Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-30 / 248. szám

1929. október 27. Halottak napján Mese. Irta: Palóc. 'Mindent eltemetett ez a kis öregasszony!! Szándékosan mon­dom, hogy mindent, mert, aki mindenkit eltemetett, akit ezen a világon valaha szeretett, annak már ugy sincsen semmije. Ezt a kis anykóát is, hogy mi tartotta még a világon? nem tu­dom. Bizonyára példaképül hagy­ta az Ur a földön. Hogyan kell a csapásokat panasz nélkül elvi­selni és az ő látogatásait meg­adással' fogadni. Volt egy kis nyugdija és egy nagy kertje. A kertjében az ibo­lyától kezdve mindig nyilt a vi­rág egészen halottak napjáig. Azontur'egy szál sem. Mindennap kisétált a temetőbe és a hat ked­ves sirt egymás mellett teljesen egyformán feldíszítette. Ott fe­küdtek a szülei, az urának a szü­lei, az ura és egyetlen jóságos Kis leánya. Még egy hely van a rácson belül. Az őt várja. Egy­nek való hely a fekete márvány obeliszken. Ott az ő neve fog dí­szelegni aranyos betűkkel kivésve. Ott is van, csak a dátum hiány­zik róla. November elsejétől ibofyanyilá­sig nem ment ki egyszer sem a temetőbe. Restelt üres kézzel lá­togatni. Halottak napján most is meg­fosztotta a csodás színekben tob­zódó krizanténumos kis kertet minden ékességétől. Hordta, hord­ta a rengeteg virágot a temetőbe. A hófehéret, az égőpirosat a gyö­nyörű lazac rózsaszínűt; a kis pa­rasztos tömött viráguakat és az elegáns lazán szirmozott krizanté­numarisztokratákat. Mikor már az utolsó nyalábot vitte, egy hervadt kis bimbó le­esett a küszöbön. Vitte vofna azt is, de mivel szárán-törött volt, visszavitte s az asztalra egy po­hár vízbe tette. Sötét este, mikor már kialudtak a gyertyák a sírokon és az embe­rek otthagyták a temetőt, ő is hazament. Kinyitja a kis szoba aj­taját, hát valami csodás illat csapja meg! Meggyújtja a gyer­tyát, hát valami csodaszép virág pompázik az ő szárántörött bim­bója helyén! Reszketni kezd az örömtől. Ez bizonyára egész té­len így marad, mert hisz ez egy isteni csoda!! Fiatalnak érzi magát, nem ta­lálja a helyét. Fürgén tesz-vesz, mindent rendbehoz, azután boldo­gan lefekszik az ágyba és kezébe veszi a virágot. Igy alszik el imád­kozás közben és igy temették el őt harmadnapon. Jóságos lelke a csodavirág illatával szállt fel az Ur elébe. Kedves halottai a sok szép vi­rágajándékért fizettek. O se men­jen virág nélkül utolsó útjára. JNÍVÍRYIDBK. Magyarország egyik legelőkelőbb csokoládé, kskaó éj cukorkagyára Nyíregyháza székhellyel bizományi lerakatot óhajt létesíteni, melynek vezetésire szemzöképes arat keres. Cs&k !s oly urak ajánlatát kérjük, ak k készpénz óvadékkal rendelkeznek. Aján'atokat „Szép megilh tés" jeligévelRad.lf Mossa hirdetöiroda Budapest, I". ( Váci­utca 18. továbbit. 6753-3 Október hó 31-től a buda­pesti Vecsey Etus veze­tésével 5 tagu női dzsesz hanaversenvez Lakatos Manci magyar népdal énekesnő közre­működésével az Abbázia­kávéházban. 