán 10 db 20 frankos aranyat tűzött ki. Maga a szobor a legszebb s min­denesetre a legkifejezőbb magyar szobrok egyike, Kallós Ede remek alkotása. Sok vita folyt arról, hogy miképen helyezzék el a róla elne­vezett Bessenyei-1éren; harminc év múlva végkép el kellett hagynia eredeti helyét a hősök emlékszobm kedvéért, de szerencséjére ezzel megfelelőbb környezetbe került. A körülbelül tízévi előkészítés után megalakult Nyíregyházi, ké­sőbb Szabolcsvármegyei Besse­nyei-Kör első elnöke báró Feilit­zsch Berthold főispán volt; alel­nökei Kovács István és Martinyi József, főtitkárja dr. Prok Gyula. Alapszabályainak megerősítése Után első estéjét 1898. december 17-én tartotta s ezzel kezdte meg sok re­ményre jogosító pályafutását. Működésének iránya irodalmi, művészeti és népnevelési volt a megfelelő osztályok szervezetében. A népnevelési osztály feladata el­sősorban a magyarság terjesztése lett volna tanyai lakosságunk kö­rében, de erre megfelelő tér és alkalom alig kínálkozott, azt is a közoktatásügyi kormány használta fel a népkönyvtárak szervezésével és állandó támogatásával. Körünk az első években 3—4 nyilvános és ugyanannyi házi estét — ni 1 mi wir ii Egyes «zé® ára 16 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents