Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-27 / 246. szám

8 jtVíreriDÉK. 1929. október 27. szes sorában — mint önálló vármegyei törvényhatóság, utoljára Méltóságodat iktattuk be törvényesen a megye területéből még magyar közigazgatás alatt megmaradt kis földdarabon, Záhony székhellyel. Mi Ung vármegye szülöttei, az idegen közigazgatás alá került és hazánknak jelenleg nem nevezhető, szeretett szülővármegyénk ősi hagyományait — a biztosan eljövendő magyar feltámadás reményében — honfi szivünk utolsó dobbanásáig, hiven igyekszünk megőrizni és utódainknak kötelességszerűen átadni, hogy szülővármegyépik _ a közeledő magyar feltámadás dicsfényében történeti múltjához hiven ébredhessen az uj életre és megújhodásra. Ennek a szülővármegyénk iránt bennünk élő hazafias kötelességnek a hangoztatására használjuk fel a mai ünnepélyes alkalmat is, kifejezést adva annak a törhetetlen hitünknek, hogy Ung vármegye nem csak volt, hanem van és lesz jls mindaddig,, amig megmarftdt föld darabjain magyar éL Ez ősi vármegye nagymultu önálló vármegyei életének utolsó lélekemelő fellobbanása Méltóságodnak főispáni beiktatása volt és az a reményteljes szeretet és mély tisz telet, amellyel Méltóságodat ezen ünnepélyes aktusnál körülvettük, ma is élénken él bennünk. Megjelentünk és szót kérünk a mai ünnepi alkalommal is, amikor Méltóságod Ung megye főispáni székétői is megválva, egy magasabb és fontosabb államférfiúi pozícióba lép, hogy tanúságot tegyünk a Méltóságod nagybecsű személye iránt táplált őszinte szeretetünk, nagyrabecsülésünk és mély tiszteletünkről és megköszönjük a sors által meggyötört szülővármegyénk és irántunk tanúsított kegyes jóindulatát. v t •« Az állás, amelyet Méltóságod, tőlünk megválva, betölteni készül, nemcsak nagy és magas, de sok és nehéz kötelesség és munkával jár és mi, akik Méltóságod hazafias, önzetlen gondolkozását, nagy rátermettségét, kiváló képességeit és törhetetlen erélyét ismerjük, bizó reménnyel tekintünk a jövő elé, mert tudjuk, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni sors sújtotta magyar hazánk ujbóű felvirágoztatására. Mi ungmegyeiek háialelt szívvel köszönjük a Méltóságod irántunk való eddigi jóindulatát és amidőn mint volt főispánunktól bucsut veszünk, hő fohásszal kívánunk a legteljesebb sikert és eredményt a Méltóságod jövendő működéséhez. Amint elül a taps és éljenzés, megszólal KáfJay Miklós dr. államtitkár, aki eddig állva hallgatta végig a beszédeket s a következőket mondja: A törvényhatósági bizottság Kállay államtitkár főispáni működésének emlékét jegyzőkönyvben örökiti meg Forrongó idők előtt állnnk... Tek. Törvényhatósági Bizottság! Majdnem nyolc esztendeje, hogy először álltam itt e teremben a Tek. Törvényhatósági Bizottság előtt és amidőn most azért állok itt, hogy bucsut vegyek, ne vegyék tőlem rossz néven, hogy ezekben a rámnehezedő pillanatokban nem tudok elmondeni mindent, amit szeretnék, amit akarok, amit. elmondanom kellene. Az én életem egybeforrt ennek a törvényhatóságnak életévei és most amikor az utóbbi események életemet más vágányokra terelték, érthető, ha a bucsu pillanatában nem tudok kellő szavakat találni gondolataimnak. Alig néhány hete, hogy erről a helyről a régi törvényhatósági' bizottságot búcsúztattam és üdvözletem küldtem innen az uj törvényhatóságnak, és ime most a régi törvényhatóság tagjai még egyszer egybegyűltek, hogy bucsut mondjanak a régi vármegye főispánjának. Érzem, gyenge leszek ahhoz, hogy ebben a rámnehezedő, megindító pillanatban kifejezést adjak annak a szeretetnek, barátságnak, amelyet a vármegye iránt érzek. De ha szavakat nem is találok az érzéseknek kifejezésére, meg