6S61 Krómy Károly dr. a Kovács István Stadion tervet vetette fel a Bajtársi Egyesület vasárnap délelőtti díszközgyűlésén T1S ZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Kovács István Bajtársi 'Szö­vetség vasárnap reggel 9 órakor a Nemzeti Hitelintézet helyiségé­ben népes díszközgyűlést tartott Báthory István elnökletével. Az efnök beszámolt a Bajtársi Egye­sület működésének eredményéről. A vármegye, a város, a nagykö­zönség lelkes áldozatkészsége, Izay Gézának a bajtársi szövetség nép­ünnepélyeinek rendezéseivel kifej­tett fáradozása fehetővé tették 22 ezer pengő összegyűjtését, a sír­emlék és a szobor megalkotását. Báthory István mefeg szavakkai méltatta a közreműködők nagy ér­demeit és indítványára a díszköz­gyűlés elhatározta, hogy Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfő tanácsos, polgár­mester, báró Buttfer Sándor, Vi­rányi Sándor vármegyei főjegy­ző és Izay Géza érdemeit jegyző­könyvbe iktatja és nékik jegyző­könyvi köszönetet mond. Dr. Krómy Károly nagy figyel­met keltő indítványt tett a Baj­társi Szövetség további célkitű­zéséről. Az egyesület nagyszerű célját, a vértanú emlékének méltó megörökitését elérte. Ezen a té­ren tiszteletreméltó anyagi és er­kölcsi eredményeket ért el. Azt a nagy erkölcsi erőt, amely az egye­sületben Kovács István szellemé­ben rejlik, olyan célok megvalósí­tására kell most már fordítani, amely célok keresztülvitele leg­jobban megfelel Kovács István szellemének. Ez nem íehet más, Műsoros délután veit a tanitóképzőlea (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az állami tanítóképző intézet Bessenyei önképző Köre vasárnap délután nagy érdeklődés mellett tartotta még első kulturdélutánját az intézet zsúfolásig megtelt nagy­termében. A műsoros délutánt Fiák István ifjúsági "elnök nyi­totta meg, aki rámutatott a tanitó ságra váró iskolánkivüli nevelő­munka fontosságára és a nagy­közönség inspiráló támogatásának kulturális jelentőségére. Rosszik Gyula, Konrád Petőfi feltámadt c. versét adta elő nagy átérez­tető erővel, májd dr. Tóth Antal a pedagógia tanára Szent Ágoston filozófia történeti értékelése során vonzó előadásban elevenítette meg véleménye szerint,, mint az ifjú­ság nevelése. Az ifjúság az is­kolákban jó kezekben van, de an­nál nagyobb szükség van az isko­lánkivüli nevelés felkarolására. A leventeintézmény az az organiz­mus, amely hatalmas nevelő mun­kásságot tudhat kifejteni a nem­zeti gondolat érdekében, ha meg­felelő eszközöket bocsájtunk ren­delkezésére. Ha Kovács István él ne, az ő toborzó erejű felkének kedves volna a levente bajtársi in­tézmény és minden erejével akti­ven 'támogatná azt. Létesítsünk feventestadiont, nevezzük el Ko­vács István nevéről és ezzel a vértanú emlékét éppen ugy ápol­juk, mint a szobor megalkotásá­val. Ezzef is szobrot létesítünk, elronthatatlan szobrot a lelkekben a nemzet ifjúságának megedződő akaratában, kikristályosodó szilárd jellemében. Meg vagyok győződ­ve róla, hogy a Kovács István stadion tervét éppen ugy támo­gatja a vármegye is, a város is, mint a szoborakciót. A díszköz­gyűlés az indítványt tetszéssel fo­gadta és az elnökséget biztameg a további lépések megtételével. Értesülésünk szerint a tárgya­lások meg is indultak és az a fel­fogás alakult ki, hogy Bajtársi Szövetség egyesületi egyéniségét nem adja fel, hanem olyan célok J szolgálatába áll, amelyekért való fáradozást és áldozatkészséget az alapszabályok elsősorban lehetővé tesznek. a pogány világfelfogást diadalma­san fegyőző krisztusi világnézet kibontakozását és Szent Ágoston­nak, a modern ember lelkét is hatalmasan megkapó lelki válsá­gait, a kiegyensúlyozottság nagy szerű etappjáig. Előadása végén hit és tudás modern filozófiai mér fegeléséveí hangoztatta az ezer­ötszáz évvel ezelőtt