Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-30 / 248. szám

jtfríftVIDEK. 1929. október 30. Takarékoskodjunk! Külföldön az 1924. évben Milanóban tartott nemzetközi takarékossági kongresszus óta lankadatlan és méreteiben egyre növekvő propaganda indult meg a takarékossági hajTam felébresztésére és "beidegzésére. Ez a szelesmedrü mozgalom felölel minden népréteget, minden társadalmi osz tályt. Az alig mult napokban október hó elején Londonban volt a második nemzetközi kongresszus, melynek fefolyása is élénk tanúságod tett arról, hogy a takarékos ságnak mily jelentőséget tulajdonítanak a viíág müveit államai. Al (megnyitó ülésen 30 államból 400 delegátus vett részt s a walesi herceg is megjelent. A tárgyalásokat a munkáspárti kincstári kancellár pénzügyminiszter Snowden beszéde nyitotta meg. Snowden e megnyitó beszédében részletesen ismertette az angol takarékossági mozgalmat s beszédét azzai fejezte be ,hogy takarékoskodni nem más, mint ésszerűen élni és költeni. Az okszerűtlen pénzköltés korlátozása pedig nem más, mint a nemzeti vagyon mindenütt igen kívánatos fejlesztése. Ha ezt belátja a gazdag Anglia munkáspárti pénzügyminisztere, még inkább van erre szüksége a megcsonkított és szétdarabolt szegény Magyarországnak, mert takarékoskodni ott kell leginkább, ahol legnehezebb a helyzet. Magyarország porbasujtott állam s ha nem akar megsemmisülni, fel kell emelkedni á porból. Azonban felemelkedése csak ugy marad állandó, ha idegen kéz támogatása helyett saját magában gyűjti és fejleszti erőit. Az idegen kéz támogatása bizonytalan alap, amelyre tartósan nem számithatunk. Egyesegyedüí 'saját ma gunk belső megerősödése tehet bennünket képessé arra, hogy meg állhassuk helyünket a nemzetek versenyében és abban len ne maradjunk. Nemzetünk megerősödésének pedig egyik legeredményesebb tényezője a takarékosság erénye. Ennek az erénynek folytonos ápolása és fejlesztése épen ezért egyenesen nemzeti kötelesség. Mert mit is jelent tulajdonképpen és mit is eredményez a takarékosság? Nem egyebet, minthogy egy állam polgárai egyénenként, külön-külön céltudatosan, ,-éndszeresen takarékoskodnak, filléreiket szünet nélkül félreteszik, azok gyümölcsöztetéséről szívósan gondoskodnak. Az egyén szempontjából ezzel be is van fejezve mindaz, amit 'legszűkebb értelemben elvárni lehet. De ha figyelembe vesszük azt, hogy ezek az összegyűjtött fillérek takarékbetétként, vagy más módon oíy gyüjtőmedencékben folynak öszsze, amelyek felfogva azokat, képesek hatalmas tőkét kovácsolni belőlük és az így keletkezett erős nemzeti tőkét a köz javára fordítani, a nemzetgazdaság vérkeringésébe adni, termelni és ezáltai "egy jobb létet teremteni, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak magunknak takarékoskodunk, hanem a köznek is, amelynek viszont mi is tagjai vagyunk, tehát kétszeresen takarékoskodunk, ha takarékoskodunk. Apró tőkéből "épülnek fel a vagyonok s igy ebből á szempontból minden fillér számit, minden fillér egy csepp a nemzet gazdasági vérkeringésében. És amint az emberi szervezetben ott van a szív, amefy az odaáramló vért befogadja és azután egyenfetesen szétosztja, ügyelve arra, hogy a vér odajusson, ahol arra szükség van, sehol ne legyen bőség, sem hiány, épen igy a közgazdaság szervezetében is megvannak azok az intézetek, amelyek az odaáramló fil! léreket, kis tőkéket felfogják, öszszegyüjtik és azután továbbadják oda, ahol azokra leginkább szükség van. Ezért takarékoskodásunk csak ugy eredményes, csak akkor szolgálja a köz javát is, ha megtakarított