Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-19 / 239. szám

2 JtflrfRYIDEK. 1929. október 19. A kereskedelmi szerződések alkonya Irta: Hantos Elemér dr. ny. államtitkár, egyetemi tanár. ^ A kereskedelmi szerződések szószólói az autonom vámtarifák minéi tökéletesebb kiépitésére törekszenek, hogy azok segélyével kedvezőbb szerződésekhez jussanak. A középeurópai gazdasági problémának ezt a megoldását, mint kivánatos »középeurópai gazdasági rendszert« hirdette, egyideig, a cseh-szlovák külügyminiszter is, utalva a cseh-osztrák kereskedelmi szerződés kielégitő voltára. És valóban a prágai kormány az 1925. január i-én életbelépett cseh-osztrák szerződés tárgyalásánál előzékenyebbnek mutatkozott, miitf hogy a tényleges hatalmi viszonyok megkövetelték volna. Hogy azonban a nyújtott kedvezmények az áruforgalom élénkülését, az oszt rák kereskedelmi mérleg javulását Ausztria gazdaságának fellendülését eredményezték volna, az nehezen állitható. Még Ausztria és Németország között sem tudott, a fokozódó Anschluss-hangulat dacára, teljes értékű kerekedeimi szerződés létrejönni. A két állam közt már évek óta húzódnak a kereskedelmi szerződésre irányuló tárgyalások, de mindezideig csak három ideiglenes megállapodást sikerült nyálbeütni. Még kedvezőtlenebb Magyarország helyzete Németországgal szem ben. Magyarország behozatalában a német birodalom 1927. óta a má sodik helyet foglalja el, ahonnan Ausztriát a harmadik helyre szorította. Magyarország kivitelében Németország a harmadik helyen • áll. Ennek a fontos pozíciónak ellenére kereskedelempolitikai kapcsolatunk a német birodalommai nem szerződéses alapon nyugszik, hanem egyszerűen a legtöbb kedvezményre szorítkozik, mintha valamely délamerikai állammal való forgalomról volna szó. A tényleges gyakorlat azonban még a legtöbb kedvezményi megállapodás nak sem felel meg. 1925. szeptember óta a német határokat elzárták a magyar élőállat-bevitel |elől s 1927. áprilisa óta még a levágott magyar sertések bevitelét is lehetetlenné tették. Habár elismerik, hogy a magyar állategészségügyi rendészet és ellenőrzés mintaszerű, Magyarország mégis hátrányos helyzetben van az élőállat- és husbevitel tekintetében más államokkal szemben. Ily körülmények között kereskedelmi mér J legünk állandóan emelkedő paszszivitást mutat fel Németországgal szemben. j De nemcsak az egykori szövetségesek között nem tudott megfelélő külkereskedelmi kapcsolat létesülni, a kis-entente közös politikai érdekekkel összekovácsolt rendszere körében sem kedvezőbb a kereskedelempolitikai helyzet. Csak a Csehország és Jugoszlávia között évek óta eredménytelenül húzódó tárgyalásokra kell e rész- , ben utalnunk. További példázódások helyett elég rámutatnunk arra, hogy a kereskedelmi szerződéses rendszer holtpontra jutott, nincs tovább. Ennek oka nem annyira a jószándék hiányában, mint inkább a politikai és gazdasági széttagolt ságban keresendő, amelyet a hagyományos kereskedelmi szerződésekkel áthidalni többé nem lehet. Ha azonban már egyszerű keresrcedelnfí szerződések létrejötte is annyi akadályba ütközik, miként gondolhatunk több országot felölelő kollektív megállapodásokra, gazdasági szövetségekre, amelyek hatásaikban jóval jelentősebbek? A válasz élre a nagyon is közeifekvő kérdésre az, hogy a kereskedelmi szerződések és kollektív szerződések között nem csupán számbeli különbségek állanak fenn, a résztvevő felék tekintetében, hanem lélektani és módszerbeli különbségek is, létrejöttük mikéntje dolgában. A kereskedelmi szerződésekben a tárgyaló feleknek nincs egyéb feladatuk, mint országuk érdekeit a lehetőségig megvédeni. Minden engedmény, amelyet nyújtani szándékozunk, kézen-közön, a szigorú viszonosság alapján kerül elbírálásra. Minden kedvezménynél mérlegelik, hogy milyen hátránnyal jár az közvetlenül, vagy,a legtöbb kedvezmény utján közvetve, saját országukra nézve. A legnagyobb kedvezmény záradéka, a háború előtti idők kereskedelempolitikai szövedékének ez az erős csomója, nem ellenkező hatásokat vált ki és szálakat old meg, amelyek szom széd országok között szövődni kezdenek. Mert az engedmények, amelyek a legnagyobb kedvezmény hatálya alatt szomszédok egymásnak tesznek, sulyosbittatnak az által, hogy távoli országokra ellenszolgálat nélkül kiterjednek. A legnagyobb kedvezmény elve veszélytelen volt addig és ott, amíg és ahol olyan államok között érvényesült, amelyek csupán nemzeti termelésük feleslegeinek kicserélésére szorítkoznak. A mai Középeurópának azonban az árucserének a nemzetközi forgalomban hasonlíthatatlanul nagyobb jelentősége van. Csehország 1928. évi külkereskedelme felülmulta az OsztrákMagyar monarchia 1913-as külforgaimát és a kis Ausztria exportja 1924-bfen majdnem megközelítette a volt monarchia összkivitelét. Mert az Osztrák-Magyar monarchia tényleges gazdasági egység volt, amelynek messze elnyúló határain belül, a termelés és a fogyasztás egyensúlyban volt és a kivitei és bevitel csak a belföldi forgalom kis hányadát tette ki. A gazdasági területek és kereskedelmi viszonyok mélyreható eltolódása következtében, a legtöbb kedvezmény értékében és értelmében is változás állott be, amely változás a folyamatban levő tárgyalásokat nehézkessé és hosszadalmasakká teszi, mivel várható ha tása miatt, minden egyes kedvezménynek a tüzetes vizsgálatát követeli meg. Mindezek a nehézségek elesnek amikor az egyes államok képviselői, nem mint ellenfelek kerülnek egymással szemben, hanem több állam megbízottjai, közösen ülnek a zöld asztalhoz, hogy egymás kívánalmait mérlegeljék és a közös érdekeket előmozdítsák. Minél több állam igyekezik termelésének irányát összeegyeztetni, minél szélesebb körben sikerül a munkamegosztást a nemzetek között megvalósítani, annál tökéletesebb lesz a kereskedelempolitikai rendszer, amelynek végső kifejlődése Európának gazdasági egységbe való tömörülése fehetne. Az emberiség története azonban a nagy célok tökéletes és átmenet nélküli megoldását nem ismeri, hanem csupán az események és helyretek kölcsönhatásából származó, fejlődéseket és visszafejlődéseket. Ilyen fejlődés a mai helyzettel szemben és visszafejlődés a régi állapotokhoz: a belső fogyasztási piacnak kiszélesitése a középeurópai termefvények, a középeurópai árucikkek kölcsönös kedvezményezése utján. Ez a cél más kereskedelempolitikai eszközök alkalmazását és más gazdasági területek kialakulását teszi szükségessé, mint aminőkkel ma operálnak. „Meg kell akadályoznunk azt, hogy egyesek a revíziót akár egyéni, akár üzleti célból felhasználhassák fflikecz István alispán rendelete a revíziós mozgalommal visszaélők ellen (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A revíziós mozgalommal az utób bi időben mind szemérletlenebbül éltek vissza olyan emberek, akik a legszentebb eszmét, a legtisztább érzéseket is üzleti céljaik javára használják fel. Ezek ellen a templo mot vásár céljára felhasználó kufárok ellen a Revíziós Liga a belügyminiszterhez fordult segítségért 'Mikecz István alispán Nyíregyháza polgármesteréhez a járási főszolgabirákhoz, a községi elöljárókhoz a következő rendeletet intézte a revízióval visszaélők ellenőrzéséről: A Magyar Revíziós Liga megala Kulása óta féltékenyen őrködött azon, hogy a revíziós mozgalmat senkise diszkreditálhassa önző egyé AZ APOLLO JELENTI: A BEDUINOK GYÖNGYE ma, pénteki premierjére tömeges jegyelőjegyzések történtek, jegyekről ajánlatos előre gondoskodni! ni érdekből. Éppen ezért a Liga vezetősége a megalakulás után rögtön beadvánnyal fordult a belügyminiszter úrhoz és arra kérte, hogy a legszigorúbban akadályozza meg azt, hogy a revíziós mozgalomnak vámszedői lehessenek. Emelett a Liga majdnem havonkint közzétett kommünikékben figyelmeztette a közönséget arra, hogy a Liga sem pénzt nem gyűjt, sem könyveket, jelvényeket, szobrokat stb. nem árusit. Mindezen figyelmeztetesek és intézkedések ellenére igen gyakran pattannak ki visszaélések, amelyek alkalmasak arra, hogy a hazafias közönség bizalmát megrendítsék a revíziós mozgalommal szemben és ezt a legszentebb és legnagyobb magyar ügyet diszkreditálják. — Minthogy nagy nemzeti érdekek forognak kockán, ezért mindenképen meg kell akadályoznunk azt, hogy egyesek a revíziót akár egyéni, akár' üzleti célból felhasználhassák. Erre való tekintettel felhívom, hogy minden ilyen visszaélést a legszigorúbban ellenőrizzen s a törvény teljes szigorával járjon el. Pénteken — Szombaton—Vasárnap Budapestet is megelőzve! A BEDUINOK GYÖNGYE (TRIPOLISZI FOGOLY) Egy gazdag sejk és egy szegény árvaleány buja, exotikus hátterű megrendítő szerelmi története 10 felvonásban Donatello Neri és Marcello Spada a világhírű francia és olasz művészek főszereplésével romok kisérő műsoi*. Hétfőn Kedden BÜNŰS-E MA3EL MORGAN? Szenzációs bűnügyi regény 9 felv. Rendezte: George Fitzmaurice MILTON SILLS és DOROTHY MACKAIL a főszerepben fényes kisérő müao

r Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor Halálos szerencsétlenség egy Virág- ntcai pincében Tegnap délelőtt Papp Dénes Virág-utca 36 sz .házában a pincében forrásban fevő must szénsavgáza megölte Kántor István kocsist. A kocsis kóstolgatni akarta a bort és miután nem volt otthon senki, egy nagy bögrével "lement a pincébe egy kis borocskáért. Az erjedő must szénsavgáza a pince alsóbb levegőrétegei helyét foglalja el'és fokozatosan emelkedik felfelé. Mikor Kántor István lehajolt az óboros hordó csapjához, beszívta a széngázsavat és fuldoklani kezdett és segítségért kiáltott. A 5ázban csak egy szolgáló volt otthon, aki meghallotta a kiáltást, de nem mert lemenni a pincébe, hanem ő is segítségért 'WÍáltott. A szomszédok összefutottak és egy öreg ember végül vállalkozott, hogy lemegy a pincébe. Zsebkendővel kötötte be a száját és felhozta az eszméletlen kocsist, aki mielőtt az előhívott mentők beszál lithatták volna a kórházba, kiszenvedett. Kántor Istvánt felboncolják . . — i