Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-05 / 227. szám

s 1929. október 3. Parlamenti képek a mai nehéz időkből Naplókivonat. A T. Ház karzatán gyorsírással jegyezte: Pillér József* Május l Elnök: T. Ház! Bejelentem, hogy X. és Y. képviselő Urak napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Felkérem X. képviselő urat szólalásra. X. képviselő: T. Ház! Nekünk egy babonás hiedelem lidércnyomása alul kell önmagunkat emancipálni: Ugyanis — bár nem tudom honnan, kitől, vagy miBÖl eredt — tény, hogy olyan be nem vallott szuggesztió alatt állunk, mintha nekünk itt a parlament plénumában nem szabad a triánonin halálos Ítélettel foglalkozni. Erre vihető vissza, hogy az utóbb lefolyt 9 év aíatt a nemzet halálát jelentő Ítéletről egyáltalában nem esett itt szó, vagy csak elvétve hallottunk erről, holott a nemzet szempontjából nincs égetőbb, nincs fájóbb kérdés, mint ez. Hiszen ennek megoldása nélkül naiv. ábrándozás a jövőbe vetett hit, enélkül hasztalan minden, bár jóindulatu szanálási kísérletezés, hasztalan a nemzet eladósitása, javainak elzálogosítása, mert igy csonkán, amin áll az ország, nem lehet életképes. Ezért elsősorban nekünk, mint a nemzet reprezentánsainak kötelességünk az ország integritása érdekében akciót indítanunk s minden békés eszközt igénybe vennünk, hogy a triánoni békediktátum revízióját diplomáciai tárgyalásra éretté tegyük. A magyar nemzet már alapjában téves álláspontra helyezkedett akkor, amikor nem tett különbséget a jogos ítélet és a jogtalanul kimondott reánk erőszakolt kényszer között. Ugy vette az ítéletet mint jogos büntetést s ehhez a« kalmazta viselkedését. Amennyire erény az, ha a bűnös az elmarasztaló ítéletet beismeréssel és megadással türi, épp olyan arányban vét maga ellen az ártatlanul' elitélt, ha szintén a bűnös álláspontjára helyezkedik s tunya nemtörődömséggel viseli a vállaira jogtalanul kényszeritett terhet. Ezt teszi a magyar nemzet. És ezt annyira kimélyíti, hogy a legilletékesebb fóruma, a parlamentje sem mer orvoslást keresni ellene, pedig ha ezt tenné, ez még nem volna lázadás, mert ezzel nem tenne egyebet, mint az igazságot követelné és a békét hirdetné. Márpedig igazságot és békét hirdetni nincs az a hatalom, amely megtilthatna. i És amikor a trianoni szerződéssel az egész világ foglalkozik s min den kulturnemzet, amely félrevezettetése alapján ratifikálta, saját nagyemberei tarthatatlannak tartják, lépten-nyomon megváltoztatását követelik, hogy éppen az igazságtalanul sújtott magyar nem zet ne tehetné ugyanezt, józanul megérteni nem lehet. Talán attól tart, hogy a kisantant fegyveres erővel támadna ellene? Miért nem támad Franciaország ellen? Ahoi a szenátusban már 1920-ban a ratifikálás alkalmával a szenátorok egész sora kijelentette, hogy a trianoni szerződés tarthatatlan, mert az a legigazságtalanabb, ami csak létrejött valaha; kimondta, hogy ami Magyarországgal "történt nemcsak igazságtalanság, de embertelenség, sőt istentelenség. És * Elgondolás. ezen kijelentéseket maga Briand a következő szavakkal erősítette meg: > »Igaz, ugy van, mind igaz, amit az előttem szólók mondtak !