Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-01 / 275. szám

16 J/hRYIDEKl 1929. december 1. Miért szünetelnek Nyíregyházán a magánépítkezések ? 1 newyorki tőzsdespekiláeió hatása városnnfe magánépitkezéseire. — A péaz megdrágulása következtében felemelkedett az építési anyagok ára is — Hogyan lebetae megoldani a rossz gazdasági viszonyok ellenére is a tisztviselők lakókázepítési problémáját ? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A »Nyirvidék« legutóbbi vasárnapi számában, Nyíregyháza egyik közismert többszörös háztulajdonosának információi alapján részletesen beszámoltunk azokról a kedvezőtlen anyagi viszonyokról, ameiyek elé a mindjobban ránknehezedő gazdasági válság a háztulajdonosokat állította. Ebben a cikkünkben, a háztulajdonosok helyzetével kapcsolatban, röviden rámutatunk azokra a körülményekre is, amelyek az utóbbi időben úgyszólván teljesen megbénították az építkezéseket és amely körülményeknek végoka főként a lakbérekkel arányban nem álló építkezési költségekben és a horribilis kamatokban keresendő. Munkatársunknak alkalma volt az építkezési kérdések egyik legkiválóbb nyiregyházi szaktekintélyével beszélni, aki a magánépitkezések szünetelésének közelebbi okairól és a tisztviselői lakóházak építési lehetőségeiről a következő részletes információt adta. Nem fehet építési hitelt kapni, amefy körülmény főleg a newyorki tőzsdespekulációra vezethető vissza. — Hogy a magánépitkezések a 30, illetőleg 25 évi adómentesség ellenére is szünetelnek — mondja informátorunk —annak elsősorban is az az oka, hogy csak az adókedvezmények ma már úgyszólván teljesen illuzórikussá váltak. Éspedig illuzórikusak azért, mert! a magánkamatlábat a törvény meghozatala óta több, mint 50 százalékkal felemelték. Ma már az emberek számítanak és kiszámították, hogy a bankok pénztárába befizetett kamatdifferenciák jóval felülmúlják azt az összeget, amelyet adómentesség cimén megtakarítanak. De még ilyen körülmények között sem lehet építési hitelt kapni. A bankok az 1929. év közepe óta nemcsak az uj hitelt szorították meg, hanem még a régi építési hiteleknek visszafizetésére is felszólítják ügyfeleiket. Mindez sajnos, nem a helyi pénzintézetek igazgatóságainak utasítására történt, hanem a budapesti főintézetektől jött felhívásra, amelyek viszont a külföldi hitelek megvonása és a newyorki tőzsdespekuláció miatt jöttek létre. így kapcsolódott bele a magyar magánépítkezésekbe a newyorki tőzsdeőrület. A pénz megdrágulása miatt felment az építési anyagok ára is. — A pénz megdrágulása nagyon megdrágította a különböző iparmunkálatok építési ^nyagtermelését is. A drágább anyagok az építési költségeket természetesen növelték. így aztán a drágább hiteltőke, a magasabb áru építési anyagok az épités rentabilitását annyira lerontották, hogy a magánépitkezéseknek még az adómentesség ellenére is redukálódnia kellett. A tisztviselők mai lakbérilletményei a lakóház értékének 4—5 százalékát sem érik el. — Speciálisan a tisztviselői lakóház építkezéseknek a fenti okokon kivül még az az elháríthatatlan akadálya is volt és van, hogy a tisztviselői lakbérilletmények a lakóház értékének hozzávetőlegesen még csak 4—5 százalékát sem érik el, ha föltételezzük, hogy a tisztviselő lakásszükségletének meg felelő lakásban kiván lakni, természetesen minden különösebb igény nélkül. — Ennek a kérdésnek vizsgálatánál a lakáskötöttség és az emiatt alacsonyan tartott tisztviselői íakbérilletmények szigorú összefüg gésben vannak. Annakidején, amikor egy alkalommal a tisztviselők lakbérét 15 százalékkal emelték a pénzügyminisztérium részérői az a kijelentés történt, hogy a tisztviselők lakbérilletményének fel emelésével a kincstárt semmiféle megterhelés nem érte, mert a kötött lakbérek üyen arányú felemelése folytán hasonló mértékben megnövekedett a házbéradó is. Ha tehát így áll a dolog, akkor a lakások szabaddátételével kialakuló lakbéreknek megfelelő lakbérilletményt kellene juttatni a tisztviselőknek is, mivel a házbéradók ugyanilyen irányú növekedése folytán a kincstárt ez esetben sem érné megterhelés. De viszont módja lenne a tisztviselőnek saját'otthont építeni és akkor a magánépitéseknek ez a része még talán a súlyos pénzügyi viszonyok között is lendületet nyerne. — Amint ezekből