Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-04 / 226. szám

s 1929. október 3. • Színház HETI MŰSOR: Október 3. Szerda: Forradalmi IfitófcBfc Október 3. Csütörtök. A vén lányok. Október 4. Péntek: Topát. Október 5. Szomhat: Mindetl iórm fordul. Forradalmi nász Sophus Michaelis színmüvében a véres francia forradalomból meriti tárgyát. Két ellentétes embertípust rajzol meg kissé elnagyzolva ugyan, de mindvégig erőteljes művészettel, lelkesült költői lendülettel. Az egyik az uj eszmék hevületében izz*> uj forradalmi ember, akinek fanatizmusánál csak a fellobbanó szerelme erősebb s aki fanatizmusának elvakult^ ágában ridegen, érzéketlenül osztogatja a halált, de viszont szerelméért bátran, férfiasan indul a halálba, leküzdve az életösztön csüggesztő hatását. A másik a kiégett, eszmenélkü* való, degeneráJt arisztokrata típus, aki mint emigráns kerül "a forradalmárok kézébe és akinél a halálfélelem elementáris erővel tör ki. A darab az akkori kor hangulatának megfelelően romantikus, sőt néha — különösen az eTső felvonásban — érzelgős is, de későíxb az események lüktető drámaiságában mentesül minden romantikától, valószínűvé, sőt nyersen reálissá, válik. Alapi Nándor tökéletes művészettel oldotta meg nehéz szerepét. Mozdulatai, játékmodora leegyszerűsített, minden páthosztól mentes, dialektikája hitető erővei hat. Konzseniális partnere, Gyarmathy Anikó, aki először mutatkozott be Nyíregyházán, szuggesztív megjelenés, forró temperamentumu, kulturált színésznő. Hubdy Klára epizód szerepében is kitűnő játékot mutatott, mig

r Jákó Pál csak a második félvonásban tudott kifogástalanul 'beilleszkedni íjz emigráns figurájába. Bánhidy László, Pető Zoltán és Sugár Károly az együttes értékei voltak. Játékuk tökéletes illúziót \ keltett. Az előadást gyenge félház nézte, végig. Ma esje Barrie szellemes vígjátéka: A Vén lányok kerül " Színre a következő szereposztásban: Valentine Brown: Alapi* Nándor. Richards: Sugár Károly. — Spicer hadnagy: Jákó Pál. — Blades hadapród: Bánhidy László. — Egy verbunkos őrmester: Miskey József. — Susan Throssel: Mágori Dóra. — Phoebe Throssel: Hubay Klári. — Mary WiÜoughby Gyarmathy Anikó. —-{ Henrietta Turnbul: Vámos Sári. — Patty, szolgáló Throsseléknél: Mihályi Mária. Az előadást Miskey József rendezi. Holnap, pénteken vígjáték újdonság lesz. 'Pagnoi: Topáza kerül színre. Szombaton Luigi Pirandello: — Minden jóra fordul c. tragikomédiája kerül szinre. A darabot Magyarországon élőször Nyíregyházán játsza a társulat. Az előadást Pünkösti Andor vezeti be. — Füredi Henrik államilag engedélyezett m. zeneiskolájában növendékek felvétetnek egész évben állandóan minden tanszakra. Iratkozni lehet az intézet helyiségében Kállai-utca 2. szám alatt. Kánássy Andor országgyűlési képviselő indítványára a szabolcsi vidéki bankok értekezlete a pénzintézetek részére korábban engedélyezett hitelek fenntartását kérelmezi a Pénzintézeti Központtól és a TÉBÉ-től már a bankok is érzik, hogy tenniök kell valamit a snlyos gazdasági helyzetben (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület helyiségében tegnap délután nagyjelentőségű tanácskozásra gyűltek össze a bankok emberei. Az értekezletet, amely a I gazdák, a kereskedők, iparosok válságos helyzete, a fagykársuj- í totta vidékeken tapasztalható fi- ' zetésképtelenség következtében I vált szükségessé, a vidéki pénzinté- j zetek kérelmére a Nyíregyházi Ta- i karékpénztár Egyesület hivta ösz- ! sze. A nagyjelentőségű és a pénz- i intézeteknél érdekelt közönség helyzetének megkönnyitése szem- , pontjából szerencsésnek mondható tanácskozásról" hivatalos helyről