Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-04 / 226. szám

1929. oRtóber 4. JNrtrfWlDÍSL 7 az adós vagyonbukottsága a kényszeregyezségi eljáráson belül marad. Mert bármennyire is igaz az, hogy a gazdasági helyzetet nem lehet büntetőtörvényekkel javitani hogy a fizetésképtelenségi jog területén nem elég csupán a büntetőjogi 'részt reformálni, hanem azt ki kell egészíteni a csődjog és a kényszeregyezségi jog reformjával is, mégis senki nem tagadhatja azt a tényt, hogy a kényszeregyezségek területén fordultak elő olyan rosszhiszemű cselekedetek az adósok oldalán, amelyek a jelenlegi jogszabályok hiányossága miatt büntetlenek maradtak. Ezeknek a cselekedeteknek a büntetlenségéért nemcsak a "hitelezők fizettek nagy árat, hanem káros hatással volt a külföld irányában nemzetgazdasági szempontból is fizetésképtelenségi büntetőjogunk hiányossága. Épen ezért a nálunk különben is erős-, és adősállamvoltunkból folyó adósvédelmi tendencia kiegyensúlyozása indokolt és a büntetőjog eszközeivel kell eljárni a rosszhiszemű adóssal szemben, aki a gazdasági 'élet egészséges körforgását akadályozza. A törvénytervezet a maga gondolati alapvetésében tehát nagyon is helyes és intenciójában nagyon is időszerű. Más kérdés az, hogy a tervezett intézkedések ezt a rendkívül érzékeny és finom matériát az öszszes figyelembeveendő körülményekkei számotvetve fogták-e meg és a tervezett szabályok a gazdasági életre nem hatnának-e zavarólag a szándékolt gyógyítás helye.tt ? A törvénytervezet bevezetése elárulja azt hogy a T. kodofikátórius természetű és nem a BTK. és az ezt kiegészítő törvények novellája. Ugyanazt a rendszert követi tehát, mint ahogyan az Németországban is van, ahol a német BTK. 281 •—83-ik §-ait az 1927-ben kiadott »Einführungsgesetz zur Konkursordnung« hatályon kivül helyezte és a fizetésképtelenséggel* kapcsolatban / felmerülhető tényálladékok egységes szabályozást nyertek. A kérdésre nézve ugy vélem, nem döntő, bár kétségtelenül latbaeső az a szempont, hogy vájjon a BTK. vonatkozó szakaszai hatályon kívül helyezik, vagy azokat érvényben tartják és egy rövid novellával azok hatályosságát más területre is átviszik. A döntő szempont az, hogy jó legyen a. törvény. Hiszen a kodex-novella vitában mindkét álláspont mellett lehet érveket fehozni, s ha a kó dex jó, már csak jobb áttekint hetőség - kedvéért is érdemes a különben még olyan kiváló, de idejét mult régi" szabályt hatályon kivül helyezni. Azonban hogyha a novella laza szövegezésű s ennek következtében végnélküli jogvitákat előidéző, abban az esetbén természetes, hogy ragaszkodnunk kell a régi és jól bevált szabályokhoz, különösen akkor, hogyha ezek a szabályok a nagyhírű Csemegi-kodex még ma is életbenlévő §§-ai. Ha ebből a szemszögből nézzük a T-et, akkor a Tervezet jelenlegi szövegezésében aggodalomra ad okot és kívánatosabb megmaradni a jól "bevált régi szabályok mellett, természetesen kiterjesztve azokat a kényszeregyezség területére. A Tervezet egyes rendelkezései ugyanis olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek tulmennek a megvalósítani kivánt reform keretein és egyes rendelkezések labilis fogalmazásuknál fogva a gazdasági élet mozgási szabadságát korlátozná. Hogyha a T. változatlanul j fogadtatnék el, abban az esetben I a kereskedői tevékenység folytatása állandó büntetőjogi kockázattal járna. Már pedig bármennyire is igaz, hogy »a törvényéknek olyan j szorosoknak kell Ienniök, hogy az • nem mehet odáig, hogy az a vállalkozási kedvet csökkentse és a kedv helyett a vállalkozási merészségnek adjon helyet, i (Folytatjuk.) A belügyminiszter 637.502 pengőt ntalt ki a szabolcsi községek segélyezésére, a kereskedelmi