« Ugyanekkor kijelentet, te, »hogy a magyarok nem részesek a háború felidézésében; tehát nem bünösek«. Ezen illetékes helyről elhangzott nyilatkozatok teljesen megfosztották a trianoni iratot erkölcsi alapjától, komolyságától, fenntarthatóságának pilléreitől. De Briand még tovább ment. Lelkiismerete késztette, hogy 1921 ben junius 7-én ugyancsák a szenátusban kijelentse a következőket: »A magyar határ bizonyos kig önkényesen van megvonva. Elég, ha egy térképet megnézünk és ezen követjük a határ vonalát, amely egyébként nem feltétlenül végleges s amely -*- tudjuk meg miDeljárt — nem feltélenül "Szentesíti az igazságot. A határ bizonyos érdekeket sért és ezért bizonyos igazításokra lesz szükség. f Ezen kijelentéseket is nyíltan a szenátusban mondotta, mégsem támadt fel ellene a kisántánt, mint békerontó, háborút provokáló ellen. T. Ház! A magyar nemzet a francia szenátusban elhangzott, a trianoni szerződést elitélő szenátori kijelentéseket és Briand beismerő vallomásait nemcsak^ hogy figyelmen kivül nem hagyhatja, hanem itt a parlament naplójában örökérvényűvé kell tenni. Hiszen ezek magukban is elegendők, hogy mint bázisok alapjául szolgáljanak annak a nagy akciónak, melynek megindítására, keresztülvitelére minket, képviselőket mandátumunk kötelez. Ezen alapul szolgáló szenátusi eseményeket — engedje meg a T. Ház —, hogy egész terjedelmében megismertessem. (Halljuk, halljuk!): »Vita indul meg — mondja a tudósítás — amelynek során egyik képviselő heves beszéd keretében kikel a békeszerződés ratifikálása ellen, kifejtve annak igazságtalanságait. Egyik többségpárti próbálja cáfolni az elhangzottakat, mire egy másik keserű gúnnyal "állapítja meg, hogy a magyar nemzettel nemcsak igazságtalansá gok, de embertelenségek, sőt istentelenségek történtek. A szenátus hangulata olyanná vált hogy alig lehetett remény a ratifikálásra. Ekkor felállott Briand s mondott egy rövid beszédet. í »Igaz, — mondotta — arűit az előttem szólók mondottak, sőt több igaz annál, hiszen ők nem is tudhatnak mindent. De uraim, ne feledjünk el kit dolgot. Ne feledjük éT, hogy az egész világ azt hitte, hogy a világégést a magyarok nagy ravágyása okozta, az a magyar nagyravágyás, mely újra három tengert óhajtott a magyarok határának. Ezért a ma gyar nemzetet meg kellett büntetni. Ne felejtsük el másodszor, hogy ennek a nagyravágyásának csúcspontján a magyar miniszterelnök gr. Tisza Irtván állott. Ezért Tisza Istvánnak meg kellett halnia. Alig volt készen pár hete, megjelenik a bécsi vöröskönyv, melyből megtudjuk, hogy egyedül a magyar nemzet volt az, amely akár megnyeri, akár elveszti a háborút csak veszíthetett volna smeg tudjuk azt is, hogy éppen Tisza István volt az, aki azután a bizonyos háborudöntő mirnisztertanács után is még egy külön emlékirattal fordul az uralkodóhoz, hogy a háborút megakadályozza. Ez mind kiderült és igaz.« T. Ház! Ezen reánknézve megbecsülhetetlen nagyértékü eseményekből lathatj'uk, hogy azok teljesen minden hátsó gondolat nélkül tisztázták azt a téves feltevést amelynek alapján a magyar nemzetet elitélték s napnál világosabban megvilágítást nyert a magyar nemzet nembünössége, ártalansága s kijegecesitették a fnagyar nemzet igazát. T. Ház! A francia szenátusban elhangzott kijelentések minden Száva egy-egy gránit követ képez az igazság utjának kikövezéséhez, melyen haladva eljuthatnánk a revízió kérdésének megoldásához anélkül, hogy ellenségeinknek okot adnánk bármiféle ellenséges akcióra, mert hiszen mi csak reprodukáljuk azt, amit másoknál az európai béke érdekében igazságos, lelkük jellemszilárdságuk az ajkukra adott. Mindezekért pedig a magyar nemzet az illetőknek elismeréssel és hálával tartozik. Ez a legelemibb erkölcsi követelmény aminek a magyar nemzet eleget tenni köteles. Ezt a célt szolgálja a következő határozati javaslatom. »A magyar Képviselőház meg indult lélekkel és hálás köszönettel veszi a francia szenátus ban a trianoni bészeszerződés ratifikálása alkalmával az igaz slgos lelkületű szenátor uraknak azon kijelentéseit, melyek kel a trianoni szerződést oly férfias bátorsággal elitélték s e mellett