Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-29 / 247. szám

1929. október 29. 3 nincs és nem lehet soha nagyem­ber az, akiben az emberi jóság­nak ez a legnagyszerűbb és leg­első megnyilatkozása, a honszere­tet hiányzik. Ez kincs mindenki számára, mert felemeli, mert gaz­daggá, derűssé és boldoggá teszi az emberi lelket. Kovács István, Te nem tar­toztál a kiváltságosak közé, akik összeköttetéseik, vagyonuk révén könnyebben találnak boldogulást, Te egyszerű dolgozó polgári csa­ládból származtál és kereskedelmi iskolát végzett derék polgár akar­tál Ienm s harcos, bátor katonává csak a háború tett. Te feláldoztad a munkaképessé­ged, a kötelességtudásod, a bá­torságod a hazáért a háború alatt s lelkes, magyar ember akartál maradni azután is, ezért tekin­tek ugy reád, mint e szabolcsi földnek remekbe szabott kitűnő szülöttjére. Lesújt az ércököl Az a golyó életet ölt, egy pil­lanatra hálált jelentett, de a már­tírok azok élni fognak, a golyó­nak nincs hatalma, hogy kioltsa az örök életet. Itt áll előttünk a mártír érc alakja és hirdeti: el le­het pusztítani az embert, meg le­het tagadni tőle azt is, hogy tisz­tességesen eltemessék, de az esz­me feltámad, a halott visszajön újra és ércöklével lesújt a bűnre, a gonoszságra, az elvakultságra, igazságot tesz, tanúságot tesz a hazafiság, a becsületesség, a tisztesség győzelme mellett, amel­lett, hogy a bün, a gonoszság átmenetileg győzedelmeskedhet,, a gyűlölködők pillanatnyilag sikerrel szónokolhatnak, de már önmaguk­ban rejtik a kudarcot, a bün­tetést!! Kovács István, ha élnél, most fájdalommal látnád nemzeted cson kitását és megdöbbenve látnád, hogy ma is vannak olyanok, akik a nemzet mély gyászában, meg­csonkitottságában visszavonást, gyűlölködést szítnak és eszedbe jutna, hogy amikor elpusztultál, akkor is kevesen voltak, akik a romlásnak gátat vetni, akik áldo­zatot hozni mertek volna. Te a rendet, az ország nyugal­mát akartad megvédelmezni, amely nélkül nincs boldogulás, nincs élet, amely nélkül országok omlanak össze. Ezekért az eszmékért pusz­tultál el, ezért vagy mártír!! Vannak korok, amikor az em­bert elvakultság, a gonosz indula­tok és az aljas, önző érdekek fe­kete pestisjárványa diadalmasko­dik lelkiismeretlen emberek által és a cinikus bün irtózatos magas­latra emelkedik maga alá temet­ve a becsületességet, a hitet és a jóságot. Te is egy ilyen kornak az ál­dozata vagy s akik elitéltek nem téged akartak megölni, nem em­berek, nem személyek ellen for­dult az ő gyűlöletük, hanem a munkát, eredményt, nemzeti erőt produkáló intézmények vezetői el­len. Kovács István, azok, akik ki­szabták rád a rettentő ítéletet na­gyon jói tudták és érezték, hogy becsületes, igaz ember vagy, de ez az ítélet az igazság a rend és a nemzeti érzés ítélete volt, mert ezek ellen fordul az ő gyűlöletük. Pofitikai gyilkosság ál­dozata voltál Es a m\ gyászunk azért két­szeres a szivünkben, mert tudjuk, érezzük, hogy sikerekben gazdag életpálya előtt álltál volna, ha el nem ragad a tragikus halál. Ko­vács István!! Politikai gyilkos­ság áldozata lettél, pedig nem politizáltál soha, hiszen a köte­lességteljesítés nem lehet politi­zálás. Amikor annak az október­nek hulláma végigseperte az or­szágot, ott hagyhattad volna az egyenruhát, politizálhattál volna, magával ragadtak volna a szeny­nyes politika hullámai. Az önma­gát