Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-27 / 246. szám
1929. október 27. JNÍVÍRYIDBK. 11 Szabolcsvármegye törvényhatósága ma délelőtt ünnepi közgyűlésen búcsúzott el Kállay Miklós . volt főispántól (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatósága Kállay Miklós dr. kereskedelemügyi államtitkárrá kinevezett főispán távozása alkalmából ma délelőtt fél n órakor a vármegyeháza nagytermében ünnepi közgyűlést tartott, amelynek lefolyásáról az alábbiakban számolunk be. Díszbe öltözött a vármegyeháza A vármegyeháza előtt egész autótábor áll. A vasrácsos ajtónál katonatisztek csoportja. A lépcsőház virágokkal, szőnyeggel ékesített. Diszbe öltözött hajdúk kivont karddal állnak őrt. A folyosón s a nagyteremben soha nem tapasztalt élénkség. Ember, ember hátán. A karzat tele van hölgyekkel. A teremben már csak csellel lehet székhez jutni. Aki később jött, az állni kénytelen. Mikecz alispán megnyitja a díszközgyűlést Tek. Törvényhatósági Közgyűlés! A megszokott képet a vendégek nagy serege tarkítja, különösen a hadsereg tisztjeié, akik vitéz Déschán Benő tábornok vezetése aiatt jelentek meg a főispán búcsúztatásán. Háromnegyed 11 órakor elül a zsibongás, MíRecz István alispán vonul be diszmagyarban a vármegyei tisztviselők élén s a következő beszéddel nyitja meg a közgyűlést: Midőn a mai ünnepi közgyűlésünket — mely "közgyűlés az 1886. évi XXI. t. c. rendelkezései alapján egybeállított bizottságunknak utolsó ülése is — megnyitom, egyben a legmélyebb tisztelettel és meleg szeretettel üdvözlöm a m. kir. miniszter ur itten megjelent mélyen tisztelt képviselőjét, valamint ide érkezett tisztelt vendégeinket s ily szép számban egybesereglett bizottsági tagjainkat. Tek. Törvényhatósági Közgyűlés! Köztudomásu tény, hogy a Kormányzó ur Őfőméltósága a kereskedelemügyi miniszter pr előterjesztésére október hó 15. napján dr. Kállay Miklós Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék főispánját államtitkárrá kinevezni méltóztatott. Ezen rendelkezés következtében főispánunk 1922. év április '20. napja óta viselt méltóságától felmentetett. Ez a 7 és fél esztendő eléggé telve volt nehézségekkel, forrongó indulatokkal és válságos helyzetekkel. Távozó főispánunk azonban közvetlen modorával, alkotmányos érzékével, szívélyes és kedves fellépésével mindig szerencsésen keresztül hidalta az ellentéteket, igen sokszor élét vette a nehéz helyzetnek s szerencsésen tudta mindenkor összeegyeztetni az általa itt képviselt államhatalom, a törvényhatóság és -egyesek jogos érdekeinek a kérdését. Főispáni méltóságának disz, fényt és tekintélyt tudott szerezni és tartani. Ha itteni munkálkodására viszszatekint, büszke öröme lehet elért eredményei felett. Vezetése alatt, irányítása mellett épült a vármegye területén 2.890.930 P segéllyel és 430.000 pengő állami kölcsön igénybevételével "258 iskola és 142 tanítói lakás, több mint 300 km. hosszúságú törvényhatósági közút, nyíregyházi Erzsébet közkórházunk hatalmas méretben való kibővítése, tisztviselői lakásunk, több szolgabírói hivatal. A balsai tiszahid és számos kisebb, nagyobb maradandó alkotások fogják hirdetni az O emlékét. Most magasabb, nagyobb hatáskörben fogja Hazánkat szolgálni, de én szent hitem meggyőződésével hiszem és hirdetem, nogy O továbbra is hü fia marad szűkebb hazájának, vármegyéjének, nekünk továbbra is hűséges segitő társunk s minden bánatunk és örömünk osztályos részese íeend és széleskörű tudását és mélységes ügyszeretetét ép oly odaadással és buzgalommaf fogja továbbra is