Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-30 / 274. szám

1929. november 28. jkftíryidéie. 7 Nyíregyháza város állami adójának 217 százalékával járni a vármegyei költségekhez A községek állami adójuk 42 8 százaiékát fizetik vármegyei , hozzájárulás cimen (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A vármegye, a város és a köz­ségek költségvetését most vizs­gálják felül a minisztériumokban. A költségvetéssel kapcsolatban a vármegye alispánja a törvényható­sági bizottsága elé terjesztette Nyíregyháza és a községek várme­gyei hozzájárulásának alapjául szolgáló adók kimutatását. Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy Nyíregyháza összes ádóit 994.130 P 53 fillérben állapították meg. 'A vármegyei költségvetés indo­kolása e hozzájárulásokról a kö­vetkezőket mondja: Az összes hiányt a 2.210 P, azaz Kettőezeregyszázhusz pengő bevé­tel beszámításával 101.488 P, azaz Egyszázegyezernégyszáznyolcvan­nyoic pengőben határozzuk meg. A költségvetésnek I. függelék cimü tagozódásban megállapítjuk, hogy a vármegye területén az 1929. évre kivetett és a vármegye közönségének a költségekhez való hozzájá­rulása meghatározásakor szá­mításba veendő állami adók összege 3.473.758 P 83 fillér azaz Hárommilliónégyszázhetven­háromezerhétszázötvennyoíc P 83 fillér, amelyből a földadóra 1.441.714 P 34 fill., • azaz Egymilliónégyszáznegyvenegy ezerhétszáztizennégy P 34 fillér, b) házadóra 1.123.3 5 5 P 50 fillér j azaz Egymillióegyszázhuszonhá- ! romezerháromszázötvenöt P 50 f. : c)az 5 százalékos kulcs után fize­tendő kereseti adóra 743.310 P 55 fillért, azaz Hétszáznegyvenhá- 1 romezerháromszáztiz pengő 55 fii- ' Iér , d) társulati ádóra 137.701 P 84 fillér, azaz Egyszázharminchét- ; ezerhétszázegy P 84 fillér. e) társulati adóról szóló tör­vényben megállapított igazgató­sági és egyéb jutalék után járó külön adóra 27.676 P 60 fillér,azaz Huszonhétezerhatszázhetvenhat P : 60 fillér esik. Ezen adóösszegek keretén be- l Iül Nyíregyháza megyei város ösz- j szes adói 994.130 P 53 fillér, azaz ! Kilencszázkilencvennégyezeregy - ' j százharminc P 53 fillért képvisel- j nek. j Mindezek tekintetbe vételével te- j hát a vármegye községei Nyíregyháza megyei város ki­vételével az 1930. évben vármegyei hozzájárulás cí­mén összesen az állami adó­juk 42.8 százalékával, Nyír­egyháza megyei város pedig annak 21.7 százalékával ter­heltetnek meg. Ebből a dologi kiadásokra 18.8 szá zalék, a kisebb alapok kiadásaira 2.9 százalék, a nyugdijakra 21.1 százalék esik. E megállapítások kapcsán elha­tározzuk, hogy a költségvetésbeli hiányok rendezésére a vármegye közönsége részéről nyújtandó egész 1.278.924 P 50 fillér, azaz Egymilliókettőszázhetvennyolcezenj kilencszázhuszonnégy pengő 50 f. összegű hozzájárulás engedélyezé­se iránt a m. kir. Belügyminiszter úrhoz költségvetésünk felterjesz­tésekor kérelemmel fordulunk, azonban itt rámutatni kívánunk ar­ra az egyébként tarthatatlan álla­potra, hogy a vármegye községeinek ma­ga elterhelése főokát az okoz­za, hogy tulajdonképem álla­mi feladat teljesítése hárit­tátott a törvényhatóságunkra azon kormányintézkedésnél fogva, hogy a testnevelés kört ségeit és az alkalmazottak nyugdijat, amelyek együtt mintegy 22.3 százaléknak felei meg, a