Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-12 / 258. szám

1929. november 12. JSÍYÍRYIDÉK. ha elképzeljük, hogy egy villa­mos vasaló 300 wattos. A modern kor fejlődésének egyik következménye a háztartá­sok villamos kulturája. Ez elől kitérni úgysem lehet. Vasárnapi cikkünkben leirtuk az amerikai asszony kényelmes eletét, ame­lyet kizárólag a villamos háztar­tási gépeknek köszönhet. Miért ne lehetne a magyar asz­szony élete is olyan kényelmes, mint az amerikaié? Rajta áll és a férjuramon, hogy ez minél előbb bekövetkezzék! A háztartás villamosításáról részletes felvilágosítást nyújt a i Longauer Ferenc főmérnök szer­kesztésében megjelenő »Az áram« cimü havi folyóirat, amelyet a villamos t ársulat minden fogyasz tójának megküld "teljesen ingyen, hogy a háztartás villamoskultu­ráját ézzeí 'is propagálja. Egy tolvaj után nyomoz a Msvárdai csendőrség Dr. Szmrecsányi László kisvár- . dai földbirtokos feljelentést tett is- j meretlen tettes ellen, aki daruszi- J geti tanyájáról két tenyészsertést j elhajtott. Ugyanakkor feljelentést j Utett Kiss László uradalmi tiszt is, hogy az ő sertései közül is í elhajtottak egy tenyész anyaállatot. A csendőri nyomozás során Ci- j gándon sikerült az állatokat meg- ; találni, ahol a tettes értékesítette. ' Akik az állatokat megvásárolták, ' csak 30 pengőt fizettek ki, mert , nem volt a sertéseknek járlatleve- • lük s a kialkudott vételár többi részét akkor akarták kifizetni, ami- j kor az eladó a járlatlevelet is fel- , mutatja. A vevők által nyújtott , személyleírás alapján keresik a , tolvajt. nen gyalog a Déry muzeumba men nek. A Déry muzeum országos vi­szonylatban is a vidék legszebb muzeuma. Ezután a nevezetesebb épületeket, köztük a kollégiumot és az ujabb építkezéseket tekin­tik meg. Délben közös ebéd lesz, mely­nek ára ital nélkül 2 pengő. Dél­után a hires pallagi gazdasági akadémiát tekintik meg a kirán­dulók, ahol a száraz éghajlati gaz­dálkodás módozataival ismerked­hetik meg a társaság. A kiránduló csoport 7 óra 22 perckor érkezik a nyíregyházi pá­lyaudvarra. Harmadosztályú me­netjegyek a tagsági igazolvány alapján válthatók. Előrelátható költség ebéddel együtt 3—3.50 P. Jelentkezni a kereskedelmi is­kola igazgatójánál és Borbély Sán «tor drogériájában lehet. A vasúti jegyek árának előzetes lefizetése mellett, az egyesület kívánatra a Menetjegyirodánál beszerzi a je­gyeket. Régészeti emlékek Nyíregyházán A legitóbbi ásatások eredményei... Nyíregyháza két tisztviselőjét ajánlhatja külföldi tanulmány­útra leendő kiküldésre (A »Nyirvidék« tudós ;tójától.) f A városok miskolci kongresszu- < sán Klebelsberg Kunó gróf vaí- | Iás- és közoktatásügyi miniszter j felajánlotta, hogy évenként több j kiváló városi tisztviselő tanulmá- j uti költségeit fedezi. Előbb az • volt a terv, hogy egy éveS külföldi ; tanulmányútra mennek a tisztvi­selők, de később eredményesebb­nek látták, hogy több tisztviselőt küldjenek ki hosszabb időre. Most a városok, amelyeknek lakossága 20.000-en alul van, azok pe­dig, amelyeknél ennél nagyobb a lakosság száma, két tisztviselőt ajánlhatnak a kultuszminiszternek külföldi íanufmányutra leendő ki­küldésre. Ezek közé a városok közé tartozik Nyíregyháza. Talán első hallásra szokatlanul hatnak e címek, pedig, amint lát­ni fogjuk, nem is egészen mese­szerű