Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-26 / 270. szám

8 jaíryidék. 1929. november 26. követésére buzdítja a hitközség tagjait s hálával emlékezik meg mindazokról, kiknek részük van az uj épület létesítésében. Különös tisztelettel említi meg Halmos Már ton érdemeit, aki alapítványával lehetővé tette a szomszédos telek megvásárlását. Majd köszönetet mondott a kir. tanfelügyelőnek tá­mogatásáért, hogy az építési állam segély kieszközlésében segítette őket s azután üdvözölté' a város képviseletében megjelent dr Gön­czy István kulturtanácsost. Dr Guttmann Zsigmond iskola­széki elnök ünnepélyesen átveszi az újonnan felavatott iskolát. Benkő András vezető kir. tan­felügyelő örömét fejezi ki az ava­tó ünnepélyen szerzett tapasztala­tai felett, hogy ilyen szeretettei karolják fel az iskola ügyét. Leg­hőbb óhaja, hogy a társadalom minden rétegét hassa át az iskolá­hoz való ragaszkodás érzése, mert minden érték az iskola falai között tanui'és él. Méltó e hajlék arra, hogy érezze a megbecsülést és azt a nagy szeretetet, amekkorát csak kiönteni tudunk lelkünkből. Dr Gönczy József kulturtanácsos elismerését fejezi ki a város ne-1 vében ama szép és nehéz feladat megvalósításáért, amelyet az is­kola kibővítésével teljesítettek, a munkálkodó tagoknak pedig kö­szönetet mond . Bökényi Dániel, a »Szabolcsi Tanitó« főszerkesztője felszólalásá­ban megrögzíti az izr. hitközség életében lejátszódott három nagy­jelentőségű eseményt. 1864-ben megalapozzák az első iskola fel­épitésévef a jelent. Abblm az idő­ben a romlott állapotok dacára hitközségi és nemzeti frontot épí­tettek, mert azt eltagadni nem le. het, hogy a vallásosság és nem­zeti érzés ikertestvérek. 1896-ban a zenithen volt a nemzet. Akkor a hitközség nagyobb arányban fejleszti iskoláját. 1929-ben ünnep­li egyik jeles tanítójának 25 éves jubileumát és ugyanekkor bőviti kultúrintézményét. Friedmann Bertalan igazgató­tanító felolvassa az iskola törté­netét. Mélyen szántó gondolatok­ban gazdag felolvasása igen érté­kes monográfiáját nyújtja az izr. hitközség fejlődését munkáló kul­túrintézménynek . Legyen ez az ünnep örökké em­lékezetes! T. P. it a közönség észrevesz ételeké* Szabad-e füszerfizletekben fogyasztási adó és orvosi vizsgálat nélkül sertéshúst árasítani ? Egy nyíregyházi beníesmester panasza a tallérok elles Iskolaavatás Folyó hó 24-én meleg ünnep­ség keretében avatta fel az izra­elita hitközség iskolájának újonnan épült helyiségeit. Mindenkor megható a szeretet, amellyel egyes testületek iskolájuk iránt viseltetnek. Az anyagi áldo­zatot nem sajnálják s eltörpül sze­mükben az áldozat nagysága a kui tura hajlékából kisugárzó erkölcsi és szellemi értékek mellett. Azért bármilyen terhet vesz is vállaira a kor haladó igényeinek megfelelő iskolafejlesztés érdekében a jelen, nem végez hiábavaló munkát, mert az utókor hálája kiséri fiúi tiszte­lettel az áldozatos ősök nyomát. Ilyenforma gondolatok foglalkoz­tatták lelkemet, amidőn az izraeli­ta népiskola régi szárnyának eme­leti előcsarnokának faláha erősített fehér márványtáblát megpillantot­tam. A kőbe vésett aranybetükből összeszövődő szavak az ősök köve­tésre méltó példájáról regélnek az utódok számára, hogy az iskolát szeretni, felkarolni egymással' ver­senyre kelve buzgólkodjanak. Az emléksorok szövege a következő: »£pittette a statusquo izr. hit­község 1896-ban Magyarország 1000 éves fennállása emlékére Nyiregyháza város támogatásáva» Baruch Arnold hitk. elnöksége és dr Vadász Leó iskolaszéki elnök­ség* aiatt.« Egy másik nevezetes mozzanatot is megörökítettek a második lép­csőházban ekként: »Épült 1909-ben a Blau Pál ala­pítvány felhasználásával és Nyír­egyháza város anyagi hozzájárulá­sával dr Rosenberg Emil hitk. elnök, Führer Mihály hitk. alel­nök és dr Springer Géza iskola­széki elnök működése idején. Boldog lehet az a hitfelekezet, amely álniakarását megmutathatja azáltal, hogy kulturális intézmé- j nyernek fejlesztését életcéljául te­kinti, mert ezektől várja gazdasá­gi és szellemi emelkedését a jö­vőben s még szerencsésebb az a tantestület, amelynek nagyratörő álmát iskolai hatósága is vállve­tett munkával segíti megvalósítani. Hálaadó istentisztelet a templomban Mikor az óramutató tizenegyes számmai jelezte az időt, már te­le volt a templom érdeklődő kö_ zönséggel. Itt láttuk az államha­talom 'képviseletében Benkő And­rás kir. tanfelügyelőt, a várost pe­dig dr Gönczy István