Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-25 / 295. szám

1 1929. deee*ber 25. jWVí'RYIDÉK. történetírás feladata, hogy nagyon is meggondolja, hogy a kétségleien történelmi igazságokból mit hirdessen, hogy az örök emberi gyengeségeket elhallgassa, mert ma már nemcsak a nagy erények, kiváló jellemvonások érdekük a történefmet, mint Rugonfalvi hirdeti (id. m. 7. í.), hanem a teljes igazság, a jellemző voná'sok s a történt dolgok ugy, ahogy megtörténtek. Rugonfalvi és az általa képviselt, bennünket megelőző generáció tudósai fényes hősöket, ragyogó históriai alakokat teremtettek s most nem akarják -észrevenni, hogy a magyar történettudomány kinőtt már ebből az ad usum Delphini tökéletesített muftszemléletből, hogy a felnőtt emberek, a tudomány tekintélye a leplezetlen igazságot követeli, minden didaktikai célú idealízálástói mentesen, amely csak az iskolában van helyén. A mult alakjait is embereknek akarjuk látni, jellemük tragikus vonásaival, hibáikkal gyengeségeikkel együtt. A száműzött Rákóczi után most ugy hozta közelebb a megértésünkhöz, és — akánnít mond Rugonfalvi a szivünkhöz is — Bethlen Gábor alakját Szekfü tolla. Szekfii nem »eIfoguIatIan« történetíró, az bizonyos. De talán nem is elfogultság az, amit munká "járói megállapíthatunk, inkább elv szerű meggyőződés abban, hogy történelmünk fejlődésének sorsdöntő idejében, a mohácsi vész után, a nyugati magyarság német orientációja volt a helyes és nem Erdély török orientációja. Ezt különben a Magyar Történet V. kötetében nagy felkészültséggel bizonyltja is, kimutatva, hogy népességünk katasztrofális csökkenését és Alföldünk elszaharásodását a török hódítás okozta. Ebből a meggyőződésből fakad éles kritikája Bethlen Gábor külpolitikát akcióival szemben. Ha ide nem is követjük őt teljes megértéssel, mégis ei kell ismernünk, hogy Bethlen belső országlása nagy jelentőségét gazdásági és kulturális vonatkozásban senki eddig ugy nem méltatta, mint Szekfü Bethlent »gyalázó« könyvében. Ezzel szemben Rugonfalvi mozaikszerű, lazán összefűzött reflexiói, helyreigazításai alig jelentősek, mert' főkép Böjti Veres Gáspárra, a fejedelem udvari történetÍrójára hivatkozik, akit a dolog természete szerint Szekfü csak megrostálva használ. Az egyes adatok megvizsgálása természetesen csak a szakemberek feladata s ezért ezen a helyen még csak egy megjegyzést kell tennünk, még pedig Rugonfalvi vitatkozó stílusának szokatlanul durva hangjára. Mai helyzetünket rondának mondja, közönségünket hülyének, ellenfelét piszkosarcu Buddha-szobornak, állításait kéjgáznak, hajlandó »agybajára« való hivatkozással i^ugdijazását kérni, ha meggyőzik és így ^ovább. Mindent összefoglalva: Rugonfaívinak ilyen felkészültséggel, ilyen érvekkei és ilyen modorban Szekfü vei szemben fellépnie sajnálatos hiba volt. " A magyar kálvinizmus nem ilyen pamflettel ünne pelje Bethlen Gábort, hanem komoly tudományos alapossággal készült olyan életrajzzal, amelv véleménye szerint helyesebben világítja meg a nagy fejedelem alakját amely munka méltó lesz arra, hogy Szekfüé mellé vagy esetleg fölé helyezzük. Dr. Mérey Ferenc Vénasszon?ok