Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-17 / 237. szám

JhrtrÍRYIDÉK. 1929. október 17. Törvényház Érdekes nyelvészeti vita foglal koz tatja a Nyirvidék olvasóit ai »Törvényház« szó nyelvi helyességéről. A vitát Benkő András tanfelügyelő ur indította meg, akinek, véleménye szerint birtokosj'efzős összetétellel van. Tlolgunk s e nézetet vallja az a névtelen cikkíró is, aki a vitát folytatta. Legelőször is azt keli leszögeznünk, hogy ha fenn is állna a birtokviszony, semmi érv sem szólna amellett, hogy ezt birtokszemélyraggai külön íeí kell tüntetnünk. Vannak ugyanis e nemben jelölt' és jelöletlen összetételek és hogy melyik szó melyik csoportba tartozik, ezt kizárólag nyelvpszichologiai és nyelvtörténeti okok magyarázzák! A tanfelügyelő ur szerint »törvényház« magyartalan és helytelen, mert a birtokviszonyt jelölnünk kellene az »a« 3-ik személyü birtokraggaf, mint pld .Nyír egyháza, istenháza. Nem tudomá1 nyos módszer az, ha ezt a kérdésti analógiával vagy a j'ó magyarság indokolatlan odavezetésével akarjuk eldönteni. Az analógia ugyanis nem nyelvészeti törvény, hanem puszta nyelvi jelenség, mellyel csupán már megfévő nyelvi adottságokat magyarázhatunk, érthetővé tehetünk, de nem mondhatjuk, hogy valamely szó vagy kifejezés helytelen, mert az analógia nem érvényesül benne. Hogy bizonyoa esetekben van analógia, ezt a nyelvtudomány pusztán konstatálhatja, de nem írhatja elő törvény gyanánt. Ami pedig a jo magyarság ker dését illeti, szintén nem vezethető vissza racionális okokra. — Hiszen magyarosnak azt kellene mondanunk, ami eredetibb, régibb. Már pedig részint a rokonnyelvek, részint ezer esztendősnél jóval régibb magyar nyelvtörténeti adatok tanúsága szerint éppen a jelöletlen összetétel az eredetibb, ősibb forma. Régi eredetű családnevek ma is őrzik ennek a üpikus sajátságnak az emlékét, pl. Bánfíy, Dessewfty és nem »Bán fia«, »Dezső fia«. A birtokos összetételek jelentéktelen részének személyragozása aránylag igen későn, a középmagyar korban DIA DAL • Okt. 16 , 17., szerda, csütörtök II • 5, 7 és 9 órakor • a 1ARRY KARR ® m ü : Izzó 1 E szenvedélyek [ ' Egy lángoló szerelem története ® 7 felvonásban • • • Balga szűz és ® Barbar bar burleszkek H • • J Magyar híradó • • ~ " " —— H • Péntek—Szombat—Vasárnap • • Monti és a fekete kéz £ • és B J A tolvaj kisasszony • November 4-én nyílik meg a nyíregyházi borászati és gyümölcskiállitás a vármegyeháza dísztermében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nyíregyházán borászati és gyümölcskiállitás lesz. A. kiállítást rendező Mezőgazdasági Kamara november 3-ra tervezte a kiállítás megnyitását, azonban közben a törvényhatósági választásokat erre a napra tették és igy a kiállítást egy nappal el kellett halasztani. Tegnap délelőtt a Mezőgazdasági Kamara nevében Jugow titkár és . Czapáry Bertalan kertészeti szak- I tanár megjelentek Mikecz István alispánnál, aki kérésükre szives készséggel a nagyjelentőségű kiállítás céljaira a vármegyeház dísztermét engedte át. A kiállítás november 4-én és 5-én tekinthető meg. Változatos sorozatban mutatja meg a Kamara a kiállításon Nyírség gazdag borászati és gyümölcskultúráját. A nagyközönséget is intenziven érdeklő kiállításon vármegyénk termelőinek szine-java vesz részt. vált általánossá. Ezzel szemben az infinitivusok eredeli személyragja lett ritkább. — A jó magyarságot nem a nyelvészek szabályozzák, a nyelv valóságos élő organizmus, melynek egész külön sajátos élete van. »Usus, quem penes arbitrium est et jus et norma loquendi«, mondja Horatius már az ókorban. Nyilván nem a tudákosság, hanem a nyeivszokás az alapja a nyeiv magyarságának is. A lényeges azonban nem is ezen fordul meg, hanem azon, hogy az emiitett cikk alapjaiban van eltévesztve, amennyiben a »törvényház« egyáltalán nem birtokos öszszetétei. E véleménynek oly nagy lehetett a szuggesztív erej'e, hogy még a névtelen cikkíró is elfogadta válaszában, j'óHehet ő már közelebb áll az igazsághoz. Tudjuk azt, hogy a szóösszetétel második ragja fejezi ki a fődolgot, az előtag pedig ennek alanya, tárgya, határozója, vagy jeizője. E jelző pedig fehet birtokos, számnévi és mflyenségi jelző. A »törvényház« esetében mifyenségt jelzős összetétenei van dolgunk, birtokszemélyragnak tehát semmi köze nincs hozzá. Természetesen nem valljuk a régi iskolás grammatika paiv tanitá sát, mely szerint milyenségi jelző csak melléknév lehet. Mert