tegnap este a következő kommüni- i két adták ki: A vidéki pénzintézetek körében i több hónapos már az a kívánság, hogy sérelmeiket és panaszaikat előadandó értekezletre gyűljenek össze s az illetékes helyektől sürgős orvoslást kérjének bajaikra. — Végre most teljesedésbe ment ez a kívánság, amely máskülönben a pénzpiacnak napról-napra „való hanyatlásával áll összefüggésben. A Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület honorálta a vidéki bankok hozzáintézett kérését és a Nemzeti Bank nyíregyházi fiókja kerületébe tartozó pénzintézeteket szerdára értekezletre hivta öszsze. Az értekezleten Ébnier Béla, a Nyíregyházi Takarékpénztári Egyesület ügyvezető igazgatója elnökölt. összesen 20 vidéki pénzintézet épviselője volt jelen, akik több hozzászólás után egyhangúan elfogadták Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselő, a Szabolcsmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója által kimerítő szóbeli indokolással" előadott határozati javaslatát. É szerint a javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bankhoz — nyíregyházi fiókja utján — továbbá a Pénzintézeti Központhoz és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületéhez azt a kérést intézik, hogy tekintettel a bankerületben a mezőgazdaságot ért súlyos téli fagykárra és az emiatt kiszántott földekbe pótlásképpen vetett tavaszi termények értékesítésének csaknem lehetetlen voltára, érvényesítsék nagy befolyásukat olyan irányban, hogy ugy a fővárosi, mint a vidéki leszámítoló intézetek által a bankkerületbe tartozó pénzintézetek részére korábban nyújtott hiteleket a mostani nehéz időkben is tartsák fenn. hogy a vidéki bankok ne legyenek kénytelenek a gyakori hitelmegvonások folytán feleiktől tartozásaik visszafizetését, vagy azokra való . nagyobb tőketörlesztést követelni,, mert ezek ezt teljesíteni nem képesek. Ezt a kérelmet az is indokolja, hogy a szabolcsi iparra és kereskedelemre is végzetes kihatással bír . A gyümölcstermesztés belterjesebbé tétele: ez a legnagyobb problémája a magyar mezőgazdálkodásnak (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A súlyos Fagykárok, a világ búzatermelésének fenyegető réme, amely máris olyan mélyre süllyesztette a magyar buza árát, a magyar bor piacnélkülisége és általában a többtermelés versenyében való elmaradásunk sufyos probléma elé állították a magyar mezőgazdálkodást, amelynek — bármenynyíre is ragaszkodjon is konzervatív elveihez — szakítania kell a hagyományok egy részével s lassanként át kell térnie más termelési ágra. Hogyan termeljünk egy holdon 50 mázsa bizát? Hogyan termeljünk egy katasztrális holdon 50 métermázsa buzav. Ezzel a címmel "olvashatunk majd minden újságban felvilágosító cikket arról, hogyan használhatnánk ki a rendelkezésünkre álló földterületet. Természetesen nem búzát kell értenünk az 50 métermázsa alatt, hanem gyümölcsöt. A magyar mezőgazdálkodásnak nincs más választása, mint áttérni az intenzív, a belterjes gyümölcstermesztésre. Természetesen nem egyszerre, hanem fokozatosan keli bevezetni azok helyett a termelési ágak helyett,, amelyek jeíerileg nem rentábilisek, nem hasznothajtók. Nem is olyany nehéz dolog ez. s nem is olyan "költséges. Ma már hála Istennek olyan magas nivón álló gyümölcsfaiskoláink vannak amelyek a legnemesebb fajtákat ba csájtják a gazdaközönség rendel kezésére, a lehető legolcsobb áron és legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Tessék csak végiglapozni a Városi Üzemek rt. kertészet és faiskolájának gyönyörű árjegyzékét ,amelyet bárkinek ingyen és bérmentve megküldenek s akkor teljes tájékozást fog nyerni