kibontakozott majd a fegujabb filozófiai gondol­kodással is igazolt agustinusi fel­fogást a hitről, amely nélkül tu­dás sincsen. Az előadót lelkesen megtapsolta a publikum, amely tetszéssel fogadta a további szá­mokat is. A tudományos előadás után Vo­zák Béla Szűrös Lajos hatásos zongora négykezest adtak elő nagy sikerref, majd Kiss János szabadelőadása következett arról 11 az esztétikai kérdésről, hogy min nevetünk. Kiss János bemutatta és nagy derültséget keltő példák­kal illusztrálta a komikum fajait, az elmésséget hibával és hiba nélkül, a divat komikumát, a gro­teszket, a kontraszton alapuló ne­vetséget. A tanulságos és élve­zetes szórakozást nyújtó előadást is nagy szimpátiával fogadta a közönség. Mély hatást keltett az ifjúsági nagyzenekar Bihari Requiemj ének bemutatásával, majd Kovács L*. keltett nagy hatást Petőfi Rab oroszlán c. versének előadásával. A jói sikerült műsoros délután, amelyen ott láttuk Barna Jenő népművelési titkárt, Fiák András költő, igazgató-tanítót dr. Fekete István pénzügyi titkárt. Fazekas Lajos igazgatót és az ifjúság több számottevő barátját, nagy tetszés­sel fogadott népdalegyveleggel fe­jeződött be . A tanítóképző intézeti ifjúság legközelebbi műsoros délutánját november hó folyamán tartja. Felavatták az íj iskolát Szabolcsbákán Ünnepélyes keretek között tar­tották meg e hó 20-án Szabolcs­báka községben a ref. elemi is­kola felavatását. A közgyűlés egy­házi énekkel kezdődött, amelyet Petrovich Ede ref. tanitó veze­tett, majd László Gyula iskola­széki elnök tartotta meg hély gondolatokban gazdag megnyitó beszédét, amelynek keretében üd­vözölte a megjelenteket és rámu­tatott az avatóünnep jelentősé­gére. A nagy hatást kiváltó elnöki megnyitót a Szózat zárta be, majd Csernyi ^pltán a helybeli ref. egyház felkésze Isten áldását kér­te az uj, tanterem minden kövére, tanítójára és minden tanulójára, csonka hazánkra a kormányzóra, minden polgárára, hogy e hon is­mét nagy és boldog lehessen. E lélekemelő áldás után a »Hiir. nuszt« énekelték el mély áhí­tattal 'az egybegyűltek, majd az iskolaszék elnöke az u] \antermet ünnepélyesen átadta Szűcs Anna tanítónőnek. Ezután a tanítónő ihletett lélek­kel tett ígéretet, hogy a reábízott gyermekeket az Isten és a haza iránt való szeretetben és hűségben fogja nevefni az iskola falai kö­zött, majd az elnök búcsúszavai és a »Hiszekegy« eléneklése után a közgyűlés véget ért. lég egy szó a Kir. Törvény­ház-hoz! Ebben a szakavatottan már eléggé a bírálat bonckése aíávett vitás kérdésben fegyen szabad ne­kem is még hozzászólni utolsónak a fogikai értelmezés lencséjén ke­resztül, szépészeti "'érzékem által is vezettetve. Ahol ez a felirat székei, abban az épületben, — mint köztudomá­sú, — különböző fórumokkal két királyi bíróság és a királyi ügyész­ség működik. Ezeknek a joghozó­ságoknak mindegyike a törvénye­ket szolgálja és szolgáltatja a jog­kereső közönség ügyes-bajos dol­gaiban. Ha munkakörre nézve nincs is ezeknek a működése, de egy célt, az igazságot szolgálja mindenike. Mint a hangyák a rej­telmesnek látszó bofyban s mint a méhecskék a félelmetes kasban, mondhatni kéz a kézben, ugy dol­goznak itt válvetve, nap-nap ut4f nyüzsgő életben a törvény első szolgái. Ez a törvények által megszentelt és munkásai által életrehivott hatalmas szervezet itt,

Next

/
Thumbnails
Contents