Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-12 / 258. szám

8 JNtYÍRYIDÉK. 1929. november 14. Eljönnek a jobb idők, ezen épü­letek is átadatnak rendeltetésük­nek és hirdetni fogják a város népének lankadatlan szorgalmát! Nyíregyháza — hála bölcs elöl­járóinak — máris az ország első városai sorába emelkedett. Célom csak az volt, hogy mind­annyiunknak ma talán túlságosan elborult arcára egy kis derűt va­rázsoljak... Ébren kell tartanunk reményün­ket a jobb jövőben és ne hagyjuk elapadni lelkünkben a kedélynek csörgedező ezüstpatakját. Mert enélkül reménytelen marad a tavasz, virágtalan és szomorú a nyár és kietlen bus az ősz!... cok frappirozták a közönséget és Mauritz Vali őszinte ünneplésben részesült. A rövid, de pompás műsort egy brilliáns bohózat zárta be, amelyet Bekény Bözsike, Varga Baba és Vay László adtak élő osztatlan, nagy sikerrel. Majd a fiatalok tánraperdültek és kitűnő hangulat­ban a késő éjjeli órákig maradtak együtt. Szombat éjjel Kisújszállásnál osszeüíközMt a nyíregyházi gyorstehervonat egy szerelvénnyel Keresztül ment egy burgonyá­val megrakott szekér egy orosi kisgyermeken (A Nyirvidék tudósítójától.) Koszta Miklósné orosi lakos gyermekei a ház udvarán játsza­doztak. Kosztáné kenyérsütéssel volt elfoglalva, ezért az utcaajtót lezárta, nehogy azok kimehessenek az udvarból. A gyermekek ennek ellenére is valahogyan kiinyitották az ajtót s át akartak menni a szom­szédban lakó gyermekekhez. Amint azonban átfutottak az utón, arra jött Oprics Miklós gazdálkodó bur­gonyával megrakott szekere s az egyik kisgyermek valószínűleg meg botlott, elesett s a kerék alá ke­rült. A kerék a gyermek jobblábát törte el. A gyermeket beszállítot­ták a nyíregyházi Erzsébet kórház­ba. A vizsgálat megindult a fele­lősség megállapítása céljából. Any­nyit eddig is megállapítottak, hogy Oprics lovai lépésben haladtak s Oprics nem láthatta a gyermekeket mert gyalog haladt a -szekér mel­lett, a gyermekek pedig az ellen­kező oldalról futottak át az utca másik oldalára. Öngyilkos lett egy 91 éves kisvárdai asszony (A Nyirvidék tudósítójától.) Özvegy Farkas Károlyné 91 éves kisvárdai lakos szombaton délben lakásának konyháján a gerendára felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már halott volt. A vizsgálat szerint tettét hosszú é­vek í>ta tartó gyógyíthatatlan be­tegsége miatt követte el, amihez az utóbbi időben a nehéz életviszo­nyok is hozzájárultak. Mivel meg- j állapítást nyert, hogy bűncselek- ! mény nem fordult elő, a temetési engedélyt megadták. j (A Nyirvidék tudósítójától.) Szombat éjjel egy élő állatokkal megrakott szerelvény indult Nyír­egyházáról Budapestre. A gyorste­hervonat minden akadály nélkül folytatta útját Kisújszállásig, ah01 azonban a vonatot katasztrófa ér­te. - | i • 1 j | -:t * A vonatot beengedték a. pálya­udvarra, azonban hibás váltóállí­tás következtében olyan sínpárra szaladt be a vonat, amelyen egy szerelvény vesztegelt. A karambol nagyméretű volt. Husz vasúti kocsi valóságos heggyé torlódott össze. A kocsi romjai közül az állatok bő­gése ; lármája hallatszott s azok az állatok, amelyek ép bőrreí* mene­kültek ki a karambolból, megva­dulva futottak szét. Debrecenből és Püspökladányból segélyvona­tokat küldtek ki, hogy az élő ál­latokat összeszedjék. A kár tete­mes. A vizsgálat megindult ánnak megállapítása céljából, hogy a ka­tasztrófáért kit terhel a felelős­ség:. Értesülésünk szerint azon a vo­naton, amellyel a katasztrófa tör­tént, több szabolcsi kereskedő kül­dötte szállítmányát Budapestre. Így Mikó János ujfeMrtói kereskedő, aki egy vágón sertést, a Klein Jenő és .társai cég, amely szarvasmar­hát és Pap János, aki sertést szál­lított Ceglédre, továbbá egy haj­dudorogi kereskedő, aki ugyancsak sertéseket adott fel. Az állatokat a szombati nyíregyházi vásáron vették. Porzsolt István közép­szabolcsi református esperes vallásos előadása a Leány­kálvineumban A Káivíneum legközelebbi szer­da délutánján, vagyis november hó 13-án Porzsolt István esperes tog előadást tartam a vallás és a mindennapi élet viszonyáról. Az illusztris egyházi szónok témája közérdekű, mert a ,mi megzavart lelkiségünk közepébe nyul bele és széles alapokon nyugvó theoló­giai tudásának, valamint gyakor­lati tapasztalatainak sokoldaluságá vai fogja megvilágítani azt a sokféleképen vitatott kérdést, hogy a vallás az emberiség szel­lemi történetének csak elméleti értéke-e, vagy pedig az egész embert átformáló reális erő, amely — mint Ilyen — maga az emelke­dett í£s megtisztult emberi élet. Az előadás 5 órakor veszi kezdetét és erre az intézet igazgatósága mindenkit szívesen hív és vár. MIT KÍVÁN? NETETNI í ti