filléreinket a gazdasági élet vérkeringésébe adjuk, ahol a gazdasági vénán át a gyűjtőmedencébe jut és a nemzeti nagy célok szolgalatába áll. Magyarország tőkeszegény ország, mely ma még külföldi tőkéket kénytelen felhasználni, hogy uj erőt vigyen gazdasági életébe. Mennyivel hasznosabb tfe célszerűbb volna azonbam, ha a belföldi kis tőkékből összekovácsolt nagy tőkék állanának közgazdaságunk szolgálatára s így a kamat nem vándorolna külföldre idegen államok vagyonának növelése céljából, hanem belföldön maradna, a belföldi kis és nagytőkések vagyonát s ezáltal a magyar nemzeti vagyont gyarapítaná. Kétségtelen, hogy a jövő kilátása a legszebb reményekre azokat a nemzeteket fogja biztosítani, amelyeknek a legnagyobb mértékben sikerül a belső, apró tőkéket összegyűjteni és közgazdaságunk szolgálatába állítani. Ellenben gazdasági \éren szomorú sors vár azokra az államokra, amefyék ahelyett, hogy belföldi nagy tőkék keletkezését elősegítenék, azok fokozatos és folytonos képződése érdekében minden íéhetőt elkövetnek, idegen, külföldi tőkékre támaszkodnak. A takarékosságot csak megkezdeni nehéz, ha azonban a kezdet nehézségein átvergődtünk, a további 'takarékoskodás mind könynyebbé válik. Hány ember van, aki keresményéből, jövedelméből kisebb-nagyob összegeket tehetségéhez, vagyoni körülményeihez mérten naponként hetenként, vagy havonként rendszeresen félre tudna tenni, ami kamatozva, évek multán jelentős összegre szaporod na és egy esetleg előre nem látható és nem várt esetben nemcsak enyhítené a takarékoskodó egyén szorult vagyoni helyzetén és segítségére sietne életkörülményeinek a megszokott színvonalon való fenntartása végett, de egy esetleges anyagi összeomlástól is képes volna megóvni. Rendszeres takarékossággal az évek folyamán egészen kis összegekből összegyüj" tött tőke már kis vagyont képez az egyén szempontjából, amely képes elhárítani az életviszonyait ilyen irányból fenyegető veszedelmeket, támadásokat. A rendezett vagyoni állapot, a családi életnek, a családi boldogságnak is egyik és nélkülözhetetlen alapját képezi, ami viszont csak ugy képzelhető és csak ugy érhető el, ha okosan gazdálkodunk, beosztással élünk, viszonyainkhoz mérten és tehetségünk höz képest takarékoskodunk. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a takarékosság terén a nők munkája. A szerető anya, a gondos háziasszony tud igazán a pénzzel bánni, olyan kevésből is félretenni, felesleges kiadásoktól tartózkodva megtakarítani és a megtakarított pénzt gyümölcsöztetni, amely igy szükség esetén a kamatokkal megnövekedve fog rendelkezésre állam. Az uj fejlődő generációban is ei kell hinteni a takarékosság eszméjének magvát, hogy az egy életen 'át virágot hajtson .számukra. A gyermekek fogékony lelkében az elvetett mag bizonyára ki fog hajtani és eredménye egy megalapozott Tétben fog jelentkezni. Ezért a gyermekeket már tanuló éveikben serkentsük a takarékosságra, oktassuk ki annak jótékony áldásos hatása felől. Egy ilyen, a takarékosság szellemében felnőtt nemzedék vagyonilag, anyagilag erős, független, önálló, de erkölcsileg is támasza és talpköve lesz hazájának, disze a társadalomnak, amelynek munkájától egy szebb és boldogabb jövőt lehet remélni. De hogy az uj generációban Hortobágyi juhion) Mindenütt kapható OfM. Termeli; Tejszövetkezet! Központ Budapest, I , Horthy Miklós-út 119/111. gyökeret is verhessen a takarékosság erénye és az onnan kiirthatatlan legyen, ahhoz elsősorban jópélda mutatása szükséges. Mert csak a nemes példának van tökéletes hatása. Jó