a felfedezés, mert városunk­ban romok, illetve rági objektu­mok valóban léteznek. Hogy hol? Majd azt is meg­tudja a szives olvasó, ha végig­böngészi útleírásomat. Akik nem sajnálják a fáradtsá­got, induljanak el velünk egy dél­utáni túrára a város körül s már előre is jelezhetem, hogy nem is egy, de három régiséget fogunk íátm. (Ospatinával és omiadékok­kai együtt.) Hogy eddig az isme­retlenség homályában voltak, an­nak az az oka, hogy a nagyobb­arányu ásatások csak most derí­tettek fényt rájuk. ...Jói feltarisznyázva indulunk el körutazásunkra, a kulacs sem hi­ányzik, hogy fokozott régészeti kí­váncsiságunkat ennek tartalmával csillapíthassuk, ha a szükség ugy kívánja. Turistabot, hátizsák, va­dászfegyver és pipaszurkáló sem hiányzik. Azért kellett ilyen jól felfegyverkezni, mert vezetőnk ar­ra figyelmeztetett, hogy a legelső várrom tövében, — melyhez in­dulunk, — még a mai nap is »har­cias bulgár törzseké tanyáznak!... . Konzervgyár. Megindulunk tehát nyílegyenest délnek, végig a Szarvas-utcán, v— Már messziről meglátjuk — amint az utca vége felé közeledünk — a régi vár főépületének négyzet­alakban épített főfalait. Ennek te­tőzetét még a törökvilág idejében égették föl a vad ozmánok. Ko­páran állanak a hatalmas tégla­falak, melyeken még láthatók a tá tongó lőrések, (értsd: ablaknyilá­Sok). Mellette van a magasabb emeletes épület, mely még elég jó karban áll. A megtalált följegy­zések szerint ez lőpor és lőszer­tárul szolgált. A várrom tövében megtaláltuk a vezetőnk jelezte bulgár népeket is, de ezek már nem harciasak, miként őseik, hanem jámbor né­pek, kik ott jelenleg kertészkedést űznek. Egyik öreg tagja a bulgárokiíak elbeszélte, hogy az épségben ma­radt épületekben régebben zöld­ségszáritó gyárat, (Konzervgyá­rat) akartak berendezni egyes vál­lalkozó szellemű emberek, kik a fédélzetnélküli tágas épületet a napmelegség által eszközlendő zöldségszáritásra igen alkalmasnak találták. Ámde az egyik nap jól kiszárí­tott zöldségfélét a másnapi felhő­szakadás teljesen eláztatta. Kezd­hették tehát újból a Szárítási mü­veleteket. Igy a vállalkozás nem volt rentábilis, a terv meghiusult és a vállalkozók elszéledtek. Tá­vozásuk előtt még megkérdeztek egy szakértőt is az épületek eset­leges restaurációjára vonatkozólag de az odanyilatkozott, hogy az »Konzervgyárnak« semmiesetre, de »romnak« teljesen megfelel! Tekintve a háttér festői miliő­jét, ebben igazat is adtunk neki. Még egy-egy utolsó pillantást vetettünk a régi Konzerv-gyár fa­laira és azon impresszióval távoz­tunk el, hogy ott már — a jelek szerint — valóban az enyészet dominál. Virginia. A bulgároktól elbúcsúzva útnak indultunk, hogy a következő ré­gészeti objektumot megszemlél­hessük. Utunkat keleti irányban foly­tattuk, előbb azonban meguzson­náztunk s kéznél levő kulacsunk­ból leöblítettük utunk első ijedt­ségét. Utazás — Toriszfika A nyíregyházi turisták jövő vasárnap Debrecenbe rándnlnak A Magyar Turista Egyesület nyírségi osztálya húsvéti vajai ki­rándulásakor megígérte a debre­ceni egyesületnek, hogy még az év folyamán ellátogat a hajdúk városába is. A debreceniek ismé­telt meghívására az egyesület nov. 17-én vasárnap Debrecenbe utazik hogy tagjai Debrecen nagyarányú fejlődését tanulmány tárgyává te­hessék. Az egyesület felkéri "tagjait, hogy a kiránduláson. melynek programmja a következő, minél nagyobb számban vegyenek részt. Indulás reggel 8 óra 4 perc­kor, érkezés Debrecenbe 9 óra 12 perckor, az állomásról villa- t moson az egyetemi klinikák meg- j tekintésére indul a társaság, in- « Díszfák, bokrok és cserjékf Legprímább minőségben, legelőnyösebb árakon kapható a ;i kerteszet Kérje 1929/30-as legújabb árjegyzékünket ingyen és bérmentve! Telefon: 201 és 156. A fajták azonosságáért szavatolunk! 