Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-05 / 227. szám

s 1929. október 3. A Törvényház felirat nyelvtani megvilágításban Itt, Nyíregyházán mindenki örömmel vett arról tudomást, hogy a nyíregyházi kir. törvényszék épü letét végre annyi évi diszielenledése után kijavítják, sőt egy emelet ráépítéssel kibővítik, megnagyobbítják. Várható volt ez mihelyt Dr. Illyés Andor került a kir. törvényszék élére, hiszen az ő alkotó, szervező erejéről, agilitásáról már többször meggyőződtünk. Igazi alkotóképesség, ki nemcsak régt alapokra tud alkotni, de teljesen uj intézményeket is egészen könynyü szerrel létesít, sőt virágzásba tud rövid idő alatt hozni. Neki ezen elismerő sorokra nincsen szüksége én sem várok, nem kívánok tőle semmit. Azonban meg akarom bírálni a megjavított és kibővített épület feliratát és be szeretném láttatni vele, hogy a felirat nem jó, rontja a nyelvérzéket, bántja a magyar fület. Mihelyt a felirat olvasható volt, még ki sem voltak festve a betűk, már feltűnt sokaknak, igen sokan érezték, hogy nem jó. Én azt hittem, hogy a felszólalások következtében meg is változtatják, de nem következett be, sőt a betűk kifényesíttettek, bearanyoztattak és így fényeskedve hirdetik a rossz magyarságot. . Eltekintek attól, hogy jobb lett volna a törvénykezés ezen házának más nevet adni; én csak a felrajzolt felirat nyelvtani helytelenségét akarom megvilágítani és példákkal szeretném bebizonyítani, hogy a felírás nem jó. Az ilyen felirati nevek magyarossága birtokviszonyos kifejezést kíván. A helségnevek bőven igazolják ezt. Pld. Nyíregyháza, Királyháza, Félegyháza, Bustyaháza, Feketeháza, Gödényháza, Hegyalja, Bánréve, Istvántelke stb. Méltóztassék birtokviszony nélkül fejezni ki, mennyire idegen, rossz a Félegyház, Nyíregyház, Hegyalj, Erdőbény stb. kifejezés. Erre azt mondhatja valaki, hogy törvényház nem helységnév. Azonban meggyőzhetem ezt az észrevételt a tökéletes hasonló fogalmakkal ilyenek: községháza (s nem községház), istenháza fnen. istenház), városháza, istennyila (nem istennyilj, űrnapja stb. E birtokviszonyos neveknél a sze mély birtokrag az összetételnek utótagján van. Ri.tkán az előtagon pld. felebarát, aljabuza, javarész stb., tehát amint e példák mutatják, a magyar nyelv igen szereti a birtokviszonyos neveket és fogalmákat, különösen feliratokban kívánja és ha mellőzzük, fülünk magyarsága erősen érzi. Azok ax összetételek, amelyek a birtokos viszonyt nélkülözik, vagy az elő, vagy az utótagjuk, vagy mindkettő annyira megváltozott, hogy ere* deti alakjuk már fel nem ismerhető. Erdőelve (Erdély), saj, v. só folyója = Sajó, Ister Garamja (Ister = Duna = Esztergom, stb. Tehát hosszú idő folyamán létrejött ilyen erős, már alig 'felismerhető változás, hogy a birtokos- viszony teljesen eltűnjék. Nem jó a felirat azért 6em, mert a magyar nyelvtan szabályaival erősen ellenkezik az olyan szóalkotás, ahol az előtag megcsonkítása miatt rossz. Itt ez a szó törvénykezés van megcsonkítva. Megcsonkítás nélkül és birtokviszonnyal igy volna jó: A törvénykezés háza, vagy Törvénykezés háza (tehát a névelő elhagyásával.; Ilyen hibás kifejezések ezek: borhordó (boros hordó helyett) lakrész (lakás része helyett), dicsfény (dicsőség fénye helyett) stb. Sajnálom ,hogy annak idején többen is hozzá nem szóltunk a felíráshoz, mert bebizonyítottuk volna nyelvtanilag a felírás