példával előljárni ez a mai nemzedék kötelessége. Sőt nekünk magyaroknak ez kétszeres kötelességünk, mert nemcsak a mai csonka haza felemelése végett kell megerősödnünk, hanem azért is, hogy történelmi hivatásunknak és sanyargatott magyar testvéreinknek felszabadítását Nagymagyarország vissza állítását tűzte ki legszentebb feladatunkká, hűséggel megfelelhessünk. Eninek a hivatásnak a betöltésére csak egy erős magyar nemzet lesz képes. A tőkeerős „ nemzet pedig erős nemzet. Ezért ne csak jeíszó legyen a takarékosI ság, a tőkegyűjtése, hanem az öni magunk és nemzetünk iránti kö| telességérzetünkből fakadó való•' sággá vált cselekvés. kérelmezői hallgatott meg Hakovszky Iván, Nyíregyháza képviselője a szombat délnlánl fogadáson A jelentkezők nagy része köszönetet mondott a képviselőnek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szombaton délután fél öt árakor kezdte meg Rakovszky Iván voit belügyminiszter, Nyíregyháza város országgyűlési képviselője a nyíregyházi közönség soraiból kihallgatásra jelentkezők kihallgatását. Több mint ötvenen várakoztak a városháza folyosóján, hogy bejussanak a kegyelmes úrhoz, aki szives készséggel, szeretettei hallgatott meg minden panaszt és kérelmet. Azok, akik valamit kéríelc, leginkább elhelyezkedést, állást óhajtottak, a maguk, vagy gyermekük részére. Voltak italmérést kérők is. Két nyíregyházi iparos a románok által elvitt autók árának megtérítése iránt terjesztett elő kérelmet. A jelentkezőket öaur György polj^Srmesteri titkár fogadta, majd Szobor Pál főjegyző vezette be dr. Rakovszky Ivánhoz. A város képviselőjének fáradozására jellemző, hogy többen, mint az Iparos Ifjak Önképző Egyesülete, a rokkantak egyesülete ás magánosok is köszönetek kifejezésre juttatásokért járultak a minden hozzáfordulón szívesen segítő képviselőhöz. Dr. Rakovszky Iván szombaton este Kállay Miklós kerekedefemügyi államtitkárnál volt vacsorán, vasárnap délben pedig a Kovács István Bajtársi Egyesület elnökségével ebédelt a Korona éttermében és a délutáni Vonattal utazott vissza Budapestre. Háromezer csokrot vár a hősök temetője Nyíregyháza asszonyaitól és leányaitól (A »Nyirvidék« tudósítójától.) November elsején virág borul a sírokra, a kegyelet virágai. Díszítik a hősök temetőjének sirjait is! A magyar városokban általános a szokás, hogy november i-re minden házból égy-egy virágcsokrot visznek a hősök temetőjébe, a katonák sírjára. Nyíregyházán is meg kell honosítani a honleányi kegyelet szép szokását. Már az elmúlt esztendőben láttuk, hogy néhány száz síron virág van. Iskolák ifjúsága, leányok, asszonyok vonultak ki a temetőbe és virágot helyeztek a hősök sírjára. Most ezt a szokást szélesebb köröknek kell "gyakorolni. A hősi sírokra felügyelő NépgQndozó hivataltól vett értesülésünk szerint 3000 virágcsokorra volna szükség a hősök temetőjében. Háromezer csokor!! Ahol sok virág van, ahol jólelkű, hazafias ér zésü assszonyok, leányok vannak, akiknek íelke át tudja ölelni a hősök temetőjét, ott 10 csokor is könnyen elkészül. Háromezer csok rot vár a hősök temetője a nyíregyházi asszonyoktól és leányoktól. Hisszük, hogy november i-re reggelre "kinn is lesznek ezek a virágok á bus magyar temetőben, a hősök sírjain. tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájtl bútorárút rendkívül olcsó árban kerülnek kiárusításra, u. m. hálók, ebédlők,^ uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. 1 SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállaí-u. 4. Telefon: 319.

K Nagy fizetési kedvezmény! ^RS ___