6573-4 Megérkeztünk a régi vásár­térre.... Itt vezetőnk egyenesen odaka­iauzolt minket egy hataímas épü­letkolosszushoz, mefyről a vako­latot már réegen levitte az idő vasfoga. Csak a puszta téglafalak állanak, rajtuk több sorban hatal­mas lőrésekkel. Vezetőnk elmesélte, hogy ezt mindezideig egy régi »Mafom« romjainak tartotta a város lakos­sága, csak a legújabb kutatások derítették ki, hogy ez egy erő­dítmény volt a XVII.-ik század­ból, mely kelet felől védte a vá­i rost. Feltűnt a mellette lévő magas őrtorony, mefy egyúttal rakéták és ftajitórendszerü tüzes gofyóbisok kivetésére is szolgált, ha az el­lenség lőtávolba került. Laikusok gyárkéménynek nézték eddig, de a megtalált feljegyzések nyilvánvalóvá tették, hogy mi volt a tulajdonképeni rendeltetése. A főépület hatalmas téglafalaival csodálatunkat keltette föl. Fönt a homlokzatán a régi la­tin felírásnak »VIRTUS et GLÓ­RIA® egyes betűi még kivehetők. Éspedig a V,I,R,G,I,A betűk. A többi betűk is látszanak el­mosódottan. ...A környék fakói beszélték, hogy éjjelenként mintha kísérte­teket és sphogásokat hallanának az épülef felől. Vezetőnk meg­nyugtatta őket, hogy kisértetek nincsenek s a hang csak baglyok­tól eredhet. ...Hideg borzadállyal hátunkban hagytuk el a kísérteties helyet, mivel már alkonyodott. A nap fokozatosan hanyatlott ialá az ég­bolton... Sötétedett... Egyszerre csak rémes tüsszögést és sustoré­kolást hallottunk a falak irányá­ból. Megfagyott ereinkban a vér! Vezetőnk azonban megnyugtatott, hogy ez a vásárosnaményi vonat zaja, mefynek sinei az épület há­tamögött húzódnak. Zsidókörház. Az átélt események hatása alat t nem szívesen vállalkoztunk a to­vábbi útra, de vezetőnk addig un­szolt, hpgy nézzük meg a harma­dik objektumot is, hogy végre el­indultunk. Most északi irányba vezetett bennünket! A Bocskay (régebben Orosi) ut végén egy magánosan álló romhoz értünk, a nagykórház há­tamegett, egy emeletes, szintén vakolatát vesztett patinás ősom­ladékhoz. Ennek még ismeretlen a leg­régibb története, csupán annyit sikerült eddig kideríteni, — mint vezetőnk elbeszélte —, hogy az ókorban keleeti népek használták ispotályul. Éspedig radikális gyógyító cél­zattal. T. i.: ha azt akarták, hogy valaki, aki beteg lett közülük, gyorsan és tökéletesen meggyó­gyuljon, csa^ azzal fenyegették meg: »BeszáIlitani a zsidókórházba!* Az illető abban a pillanatban meggyógyult a rémülettől. * Tekintve az épület jelenlegi ál­potát, valamint ultramodern the­rapiai 'fölszerelését, vezetőnk ezen elbeszélésének hitelt is adtunk! Lám, ki hitte volna, hogy van­nak régi romjai Nyíregyházának is ! * Jól tudja azt mindenki, hogy a cikkemben ofgíaft három objektum építésének befejezése a mai nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok miatt szenved halasztást. Nem ma­radnak azok ugy, ahogy vannak!

Next

/
Thumbnails
Contents