helytelenségét, talán a kifényesités előtt legumizták volna és helyesebb felírás került volna a most már szép épület homlokzatára. De hiszen a törvénykezésnek e házában az igazságot keresik, az érvek, ha helyesek, győznek. Remélhető, hogy ha még hozzászólunk, a magyar fület bántó feliratot meg változtatják. Jöjjön hát a magyar nyelv törvényének megfelelő igazságos felirat a törvénykezés házára. Benkő András Telt ház tapsolt a Diadalban a külföldet járt íői zenekarnak (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Zsibongó, életkedvre hangolt sokaság tölti meg a Diadal éttermet. Hölgyek, férfiak helyezkednek el az asztalok mellett. A később érkezők már nem kapnak asztalt. Mi Okozza ezt a nagy érdeklődést? Ma, amikor a szomorú ember tekintetét már-már csak a földre tudja szegezni, a gond olyan mélyen lenyomja fejét. Természetes reakció ez. Az elégedetlen, elkesere dett ember mulatásba öli bujátbaját. Eleinte, amikor kezdődött a baj, a pénztelenség, üresek voltak az éttermek és mulatók.. Ma, amikor összeomlás előtt áll a világ, a minden mindegy kerekedett felül, az emberek akasztófahumorral beszélnek a válságról és nagyokat mulatnak. Ezt a pszichológiai pillanatot nagyszerűen értékesítették a Diadal étterem ötletes vezetői: Kovács László és Kovács Gyula Nyíregyházára hozatták azt a fehérkosztümös, híres női zenekart, mely a mult hetekben a debreceni »Mátyás«-mulatóban zsúfolt házakat vonzott. A zenekar megérkezett és mióta az ízig-vérig muzsikus hölgyek graciőz mozdulattal hullatják az amerikai mandolin és a banjo hipnotizáló hangjait, özönlik a közönség a Diadal jóboros es jóvacsorás éttermébe. A pódiumon a zongorán óriási virágkosár. A női zenekar egyik bájos muzsikusa, a Pethes Margit kapta. Legtöbbször az ő amerikai mandolinja játsza a prímet,, tüzes ritmussal vagy andalítóan hullámzó muzsikával. A nagydobon piros és lila fény szűrődik át, mint a foanjo sejtelmes zenéjére fellobbanó életvágy, aki ott ül mögötte, jó ismerősünk: Kompóthy, a a szépszavu színész, aki Nyíregyházán is működött Gulyás társulatával.. FeLfelcsendül tenorja. Mindig felfigyelnek ötletes, lelkes énekszavára. Beszélgettünk a zenekar vezetőjével, az elegáns, karcsú banjo-sal, Gruenwald Jenővel. Egytől egyig vérbeli muzsikus, családból valók vagyunk. Mind gyermekkorunk óta játszunk. Ezt a muzsikalitást mindenütt méltányolják, akik értenek a zenéhez. Klasszikus, népi zene, kabarémuzsika, nekünk mindegy. Ez a művészegyüttes biztos a dolgában. Nagy utat tettünk Romániában, a regátban, ünnepeltek Erdély magyar városaiban. — Most Gruenwald Jenőné, egy muzsikás lelkű, fiatalasszony veszi át a prímet. A zongoránál az abszolút biztos kezű, csinos Pethes Olga ül. Cseng, csattog a forróvérű muzsika, majd magyar nóta csap fel lobbanó tűzzel' és Kompóthy, a faés érchangu szerek bravúros mestere, píros huszársapkát nyom a fejébe, mikor rázendít: Harminckettes baka vagyok én... Szinte észrevétlenül suhan tova az októberi éjszaka az elvarázsoló női muzsika és a jó bor mellett, melyek most olyan nevezetessé tették a Diadal éttermét. — A Nyíregyházi Vasutas Soprt egylet szombaton f. hó 6-án a Vasutas Otthon (Kiss Ernő u.) összes termeiben 8 órai kezdettel, reggel 2 óráig tartó barátságos összejövetelt tart, tagjai, azok családtagjai és vendégei részére. Nagyszerű tea, urleányok felszolgálása, cigányzenekar, pompás ételek és