Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-06 / 228. szám

1929. október 6. JSftÍRYIDÉK. rak sem. Ez is növeli a termelők válságát. A demecseri, a Iábodi stb. keményítőgyárak állanak. Ugy látszik, még olcsóbb termésre számitanak. Nagy csapás a szabolcsi gázdákra az is, hogy a földmivelésügyi miniszter által alapított »BurgonyatermeIők Szövetkezeté«nek működését bevonták és nincs egyetlen olyan szerv sem, amely az altruisztikus alapon, az árnivellálás üdvös hatáskörét be tudná tölteni. A mult évben ilyenkor a Szövetkezet által hitelezett burgonyákból nagyban ment a gyártás a demecseri telepen, amelynek felvevőképessége naponta noo— 1200 métermázsa. A Szövetkezet áldásos közreműködésének tudatában a Mezőgazdasági Kamara, a Gazdasági Egye sülét, a vármegyei törvényhatóság kérelmezi a Szövetkezet működésének további biztosítását. A Szövetkezet kirendeltsége máskor már a szezon előtt megindította akcióját és bár mindenkor mindenben megfélelt a várakozásnak követeléseiből veszteségei nincsenek, üzletét eredményesen bonyolította le. i A nincstelenekről a burgonyatermelők képviselője a következőket mondotta: 1 .«« • A szabolcsi válságban a legsúlyosabb helyzete a nincsteleneknek van. Azoknak, akik, mint harmados munkások egész téli szükségletüket a burgonya árából fedezték. Ma itt állanak kétségbeesetten. Vagy egész potom áron bocsátják áruba a burgonyát, vagy ott fog megfagyni burgonyájuk a kúpokban. Mert nemcsak hogy a letakaráshoz nincs szalmája, nincs aljazó szalmája sem. Tf Egy műtrágya kereskedő: A szabolcsi gazdák helyzetének leromlását én is bizonyíthatom. A gazdák a felét sem rendelték meg a mult évben elfogyasztott műtrágya mennyiségnek. Hová vezet ez? A föld termőképességének leromlásához, további szegényedéshez. Egy községi bírót a licitálásról kérdezüxik. Licitálás? Árverés? — Eleinte csak ment a faluban. — Most ? Talán több a ' foglalás,, mint azelőtt, de a licitálás, az nem íhegy. Először is nincs olyan ember, akinek ma pénze van arra, hogy megvegye az elárverezett jószágot vagy bútort. Másodszor, ma már olyan komor a közhangulat, hogy erkölcsi okokból sem megy senki az árverésre, hogy megvegye bajbajutott testvérének jószágait. Valami félelmes szolidaritás alakulásáról hallunk a kisbíró előadásából. * Ha rosszul megy a gazdának, nem fizetheti az adóját sem. — Adóelengedést, mérséklést, buzaadóalapot kérnek a gazdagyüléseken. Mégis érdekes megállapítást tehetünk, ha érdeklődünk a nyíregyházi gazda adózásáról. A tirpák gazda őseitől örökölt nagy kötelességtudással fizeti ma is adóját. Ha az őszi munkálatokkal készen van, ha beáll áz esős idő, ma is sietve fizeti be adóját? Honnan veszi rá a pénzt ? Ma is van pénze, mert a .gazdasszony ma is pénzt takarít meg a piaci elárusitásból: a szárnyasokból, tojásból ,vajból, tejfelből. Jobb időkben ezt a piaci JACK TREVOR DIANNA KARENNE a világhírű ,UFA" sztárokkal FEGYENC GRÓFNŐ A FEHÉR RÓZSÁK ASSZONYA Hétfőn—kedden az Apollóban Szombaton ÉDES Vis«rnap PAPRIKA Egy hauártint iterelmi regélje, ,Sweet peepper* cimü eredeti aDgol regény ntan 9 fejezetben. Irta: Gsoffray Mos*. Magyarra átdolgozta: Tibor János. SZEMÉLTEK: Árközi gróf haszárszázados . . Zarányi Tihamér ffikadaagy Paasy Irta hadnagy Palagyal gróf Hawkins, angol táboraok ... Í

