Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-30 / 274. szám
1929. november 30. jnftíryidék. im 3 sm ne, tehát equivalenssé lenne. Magunkba szállva tehát azt mondhatjuk, hogy nagy luxus yolt ezt a kérdést már régen meg nem oldani. 'Ha az elmúlt legalább 22 esztendő évi negyedmilliós veszteségét számítjuk, akkor mintegy 3 millió pengő tőkét kapunk, időközi kamatokat nem is számítva, mint olyan parlagon hevert tőkét, melyből semmi haszon nem volt, csak kár. Ennek a tőkének mai 10 százalékos "kamatát számítva, évenként szintén elvész egy negyedmilliót meghaladó öszszeg. Tehát elvész most már ennek az ideális tőkének kamata és az a veszteség, melyet ezen felül évenként elszenvedtünk, ami szintén negyedmillió, vagyis a teneráruszállitásnak mai rendje a továbbra fenntartás esetén, már egy fél millió pengőjébe kerül a város lakosságának évenként., hogy erről "számadás vezettetnék, anélkül, 'hogy bárki is külön ki tudná mutatni'a saját háztartásában ezt a veszteséget és anélkül, hogy ebből a veszteségből bárkinek is íenne csak egy fikarcnyi haszna is! Felhozzák a teheqsályaudvar idehelyezésének "hátrányául azt, hogy a városnak vasút felőli részét ellepné a korom, a füst. Ha a régi temető helyén lenne a teheráruforgaíom lebonyolítása, akkor az a környék éjjel nem aludnék, mert a vasúti kocsik tolatása álmában zavarná az azon a környéken lakókat. E sorok irója megnyugtathatja az ezt hívőket, mert bár közelében lakik a vasútnak, ilyen panasza még nem volt. Nem is tart tőle, hogy lenne, ha a rakodópályaudvar a régi temető helyére kerülne. A nagyvárosokban a frequentáltabb utak forgalma sokkai nagyobb zajokat csap, mint amitől sokan féltik a vasút közelében lakókat. A füst, a koromé A nagyvárosokban állandóan hullik. Különösen télviz idején. Ha azonban pl. Budapestet még nyáron is, kora reggei' a várhegyről figyeljük, akkor azt látjuk, hogy a szerencsétlenül a város északi oldalán elhelyezett gyárak füstokádó kéményei, az északi légáramlattól hajtva, minő füstfelhővel borítják be, az akkor még ébredező várost. Azzal* a füsttermeléssel a Nyiregyháza városi vas* uti állomás nem versenyezhet. Mégis baj nélkül megússza Budapest ezt is, bár nem mondható, hogy a helyes módon. Az azonban kétségtelen, hogy azt az immár évenkénti félmillió pengőt, amit ez a város efvesz'it, redukálni (kell, még pedig a legsürgősebben. A fele már nem lesz megtakarítható, de a másik fele rnég kivédhető fesz. Ha pedig vaíahoi jogosult a takarékosságnak megkövetelése, akkor speciel Nyíregyházán, ennél a kérdésnél nem szabad a megtakarításon gondolkodni, hanem azt kérlelhetetlenül keresztül kell hajtani!! Remélhető, hogy most^ amikor már a köztudatba átment Nyiregy házának ez az orvoslandó baja, a javítás módja pedig ismert, sőt megoldott, akkor ezt a betegságét e városnak annyival is inkább ki kell gyógyítani, mert a városnak csak haszna lesz mellette, de kára nem! Tessék itt takarékoskodni, ahoi szemmellátható a fecsérlés! LEGÚJABB DIVATLAPOK AZ UiSÁGBOLTBAN Az orvosszövetség szabolcsmegyei fiókjának közgyűlése Dr. Mikecz Miklós megyei főorvos lemondott a Szabolcs megyei Orvosszövetség elnökségéről. — Uj elnök Klekner Károly dr. igazgató főorvos A »Nyirvidák« munkatársától. Az Országos Orvos Szövetség Szaboicsvármegyei Fiókja f. hó 28-án délélőtt tartotta közgyűlését, melynek egyetlen pontja a tisztújítás volt. Minden három évben köteles a Fiókszövetség az alapszabályok értelmében tisztújítást tartani és a három évi fciklus ép most telt eí. Már hetek óta készülődött a megyei 'és városi orvosi kar a választásra, mert