községefcíieR keli viselni aminek foiytán a községek háztar­tása lehetetlenné válig nemcsupán 50 százalék, de még 75 százalékos költségvetés keretén belüi is, mi­ért arra kérjük felterjesztésünkben a m. kir. Belügyminiszter urat, hogy ezen költség elterheléseket tárcája terhére átvenni méltóz­tassélc. Már is kimondjuk azon­ban, hogy a testnevelés költségeit 1931. évtől már nem vállalhat­juk el. A vármegye költségvetéséből ki­tűnik, hogy az 1930. évben több kiadási téteft csökkentettek a szi­gorú takarékosság szellemének megfelelően. A költségvetés meg­állapítja, hogy minden községben évenként legalább kétszer a szám­vevőség közbenjöttével pénztárvizs gálát tartandó. A- szolgabírói hiva­talok pénzkezelését havonta egy­szer vizsgálják felül ugyancsak ? számvevői segédlettel. Ezeknek a I Számvevőségi kiszállásoknak el­rendelése a kiszállási költségek emelését tette szükségessé. Az uti­átalánnyai nem rendelkező vár­megyei tisztviselők napidíj és útiköltségeire, valamint átköltözést költségeire az 1929. évre megálla­pított összegen felül 12.040 pen­gőt vesz fel a költségvetés. Arra vonatkozólag, hogy miért irányzott elő a vármegyei költ­ségvetés az iskolánkivüli nép­oktatás költségeire az 1929. évi előirányzattal szemben 3300 pen­gővei kevesebbet, a költségvetés a következőket mondja: Ez az in­tézkedésünk a jelenlegi gazda­sági viszonyoknak kényszerű kö­vetkezménye, mert bárha legtel­jesebb mértékben cC is ismerjük, az analfabétizmus elleni'küz­delem fontosságát, azonban ugy véljük, hogy ez a fel­adat mégis elsősorban állami feladatot képez. Minthogy az 1911-ben kiadott vármegyei szabályrendelet elkal­lódott, elodázhatatlan a várme­gye érvényben levő szabályrende­leteinek uj gyűjteményes kiadása. Erre a célra 1930. évre 1500 pen­gőt irányoz elő a vármegye. A vármegyei könyvtár gyara­pítására 3000 pengőt állítottak be a költségvetésbe; a nyíregyházi jegyzői tanfolyam költségeihez való hozzájárulásra 2400 pengőt, a hősi sírokra a kegyelet ápo­lása céljából 1000 pengőt. (A Nyirvidék tudósítójától.) A debreceni Nemzeti Képszalon és a KUT kiállítása után vasárnap délelőtt 10 órakor uj kiállítás nyí­lik meg a városháza nagytermé­ben: Vastagh Gyula budapesti kép­szalonjának kiállítása. Mintegy 200 festmény kerül ez alkalommal ki­állításra, valamennyi kép elsőren­dű márka, elhunyt és élő nagy magyar festők alkotása. Az elhunytak közül Vastagh György portréfestő, Vastagh Géza Nagy érdeklődéssel várja Nyíregyháza közössége Balázs Árpád nótaestjét Képzőművészet - Zene Vasárnap délelőtt nyílik meg Vastagh Gynia budapesti képszalonjának kiállítása a városháza nagytermében Közel 200 festmény kerül kiállításra líllatfestő, Mednyánszlky László, Benczúr Gyula, Markó Károly és Tölgyessy Arthur örökbeccsü mü­veit láthatjuk, mig az élő magyar festők közül Glatz Oszkár, Edvi­Illés 'Aladár, Ronek Árpad, Neog­rády Antal és László, Olgyay Fe­renc, Komáromy Kacz Endre, He­yer Arthur stb. szerepelnek több gyönyörű alkotással. A kiállítás naponkint este 7 óráig van nyitva s nyolc napon át tart. Belépődíj nincs. (A Nyirvidék tudósítójától.) Első híradásunk, amellyel közöl­tük, hogy Balázs Árpád ny. rend Örfőfelügyelő, az országszerte is­mert és kedvelt dalszerző, a K. I. O. Sz. rendezésében