látható — fejezi be nyilatkozatát informátorunk — a magánépitkezések még sohasem voltak ilyen kedvezőtlen helyzetben, mint ma s ami a legszomorúbb a dologban, egyelőre nincs is semmi kilátás a viszonyok meg javulására. (D-us.) Kérjen rádió-kereskedőjétöl leírást, hogy fenti készülékeket mikép szerezheti meg karácsonyra 6-18 havi részletfizetés mellett. PHILIPS RÁDIÓ A szabolcsi közszolgálati alkalmazottak arcképes igazol ványait január 15—31-ig érvényesitik Mit raboltak ei Magyarországtól ? A Societé Belge d'Etudes et d'Expension folyóiratának legújabb számában Fellner Frigyes dr. budapesti egyetemi tanár igen érdekes tanulmányt közöl Magyarország nemzeti vagyonáról. Különböző kimutatások összegezése után Fellner professzor a magyar nemzeti vagyont 34.714,537,919 Pben állapítja meg. Magyarország külföldi adósságai ezzel szemben 2.633,089,541 pengőt tesznek ki, így a nemzeti vagyon nettó értéke 32.080,548,378 pengő. Számításaihoz Fellner professzor a következő megjegyzést teszi. A Magyar Szent Korona országaiban a háború előtt, 1912-ben a nemzeti vagyon értékét 48.103 milliárd pengőre lehet értékelni. Ebből a nemzeti vagyonból a jelenlegi Magyarország területére a kvóta arányában 18,161 milliárd pengő esne, ami annyit jelent, hogy számszerűen a nemzeti vagyon mintegy 14 milliárddal, azaz 76.5 százalékkal növekedett. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy ez a számszerinti növekedés nem jelenti a vagyon tényleges anyagi növekedését is. Ebből az értéknövekedésből 8,352 ifRIliárd pengőt kell az árak növekedésének terhére irni, mivel a pénz értékcsökkenése következtében az 1913. évi árakhoz viszonyítva, 35 százalékos drágulás állott be. Egy további oka a nem- ! zeti vagyon számszerinti növeke- ! désének az, hogy a korona értékcsökkenése következtében Magyarország külföldi adóssága 3.175 milliárd pengővel csökkent. Mindezt tekintetbe véve, a vagyon tényleges értékemelkedése mindössze 2.391,142,488 pengő. Ez az értéknövekedés elenyészően csekély ahhoz a veszteséghez képest, amelyet Magyarország a trianoni békeszerződés következtében veszített. Magyarország ugyan is minden ellenszolgáltatás nélkül 29,205 milliárd aranykoronát, illetve 33.835 milliárd pengőt adott át nemzeti vagyonban az utódállamoknak, Oláhországnak, Csehországnak, Jugoszláviának, Olaszországnak és Ausztriának, amelyet az átcsatolt területekkel együtt mind a nemzeti vagyonban is részesedtek. A tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak és minezek igényjogosult családtagjai arcképes igazolványának 1930. évre való érvényesítését december hó i-én kezdjük meg, az afább közölt idő és területi beosztás szigorú betartásával. December 1—20-ig Bihar, Január 1—15-ig Bereg, Szat már és Zemplén, Január 15—31-ig Szabolcs, < Február 1—15-ig Hajduvármegyékben lakó tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak ós azok igényjogosult családtagjainak arcképes igazolványait fogjuk érvényesíteni. Az arcképes igazolvány oknak az 1930. évre való érvényesítéséhez szükséges kimutatások kiállítása (2 példányban) és az igény jogosultság igazolása, az előző évek gyakorlatának változatlan fentartása mellett történik. A családtagok közül ugy mint eddig csak a családipótlékban részesülő feleség és családi pótlékot élvező édes, mostoha, és törvényesen örökbefogadott, vagy állami és egyéb költségen tanintézetekben elhelyezett gyermek, továbbá a nyűg, vagy kegydijas özvegyek és ezeknek nevelési járulékban, életjáradékban, vagy kegydijban részesülő gyermekei, úgyszintén a neve Iési járulékban, életjáradékban vagy kegydijban részesülő szülőtléh egész árva gyermekeik igényjogosultak. Az igazolványok érvényesítési illetéke 1 (egy) pengő , uj igazolvány kiállítási illetéke 2 (kettő) pengő. Elveszett, elrongyolódott, vagy elkésve, 1930 február 28. után beküldött igazolvány fent közölt kiállítási vagy érvényesítési illetékén felül még 3 (három) pengő külön illeték is fizetendő. A közszolgálati alkalmazottak /ténylegesek és nyugdijasok) családi pótlékban részesülő azongyer mekei részére, akik az utazási ked vezményt csak a nyári hónapokban kívánják igénybe venni, az arcképes igazolványt 1930 junius16-tói szeptember 15-ig fogjuk érvényesíteni. A vonatkozó kérvények már május 15-től kezdődőleg beadhatók.