törvényhatóságunk közélet'ének szentelni, mint tette ezt eddig. Hálánk lerovandó, kérem a Tek. Törvényhatósági Bizottságot, hogy államtitkárunk Öméltóságát közgyűlésünkbe egy 3 tagú bizottság által meghívni méltóztassék. Ha ezen indítványom erfogadtatik, kérem', hogy a bizottság Líptay Béla elnöklete alatt "Megyery Géza és dr. Kovách Elek tagokból alakíttassák meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel" Fogadja el az alispán indítványát s a küldöttség elindul, hogy felkérje Kállay államtitkárt a megjelenesre. Ez néhány perc múlva meg is történik, s Kállay Miklós dr. fekete zsaketben megjelenik az emelvényen. Harsány éljenzés és hosszantartó taps fogadja, majd Mikecz alispán újból mégnyitja a közgyűlést és felkéri Okolicsányl "Lajos bizottsági tagot üdvözlő beszédének megtartására. Generális úrnak jelentem alássan: mindnyájan itt vagyunk!... TEzután ORolícsányí Lajos zottsági "tag emelkedik szólásra és meghatott hangon mondja eí a következőket : Méltóságos Államtitkár Ur! Szeretett kedves volt Főispán Urunk!! Nagyrabecsült régi Törvényhatóság: Egy szép és magasztos megbi• zatásnak tudatában, meghatottan állok itt a régi "Törvényhatóság nevében, mint egy apa szeretett fia előtt. Nehéz nagyon az én feladatom, amikor szeretett vármegyénknek ma egyik legkitűnőbb Fiához e helyről kell Istenhozzádot mondanom . Ugy érzem magam, mintha a Mindenható e percben két szívvel ajándékozott volna meg: ez a két szív könybe borítja mindkét szememet. Az egyikben a szomorúság, a másikban az öröm könnyei égnek. Méltóságos Uram!! A szomorúság könnyei megérthetők, mert hiszen amikor bucsuznunk kell méltóságodtól, itt ebben a teremben és az egész vármegyében mindenki felfogja azon nagy veszteséget, amely méltóságod távozásával bennünket ér. Mi nem a sabfonos, hivatalnok főispántól bucsuzunk, hanem bucsuzunk vármegyénk büszkeségétől, a mi szülöttünktől, a mi kedves testvérünktől, aki egész főispáni ténykedése alatt nem látott maga előtt más nemesebb célt, minthogy hogyan szolgálja kivételes tehetsége és bölcs belátása szerint legjoboan vármegyéje és hazája érdekeit. Mi ezt mindenkor láttuk, tudtuk és éreztük, és hogy ebben a részben hálánkat és köszönetünket kifejezésre is juttassuk, íme nézzen széjjel itt Méltóságos Uram!! én a régi, de rövid katonás jelentéssel szolgálhatok: Tisztelettel jelentem a generális urnák, hogy mindnyájan itt vauyumt, akik a Iiazáért vívott küzdelemben bajtársai voltunk. Aki itt idegen, az nem tudja felfogni, hogy miért szeretjük mi szabolcsiak annyira a vármegyénket. Mivel ugy látom, hogy illusztris idegenek is vannak jelen, szabadon ezt pár szóban megmagyaráznom. Itt vannak Szabolcsban a mi kedves homokbuckáink, földünket szegélyező akácosaink, gyönyörű Tisza folyónk. Ebben a környezetben nő fel és tanul meg a szabolcsi gyermek közösen játszani. Mikor naggyá lesz megtanulja, hogy ez a kedves játszóhely ad majd kenyeret, bármerre is veti őt a sors, mindenkor szeretettel van hozzáfűzve ehhez a röghöz, az egykori játszó pajtásokhoz, mindenhez, ami neki kedves em. lék. Ebből fakad az a testvéries szeretet, mely bennünket leginkább jellemez. A játszótársak megtanulják egymást szeretni, becsülni. Ez az érzésünk pedig közös és ez tesz bennünket testvérekké. Ezért van az, hogy .itt egymást mindenki valláskülönbség nélkül megérti, hogy egymás mellett szeretettel, békességben tud élni. Ebben a magasztos munkában neked is van részed ked-, ves jó volt főispán urunk!! Máshol'ez nem igy van. Szomorúan kell megállapítanom, hogy ma a