hangver­senyt rendez Nyíregyházán, álta­lános érdeklődést váltott ki. Ez az érdeklődés azóta napról-napra fokozódik s a jelek szerint olyan nagy erkölcsi sikere lesz Balázs Árpáa hangversenyének, amilyen­re régen volt példa. A KIOSz vezetősége azzal is le­hetővé akarja tenni a hangverseny­nek minél nagyobb sikerét, hogy a helyárakat a legminimálisabb összegben állapította meg s igy széles rétegeknek nyilik alkalma elmerülni a jeles magyar dalköl­tő muzsikájának szépségeiben. A hangverseny 8-án, vasárnap délután 5 órakor kezdődik a Ko­rona szálló nagytermében. A hang­verseny helyárai: 3, 2 és 1 pen­gő. Jegyeket már most lehet elő­jegyezni a KIOSz székházában. Vasárnap is árusítani fogják a Laurisin-hangverseny jegyeit (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnapi számunkban közöltük a vasárnapi Laurisin - hangverseny részletes programját. A m. kir. Operaház nagyszerű művésze dus műsorral kedveskedik a nyíregy­házi publikumnak. Opera áriák, műdalok és Sztojanovics hires bor­dala szerepelnek az est műsorán. "Hután a hangverseny vasárnap este fél 9 órakor lesz a Korona nagytermében, a rendezőség gon­doskodni fog arról, hogy vasár­nap is árusítsák a jegyeket. A jegy­árusítás helyét és idejét holnapi számunkban közölni fogjuk. Je­gyek ma és szombaton Dicker Gyula könyvkereskedésében (tele­fon 3—18) válthatók 5, 3 és 1.50 pengő árban. Vasárnap lesz a Munkás­dalárda hangversenye A Nyíregyházi Összmunkások Dalárdája vasárnap délután 4 óra­kor műsoros előadást rendez, mely­nek programja a következő: 1. A munka dala; 2. Bakfis ál­mok; monológ. 2. Népdalok; elő­adja a vegyeskar. 4. Dániel, ne bőgj; dialóg. 5. Falu végén kurta korcsma; előadja a férfikar. 6. A lópokróc; szavalat. 7. Hipnotiz­mus; dialóg. 8. Turista induló; előadja a vegyeskar. 9. Óriás jó ember; tréfa. 10. Magyar népda­lok; előadja a férfikar, n. Egy kis baleset; dialóg. 12. Asszony; szavalat. 13. A 13-as hordár; je­lenet. 14. Népdalok; előadja a ve­gyeskar. 15. A csöndes Juli; bo­hózat. 16. Népdalok: előadja a férfikar. 17. A cigány; páros je­lenet. 18. Föl szocialisták; előadja a férfikar. A férfikart Timár Sá­muel, a vegyeskart Balogh Andor vezényli. Belépődij nincs. Az előadás u­tán este 7 órakor megtartják a szokásos nagyzenét. Vasárnap délelőtt 9 órakor nyílik meg az ev. elemi is­kolai tanulók karácsonyi vásárja (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. elemi iskolai ifjúság Vöröskereszt cso­portja december Vén, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel, karácso­nyi vásárt rendez a központi is­kola egyik földszinti termében. A karácsonyi vásáron kiállításra s eladásra kerülnek a tanulók által készített kézimunkák, játékok, ki­sebb háztartási felszerelési tárgyak. Az eíadott tárgyak pénzjövedelmét a tanulók szégénysorsu társaik ka­rácsonyi felruházására fordítják s ezzel rendkívül fontos szociális munkát teljesítenek. Aki emlék­szik az előző évek sikeres kiállítá­saira s a kis iskolás gyermekek karácsonyfa ünnepélyére, az bizo­nyára ez évben is kész örömmel fog fillérjeivel támogatásukra siet­ni' A vásárra belépődij nincs. Az iskola igazgatósága s a Vöröske­reszt csoport vezetői ezúton is ké­rik önzetlen munkájukhoz a kö­zönség támogatását. t

Next

/
Thumbnails
Contents