a magyar igazságot nyíltan, ország-világ előtt elismerni szívesek "voltak s hogy ezen megállapításaikkal Briand miniszter ur őkegyelmessége is ismert kijelentéseivel megerősíteni szives volt. Egyben tisztelettel indítványozom, egy parlamenti bizottság kiküldését, amely vigye el á nemzet háláját és kö szönetét ama érdemes francia szenátoroknak — nevük a szenátusi naplóból megtudható — akik a magyar nemzetért önzetlenül sikraszálltak. Keres s efel a küldöttség továbbá Briand francia külügyminiszter ur őkegyelmességét s fejezze ki előtte is a nemzet kö szönetét, hogy a francia szenátusban megállapított magyar igazságot, mint koronatanú bizonyítani kegyes volt. »A Ház örömmel és köszönettel vészi tudomásul a bejelentéseket. A határozati javaslatot egész terjedelmében elfogadja s nyomban X. Y. Z. V. képviselő urak személyében a bizottságot is megalakítja s ) a határozat végrehajtásával megbízza. És egyben felhatalmazza arra, hogy Briand miniszter *hr őkegyelmességét . felkérje, hogy a szenátusban 1921. évi junius 7-én, a magyar határ kiigazítására vonat kozö kijelentései alapján kegyeskedjék illetékes helyen a szükséges intézkedéseket meg tenni a mondottakban foglaltaknak végrehajtására.« Elnök á határozat enunciálása után szólásra hívja fel Y képviselőt. Y. képviselő. Kéri a T. Házat, hogy előterjesztését holnap tehesse meg. A Ház hozzájárul. (Folytatása következik) 500 nyíregyházi családnak lesz biztosítva a téli ellátása, ha folytatják a laktanyaépítkezést Hetenkint 20.000 pengőt fizetnének ki a helybeli kisembereknek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírtuk tegnapi számunkban, hogy a nyíregyházi honvéd gyalogsági laktanya építkezésének első étappja befejeződvén, azt a legfelsőbb katonai építkezési bizottság felülvizsgálta s a látottak fölött a legteljesebb megelégedését fejezte ki. Ugyanekkor felmerült az a szükségszerűségből fakadó óhaj, hogy miután honvédelmi, közgazdasági és szociális szem pontokból eminens érdek a gyalogsági laktanya épitkezésének minél élőbb való befejezése, az építkezés tempójának meggyorsításával 3 év helyett 2 év alatt kellene végrehajtani az építkezési programmot. I Nyíregyháza társadalmát leginkább a munkanélküliség problémájának szempontjából érdekli ez a kérdés. Tudvalevő, hogy a magasépitkezés az az iparág, m^Iy a legfőbb iparost foglalkoztatja, sőt emellett az egészen kisegzisztenciáknak, a proletártömegeknek ad kenyeret. Az eddigi laktanyaépitkezéseknél körülbelül 500 munkás dolgozott állandóan, s hetenként 20 ezer pengőt fizettek ki részükre a vállalkozók. Havonta tehát 80 ezer pengő, vagyis egymilliárd korona vándorolt az államkasszából a dolgozó nyíregyházi polgárok zsebébe. 1 Nem fehet tehát közömbös Nyíregyháza városának, hogy a Iáktanyaépitkezést 3, vagy 2 év alatti bonyolitják-e le. Más középitkezés nincs ,magánépitkezés egyáltalában nincs, a proletárok nagy tömege pedig itt áll kenyér nélkül a rideg tél előtt. Nem kell hozzá nagy államférfiúi bölcseség, hogy egy tollvonással megszüntessük ezt a bizonytalan és veszélyes állapotot, s amellett döntsünk: a gyalogsági laktanya építkezését minden rendelkezésre álló eszközzel folytatni kell! . 500 nyíregyházi családnak lesz biztosítva a téli ellátása, ha ezt az egyetlen lehető megoldást követik. Nem lehet kétségünk áziránt, hogy a helybeli hatóságok mindent el fognak követni, hogy ezt a problémát sürgősen nyélbeüssék. 1 1 A halogatás sok veszedelmet rejt magában, különösen olyankor, j amikor a segítségre égető szükI ség van. 1 Október 5-én Büllesbach dásan felszerelt üveg- és parcellán üzlete a Luther-házban újból mepl •D-S