a beavatottak előtt nem 'volt titok, hogy az elnök Mikecz Miklós dr. megyei főorvos elkedvetlenedve a központ megnemértésétől, semmi körülmények között se akarta az ujabb elnökséget vállalni. Mikecz Miklós dr. példaképe volt az orvosi kar érdekeiért merészen sikra szálló megértő kollégának, segítő társ a nehéz viszonyok között élő embernek, pártatlan, minden tekintetben, ki a legha azt igaznak találta, támaszt kisebb egyéni sérelem esetén is, nyújtott a rászorulónak. Nehéz időkben vezette a szövetség hajóját. Hiszen a nyomasztó gazdasági viszonyok, az orvosok számának gyors növekedése, a magánpraxis ijesztő megcsappanása erős felaclat elé állítja a régi'Ideális, orvosi felfogást tiszteletben tartó és ahhoz minden körülmények között ragaszkodó orvosokat. A panaszkodó, rossz megélhetésben küzködő orvost megnyugtatni, szebb jövő hitével biztatni és már csak kis kényért nyújtó praxisban megtartani az ideált: volt feladata Mikecz Miklósnak, ki ebben a munkájában általános megbecsülést és szeretetet szerzett. Ép ezért nehezen nyugodtak bele a választásra hatalmas számiján felvonuló megyei és városi orvosok, de isméiéit felkéréssel «em lehetett rávenni, hogy a szövetség ügyeit tovább Vezesse. A Szövetség fővárosi vezetőségénél nem taTálkozott azzal a támogatással, amelyre szüksége volt, hogy eddigi pártatlanságával folytathassa további munkásságát. KüTönösen elkeserítették a Társadalom Biztosító Intézetnél legutóbb történt kinevezések, amelyéknél a régi, a pályázati feltételeknek mindenben megfelelő kollégák mellőztettek és egész fiatai nem régen végzett orvosokat neveztek ki, amelyekben számosan láttak serelmeket és fordultak hozzá panasszal. A központ továbbá főképen társadalombiztosítási kérdésekkei foglalkozik, mig az orvosi karnak más osztályai, körorvosok, hatósági orvosok, magánorvosok ügyei nem képeznek alaposabb megvitatásra és elintézésre alkalmas tárgyat. A fontos tisztújításra a szövetség majdnem minden tagja megjelent és a vármegyeház kistermében alig fértek el. Mikecz Miklós dr. elnök üdvözli a megjelenteket majd szélesen tárja fel mindazon okokat, amelyek őt arra késztették, hogy helyét átadja. A hivatalos teendői is meggátolják, hogy ugyanolyan nagy szeretettel és buzgalommal vegyen továbbra is részt az ügyek vezetésében. Nem akarja idejét szétforgácsolni. Megköszöni az eddig élvezett nagy bizalmat és támogatást. (Percekig tartó éljenzés és taps.) A lelépő elnök után Dr. Rosenberg Emil főorvos korelnök veszi kezébe a szavazás vezetését. Kedves, meíeg szavakban adja kifejezését az egész szövetség szeretetének, mikor javasolja hogy Mikecz Miklós dr. megyei főorvost örökös diszelnökké válaszszák* Egyhangúlag elfogadták. (Újra hatalmas éljenzés) »Nem búcsúzni akarunk tőle, csak elbocsátania — mondja a közszeretetben álló, a fehér -haj és a közei 50 éves praxis a'Iapj'án elnöklő Dr. Rosenberg. Javaslatot terjeszt elő, hogy Dr. Klekner Károly kórházi Igazgatót válasszák meg, kit a közgyűlés meg is választ egyhangúlag. Dr. Klekner Károly rövid beszédet mond. Két nap előtt még nem hitte, hogy reá tudják bírni az elnöki tisztség elfogadására. El noki programmja: »Nem váltóztam semmiben és Ugyanúgy fogok küzdeni az orvosi kar érdekeiért, mint eddig.