Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-29 / 297. szám

Nyíregyháza, 1929. december 29. * Vasárnap jkg, évfolyam. 297. sz. EltflMtAel árak helyben *» vMtken: Hóra 2'£0 pen»ö. Netyvtféwo 7-60 pengő. HsHsxtriseiétock és tiattókuk Wf ecgedmény. Alapította JÓBA ELEK Falalöa szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség 4a kiadóhivatal: Széchenyí-ú( 9. a*. Szerkesztöságl telefon: 6—22. A kiadóhivatal telefonja; 1-39. Postacheque 29656 Kéziratokat nem adunk vissza. Uj gazdasági irányt! írta: dr. Bud János m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Azok az éllentétek, amelyek az utóbbi időben — nem szerencsésen — az egyes társadalmi osztályok és termelő rétegek között felmerültek, szünőben vannak. A mai nehéz viszonyok között egyedül megállani nem lehetséges, hanem együttes, összefogó munkára ran szükség és szeretséjn, ha ez a tudat átmenne egész közületünk be. Ne azt keressék a különböző termelő rétegek, mi választja el őket egymástól. Ezt könnyű megtalálni. De nem ez segiti elő az ország előrehaladását, hanem az, ha a társadalmi rétegek — itt elsősorban a gazdasági életről van szó — átértik, hogy egymással, egymásmellett, de nem egymás ellen lehet előbbre vinni az országot. A kormány tisztában van azzal, hogy nehéz viszonyok között élünk. Nem akarunk kitérni a kérdések elől azzal, hogy világkrizisre hivatkozzunk, bár hiszen hivatkoznunk kell erre, mert épen a gazdasági élet tényezőinek kell legjobban tudniok, hogy világkrizis van. Most mutatkozik azoknak a szerencsétlen nemzetközi ténykedéseknek a következményei, ame. lyek az utolsó tiz évben történtek és melynek hatása, nálunk, természetesen, erősebben jelentkezik. A legnagyobb baj az, hogy a hitelkrizis a termésértékesités krízisévei találkozik; e kettőnek együttes hatása okozza a nehéz helyzetet. Aki az utolsó évek gazdasági politikájára visszatekint, tehet szemrehányást, mert legkönnyebb visszafelé kritizálni, de akik ezt teszik, a legritkább esetben tudnak a jövő szempontjából kifejezésre juttatni olyan gondolatot, megjelölni utat. amelyen haladni kell. A termelés szempontjából meszszemenő intézkedéseket tett a kormány ás annak, hogy a válság nagyobb nem lett, talán egyik oka az is, hogy ugy mezőgazdasági, mint ipari termelésünk mégiscsak fejlődik. A termelés terén szerencsés a helyzetünk. Az ipari fejlődésnek nagy kereteit látjuk és a mezőgazdasági termelés előtt is tág tér van még, mert a mezőgazdasági erőket a légkülönbözőbb irányban fejleszteni iehet és ha hozzájutunk a szükséges tőke erőhöz és megtudjuk oldani az értékesítés problémáját, nagy lehetőség is mutatkozik a haladásra. Különös, hogy valahányszor világgazdasági konferenciákat hívnak egybe, mindig az ipari kérdések állanak előtérbe és nem igen foglálkoznak ott a mezőgazdaság problémáival. Tedig hát igen fontos a szén-, a cukor- és cementkérdés, de mégsem olyan átfogó jelentőségű, hogy alkalmas volna Európa gazdasági életének megváltoztatására és előbbrevitelére. Mi már régen rámutattunk a mai európai gazdasági politika tart hatatlanságára. Nem lehet félreismert politikai alapon gazdasági határokat vonni s elzárkózási politikát folytatni és az autarchikus gondolatot tovább fejleszteni, mert ebből csak Európa elszegényedése, nem pedig haladása következhetik. Szabad levegő kell egész Európának, amely vonatkozzék az egyes országok területére is. Európa lassan eladósodik, ahelyett, hogy saját erejére támaszkodva boldogulását keresné. A mai gazdasági és ebben mindenekelőtt a vámpolitikának Euró paszerte uj irányt, kell vennie, mert különben a helyzet végzetes romlásra vezet. Ki lesz Hindenburg utóda ? Hngenberg és Scbscbt pályáznak a német birodalmi elnökségre Berlinből jelentik: Német politikai körökben elterjedt hirek szerint a német birodalom elnöke, Hindenburg, a jövő évben meg akar válni államfői tisztétől. / Hindenburg annak idején, mint a jobboldali pártok jelöltje lett a köztársaság elnöke a baloldali pártok jelöltjével szemben. Megválasztását tulajdcxnképen a német nemzeti párt vezérének, Hugenbergnek köszönhette. Akkor a nemzeti párt még együttműködött a néppárttal. — A néppárt vezére Stresemann volt, aki inaugurálta a közeledés politikáját a volt ellenségekhez. Az ellentétek a nemzeti párt "és a néppárt között egyre nagyobbak lettek. Az utóbbi időben azonban mind a két pártban mélyreható események játszódtak le. A nemzeti párt mérsékeltebb elemei elszakadtak Hugenbergtől és külön pártot alakítottak. Streseman halála óta azonban a német néppárt egysége is megbomlott. Valószínű azonban, hogy a jobboldali frakció 17 tagja rövidesen kilép és egyetülni fog a nemzetipárt disszidenseivel. A két párt disszidenseibői alakuló uj párt hidat fog alkotni a nemzeti párt és a néppárt között és igy a jobboldali pártok ismét egymásra fognak találnri. Bizonyosra vehető tehát, hogy Hindenburg utóda újból a