Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-29 / 247. szám

1929. október 27. JNÍVÍRYIDBK. 11 Feudalizmus, reakció ? Az utóbbi időben szinte divattá lett idehaza, de sajnos a külföld egyes köreiben is ,hogy Magyarországot a feudalizmus és reakció fellegváraként tüntessék fel. — Mindazok, akik ilyenféle vádakat hangoztatnak, elfelejtik, hogy egy ország politikai berendezkedése szerves összefüggésben kell, hogy álljon a történelmi fejlődés menetével s ami egy más történelmi múlttal biró ország történelmében hasznos és jó lehet, az nem megfelelő tafajba átültetve csak kárt és bajt okozhat. A miniszterelnök több felszólalásában kitért és megfelelt ezekre a vádakra, legutóbb épen a külügyi bizottság ülésén, ahol a jóvátétel kérdésének megvitatása után épen a feudalizmus és reakció vádjának tárgyalására tért át s erőteljes érvekkei- utasította vissza az erre vonatkozó támadásokat. Bebizonyította, hogy nincs igazuk azoknak, akik az u. n. síkeres külpolitika előfeltételeként bizonyos belpolitikai átalakulásokat sürgetnek s rámutatott arra, hogy minden magyar embernek kötelessége lenne mindazokat hefyesen tájékoztatni, akik Magyarországot minden jogos ok nélkül a feudális reakció országának akarják feltüntetni. De rámutatott arra a kár ra is, amefy egyes magyar közéleti személyiségek nyilatkozata nyomán bizonyos külföldi körökben mint Magyarország elleni ellenszenv tükröződik vissza, teljesen jog és álap nélküf, mert hiszen ezek a nyilatkozatok lehetnek a politikai taktika arzenáljának fegyverei, de nem fedik az objektív válóságot . A miniszterelnöknek a titkos választójogról meg van a maga felfogása. Nem magát a titkos választójogot, illetőleg annak a gondolatát Ítéli el, hanem csak bizonyos reformoknak; időelőtti megvalósítását, amikor is a várható hasznok helyett 'sokkal inkább károk származnának belőlük. Mindenki egyet ért a miniszterelnök állításával, hogy nálunk igenis alkotmányosság van és demokratikus irányban fejlődünk, de olyan tempóban, amely megfelel a politikai helyzet és történelmi -fejlődés követelményeinek. Vájjon lehet-e ott diktatúráról, feudalizmusról és más csodabogarakról beszélni, ahol a legutóbb lefolytatott kiskundorozsmai választás is azt bizonyítja, hogy a szavazók kétharmadrésze szavazott a két egységespárti jelöltre és egyharmadrésze az ellenzéki jelöltre? Ez az eredmény elsősorban bizonyíték amellett, hogy igenis az ellenzéki jelöltnek is megvolt a mozgási és agitációs szabadsága, mert máskülönben nem kaphatta volna meg a szavazatok egyharmad részét. Bizonyitja azt is, hogy a kormány nem támogatta tüz ön-vizén keresztül az erőszak fegyvereivei a hivatalos egységespárti jelöltet, hiszen a nem hivataíos egységespárti jelölt nyolc szavazattal többet kapott nála, ugy hogy a két egységespárti jelölt között pótválasztásra kerül a sor. — Semmiféfe hatósági terror nem érvényesült ezen a választásom s hogy az ellenzéki jelöltnek mekkora mozgási szabadsága voft, azokat épen a választási röpiratok, kortesnóták bizonyítják, amelyek bizony nem kímélték a kormányt és a mai rendszert és mégis szabadon cirkulálhattak a választók "között. Ennek dacára sem kellett az ellenzéki jelölt és annak programja, ennek dacára is a kormány programját valló két jelöltben összpontosult a kerület szavazópolgársága túlnyomó többségének a bizalma. Itt nem a feudális reakció hozta létre ezt az eredményt, mint ahogyan az általános választásokon az ország más részeiben sem ez volt a siker titka és főoka, hanem a miniszterelnök személyében és az ő politikájában összpontosult bizalom, hisz bajos volna még egy valakit találni, aki igen nehéz körülmények között annyit tett voáa az ország tafpraállitásáért, mint épen Bethlen