katonának csúfoló alakulásba álhattál volna, de nem tetted, megtartottad a régi uniformist, amelyhez méltó voltál és odaáll­tál nyíltan a gátra, ahol pusztu­lás várt. A legveszedelmesebb pontra álltál becsülettel, bátor magyar katonamódra, mert ak­kor ez volt a hasznos, az egye­1 düi hasznos szolgálat a felfordu­* lásban. A dolgozók mártírja Tisztelt Ünneplő Közönség! Ko­vács István nem az elvek, az ide­álok mártírja, hanem a magyar polgárok, a dolgozó emberek mil­lióinak vértanuja, mert amit ő élete árán védelmezett az a mil­liók otthona, vára, boldogulása, a­mely ha elpusztul, veTe pusztul­nak mindnyájan. Ezért érezzük azt, hogy Kovács. István mindnyá­junkért puSztult el. Mi, akik részt vettünk azok­ban a tragikus időkben, nem elég, ha csak gondolunk rád, kell, hogy itt álljon örökké mementó­ként bronzba öntött nemes ala­kod, kell, hogy megbecsüljük azok emlékét, akik az igazságért hal­tak!! És amikor Nyíregyháza törek­vő városa felállította a Te örök­re szóló emlékedet, megfogadjuk, hogy ha még egyszer jönnek feke­te napok, nem csak egy Kovács István, hanem mindnyájan ott le­szünk, mert tüdjük, hogy akkor ez az ország nem borulhat még­egyszer gyászba. Kovács István a Te példádat követjük! (Lelkes éljen és taps.) Rakovszky Iván mély megilletődést fei a mártír glóriás Bencs Kálmán dr. emelkedik szólásra, a szobrot. dr. beszéde keltően idézi emlékét, majd polgármester hogy átvegye Mélyen Tisztelt Ünneplő Közön­ség! , Tiz évvel ezelőtt tavasz esője ver­deste Kovács István fiatal testét, ma őszi ólmos eső mossa könnyei­vel ércalakját. Mikor a háború vé­geztével hazajöttél, Kovács István, szülővárosodba, tudtad mivel tudsz segítségére lenni enn£k a városnak: megszervezted el­szánt, ifjú bajtársaid sorá­ból a nemzetőrséget, hogy rendet tarts. Tudtad, mi a kötelességed. És amikor pribékek jöttek, hogy megöljék mindazt, ami szent, Te feláldoztad fiatal életedet a hit­ért, a hazáért, a polgári eszmékért. Ha volna egy is, aki szentségtörő kezét felemelné az eszmék ellen, zarándokoljon ide, legyen ez a szo­bor mementó, hogy a szent esz­mék örökéletüek. Nyíregyháza város nevében át­veszem megőrzésre Kovács István szobrát s igérem, hogy e város lakossága mindig tántoríthatatlanul kitart azon eszmék mellett, ame­lyekért Te életedet áldoztad. Ugy lesz! A díszmenet Lelkes, hosszantartó éljenzéssel tette magáévá az ünneplő közönség a polgármester fogadalmát,, majd néma csendben, feszes tisztelgéssel hallgatták végig a nemzeti Him­nuszt, amelyet a katonazenekar a­dott elő. Ezután a hatóságok, a különbö­ző egyesületek és intézetek a szo­bor talapzatára helyezték a kegye­let és hála koszorúját, majd rö­vid parancsszavak hangzottak s a LÁTTUNK MÁR FILMSZÍNÉSZ T, aki ugy csókol, mint senki más! aki ugy úszik, evez, hódit, mint senki más! aki oly forrón szeret, mint|senki más! — de FRED DÖBERLEIN a nöhóditó uj filmszinész AZ ASSZONYOK BÁLVANYÁBAN egymaga ugy csókol, sportol, szeret, játszik, hódit, MINT SENKI MÁS! SZEBDÁN-CSÜTÖRTÖKÖN AZ APOLLOBAN Hétfőn MONTÉ BLUE idei évad első világfilmje Kedden A DELISARK FANTOMJA Két amerikai pilóta veszedelmes kalandjai 8 felv. KEN NlAYNARD bravúr lovas első kalandor filmje A PRERIK BANDITÁI Cowboy kalandor történet 8 felv. Szerdán Budapest eléítt! Csak felnőttekne k! Csütörtökön AZ ASSZONYOK BÁLVÁNYA Szerelmi regény az élet realitásában 8 felv. FREDDÖBERLElNalegideálisabb uj németfilm bonvivánnal a főszerepben. 