kulturtaná­csos s a helyi tanügyi sajtót Bö­kényi Dániel főszerkesztő képvi­selte. •' A «Má tóv» (Mily szépek a Te sátraid) kezdetű ének hangjai mellett lépett dr Bernstein Béla főrabbi a szószékre és felfelé szár­nyaló beszédében gyönyörű elgon­dolásokkal fejtegette az iskola ma­gasztos hivatását. Ugy szimboli­zálta azt, mint a templomnak ikertestvérét, amelynek nemesek a céljai, mert a vallásos érzés ápolá­sa mellett minden tekintetben a nemzeti "feladatoknak is meg akar felelni. A Mória hegy nevéhez fű­ződő héber szójátékból találóan megállapítja a tanítás és istenfé­lelem kapcsolódását. Az iskolának magasan kell ki­emelkednie — nem csupán képes értelemben yéve a dolgot — a hétköznapiság légköréből, hogy minél, nagyobb tisztelettel nézze­nek reá, mert csak ugy tudja irá_ nyitó szerepét betölteni. Különösen a népiskola vonja igazán ha­táskörébe a népet, mert legtöbb embernek nyújt az élet való bol­doguláshoz ismeretet. Ezért van szükség minél magasabb színvona­lon álló népiskolákra. Az iskola­fejlesztésre hozott áldozat tehát sohasem lehet nagy, mert a jövő alapjait rakja le. S ez az áldozat a legkedvesebb, hasonló a Mó­ria hegyén bemutatott áldozathoz. Husz évvel ezelőtt is hálatelt szívvel avatta fel — úgymond — a hitközség három tantermes is­koláját. Avató beszédében akkor kútnak mondta a kultura hajlé­kát, amely inem a gyűlöletnek, ha­nem a békességnek kútja s ontja magából az ismereteknek, a jó­zan tudásnak bőséges, üditő vizét. Most ismét három tanteremmel bő vült iskolánk. Köszönet és hála a kormánynak, városunknak s a hitközség áldozatkész tagjainak, hogy iskolánk felépülhetett. Fel­avatjuk immár ez ünnepi órában Istennek dicsőségére s a magyar haza javára! Az avató beszéd után ismét kar­ének következett s azután a kö­zönség elénekelte a Himnuszt. Az ünnepély az uj iskola­épület egyik földszinti tan­termében fofytatódott Itt dr Bernstein Béla főrabbi imádsága után Bodor Zsigmond hitk. elnök áz ősök példájának 1 A nyíregyházi hentes és mészá­ros mesterek nevében egy pana­szoslevél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyben a panasztevő azt kifogásolja, hogy egyes keres­kedők és korcsmárosok sertést öl­nek, sertéshúst árusítanak, sőt még füstöldét Is rendeztek be. A panaszos levél tartalma a kö­vetkező: . Hosszabb idő óta hallom, hogy egy Deák Ferenc utcai fűszeres és korcsmáros, valamint egy Rá­kóczi utcai fűszeres és még több kereskedő titokban sertéseket vág­nak és a feladagolt hust titokban árusítják. Miután e meg nem en­gedett konkurrenciát, tekintve, hogy legközelebb esik hozzá — az én üzletem érzi meg "legjobban, — ennélfogva személyesen győződ­tem iíleg a híresztelés valóságá­ról. Ez pedig annál is inkább saj­nálatos eset, mert a nyíregyházi henteseknek amúgy is igen küzdel­mes a megélhetésük a mai áldat­lan viszonyok között s ha az ilyen kontárkodások megszűnnének, bi­zonyára üzletünk megcsappant for­galmára jó hatással lenne. Ezek a kereskedők olcsóbban adják a hus^ mert hiszen a hatóságokat kijátsz­va, nem fizetnek a vágott húsért adót, mig mi a levágandó sertés után összesen 25—30 pengőt fi­zetünk különböző cimen. Persze a szegénysorsu vevők örülnek, hogy néhány fillérrel olcsóbban kapják a hentesárut, azonban arra nem gon­dolnak, hogy az ilyen orvosi vizs­gálat nélkül levágott és eladott sertés micsoda veszedelmes be­tegségek előidézője lehet. De emellett érdemes megtekin­teni e kereskedők udvarában a füstölőt, amely már eklatáns bi­zonyítéka annak, hogy ezek az urak iparszerüleg űzik a tiltott kontárkodást, fittyethányva az ipart örvényeknek. Ez tovább igy nem mehet! Ez­ellen tenni kell valamit sürgősen az illetékeseknek, meg kell akadá­lyozni, még pedig rövid időn be­lül, az ilyen becsületesnek nem nevezhető konkurrenciát. Tisztelettel Egy nyíregyházi hentesmester. ői kalapnjdonságok megérttetek é* a legolcsóbb írt­kon ároiittatnak WALTERNÉ kalapszalonjábau Luther-utca, 90. ISMÉT EGY ALKALOM! 7711-10 Kérje még ma a legmodernebb PH I L I PS RÁDIÓ bemutatását lakásán vételkényszer nélkül I Néhány nap múlva meggyőződik, hogy ezt kereste. VEGYE MEG 6—12—18 havi részletre! Ilyen ajánlatot még nem kapott Ne felejtse el, közeleg a karáosoiyl Ez a legalkalmasabb karácsonyi a|éndék! Zrínyi Ilona-utca 4, Telefon: 4-70. sz. Hálózati és te!epc*atlakozásu vevő készülékek, anódpótlók, hangsiórók, egyenirányítók atb. Liskány László Nyíregyháza,

Next

/
Thumbnails
Contents