miniszter 80.000 pengő előleggel az ntépitési munkálatok meginditását teszi lehetővé Szabolcsban A kormány a válságos helyzetben lévő, fagykársujtotta Szabolcs népének szorongattatásáról tudomást szerzett azokból á 'javaslatokból és intervenciókból, amelyekben 1 vármegyénk főispánja, törvényhatósága, alispánja a szakminiszterek előtt leplezetlenül kifejezésre juttatták ,hogy gyorssegély kell a nép munkához és kenyérhez jut- \ tatása érdekében. Az illetékes minisztériumok a ki- } utalásra váró összegek folyósítását már meg is kezdték. A belügyminiszter leirata A belügyminiszter is, a kereskedelmi miniszter is nagyfontosságú leiratot intézett vármegyénkhez. A belügyminiszter 637,502 pengőt ,utalt ki a szabolcsi községek részére rendkívüli segély cimén. Erre az Összegre a községek megrendült háztartásának helyreállítása céljából van szükség azokban a köz ségekben, ahoí nemcsak 50, hanem 75 százaléknál is magasabb pótadóra volna szükség s ameiy községekkel szemben a miniszter a magasab jJótadókulcs engedélyezését magának tartotta fenn. A miniszter által kiutalt összeget a vármegye a rendelkezésre álló azon alapból, amely a községi alkalmazottak fizetésére szolgáL A belügyminiszter döntése alapján most dolgozzák át a vármegyei számvevőségben érdekelt községek költségvetését, amelyet az illető községek a napokban megkapnak. A főszolgabiróság utján a községek rövidesen értesülnek arról, mit tartalmaz részletesen a bélügyminiszteri rendelet őket illető része. Az államsegély, amelyhez hasonló istápolásban az elmúlt évben nem részesültek a községek, nagy mértékben megkönnyíti községeink súlyos helyzetét és fokozza a községek fizetőképességét, aminek az ipar, kereskedelem, gazdaközönség egyaránt jelentős ered menye

it fogja élvezni. A székely—ramocsaháza— ^ nyírbaktaf littai Rezdőd• nek meg a földmunkálatok Szabolcsban A kereskedelmi miniszter is fontos döntésről értesítette a vármegye alispánját. A döntés a vármegyének arra, a Nyirvidékből jólismert akciójára vonatkozik, amelyet a törvényhatósági közgyűlés kezdeményezett, amikor elhatározta, hogy az inségmunkálatok azonnal váló megkezdése érdekében 105 kilométeres ut kiépítése céljából, a nyomban megindítandó földmunkálatokra 200.000 pengő előleget folyósítson a keres kedeimi miniszter. A kereskedelmi miniszter most arról értesiti a vármegyét, hogy a kért előleg cimén .80.000 pengőt utalt ki. Ez az előleg nem .vonatkozik ^rtfe. az útépítési munkálatra, amelyet a vármegye közgyűlése legutóbb tárgyalt, kimondván, hogy egy harmad részét az állam, egy harmadrészt az érdekeltség, . egy, harmadrészét a vármegye fizeti a megindítandó útépítéseknek. A most kiutalt előleg azokra az útépítésekre vornatkozik, amelyekről, — mint ezt annak idején a Nyirvidék megírta — a vármegye alispánja a kereskedelmi minisztériumban tartott értekezleten előterjesztést tett. A kiutalt előleg felhasználásával nyomban megkezdik a székely —ramocsaháza—nyirbaktai vonalon a földmunkálatokat, mert elsősorban ezt az utat fogják kiépíteni. Az ujabb útépítési programm kidolgozására vonatkozó vármegyei határozatra még nem érkezett meg a miniszter döntése. — Ha ebben az ügyben is megjön a szükséges összegek kiutalása, megindul a nagyszabású, évekre terjedő és az ínségeseknek kenyeret juttató nagy útépítés a vármegyében, ahol nem marad egyetlen, község sem kőut nélkül és nem lesz olyan község, amelyet ne kőut kötne össze a vasúti állomással, végül nem lesz olyan jelentékenyebb tanya, amelyet ne kötne össze jó ut a főútvonalakkal. Nyíregyházáról vár segítséget egy enrópai birfi művész, akit a nyomor már-már az öngyilkosságba kergetett (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Párisban, Berlinben, Bécsben