ill Mordauat. kövstségi tltkáraő iarry IVhltes hadnagy ... Viola Verdier, Rathermere-laptad. Margit Mraitaaí A gyémánt- Lola Kesel Orla Történik Londoabaa, a küIBgyaiiaiszteriaaibaa. — Badapestea a Ritz-fcotelbea, a budai Tárban, a Szent László-hajón, a daaaparti ktrzón — Hó: Szeat Istrin aapja körül. Dalbetétekkel él cigányzenekisérettel. Rendes helyárak. Jegyelővétel. WARWICK WARD Farkas Gábor Simon Sáador Paul BleasfeM Róbert Eagllach EVA GRAY AUL RICHTER Hétfőn JACK TREVOR—DIANNA KARENNE az „UFA* szenzációs uj fiirajében Kedden rr FEGYENC GROFNO (FEHÉR RÓZSÁK ASSZONYA) Adlersfeld Ballestrem grófnő regénye 9 felv. Rendezte: Rudolf Meinert ás a híséro .UFA* műso

r Előadások kezdete: hetköaaap 5, 7 ét 9, órakor pénzt a vagyon gyarapítására fordították. A tirpákoknál, a gazda, aki fiatal korában io holddal kezdte, mire megöregedett, a iohez 6o—70 holdat szerzett. Az így meggyarapodott birtokot azT&n fefosztotta a fiatalok között, így jár itt körben a birtok a gazdák között. Ma talán nem gyarapodik a vagyon, de az adót azt befizeti a gazda. * Egy három holdas O. F. B.-és birtoktulajdonos: Béres voltam, ma minden vágyam, hogy viszamenjek a biztos kenyeret nyújtó szolgálatra. * | Egy gazda, aki nem tudja iskoláztatni gyermekét: ősszel bevetettem egy mázsa búzát 30 pengő értékben, amikor ez kifagyott, bevetettem 1 mázsa árpát 30 pengő értékben. Ez már 60 pengő. Termett 10 mázsa árpám, eladtam 120 pengőért. Ennek fele 60 pengő a vetőmagköltség. Kénytelen vagyok 5 ifiázsát eladni, hogy a 2 mázsa vetőmag árát megkapjam. Most már tessék megmondani, miből fizessem az adót, hiszen aratórészre is kellett, miből ruházkod jam? A fiam a városban járt iskolába. Nem taníttatom. Nincs miből. Pedig okos, jó fiu. • Egy gazdasági tanár: A mai árak, adók, munkásviszonyok mellett csődbejut a gazda. Ezek a válságok azonban átmenetiek. Vannak, sajnos, mélyebb okok is, amelyek mellett beteg a gazdasági élet. Ilyen ok az export rendezetlensége. Tavaly egyik milánói burgonyakereskedő mondotta, hogy amikor meglátta a milánói állomáson 'a néki szánt magyar krumplit és látta, milyen poros, szemetes az osztrák burgonya mellett, letagadta, hogy a küldemény az övé és ott hagyta veszendőben a burgonyát. Ez a példa egy a sok közül. Nincs kivitelünk a borból sem. Miért. Az a magyar bor, amelyet itthon ,40 fillérért adnak ei,'Lembergben már 1.20 P. Megfizethetetlenek a külföldön a magyar borok a magas védővámok miatt. Másként volna, ha Lengyelországgal szomszédos határunk lenne. « 1 Egy optimista gazda: En bizonyosra veszem, hogy a burgonya ára az első fagy beálltakor lényegesen emelkedni fog. Ma még oicsó tömegárukkal, paradicsommal, ugorkával, tökkel, zöldbabbal árasztják el a piacot, de ha ezek az élelmicikkek eltűnnek a piacról, egyszerre keresetté lesz a szabolcsi burgonya és megindulnak a vonatok Pest felé. Az ár pedig emelkedni fog. * Egy sertéstenyésztő gazda : Most hizlalhatok olcsón, de mit érek a kövér sertéssel. Nincs aki megvegye. Van 200 sertésem. — Hirdetem ,nem kell senkinek. Meg sem nézik. « | A gyümölcskereskedő: A hullott fajalmát megőröltetem és ökreimnek adom. Nem érdemes szállítani, nincs ára. Gyönyörű termésem van, de talán akkor sem vinnék el a messze állomásra, ha ingyen adnám. * A kisgazda a feladott súlyos kérdésre mielőtt választ adott volna, hosszú töprengésbe merült. — A mezőgazdaság csődje, az or szág csődje — mondotta aztán nyomatékosan. Hogy mi volt az okozója, azt nehéz megmondani, mert IBIWHniBHHnK, mindenki a maga pápaszemén keresztül látja az eseményeket. Az én véleményem szerint legelsősorban a termény értékesítésének nehézségei okozták a csődöt nem is számítva az egyes vidékek fagyokozta kárait. Másodszor a reánkszakadt 'teljes pénztelenség, az a szomorú körülmény, hogy a megszorult gazda nem tud tehát pénzt előteremteni, mig harmadszor, mindezekhez hozzáadva a terményárak állandó csökkenése, ami annyit jelent, hogy a gazda egész gazdálkodására súlyosan ráfizet. A nagy adóterhek és a teljes pénztelenség miatt rá vagyunk kényszerítve arra, hogy felesleges készleteinket a legnyomorultabb áron is piacra dobjuk. Mindezek dacára az adóbehajtás is folyik könyörtelenül tovább. — Borbányá n például a lakosságinak felszóütólevelet hordanak ki adórendezés végett, azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyijein valaki a meghatározott időre nem rendezné adóhátralékát, havi 50 fillér késedelmi kamatot, valamint 1 pengő 80 fillér kézbesítési dijat tartozik fizetni. Arra persze nem ad felvilágosítást a felszólitólevél, hogy hát mib^ől fizessük mindezt! • A zsellér, a nincstelen, könnyes szemmel zokogta el nagy keserűségét. Szavában a téltől való rettegés remegett.' Minden mondatából milliók közelgő, komor tragédiája sejlett, mint egy tépett halálsikoly a sülyedő hajóról. —- Uram, nincs csizmánk, nincs ruhánk és nincs elégséges élelmünk a télire. Elpusztulunk, könyörtelenül elpusztulunk, ha nem segít rajtunk égi vagy földi hatalom. Az 1 —2 holdas kommenciós földecskénkbp még a tavasszal burgonyát és tengerit vetettünk, A vetőmag, akár ha a .piacon yásároltuk be, akár ha a gazdasági főfelügyelőségtől kaptuk hitelbe, 35— 36 pengőbe került. A termés hozama a sok csapás miatt alig volt több, mint a vetőmag mennyisége, ugy hogy a mai árak mellett, amikor 1 níázsa csöves tengeriért mindössze 5 pengőt fizetnek, nem hogy megtakarítottunk volna valamit, hanem még rá is fizettünk volna, ha lenne miDe vannak olyan zsellérek is, akik nek nincs kommenciós földjük, akik ha volt munkájuk, akkor mint harmadosok dolgoztak, ami annyit jelent, hogy az általuk megmunkált föld termésének egyharmadát kapták. S most tessék gondolni a MAGYAR KIRÁLYI OSZTÁLYSORSJÁTÉK Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500 OOO azaz egy félmillió pengő. Jutalom és nyeremények: 300.000 40 000 IOOOO 200.000 SO.OOO 5.000 IOO.OOO 20.000 4.000 50.000 15.000 3000 stb., stb. összesen 7,722.000 pengő készpénzben. 84 000 sorsjegy közül 42.000, tehát mindm második sorsjegy kíhuzatik! Az első osztály húzása már Í929. október hó 26-án és 29-én. A sorsjegyek hivatalos árai: Égisz 1 Fí

t 1 I negytá 1 Nyolcad 24 P 1 12 P 1 { 6 P 1 3 P