véres párviadala a nyíregyházi kir. törvényszék előtt Kenyérsütés közben vesztek össze a székelyi dohányos asszonyok. — A 60 éves Gebriné karja eltörött, az 53 éves Bodnárné arcáról lekarmolták a bőrt (A Nyirvidék tudósítójától.) Mintha csak Macbeth villogószemű, pokolian aljas, káromló sza vakat köpködő vén szipirtyói átkokat mormoló boszorkái lepték volna el a kir. törvényszék tárgyalótermét tegnap délelőtt. Két töpörödött székelyi vénasszony véres verekedésének ocsmány jelenetei elevenedtek fel újból a tárgyaló teremben Horváth tanácselnök előtt. A vádlottak padján Bodnár Sándorné 53 éves dohányosasszony ült. Súlyos testi sértés bűntettét követte el, mert a nyár folyamán kenyérsütés közben ugy elverte a 60 esztendős Gebri Jánosnét, hogy annak balkarja eltörött és 20 napon tui gyógyuló sérülést szenvedett. Bodnárné pergő nyelven mesélte el a történteket. Élethűen, ugy ahogy történt. És olyan reprodukálhatatlan szavák röpködtek fogatlan szájából, hogy azok nem bírják el a nyomdafestéket. Együtt dolgoztak a Burger György uradalmában. Azon a napon mindketten kenyeret akartak sütni a tábori kemencén. Gebri Jánosnéra került volna előbb a sor, de Bodnárné megelőzte. — Te büdös cigányasszony ne füts a kemencébe, mert én jövök előbb — figyelmeztette, még ennél sokkal ocsmányabb kitételekkel" Gebriné a vádlottat. De Bodnárné nem sokat törődött a ? fenyegetéssel és most már csak j azért is befűtött a kemencébe. A 60 éves Gebriné majd szét pattant a méregtől. Tudta ezt a kemence elfoglalója és hogy még jobban bosszantsa, egy kecsesnek nem mondható mozdulattal vigyorogva félreugrott és a háta domborulatát mutatta felé. Gebriné erre dulva-fulva rohanj: haza a leányáért. Bodnárné lánya bőszülten futott visszafoglalni az elhódított kemencét, de Bodnárnéban elszánt ellenfelére talált. Nem adta meg magát, mire a leány az erőszakhoz folyamodott. Vadul küzdött a két elszánt némber, hajcsomók és véres börfoszlányok hullottak a kövezetre, rekedt sikolyok törtek fel a marokszoritásoktól megkínzott torkokból és csodák-csodája, a vén és reszketőinu Bodnárné győzedelmeskedett a lány felett. Leteperte a fiatal menyecskét a földre, a mellére térdelt és ugy püffölte tovább. Eközben az öreg Gebriné is a harc színhelyéhez érkezett és amikor meglátta a földön fetrengő s a reázuduló ütések miatt sivalkodó lányát, felkapott egy szénvonóvasat és Bodnárné hátát csapkodta vele. > — Te is itt vagy, te vén banya — hördült fei zihálva a harcnak (győztese s azzal, mint egy kölykeit féltő anyatigris ugrott Gebrinénak. Kikapta kezéből a piszkavasat és ütötte, vierte, ahol érte, vad haraggal. Gebriné véres fejjel jajgatva rogyot össze s mintahogy a vallomása során hangoztatta, csak annyit mondott:: — Jaj Istenem, se fejem, se kezem. — A keze, mint egy kiszá radt korhadt fagaly tört ketté. — Na hallotta Bodnárné — kérdezi az elnök a vádlottól. Hallottam kérem, de ennek a fele se igaz. Ha becsületes szándéka lett volna, akkor békés szavakkal csititott volna és nem a piszkavassal. Az életemre is megesküszöm. hogy a verekedést Gebriné kezdte. És valóban. Az eskütételnél a tanuk mellé