István. Kovács István a dolgozónak otthont, kenyeret adó régi hazáért halt meg — mondotta Rakovszky Iván dr. a vértanú szobrának leleplezési ünnepén (A Nyirvidék tudósítójától.) Nyíregyháza város közönsége a zord idő, a zuhogó őszi eső ellenére impozáns méretekben vett részt vasárnap délelőtt a mártírhalált halt Kovács István főhadnagy szobrának leleplezésén. Már a kora délelőtti órákban ha tafmas emberáradat hullámzott a nemzetiszínű fobogóval feldíszített Luther-utcában, ahoi'a délszaki. növényekkel, pálmákkal, oleanderekkeí 'és dus babérkoszorúkkal övezett és trikolórral beburkolt szobor efőtt sprakoztak fel rendületlenül várva az ünnepség kezdetét. A felvonnlás Tíz óra után néhány perccel felzengett a katonazenekar és feltűnt a gyafogezred diszszázadának nagyszerű legénysége, élén Vén Zoltán százados, aranysarkanytyus vitézzel, majd egymásután sorakoztak fel'a városi és tanyai leventék, az iskolák és a különböző egyesületek csaptai, a leányiskolák növendékei és a díszes cserkészcsapatok. A Debreceni-utcában egy üteg és egy géppuska század foglalt helyet, mig közvetlen a szobor előtt a széles nemzetiszínű drapériával bevont szónoki emelvény mellett az egyházi, katonai és polgári előkelőségek helyezkedtek el. Az őszi ég fekte gyászfátyolt öltött erre a szomorú emlékű napra s mintha csak a bánat és a keserű emlékezet sürü könnycseppjeit hullatta volna, a hűvös eső szakadatlanul szitált. Mintegy kétezer ember voft már jelen, amikor az evangélikus templom harangja 11 órát kongott s a Városi Dalegylet elénekelte mindnyájunk áhítatos fohászát, íegszentebb imáját, a magyarságnak, a: »Hiszekegy«-et. Néma csendben haltakel e fenséges dal" utolsó akkordjai. Es ebben az ünnepélyes pillanatban megjelent a díszes címerekkel ékesített emelvényen Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője, hogy lenyűgöző beszédében efénk idézze a márlir főhadnagy bofdog ifjúságát, a multak verőfényes és tragikus emlékeit: Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség ! E tágas térségen a napsugár játszott a porszemekkel, amikor há rom évtizeddel ezelőtt két gyermek játszotta itt vidám gyerme"kjátékait. Itt tanuftuk a vallásosságot a tempíomba siető buzgó hívektől, e téren játszottunk kato násdit gyermeki kedvvel, fakardok kat. Ma a két gyermek közül az egyik az élet gondjától megtörve áll itt, a másik pedig az örökkévalóság bronzpalástjába öltözötten. Neki örök élet jutott, nekünk kurta arasznyi lét. Mint itt állunk, önvád mardos bennünket, hogy a mi nemzedékünk volt az a kémikus, aki egy ítélet ólomgolyójából az örökkévalóság bronzöltözetét vonta rá. Hitvallást teszünk itt erről az orökéletről és fogadlamat teszünk, hogy egész életünk az ő példáján,, az ő utmutatása nyomain fog lefolyni. Ezzel az elszánt, szent ér zéssel nyitom meg a szoborleleplezési ünnepséget. Lelkesülők tapsa fogadja a megnyitót, amely után; "báró ButtLer Sándor cserkészegyenruhás alakja jelenik meg a drapériás emelvényen. Báró Buttler Sándor a szobor történetét ismerteti a következőkben : A szobor története Röviden vázolni óhajtom ennek a szobornak s vele kapcsolatban a »Kovács István Bajtársi Szövetség«~ nek történetét. A borzalmas emlékű 'forradalmak után először Sasi Szabó László dr. vetette fel azt a nemes gondolatot, hogy a vértanú emlékére gyászünnepet rendez és sírjára méltó emléket emel. Sajnos azonban a lethjargiáha süppedt lelkek nem reagáltak a meg indított akcióra keűőképen s a bizottság által kibocsájtott gyüjtőivek fele üresenn jöt<." vissza s a síremléket megvalósítani nem tudtuk. Az egybegyűlt 126.216 korona rövid idő múlva devalválódott, de az akarat, a hit mégis diadalmaskodtak és 1924. őszen a voft nem- I zetőrök megalakították a »Kovács István Bajtási Szövetség«-et és el- I határozták, hogy tervüket megfogják valósítani. 