nagyszerű italok mellett, Kóstolója lesz a vasutas otthon soprtegylete által rendezendő ez idei táncosestéinek. Mindenkit szívesen lát a rendezőség. * Egy nyíregyházi fiatalember sikeres szereplése Argentínában Érdekes, exotikus izü karriert futott be Rubin Nándor, nyíregyházi fiatalember, akit a magyar sors messzi idegenbe, Argentínába vetett. Rubin Nándor Nyíregyházán a Nytve-nek tagja volt, ahol különösen a futball-sportban mutatott fel kvalitásokat. Mikor külföldre került értékesítette tudását, a sportköröket kereste fel, majd mikor elsajátitta a Spanyol , nyelvet az argentínai fotball aka( démia előtt letette a birói vizsgát. Természetesen nagy szenzációt keltett Argentínában a magyar fiu sikere és a napilapok és sportlapok riporterei sorozatos cikkeket írtak róla, melyek során a magyar futball-sport is általánosan ismertté vált. Az egyik argentínai képes sportlap, az »E1 Football« még mielőtt Rubin Nándor vizsgát tett volna, a következőket irja: »Meg kell vizsgálni a szövetségnek hogy Rubin Nándor vájjon bírja-e a spanyol nyelvet, mert egy mérkőzés alatt előfordulhat az is, hogy a nyelv ismerete nélkül nem érti meg a játékosnak azt a »kedveskedő« formáját, melyben a mérkőzések vezetői biróit részesíteni szokták.« ] De, ha bírja a spanyol nyelvet, ugy fel kell, hogy vegyék tüstént, mert nekünk a fotballsport terén bátor emberekre nagy szükségünk van. Abban az időben a többi lapok is hasonló értelemben írtak. A vizsga fényesen sikerült. Rubin Nándor öttagú zsűri előtt nemcsak hogy spanyolnyelvtudásáról tett tanulságot, hanem mint fotballszakértő is általános feltűnési keltett. 1 Azóta egymásután a legnehezebb mérkőzések vezetőbirája Rubin Nándor, pedig ott embernek kell lennie, annak, aki a mérkőzéseket vezeti, mert a publikum néha kő és sörösüvegzáport zúdít a bíróra. | De a magyar fiu általános megbecsülésnek örvend, a klubok versengenek érte és a legutóbbi mérkőzésén, amikor a pályára lépett a közönség lelkesen megtapsolta. [ Rubin Nándor sikeres külföldi szereplése ismét élő bizonyítéka annak, hogy a magyar ember mindenhol megállja helyét, mindenhol hevet és dicsőséget szerez magának és ezzel az egyetemes magyarságnak. JACK TREVOR DIANNA KARENNE a világhírű ,UFA* sztárokkal FEGYENC GRÓFNŐ A FEHÉR RÓZSÁK ASSZONYA Hétfőn—kedden az Apollóban Pénteken, szombaton és vásárnap ÉDES PAPRIKA Egy bnsiárliíit «s«r« mi regémye, ,Sweet neeppsr' eimü eredeti aDgol rsgény oua 9 fejejetbeo, Irtn : Gtoffrey Moss. Magyarra átdolgozta: Tibor János. SZEMÉLYEK * Árközl gróf hnizárszáztdos . . .' WARWICK WARD Znrányi Tihamér főkadnagy . . Farkas Gábor Pansy Ivás hadnagy Simon Sándor Palugyai gróf Paul Bieasfeld Hawkins, angol tábornok .... Róbert Eagliich Jill Mordauat. körstségi titkárnő . ÉVA ORAY Harry Whites kadnagy .... AUL RICHTER Viola Verdier, Rotheracre-laptad. Margit Manstand A gyémánt-Lola Résel Orla Történik Londonba*, a külügy minisztériumban. — Budapesten a Ritz-hotelben, a budai Tárban, a Szent Laszló-kajón, a dunaparti knrzón — Idő: Szent István napja körül. Dalbetétekkel él ciganyzenekiserettel. Rendes helyarak. Jegyelővétel. Hétfőn 1ACK TREVOR—DIANNA KARENNE Kedden az UFA® szenzációs uj filmjében FEGYENC GRÓFNŐ (FEHÉR RÓZSÁK ASSZONYA) Adlersfeld Ballestrem grófnő regénye 9 felv. Rendezte: Rudolf Meinert és a kisérő .UFA' wíís

t Előadások kezdete: hétköznap 5. 7 é» 9. órakor