ÖSNYEZSI t ZENÉT 2 MIJYÉSZETET! l'IKASTÉRIET? IJ TÁNCOKAT Z NÉMÁT ? HANGOSAT! GÖRET i BOYT ? Jól sikerült a Nyíregyházi Leányegylet első teaestéibe (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi Leányegylet nagy sikerrel, nívós műkedvelő előadás keretében nyitotta meg a közked­velt teaestélyek sorozatát szombat este a Kiosz székházában. A nagyszámban megjelent il­lusztris közönség forró tapsokkal honorálta a kitűnő szereplőket, a kik az előadott számokban tehetsé­gük legjavát nyújtották. Elsőnek Krecsák János ev. lel­kész lépett a dobogóra, hogy ne­mes zengésű hanganyagával, kul­turált énektudásával gyönyörű ma­gyar nótákat adjon elő, majd Kiss Lulu szuggesztív átérzéssel néhány finom, hangulatos verset szavalt — szűnni nem akaró tapsra ragadtat­va a publikumot. Ezután Mauritz Vali biedermeier táncszáma következett. A kiforrott technikával, stílusos graciőzitással és a finom, sejtelmes mozdulatok lüktető ritmikájával előadott tán­Mindenből a legtökéletesebbet nyújtja szerdán—csütörtökön A II ü Y ONDRA AZ ÖRDÖNGÖS BAKFIS Az Apollóban Hétfőn Kedden Visszavonhatatlanul utoljára Nyíregyházán! OLGA CSEHO VA LT" A HADAK UTJ Kisérő burleszk műsor Szerdán, Csütörtökön AHNY ONDRA a bájos temperamentumos filmprimadonna legújabb s legszebb filmje fiz ördöngös bakfis Csintalan szerelmi kalandok 9 felv. Nagy „U F A" kisérő műsor Előadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9, órakor Szülői értekezlet a Leány­kálvínenmban Vasárnap délelőtt 11 órakor szü­lői értekezlet volt a Leánykál­vineumban. Dobai Sándorné igaz­gató Szóiort az egybegyűlt szü­lőkhöz a gyermekek neveltetésé­nek anyagi' é's szellemi ügyeiről. Közölte, Hogy a tandíját hajlan­dó á rendtartásszeerü félév1 rész­letek helyett havi részletekben is elfogadni, ami bizonyára jelenté­keny könnyítést jelent a szülőkre nézve ebben a pénzszük világban. A takarékossági nappal "kapcso­latban erőteljesen hangsúlyozta, hogy bár az egyenruha azonnali bevezetésétől, figyelemre méltó méltányossági okok miatt átmene­tileg el is tekintett, ennek köte­lező viselését a szülők, fokozatos alkalmazkodással mozdítsák elő, mert kitérni a felsőbb hatósági rendelkezések miatt ez elől tigy sem lehet, de meg — mint hat gyermeket felnevelt anya — a sa­ját tapasztalataival igazolhatja, hogy az iskolai egyenruha vise­lése nemcsak valóban takarékos, de kivált a leánynevelésben és kivált csonka hazánk mai gazda­sági helyzetében, a szélsőséges di­vatőrület szédítő orgiáiban — nagy morális jelentőségű. A fogak ápo­lásának szükségességét és a tőke­biztositást is a jelenvoltak fi­gyelmébe ajánlva a szellemiékre tért át. A gyermekek nevelésé­nek szempontjából szükségesnek tartja, hogy a szülői ház a gyer­mek órarendjét pontosan tudja. — Csak érintette a felelőtlen helyen eltöltött idő romboló hatásának káros lehetőségeit. És ez a figyel­meztetés mélységesen igaz, mert a szomorú példák ezrei igazolják, hogy ezek a félórai késések — sokszor a gondos szülői nevelés számos évi munkáját semmisitik meg. Felemlítette azt a — hova tovább — általánossá váló és sok morális veszedelmet rejtő rossz szokást is, hogy a szülők általuk nem ismert családokhoz is elen­gedik gyermekeiket látogatóba, szórakozni. Vég'üi az anya szólott az anyák­hoz és az árvaleánykák gondját fefemelő fady-patronesekhez, vagyis a Kálvmeum táj szólása sze­rinti vicemamákhoz. Az anyai elhivatás magával ragadó him­nusza csengett felkennek a peda­gógus-anyának ajkam. A mikor az árvákról s a vice-mamákról szó­lott "és azt mondotta, hogy min­den megvigasztalt könnyező szem­ben az Isten képe ragyog, minden­kinek felmelegedett a szive tá­jéka. Megtapsolták az igazgató­nőt tartalmas beszédéért, de az igazi eüsmeres mégsem ajtapsokban hanem azokban a könnycseppek ­ben ragyogott, amit a jelenlevők, nem is nagyon fopva — törülget­tek szemeikből a sziveket megta­lált meleg szavak hatása alatt. Az énekkánonokrőf vett találó ha­sonlattal" végezte szavait, mondván — hogy amint ezek a kánonok is különböző időben és hangon kezdődve a végén mégis kellemes harmóniába olvadnak, legyen igy a szülői ház és az iskola működése között is — állandó a harmónia. Az igazgató beszéde után egy nagyon bájos kis műsoros ünne­pély pergett le, a vice-mamák tiszteletére,, amelynek keretében szebbnél-szebb verseket szavaltak és énekeket adtak elő a Kálvá­neum árvái. Nagyon tetszett Che­rubini: Kacagó és Bráms: Pacsirta kánonja. A versek betanításával dr. Kopányi Mária és Széli Júlia tanárnők, az énekek betanításával és vezetésével pedig Dobai Sára énektanárnő végeztek nagyon kedves és eléggé nem hálálható nevelői munkát. (y.-s.j,

Next

/
Thumbnails
Contents