1 Izay Gézával élükön négy éven keresztül áldozatos munkával megrendezték a sóstói ünnepélyeket, a melyekből 11.422 pengő gyűlt öszsze. Ehhez az összeghez a vármegye "még 23.038 pengőt adományozott, amefy most már elegendő volt nemcsak a síremlék, de a szobor megépítésére is. Megalakult Mikecz István alispán elnökletével a szoborbizottság, amefy megbízta vármegyénk szülöttjét Görömbey Péter szobrászművészt a síremlék, illetve a szobor elkészítésével. Ez a szobor nemcsak hirdetni fogja Kovács István emlékét, hanem intő péfda lesz arra, nehogy megismétlődjék az 1918— 19. éveknek eseményei. Buttlef Sándor beszéde után Rakovszky Iván dr, Nyíregyháza város képviselője mond ünnepi be* szédet a következőkben: Kovács István a dolgozók mártírja Tisztelt Ünneplő Közönség!! Hazafias magyar érzéssel állunk itt, e szobormű előtt, amely egy nagy magyar hazafi áldozatkészségét, elszánt bátorságának, hazaszeretetének emlékét örökíti meg. Sokat beszélünk a hazafiságról, de nem minden hazafiság egyforma. A hazafiságnak vannak fokozatai. Ismerjük azt a hazafiságot, amely a fehérasztalnál, vagy a zöídasztalnál hangzik fel diszes szavakban, de áldozatra nem képes a hazáért. Van aztán áldozatkész hazafiság, amefy azonban az áldozatot számításból, kedvetlenül hozza meg. És végül van olyan hazafiság, ameíy a haza, amely embertársainak szeretetétől indíttatva, érdek nélkül hoz áldozatot, nem számol, nem gondolkodik, hogy meghozza-e azt az áldozatot, hanem ha kell a saivét is oda adja hazája oftárára. Ilyen hazafiság volt Kovács István hazafisága is!! És ha a nagy, nemes, tiszta honszerelem tiszteletreméltó, ha megdobogtatja a sziveket, kétszeresen elismeréssel, csodálattal jegyezzük fei azt, akinek a szive megszűnik a hazáért dobogni, Kovács István szívének dobogása is a hazáért állt meg. Az ő hazaszeretetete, erős, áldozatrakész, bátor volt. Hulljon le a lepel Kovács stlván, a te ércbe öltözött emléked előtt! Körülállunk Téged, minden rendű, rangú polgárok és itt érezzük, hogy a Te áldozatkész, hősi hazafiságok nincs társadalmi osztályhoz, foglalkozáshoz kötve. Ez a hazafiság kötefesség, kincs és gazdaság!! Te nagy eszmékért, a társadafom nagy ideáljaiért pusztultál, azért vagy mártír, azért él örökké emléked. Nem kiváltságosaknak, efvont eszméknek mártírja, hanem az éfet mártírja vagy, a mi 'mindennapi életünkért pusztultál. Az események, amelyek halálod után ránkzudultak, igazolják, hogy amit Te védelmezték az minden polgáré, ze '}3ipj9. I s? souzsnq uaqpui minden munkásé, dofgozóé. Járhattak azon az októberen az áffehet tartani a régi hazát, csak 3 kiváltságosak szenvednek, az uj rendben a polgárok, a dolgozók boldogabbak lesznek, ezt hirdethet ték, de a mai idők bebizonyították, hogy amikor efpusztult a régi ország, a régi rend, nemcsak a kiválságosak szenvednek, ők még összeköttetéseikkel, maradék vagyonukkal, nemzetközi műveltségűkkel valahogyan megéltek azután is, de az összeomlott határok éppen a dofgozókat temették az országromok alá, akiknek egész életük, egzisztenciájuk az ország gazdasági és társadalmi berendezkedéséhez van kötve, akik a romok fefett tanácstalanuf álltak meg, amikor látták, hogy összeomlott a ház, nincs otthonun, elpusztult az ország, nincs kenyerük. . Mert szegény, esett koldus az a lélek, amelyben honszeretetni DIADAL Okt. 28., 29., hétfőn, kedden 5, 7 és 9 órakor Elfelejtett arcok Dráma 10 felv. Főszerepben a Sárga Liliom főszereplőjével: Clive Broock, Mary Brian, Olga Baklanova, William Powell Ámor vooata Chester Conklin, George Baneroff legújabb vigjátéka 8 felvonásban Szerdán, csütörtökön, pénteken Tamás bátya kunyhója