agyü mölcs*kertészet minden ágában. Az őszi ültetés ideje most közeledik, épen ezért ajánlatos minden gazdának, ha gondolkodik azon, nem volna-e' jobb 50 mázsa buza értékű gyümölcsöt termelni egy ka tasztrális holdon, mint 8 mázsa tényleges búzát. Honvédelmi, közgazdasági és szociális érdek, hogy a gyalogsági laktanya épitaezését minél előbb befejezzék A tempót meggyorsítva, 3 év helyett 2 év alatt kell végrehajtani az épitkezési programmot amelynek során a bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy az építkezést még ez év őszén folytatni kell, hogy jövőre a teljes épü Ietcsoport átadható legyen a katonai kincstárnak. A nyíregyházi gyalogsági laktanya építkezését ugyanis három részletben akarták • az eredeti terv szerint lebonyolítani. Az első részlet az, amelyet most hoztak tető ialá s amely áll egy három emeletes gyalogsági épületből és két istállóból, mig a második ugyancsak háromemeletes legénységi épület lenne, törzsépülettel a hivatalok részére, mig a harmadik 'építkezési részletben a műhelyek, markotá(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Részletesen beszámoltunk a nyír- 9 egyházi honvéd gyalogsági lakta- § nya első épitkezési etappjának bok j réta ünnepélyéről, amellyel kapcso- | latban/Novákovics Béla ezredes, a^ katonai építkezések legfőbb veze- i tője Jeskó Lénárd alezredes, Zac- ; háry László tervező épitészőrnagy J Budapestről, a helyi katonai ható- J ságok részéről pedig Deschán Be- 1 nő tábornok, állomásparancsnok és .< Gálly Pál alezredes, kerületi építés • vezétő, megtekintették az épületet és annak kivitelezése fölött legnagyobb megelégedésüket fejezték ki. Ugyanekkor tanulmányozták a további építkezések lehetőségét is, nyos pavillon, tiszti és altiszti pavillonok foglaltatnának. Az eredeti terv szerint minden évben egy részletet építenének fel a teljes épitkezési programmot tehát 3 év alatt bonyolítanák le. Ez az idő azonban tulhosszu. Honvédelmi, közgazdasági 'és szociális érdek, hogy ezt az építkezést minél előbb befejezzék. A bizottságinak is az a véleménye, hogy atem pót gyorsitva, 3 év helyett 2 év alatt kell végrehajtani az építkezés, programmot. A helybeli hatóságoknak is az volna a feladatuk, "hogy illetékes helyen szóvátegyék Nyiregyházá nak ezt a jogos kívánságát, mert ezzel az építkezéssel sokat lehetne enyhíteni a téli nyomoron. A fizetésképtelenségi büntetőjog reformja Irta: Dr. Diczig Alajos, a debreceni ker. és iparkamara h. titkára. I. A fizetésképtelenségi büntetőjog reformja már 1916. óta aktuálissá vált. Sürgőssé lett azóta, amióta a gazdasági válság következtében a gazdasági élet csataterén olyan nagy számmal dőlnek ki a küzdő sorokból á kereskedők és iparosok, hol végleg, hogy pedig kényszeregyezségekben vergődve, sebesülten, rokkant életre szántan Aktuális volt ez a reform azért, mert a* 1916. éri V. t. c. miniszteri indokolásának II. rész, 5-ik pontja is elismerte azt, hogy a »csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás meghonosítása következtében a BTK. rendelkezései körében hézag támadt«, amely hézagot eddig sem a törvényhozás, sem pedig a birói gyakorlat betömni nem tudott. Ezért ujult meg folyvást a kívánság a fizetésképtelenségi büntetőjog reformja iránt, érdekképviseletek részéről, jogászgyüléseken s ezért fogadja érdekeltség egyhangú helyesléssel az igazságügyminíszter ur azon elhatározását, hogy ezt a bizonyos hézagot most pótolni kívánja. Elvileg ugy hisszük, nincsen eltérés arra nézve, miszerint ^teremteni kell egy eszközt, hogy a hitelezőket súlyosan károsító machinációk az adós oldalán büntetlenek ne maradjanak akkor sem, hogyha