kell, hogy érezze ez a törvényhatóság, meg kell, hogy érezze itt minden ember, ki vagyok, mit érzek és gondolok ebben a pillanatban. Meg kell, hogy érez zék, hogy most, amikor nem magyar diszköntösben, hanem szürke polgári ruhában állők itt, az vagyok, aki az erőt, akaratot, szent lelkesedést ennek a vármegyének ősi szelleméből, amely szel lem nemcsak az utóbbi nyolc évben, de évszázadok óta, egy évezred óta éltető szelleme, nemcsak ennek a vármegyének, hanem a nemzet múltjának, hírnevének is. Forrongó idők előtt állunk. Ezeket a nagy változásokat áthidalni csak ugy lehet, ha maradnak olyan szilárd jellemű férfiak, akik megingathatatlan pontjai lesznek a további fejlődésnek. A magyar történelmi osztály ezer éves tradíciója hozta magával, hogy iryen megingathatatlan pontokat találunk a vár megye életének uj formájában is, ahol a hazafiságnak, tisztességnek és becsületnek uj képviselőit találhatjuk meg. Az uj vármegyének ugyanolyannak kell lennie, mint a réginek, mert ha mások lesznek is benne az emberek, de a szívnek, a gondolatnak, szellemnek egynek kell maradnia a régivel. Ma, amikor kívülről döngetik a magyar alkotmány kapuit s olyan elveket akarnak ránk erőszakolni, amelyek ellenkeznek az ezer éves magyar alkotmányos felfogással, csak az a nemzetfenntartó tud egy boldog, erős jövendőt megalapozni, amely a régi nyomokon épiti fel azt azokon a pilléreken, amelyek ezer éven át fenn tudták tartani ezt a nemzetet. Csak az a nemzet képes berendezkedni modern intézményekre, amelynek társadalma konzervatív, mert csak a konzervatív társadalomban rejlő szilárd erők képesek elviselni azokat a rázkódtatásokat, amelyek egy prog- j ressziv reformmal járnak. Én nem politizálok többet a te- j kintetes Törvényhatóságban. Én j mint barát vagyok itt, aki búcsúzni í jött ide, de viszont görcsösen ragaszkodom ahhoz a gondolathoz: én nem akarok önöktől elbúcsúzni. (Lelkes éljenzés és taps.) Azt mondotta a szónokuk, hogy generális ur, jelentem alásan, mindnyájan itt vagyunk. Erre én azt felelem: Jelentem mindanynyiuknak : Itt vagyok ! Itt vagyok lélekben, akaratban és itt is maradok önökkel. Ha valaki tisztelettel közeledik hozzám, barátsággal fogadom, ha sziwei jön, szeretettel viszonzom, ha kérelemmel jön, segíteni fogom. (Lelkes éljenzés és taps). Vannak 'nagy politikai irányzatok, tisztességgel'képviselt eszmék azonban én csak egyetlen egy politikai programmot ismerek, a szegény, nagyon szegény magyar ember megsegítését... mert szegény a magyar ember, nagyon szegény, sze gények vagyunk mindnyájan s csak porhintés az a külföld szemébe, ha azt akarjuk magunkról elhitetni, hogyy gazdagok vagyunk. Én ezzel a programmal kívánok búcsúzni a tekintetes Törvényhatósági Bizottságtól s igyekszem ezt a programmot teljes egészében valóságra váltani. Kállay Miklós dr. államtitkár beszédét a közgyűlés lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta, majd Virányi Sándor főjegyző az alábbi határozati javaslatot olvasta fel, amelyet a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett : Elnöklő Alispán bejelentése dr. Kállay Miklós főispán urnák m. kir. államtitkárrá kinevezéséről, és főispáni állásától történt felmentéséről. Véghatározat. A törvényhatósági bizottság a Kormányzó ur öfőméítóságának magas elhatározását a legmélyebb tisztelettel tudomásul veszi. Bár őszinte sajnálattal tölti el a th. bizottságot, hogy dr. Kállay 'Miklós urnák főispáni "állásatői megválásával a vármegye érdekében közei "íiyolc éven át kifejtett áldásos munkáját és bölcs irányítását épen akkor kell elvesztenie, amikor a vármegye szervezete mélyreható, talán sorsdöntő átalakulás előtt áll. Mégis megnyugvással fogadja e veszteséget abban a tudatban, hogy az államtitkár ur Őméltósága a törvényhatóság által mindig nagyra értékelt fényes tehetségét, tudását és páratlan munkakészségét, mint az ország kormányzatának fontos tényezője eme uj, széles munkakörében is eredményesen fogja érvényesítem' és e nehéz időkben továbbra is megértő támogatója lesz szülő vármegyéje ama törekvéseinek, amelyek nek célja a Iegsufyosabb megpróbáltatások, a legnyomasztóbb dok között ís csak egy: sokat szen vedett Nemzet tafpraállásának, szebb és jobb jövendőjének hasznos szolgálata! Amikor a th. bizottság az Államtitkár ur Oméltőságát kinevezése alkalmából őszinte melegséggel üdvözli s tőíe, mint távozó Főispánjától benső meghatottsággal bucsut vesz, hálávaf és bensőséges köszönettel emlékezik meg arrói a megértő, messzemenő és felbecsülhetetlen értékű támogatás róf, amelyben a törvényhatóság közérdekű munkásságát, a vármegye törekvéseit a kulturális társadalmi és gazdasági élet minden megnyilvánulásában lelkes, fiúi szeretettel részesíteni itieg nem iszünt s arról a hivatott, bölcs és áttekintő vezéri irányításról, melyíyeí fe törekvések, — az alkotó munka útjait megjelölve e vármegye politikai konszolidáltságát megteremteni és megőrizni, —népének boldogulását szolgáló hasznos és maradandó becsű alkotásait és intézményeit megalapozni segített. A törvényhatósági bizottság e mélyen érzete, hálája és köszönete jeléül Dr. Kállay Miklós államtitkár ur főispáni működésének emlékét jegyzőkönyve lapjain megörökíteni, arcképét megfestetni s közgyűlési termében elhelyezni rendeli s erről az Államtitkár ur őméitőságát feliratojn s a vármegye Alispánját jegyzőkönyvi kivonaton értesiti. Kelt Nyíregyházán, Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának 1929. év október hó 26-án tartott rendkívüli ünnepi közgyűlésében. Mikecz, alispán. Virányi, vm. főjegyző. , Küldöttségek tisztelgése Kállay Miklós államtitkárnál A díszközgyűlés után Kállay Miklós dr. államtitkár a főispáni hivatalban fogadja a búcsúzó és államtitkári kinevezése alkalmával üdvözlésére siető küldöttségeket. A küldöttségek fogadása után a Korona nagytermében 300 teritékes bankett volt, amelyen a Kormányzót Mikecz István alispán köszöntötte. Dr. Kállay Miklós államtitkárra Liptay Béla gazdasági tanácsos, főrendiházi tag mondott nagyhatású köszöntőt. Nagylelkesesedést kiváltó beszédben méltatták az uj államtitkár érdemeit, Vietórisz József főigazgató, Szohor Pál főjegyző, Kállay Miklós dr. államtitkár válaszában, amelyet az impozáns bankett közönsége tüntető lelkesedéssel fogadott, a békés, vállvetett munka jelentőségét. á díszgyűlés fővárosi vendégei Dr. Kállay Miklós államtitkár kíséretével reggel 8 óra 46 perckor érkezett Nyíregyházára dr. Rakovszky Iván ny. belügyminiszterrel, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjével. Ugyanekkor érkeztek meg báró Kéthly László a kereskedelemügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője, Lázár József, Kállay Miklós dr. államtitkár titkára, Mikszáth Kálmán dr. miskolci főispán, Erdőhegyi Lajos dr., Mózer Ernő, Szabó Sándor, Nánássy Andor, Káinoki Bedő Sándor szabolcsi képviselők. Az érkezőket Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester fogadta, akinek üdvözlésére Dr. Kállay Miklós állam titkár válaszolt. Az üdvözlések után dr. Kállay Miklós államtitkár dr. Rakovszky Iván országgyűlési képviselővel és dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármesterrel vonult a vármegyeházára. A „Nyírvidék" szerkesztőségének g£ ft%£% uj telefonszáma mig a kiadóhivatal és a Jóba-nyomda telefonszáma 1-39. ••• üioelev*n l^söniiiiifvtái

1 az Ujsá.g'bolfba.n