« Támogatást kér és igyekszik á régi megbecsülést visszaszerezni az orvosi karnak. Az elnöki megnyitó után a választást folytatják." A tisztikar teljes egészében megmaradt, bár Valent Mihály dr. főtitkár nagy elfoglaltságára hivatkozva nem akarta vállalni, azonban az orvosi kar megnyilvánuló közóhajánák engedve, elállott szándékától. A választmányi tagok megválasztása képezte a legfontosabb részét a közgyűlésnek. Külön listák alakultak és mindegyik Igyekezett magának párthíveket szerezni. Nagy izgalom uralkodott a teremben. Kapacitálás jobbra és kapacitálás balra, önjelöltek es fiivatalos "jelöltek nevei röpködtek a levegőben. Húzzad ki 'ezt és tedd helyére azt — hangzik. Egye sek nem vesznek részt a szavazásban. A szavazatok összeszámlálásának ideje alatt az orvosok autó kon mennek ki a kórházba, hogy meghallgassák Dr. Klekner Károly tudományos előadását. Félkettőre jár az idő, mikor kihirdetik az eredményt. Az elnök által összeállított hivatalos lista győzött. Legtöbb szavazatot Dr. Klinczkó 1 .ajos és Dr. Gergely Imre a megválasztottakon kivül legkevesebbet dr. Munk Károly orvos kapta . Este orvosi nicsorára gyűltek össze az orvosok, hogy fehérasztalnál beszéljék meg a legközelebbi sürgős teendőket. A közös kenyér — a praxis — már igen kicsi -Ps sok szeletet kell belőle levágni — mondja az uj elnök. Csak megértéssel lehet elérni, hogy mindnyájunknak jusson valóbar egy szelet kenyér. Dr, November 29., 30. péntek, s»ombat 5, 7 ég 9, december 1-ín vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor hírold lloyd g b b TEMPÓ, HAROLD Kacagó fergeteg 8 felvonáson át Billie, mint ék»zermentfi — Bigi, Billi Báby, Tigi, a hnrl. gyCng»ei, Paramonnt hiradó Vasárnap délelőtt fél 11 órakor nyílik meg a Jótékony Nőegylet kézimnnkavására A Jótékony Nőegylet december i.-i kézimunka bazárjának előkészítésén egy lelkes hölgygárda élén maga az elnök Dr. Bencs Kálmánné szorgoskodik. Az egylet tagjai odaadó szeretettel és lelkesedéssel munkálkodnak, napnap mellett összegyűlnek és "készítik a legszebb és legizlésesebb kézimunkákat. A munkán kivül még külön áldozatot is hoznak a lelkes tagok, amennyiben a szerencsesátorhoz szükséges tárgyakat a legnagyobb készséggel ajánlották feí"s taég a büfféhez is hozzájárulnak. Egyszóvaf az ygyes vezetés, szorgaiom "és jószivüség megteremt mindent, ami feltétele a bazár sikerének. Egy további nagy lépést jelent a sikerhez az is, hogy az ünnepélyes megnyitóbeszéd megtartására sikerült Szohor Pál városi "főjegyzőt megnyerni, akinek megnyitója elé — ismerve kiváló szónoki képességeit mindig lebilincselő élvezetes előadását — a legnagyobb várakozással tekint a megjelenő közönség. Az ünnepélyes megnyitó pontosan fél ii órakor lesz. Az Egylet vezetősége csupán falragaszokon és ezúton hívja meg tagjait és a város közönségét, mert külön meghívókat nem bocsájtott ki. Kéri'^ezenfelül azokat a tagokat, akik kézimunkák "készítését vállalni szívesek voltak, hogy azokat péntek délután szíveskedjenek a Nőipariskolába küldeni. Meghívó a ref egyház tagjaihoz Folyó hó 30-án d. u. 6 órakor a ref. iskola dísztermében előadás lesz, melyre az egyház tagjait tisztelettel meghívja az egyház elöljárósága. A programm a következő: i. Gyülekezési énekk. 2. Evangélium és imádság. 3. Egyházi énekkar. 4. Beszéd, tartja: Ujj Jenő ur. 5. Egyházi énekkar. 6. Szavalat. 7. Gyülekezeti ének. Belépő-dij nincs. Mindenkit szívesen várunk. Hétfőtől jön! Abrls rózsája Hétfőtől jön A gazdasági vasút agyongázolt egy fiatal bérest Békéscsabáról jelentik: A békési uradalomban halálás szerencsétlenség történt. Zsiros Mihály gazdasági cs"eléd 'a gazdasági vasét váltóját akarta megigazítani, mikor a sikos talajon megcsúszott és a sínekre esett. A suíyos teherrel megrakott kocsi, amely épen mozgásban volt, elgázolta Zsiros Mihályt v aki azonnal megbalt. Az ügyészség a vizsgálatot megindította. A SÍ^GFirmKRÓÍiEFEK ntesA LE&ilOBBAK T «