jobboldali pártok jelöltje lesz. Hugenberg önmagát szeretné jelölni, azonban ezen tervét a disszidensek és a néppárt ellenállása miatt kénytelen lesz feladni |és igy a jobboldali pártok jelöltje Schacht dr. a birodalmi bank elnöke lesz . Visszapillantás a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör harmincévi működésére Irta: Vietorisz József dr. A művelődés iránt való érzék egykorú az emberiséggel. Világosan, felismerhető már a primitív ember munkájának maradványain is, amelyek elgondolásukkal és kivitelükkel egyaránt túlemelkednek a puszta szükséglet követelményein; tudatos közkincsévé azonban; csak a történelmi időktől kezdve lesz az egész emberiségnek, amely minden fejlődését kultúrájának köszönheti. A kultúra, mint az emberi emelkedés értékmérője, lényegében egy; megnyilatkozásában mégis sokfelé tagozódik és nagy fokozatbeli különbséget mutat. E természetes differenciálódás útjának a végén mint nemzeti műveltség a tökéletesedéssel elérhető emberi boldogságnak nemcsak igazán nélkülözhetetlen feltétele, hanem egyben a legnagyobb biztositéka is. Népek és nemzetek egymásra rannak utalva a kultúra elemeinek megszerzésében, feldolgozásában és kifejlesztésében, amely ma már nem keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre halad a fejlődés útján. A nemzeti műveltség akkor indul meg, amikor a felvevő nemzetben elegendő készség és képesség van a kultúra tényezőinek a maga sajátosságaihoz mért átalakítására is. Különösen az irodalom az a terület, amelyan ennek az elvnek érvényesülése a legvilágosabban szemlélhető. A vallás, a tudomány, a művészet birodalmában nagyobb lehetősége van az egyetemes közösségnek, mint az irodalomban, annyira, hogy ez a kultúrtényező csak mint nemzeti irodalom járulhat igazán az emberiség szellemi köztulajdonának gyarapításához. Nálunk Bessenyei György, a mi Bessenyeink, volt az első, aki ezt az igazságot felismerte, átgondolta és érvényre juttatta. Nemzetünket a nyugati műveltség által akarta európai színvonalra emelni, de nem szolgai utánzás útján, hanem a kutató szellem megértésével, az átvett anyag áthasonitásával s mindenek fölött a mi különleges viszonyainkhoz való alkalmazásával. Meggyőződésének gyakorlati érvényre juttatása céljából az írás, buzdítás, rábeszélés minden eszközét felhasználta, s nem rajta múlt, hogy eszméi még halála után is csak hosszú évtizedek múlva lettek eleven ható erővé, s hogy nevét viselő irodalmi és közművelődési egyesületünk, a Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör is, majdnem egy teljes évszázad elmúlta után tudott megalakúlni. Viszont azonban ezen is alig lehet ísodálkozni, ha arra gondolunk, hogy e megalakuláskor a hamvaiból szintén újjászületett Nyíregyháza városa is alig volt másfélszáz esztendős község, s hogy első lakosai, mint kizárólag földmüveléssel foglalkozó telepesek, nagyon lassan s különösen a bevándorolt intelligencia közreműködésével igyekeztek kielégíteni az egyre jobban érezhető kultúrsz ükségletet. Körünk megalakításának mindenben úttörő munkáját a múlt század nyolcvanas éveinek végén a budapesti főiskolákon tanuló néhány egyetemi hallgató indította j meg az ottani Szabolcsi Körben, 1 idehaza pedig többek közt Kovács S István akkori törvényszéki bíró és Porubszky Pál, az ág. h. ev. főgimnáziumnak magyar irodalomtörténet-tanára, sürgette és támogatta. A mozgalom első eredménye a Bessenyei--szoborra hirdetett pályázat volt körülbelül a millennium évében; azután jött az 1898. évben a Kör megalakulása, 1899-ben pedig a szobor leleplezése. Ennek költségei majálisok rendezéséből, gyűjtések jövedelméből és hatósági hozzájárulásból kerültek elő; az ódapályázatra Mikecz János alispán 10 db 20 frankos aranyat tűzött ki. Maga a szobor a legszebb s mindenesetre a legkifejezőbb magyar szobrok egyike, Kallós Ede remek alkotása. Sok vita folyt arról, hogy miképen helyezzék el a róla elnevezett Bessenyei-1éren; harminc év múlva végkép el kellett hagynia eredeti helyét a hősök emlékszobm kedvéért, de szerencséjére ezzel megfelelőbb környezetbe került. A körülbelül tízévi előkészítés után megalakult Nyíregyházi, később Szabolcsvármegyei Bessenyei-Kör első elnöke báró Feilitzsch Berthold főispán volt; alelnökei Kovács István és Martinyi József, főtitkárja dr. Prok Gyula. Alapszabályainak megerősítése Után első estéjét 1898. december 17-én tartotta s ezzel kezdte meg sok reményre jogosító pályafutását. Működésének iránya irodalmi, művészeti és népnevelési volt a megfelelő osztályok szervezetében. A népnevelési osztály feladata elsősorban a magyarság terjesztése lett volna tanyai lakosságunk körében, de erre megfelelő tér és alkalom alig kínálkozott, azt is a közoktatásügyi kormány használta fel a népkönyvtárak szervezésével és állandó támogatásával. Körünk az első években 3—4 nyilvános és ugyanannyi házi estét — ni 1 mi

wir

ii Egyes «zé® ára 16 fillér