minden szó nélkül Bodnárné, a vádlott is odaáll, szivére teszi barna, érdes tenyerét és remegő el-elcsukló hangon mond ja ei ő is az eskü szövegét. A kir. törvényszék három havi fogházzal sutytotta a harcias öregasszonyt, aki azonban nem nyugodott meg az Ítéletbe. — Ők jöttek előbb nekem, ők is gyilkoltak engemet, nem érzem magam hibásnak, megapellálom kérem — hajtogatta szakadatlan, mire az ügyész is súlyosbításért fellebbezett. Nagy cipő olcsóság a felszámolás alatt levő „Hungaria Cipöáruhár-ban Nyíregyházán, Zrinyi Ilona»u. 5. Telefon: 1-95. sz. Raktáron levő több ezer pár női-, férfi- és gyermek cipők, hó- és sarcipók, csizmák, harisnyák stb. Rendkívüli olcsó leszállított árban kerülnek karácsonyi kiárusításra. — Diszkötéseket készít a Jóbaayomda könyvkötészete, SzócWuyk-ut 9. Női Wiki.j; sár cipók 6 Pengő Férii Wikisg sárcipók 8 Pengő Nói nivat hócipők bársonygallérral 5

7 Peogö Női különböző ürat félcipők • 12'peugg Női divat iakk félcipők 14*Pengő Férii eipők fél és magas 1K.80 Pengő Női divat Trotteur és 1 drapp páatos cipők Pengő | Kirakataink megtekintésénél áraink olcsóságáról megg yőződhetjk Most este igyak még kávét? Hogyne ihatna, hát nem ismeri 4 Hag k4vét, a« ártalmatlan babkárét? Mi nagyon sok kávét fogyasztunk, gyakran még késő este is, da mindég csak Hag kávét. Ezt a kiváló és ártalmatlan valódi babkávét az orvosunk ajánlotta és egy kísérlet meggyőzött minket. A Hag kávét Önnek 13 be kellene vezetnie a háztartásába. Még ma kérjen egy csomaggal S , fűszeresénél. HAG KÁVÉ R.-T.. Buda. pest. Ra.nolder-utca 21. Bon. Küldjenek nekem a mellékelt 70 f levélbélyejr ellenében esy próba n*omag Hag kávét. Név Utca Helyleég Karácsonyi jntalom a Stefánia Fiókszövetségben December 22-én délelőtt tizenegy órakor vette kezdetét az Orsz, Stefánia Szövetség helybeli fiók jának gyermekruha kiosztása. Az ünnepélyen részt vettek Liptai Jenöné, Bodor Zsigmondné, Mikecz István, Luka Jenő ügyvezető igazgató lelkes beszédet tartott az egybegyűlt anyáknak a „Stefánia'' szerető gondoskodásáról. Az egész évi segélyezéstől eltekintve karácsonyra nemcsak ruha és kalácsban részesítette szegénysorsu gondozottjait, hanem a Stefánia gondozása alatt álló két sokgyermekes anyát pénzbelileg is segítette és az anyák érmével tüntette ki. Különösen kiemelte a két anya közül File Ferencnét, akinek 9 gyermeke van otthon s a tizediket most várja és akivel súlyos tífuszba fekszik a kórházba, kilenc gyermeke az apa

; gondozásra van bízva, Tagy ha ő munkába van, felügyelet nélkül maradnak. A szívfacsaró helyzet leírása sok anyának csalt könnyeket s szemébe és készségesen engednek utat a nagymamának, hogy a pénzt lánya helyett átvegye. Dicséretben részesültek azok az anyák, akik a ruhácskát nem segély, hanem jutalomképen kapták, mivel az intézet szorgalmas látogatói és az orvosi tanácsadás pontos követői voltak. Ezután kezdetét vette a ruhácskák kiosztása. A tavalyi kétszáz: gyermekkel szemben ezidén 220 gyermek kapott meleg ruhácskát és kalácsot, sokan pedig csecsemőjük részére kis ruhákat. B jutalomba részesültek mindnyájan megelégedéssel távoztak az intézethői.