politikai és társadalmi életben a" 3 Kir. udíari- él kamarai fényképész IC OSS HIC KOMAROMI Budapest, IV., Kossuth Lajoa-u. 12. Előkelő műterem. Modern művészi és újszerű azmesfelvételek, miniatűrök és művészi levelezőlapok. Régi fényképek élethű nagyítása. rf mi ii n ii i f'i i/a / V~iBmMBisg5aEi. békétlenség és a meg nem értés harca duí. Éppen ezért, ha mégis akadna közöttünk egy olyan valaki, aki minket bármiképpen torzsalkodásra, egyenetlenségre akarna biztatni, mi itt neked ünnepélyesen megígérjük, hogy bárki legyen,is az, mi a régi szabolcsi bicskával verjük azt ki. Mert a te politikai célkitűzésed, elveid, tetteid előttünk mindenkor helyesek és meggondoltak voltak, mi a te szellemedben akarunk itt békességben, szeretetben, testvériségben dolgozni, élni és megnaini. A mi testvei szeretetünk elkísér bárhova messze utadra, mert te csak a miéhk maradsz. Ezt a testvéri szerető szivet talizmánként adjuk neked, mert tud j'uk, hogy szivedbe zárod azt. A sztvünk másik része hazánkért dobog. Talán még emlékszel, amikor ez év május havában a balsai 'hid-kő letételénél üdvözölve képviselőnket, arra kértem őt, hogy a fagykár által lesújtott heiyeken eszközöljön ki népünk részére segítséget. Többek között azt mondottam, hogy van nekünk két egész emberünk, akik mindent elkövetnek, éjjelt nappallá téve, hogy rajtunk segítsenek. Az egyik alatt téged értettelek, a másik alatt szeretett alispánunkat. Azt is mondtam, hogy ezt a két egész embert más vármegyék irigylik tőlünk. Az egyik most elmegy, de nem irigységgel hivták, hanem mert felfedezték benne a magasabb képességeket, amelyekkel szerencsétlen hazáján segíthet. Amikor most felnézek édesapád képmására, ragyogni látom jóságos szemeit és egy szép képet látok magam előtt. Látore őt." amint a semjénf kastélyban szerettei között üf es simogatja, becézgeti legkisebb, reményteljes fiát. Mesél neki a szép Nagymagyarországról, benne a szép magyar életről és sivár, beláthatatlan jövőről. Látom amint megálld és azt mondja: kis Miklósom előre!! Hallom csodás szép zengő hangját, ama gyönyörű dallal: Tovább — tovább!! Édesatyád ezen gyönyörű gondolatával bucsuzunk mi tőied: Előre és tovább!! Vármegyénk és szeretett hazánk dicsőségére. Az Isten áldja meg szép családodat, gyönyörű fiaidból nevelj a hazának hármat olyat, mint amilyen te vagyl! Az Isten áldjon — az Isten vezéreljen!! Zugó taps és éljenzés követi Okolicsányí beszédét, amikor Bekény Aladár bizottsági tag áll föl és Ung vármegye nevében búcsúztatja eí a lávozó főispánt. A megcsonkított Ungvármegye üdvözlete Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Amidőn a mai ünnepélyes alkalommal a t. Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés kegyes engedélyének a reményében felszólalni bátor vagyok, teszem ezt abból'a célból, hogy az ezeréves történelmi Magyarország egyik nagyterületű, de jelenleg a csonka ország kis darabját képező Ung vármegye régi törvényh .ósági bizottsága nevében dr K-SIlay Miklós őméltóságát — Ung vármegye törvényesen l ott utotső főispánját — jelenlegi legmagasabb kinevezése alkalmából szülő vármegyém nevében tiszteletteljesen üdvözöljem. Méltóságos Államtitkár Ur! A nagy történelmi múlttal biró Ung vármegye a honalapítás időszerinti sorrendjében az ország második vármegyéje volt 3053 négyszögkilométer területtel és legutóbb 137.000 lakossal, amelyből közel 40.000 elsőtelepülésü fajmagyar. Ung vármegye főispáni székén — a Drugethek, Bercsényiek, Baíassák, Waldsteinok, Török és Sztárayak történelmi nagy alakjai' 31-