éppen olyan jól ismerik a nevét Abonyi Ernő festőművésznek, mint budapesten. Azokon a tárlatokon, amelyeket a művészvilág érdeklődéssel figyelt, eseményt jelentett egy-egy Abonyi-kép és a legelőd kelőbb sajtó hajtotta meg zászlaját a magyar zseni csodálatos látása, az abszolút szép csúcsára szárnyalt művészete előtt. Abonyi Ernőt meghívták a holland királyi udvarba, ahol a kiráilynőt festette meg. A fényesen ivelő müvészkarriért egyszerre derékban törte a gazdasági v^Jság okozta nyomor. :Nem tudott "megalkuvó lenni, nem tudta vásári vásárokon, olcsó pénzért megtagadni fenkölt művészi elveit. Amikor elmaradtak megrendelői, amikor lassanként eladogatta mindenét, megtört a nyomor ret tentő súlya alatt. Egy napon hírül hozták a magyar, német, francia lapok, hogy Hollandia királynőjének festője öngyilkossági kísérletet követett el. Megmentették egy kis időre segített rajta a részvét, majd újra viszszatértek a szenvedés, a nélkülözés napjai. Abonyi Ernő a végső p ertekben levelet irt egy nyíregyházi építésznek, akiről tudta, hogy nemesielküen, a segiteniakarás jóságával fogadja a könnyes sorokat. A művész arra hivvatkozjük, hogy nyíregyházi és nagy nyomorában segítséget kér. A levél megrázó do kumentuma a minden értéket semmibe süllyesztő általános nyomornak. Olvastuk, hirt adunk róla szé gyenkezve, hogy a legnagyobbaktól is, mint a nyomor áldozatairól kell írnunk. Az építész rendkívüli helyzetben is nyújtott némi segitsé get, a levelet a város kulturális ügyosztályában mutatta be, Abonyi levele visszhangot kell, hogy támasszon Nyíregyházán, a tehetősebb művészbarátok körében. vül a pesti életnek is fotografikusan hü rajza ez a film, de nem a mainak, az időt kissé vissza kurblizza jó néhány esztendő előtti időre, amikor a dunaparti szálló ap— partementjeit, elegáns különtermeit külföldi missziók és nemzetközi fezőrök tartották elfoglalva. Itt tölti el Mordaunt kisasszony, az angoi követség titkárnője életének néhány felejthetetlen szép napját, ahol a szivéért és kezéért esengő Árközi százados és Palugyay gróf után végül mégis egy honfitársának nyújtja kezét. Az Apolló uj magyartárgyu filmje iránt szokatlan érdeklődés nyilvánult még, miért is ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. Tisztviselő és kedvezményesjegy az »Éde_s paprika« előadására csak pénteken érvényes. N M o z 1 Édes paprika benmtaija pén tektől az Apolló Alig pár napja, hogy megjelent a Hungária film, amely hivatva van hazánkat és fővárosunkat megismertetni a külfölddel s ugyanakkor angol márkával érkezik hozzánk egy film, amelyből örömmel állapítjuk meg, hogy a szigetország már felfedezte Budapestet és rájött arra, hogy ragyogóbb keretet egy kedves és hangulatos film vígjáték számára keresve sem lehetne találni, a mi szépséges Dunapartunknál és Budapest vadregényes környékénél. így született meg az »Édes paprika«, ez a jórészben magyar és pesti motívumokkal átszőtt történei, amely G. Moss »'Sveet pepper« cimü regénye nyomán sok szeretettel íródott jólimk s amelyet Philipp Zsigmond az Apolló igazgatója még meg is tetézi stílusos dalbetétekkel, cigány muzsikával és más lelkesítő dolgokkal. A szép pesti fotográfiákon kiői kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb árakon ároattstnak WALTERNÉ kalapszatonjéban Lntber-utea 20. A lap szellemi részét érintő kérdésekben (cikkek, versek stb.) a szerkesztőségi uj telefonszám 5-22 hívandó, míg nyomtatvány, hirdetés és lapreklamációs ügyekben továbbra la a telefon szám hivandó. I adós minden bizonnyal előre tudhassa, hogy tartozását bőrén.vagy vagyonán meg fogják venni,« j (Széchenyi: Hitel c. munkájából) a törvényeknek ez a »szorossága« !