2 szenzációs burleszk — Hiradó Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor csapatok díszszemlére sorakoztak Wlassich alezredes, állomás­parancsnok,, valamint az egyházi és polgári előkelőségek előtt vo­nult él a díszmenet. Döngött a Luther-utca sima kövezete a ke­mény, katonás léptek qlatt. Élén a rohamsisakos dísz­század menetelt a zenekar tüzes indulójára, majd egy huszár­szakasz, tüzérek, a pirosmellényű, lobogó, kék ingujju, daliás lovas­leventék, a városi és tanyai leven­ték, a Baross cserkészek színes csa­pata, amelynek legvégén a kis pöt­tömnyi cserkészfiőikái: masiroztak élükön Téger Lacival, aki ugy csapdosta apró lábait a kemény kövezetre, mint egy porosz gárdis­ta hajdan a császár előtt. A jpenetet a Tanitóképző és a Jegyzőtanfolyam bajtársi egyesüle­tei zárták be. Az ünnep féi i óra­kor ért véget. A szoborra a következők helyez­tek koszorút: A m. kir. honvédállomásparancs­nokság, Szabolcs vármegye közön­sége, Nyíregyháza város közönsége, a Szabolcsvármegyei Vitéziszék, a Kovács István Bajtársi Egyesület, a nyugdíjas tisztek, a Magyar Nem­izeti Szövetség, a Statusquo Izraelita Hitközség, a m. kir. pénzügyigaz­gatóság, a Máv. Nyíregyházán lakó személyzete, a m. kir. postaalkal­mazottak, az Orsz. Társadalombiz­tosító Intézet nyíregyházi ker. pénz­tára, a szabolcsmegyei m. kir. pénz ügyőrség, a Honszeretet Egyesület, a Nyirvizszabályozó Társulat, az Ipartestület, a Szabolcsvármegyei Turáni Kör, az Erzsébet-kórház, a Nyíregyházi Gazdaszövetség, a Ke­resztény Iparosok Orsz. Szövetsége, az összes jótékonysági nőegyiétek, a Nyíregyházi Önk. Tűzoltó Egye­sület, az Ev. Tanítóegyesület, a Kereskedők és Gazdák Köre, a Ma­gyar Turista Egyesület Nyírségi Csoportja, a Nyíregyházi Gaz­dálkodó Ifjúság Egyesülete, az Ipa­ros Ifjak Egylete, a Kereskedő If­jak Egylete, a Fűszer- és Vegyes­kiskereskedők Egylete, a Nyíregy­házi Zsidó Dalkör, Nyíregyháza vá­ros és Szabolcsvármegye kerékpár­bajnoka, a közs. közig, tanfolyam ifjúsága, a Kossuth reálgimnázium, a kir. kath. gimnázium, a m. kir, áll. tanitóképző, a felsőkeresk. is­kola, a leánygimnázium, az Angol­kisasszonyok felsőkeresk. iskolája, a Kálvineum, az "Erzsébet Hadiár­vaház, a városi poig. leányiskola, a poig." fiúiskola, a nfiipariskola, a kereskedőtanonciskola, az Iparosta­nuíók Otthona, a Nyíregyházi Le­vente Egyesület. Magyar liszt Palesztinában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jeruzsálemi levelezője jelenti, hogy a Magyarországból kapott lisztmintaküldeményekkel a sütőpróbák megtörténtek és hogy a palesztinai lisztimportőrök haj­landónak nyilatkoztak néhány .va­gon magyar lisztet próbaképen megrendelni, azonban ez csak ugy volna lehetséges, ha a kockázatot az eladó viselné. Valószínű egyéb­ként, hogy a magyar liszt Palesz­tinában ismét elfoglalhatná azt a helyet, amelyet a háború előtt az ottani piacon magának biztosított. Március hő végén lesz az 1930. évi mezőgazdasági kiállítás. Az 1930. évi országos mezőgaz­dasági kiállítás időpontját most határozták ei. A jövő évi kiállítást március 20—25. közti időben ren­dezik'meg. A kiállítás kereteit to­vább bővítik éspedig az idén való­színűleg halászati kiállításon kivül háziipari és borkiállítást is tarta­nak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents