Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-17 / 237. szám

6 jAÍKYIDálC 1929. október 17. Megszűnt a gyermekparalízis Szabolcsvármegyében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Szabóicsvármegyei Erzsébet közkórházba több gyermek paralizisben szenvedő beteget szállítottak be. A megbetegedések nagy aggodalmat keltettek vármegyeszerte. ívlost megállapíthatjuk, hogy a megszállott területről behurcolt betegség továbbterjedésében megállt. Az utolsó gyermkeparalizis megbetegedést szeptember 27-én jelentették be a nyíregyházi városi orvosi hivatalba. Azóta ujabb betegedés nem történt és igy a pa- ' raüzis megszűntnek tekinthető vármegyénkben. Az ápoltak közül egyébként a legtöbb meggyógyult és csak két haláleset fordult elő. Csak azok számára biztosítanak helyet a Kovács István szobor leleplezési ünnepségén, akik kellő időben jelentkeznek (A »Nyirvidék« tudósítójától.; A Kovács István szoborleleplezési ünnepséget rendező bizottság a meghívók mellé jelentkezési ivet csatolt az egyes intézetek, egyesületek, hatóságok számára. A jelentkezési iveket a legtöbb helyről már vissza is küldték, de még mindig vannak olyan meghívottak akik nem jelentkeztek az ünnepségre. Most a rendezőség arra kéri az ünnepségen megjelenni óhajtókat, hogy az ivet töltsék ki és küldjék be, mert különben nem tud a rendezőség helyet biztosítani az illetők részére. Az ünnepség 27-én délelőtt 11 órakor kezdődik. A meghívón közölt programm csak annyiban vál- ^ tozik, hogy a megnyitóbeszédet i 1 valószínűleg Mikecz István alispán mondja, Rakovszky Iván dr. fiiyiregyháza országgyűlési képviselője 26-án érkezik Nyíregyházára, hogy másnap elmondja a szoborleleplezési ünnepségen a felavató beszédet. A rendezőség állóhelyekre, ülőhelyekre és fenntartott helyekre ér vényes jegyeket bocsájtott ki. A középiskolák ifjúsága részére anynyi helyet biztosítanak, hogy valamennyi középiskola minden osztályának lesz hely. Dr. Eőnig András, a Cbilébe származott magyar orvos, a „Nyirvidék" munkatársának elmondja tapasztalatait (A »Nyirvidék« tudósítójától.) 1 Husz esztendő előtt vándorolt ki Chilébe dr. König András magyar orvos, aki ott végleg megtelepedett. Hosszú, fáradtságos munkával eltöltött évek után, ma már mellé szegődött a szerencse. Boldog családi életet él feleségével, aki angol nő és jólétet biztosít számára a chileiek szeretete és bizalma. A magyar orvost nagyon megbecsülik és az első években még fennálló idegenkedés megszűnt. Dr. König András, aki nemrégiben utazott el Magyarországról, (ahol néhány hónapot töltött) viszsza u] hazájába, igen érdekes adatokkal szolgált Chiléről és annak lakóiról. Chile, amely 1818. óta önálló köz társaság, keskeny szalagként húzódik a Csendes Öceán mellet*, északról délnek. A stubtrópikus esőővben fekszik. Enyhe éghajlata nagyon egészséges. Az európai ember minden tápláléka: gabona,gyű mölcs, bor stb. megterem itt. Állattenyésztése is igen virágzó. Ipara, ma még fejletlen. 753216 négyzetkilóméter területén 3 és fél millió spanyol, kreol és indián lakik. Becsületes, szabad emberekezek akiknél három társadalmi osztályt találhatunk. Az első megfelel a főnemesi osztálynak. Ezek viselnek minden tisztséget. A másik az u. n. középosztály, ide tartoznak a hivatalnokok, kereskedők, iparosok stb. A harmadik a munkásosztály. Ez a legbüszkébb valamennyi közt. Büszkék arra, hogy ők vívták ki függetlenségüket és ma is minden csepp vérüket készek a szabadságért áldozni. A chilei általában zárkózott, gyanakvó természetű, de ha valakit bizalmába fogad, akkor őszinte igaz jóbarát és áldozatkész. Barátai előtt állandóan nyitva a háza. Életmódjában, természetében, szokásaiban nagyjában a magyarhoz hasonlít. Csak vidámabb, jobb kedélyű. Ennek oka a könnyű meg élhetési viszonyokban rejlik. Mindent, amire szüksége van, megterem az áldott chilei föld. És időjárási zavaroktól itt nem keli tartarii. Az esős évszakban bőséges vízmennyiséghez jut a termőtalaj, utána pedig a napsugaras hónapok siettetik a beérést. Rengeteg déligyümölcsöt szállítanak a világ minden részébe mig az országnak importra egyáltalában nincs szüksége. Magyarok nagyon kevesen élnek ebben az országban. Pedig itt könnyű a megélhetésük, nem ugy, mint Argentínában, vagy Braziliában. ahol a legszörnyűbb megpróbáltatások várnak rájuk. De a gazdagság vágya mégis odacsábítja őket. A német üzTetí élelmesség már megvetette itt a lábát. Földeket vásároltak, farmokat létesítettek g és egyre jobban terjeszkednek. Még a világháború előtt kezdődött meg államköltségen a német telepítés és ma mikor Németország gyarmatait elvesztette fokozottabb munka indult meg, a nemcsak mezőgazdasági, de ipari kincsekben is gazdag ország meghódítására. A német terjeszkedési politika először gazdaságilag, majd iparilag akarja rabigája alá hajtani az országot, hogy azután a politikai fennhatóságot is megszerezze. ftehéz dolguk lesz tlgyan, sőt a siker is kétséges, mert a szabadságszerető chliei nép egyáltalában nem, vagy csak nagyon nehezen, véres harcok árán fog behódolni. Nem akarok senkit sem kivándorlásra csábítani, de ha már akad nak magyarok, akiket a körülmények külföldre kényszerítenek, ugy ajánlom, hogy Chilét válasszák. Ebben az országban nincs bevándorlási tilalom, szívesen látják az Idegent. Mert a lakosság szaporodása a gazdasági lehetőségek kiaknázását jelenti számukra. Akik Chilében kerestek boldogulást, ma rendezett viszonyok között, jólétben élnek. Mezőgazdasági munkások szép kis birtokokat mondhatnak magukénak és a diplomás emberek előtt is nyitva áll az érvényesülés utja. Ujabban pedig a chilei kormány keres külföldi bányamunkásokat. Az ország ipara fejletlen, análinkább büszkeséggel 'tölthet ei bennünket, hogy Copiapo legnagyobb vállalatának magyar mémök a vezetője, aki a maga erejéből küzdötte fel magát idáig. Nagyon szeretik a magyar orvosokat is, akiknek nagy tudását ugyancsak megbecsülik a bennszülöttek. Kevesen élünk Chilében magyarok, de mindannyian megtaláltuk a boldogulást. Rövidesen még könnyebb lesz a helyzet, mert a magyar kormány azt a kérésemet, hogy állítsanak Chilében konzulátust fel a magyar érdekek védelmére kedvezően fogadta. Igy minden reményünk megvan arra, hogy rövidesen egy arra hívatott ember kezébe kerül a magyar érdekek védelme. Az ideális nőtipnsért barcol a modern kozmetika (A »Nyirvidék« tudósitójától.) | A gazdasági nyomasztó helyzet és válság sok u] foglalkozási ágat teremtett a háborús évek után. A frontról visszakerült férfiák ismét elfoglalták helyüket gyárakban, üz letekben, bankokban és kiszorítottak onnan a pótlásukra felvett nő* munkaerőket. Egy nagy kérdés előtt állott akkor a munkakereső nők osztálya. Ezek már megállották helyüket az élet nehéz harcaiban és a régi romantikus szirupos és courtsmahleres világba nehezen tudtak volna visszahelyezkedni, de nem is igen volt módjukban, mert a folyton növekvő rossz viszonyok arra kényszeritették, hogy megélhetés után nézzenek. A sok uj pálya között, melyeken a kenyékereső nők elhelyezkedést találtak, különösen megfelelt: a kozmetika. A szépitészet Jhálás terrenum a nők számára. És nemcsak megíeíel finomabb ízlésüknek, egyéniségüknek, de a kozmetikát felkereső közöség is szívesebben fordul női kozmetikushoz. Eleinte nehezen lehetett megtalálni a válaszfalat, amely az orvosi kozmetikát a szépitészeti ipartól elválasztotta. Lassanként azonban leszürődött a tanulság és mivei sokszor érte kellemetlenség, mert súlyosabb bőrbetegségeket ártatlan kenőcsök kel kezeltek és elmulasztották orvosnak átadni kellő időben, mikor az még kezelni tudta és igy aztán elhatárolódott az orvosi és az ipari kozmetika. A modern, rohanó lüktető élet dobta felszínre a kozmetikát és ez elől már kitérni nem lehet. A nők arcápolása ma már megszokott dolog és ahogy nem szégyelnek fodrászhoz menni, ugy nem szégyelnek kozmetikai intézetet se felkeresni. A szükséglet hozta magával, hogy a nagyobb vidéki városokban is nyíltak arcápoló intézetek, ahol a modem szépészet alapelveinek megfelelően nyernek kezelést a nők. A fejlődés utja odáig vezetett, hogy már heti arcápolást végeznek és a rendszeres kezelés üdévé, frissé varázsolja a női teinteket. Nyíregyházán már népszerűvé vált a Kossuth-utcai kozmetikai intézet, melynek bájos és érdekes vezetőnője azonnal rendelkezésemre állott, mikor felkerestem, hogy a forgalomról, a kozmetika fejlődésé ről, haladásáról és legújabb berlini tanulmányútjainak tanűlságairól kívántam érdeklődni. — Leginkább az tünt fel Berlinben — kezdi a kedves vezető a beszélgetést —, hogy a kozmetikába járás egész megszokott dolog. Felkerestem a hires ElisabethArden berlini intézetét. Nem tudom leimi azt a nagy forgalmat, de azt a nagy pompát sem, amit ott kifejtenek. Ez az intézet vezet a kozmetikában. Számtalan, szebbnél szebb terem antik berendezésű sza Ionok, szökőkutas váró, csillogás pompa mindenfelé. A gőzölő, masz száló, soványító, kezelő, fény- és elektromos termek a legraffináltabb eszközökkel berendezve. Nagy a divatja a soványító tornáknak, amelyeket hosszasabban tanulmányoztam és ha elegendő jelentkező lesz, Nyíregyházán is be fogom vezetni. De meg kell fizetni a kezelést. Egy kezelés ott kb. 75 Pengőbe kerül (Budapesten 15—20 Pengő(, A szerényebb kozmetikát, mint az Ellis Boock-e stb. is szívesen vezettek be a legújabb haladásokba. Milyen uj változást vezet be a Végleg megszűnik Utolsó 14 napi * Férfi ingek a legjobb kivitelben fehér és szines 6 P, 8 P, 11 P. Irányi Sándor divatháza hihetetlen olcsó árusítással