ezek szerint a »törvény«« mint főnév nem lehetne jelzője a »ház««-nak Ma már az összehasonlító- és nyelv történeti kutatás alapján világosan tudjuk, hogy a finnugar nyelvekben nincs igazi értelemben vett melléknév, logikai értelemben igének is csak a verbum finltumot mondhatjuk. Eredeti, ősi szóforma egyedül a főnév, a nomen. Amelyik főnév a történet folyamán gyakran szerepelt jelző gyanánt, abbói idővel melléknév lett. Pl. a »ravasz« szó eredetileg rókát jelentett, azaz főnév volt, csak akkor lett melléknév, amikor gyakran használták jelzőül. Ugyanígy a »fiataf« szó ma melléknév, de valamikor azt jelentette: »hajtás«, »uj ág«, tehát főnév volt. Egyetlen rokonnyelvben sincs ma melléknév, azaz önállóságát nem veszítette el a főnévvel szemben, innen van, hogy nem egyeztetjük a melléknevet a főnévvel, mint pl. a latinban, németben. Egyedül a finn nyelvben van meg, de itt sem afapnyelvi" sajátság, hanem indogermán hatás. (A finneknél ujabban törekszenek arra, különösen a költők, hogy ezt az egyeztetést elhagyják, t. i. versben nagyon alkalmatlan a sok hosszú, egyforma végződésű szó.). Lát juktehát, hogy főnév és melléknév nem toto genere különböznek, igy nem keh visszariadnunk attól a megállapítástól, hogy főnév lehet jelzője a főnévnek. Ilyen jelzős összetétel: aranyserleg, szénakazal, sécapálca; kávéház, áruház, szinház, törvényház. A jelző valamely attribitumát, lényeges jegyét fejezi ki a jelzett szónak. Ha azt mondom: »ház«, általánosságban a házra gondolok de a jelző meghatározza közelebbről a ház milyenségét, specifikumát ilyenformán: törvény-ház,azaz nem akármilyen ház. Ha azt mondom : »serleg«, akármilyen serleget érthetek rajta, de a jelző meghatározza faját: arany-serleg. Igen logikus tehát pl. a jelző egyik nemet neve: »Bestimmung«, ami voltaképén »meghatározás«. Ilyen közelebbi, pontosabb meghatározása annak a szép uj háznak, hogy: törvény-ház. Sok jóakarattal éppen megértenők az ilyen okoskodást is, hogy az a ház a törvények háza, azaz metafórikuSj képletes kifejezésnek vennők, (mert hiszen logikailag a törvény, mint mező absztrak fogafom szószerinti értelemben nem fehet birtokosa egy konkrét tárgynak; csakhogy éppen igy esnék a tanfelügyelő ur áltál is ostorozott hibába, t. i. magyartalanságba A jelzős viszonynak birtokos esettel való kiképzése ugyanis a leghatározottabb latinizmus. A latin beszél igy: »vir prudentiae«, azaz »okosságnak az embere«, ehelyett a tősgyökeres magyar kifejezés helyett: »okos ember«. Ne tévesszen meg bennünket a helytelen analógizálás, ezekben a szavakban ugyanis, hogy Nyíregyháza, városháza, effektive fennáll a birtokviszony. Nyíregyháza neve régi árpádkori oklevelekben igy van: »EcIessia de Nyir», azaz a Nyírségnek egyháza, temploma. Városháza pedig olyan ház, amelv a város valóságos birtoka. Hogy egy jellemző példát hozzak fel, milyen komikus volna, ha e jelzős összetételt: »vendégoIdal« birtokviszonynak venném: »vendég nek az oldala.« Még egy momentumra kell kitérnem, a tanfelügyelő ur azt írja, hogy a törvény szó helytelen megcsoTnntasa a »ttirvenyKez(!s« színak. Erre meg kell jegyeznem, hogy a »törvény« még honfoglalás előtti szó a magyar szókincsben, tehát igen régi, sokkal régibb, mint a »törvénykezés«, tehát belőle nem származhatott. EredetiJeg igy volt: »törvényt ülni«, majd eA kiszorította a jóval későbbi »törvénykezés« szó. Erre mutat e szó alakja is: a törvény-bői reflexív szónem actionis-képző pedig aránylag igen ujkeletü, pár évvel fiatalabb a magyar nyelvben, mint a képzővei törvénykezni, az -ás, -és »törvény« szó, azelőtt az -at, et képző helyettesitette, pl. még a XIII. századból való egyik nyelvemlékben : kinzótviatuk, vagyis »kinzásától«. Időrendi akadálya van tehát annak, hogy a fiatal -ás, -és képzővef ellátott, »tör'j vénykezés szóból lett volna a jóval régibb »törvény« szó. Pont fordítva áll az eset. Ugyancsak ez a szó: »borhordó« régibb, mint a »boroshordó«, speciális finnugor nyelvsajátosság ugyanis az, hogy a főnév minden képző és rag nélkül lehet j'elző. A »boroshordó« már későbbi analógiás fejlemény. Mindazonáltal ez az utóbbi a helyes, mivel a kollektív szellemben így él. Csak az a következtetés nem helyes, hogy a »boros« megcsonkításából lett a »bor« szó, amely már a honfoglalás előtt 3—400 éwei megvolt nyelvünkben. Ez nem olyan nyelv ujitáskorabeli elvonás, mint a piros ból a pír, bájos-ból a báj", amely t. 1. a rengeteg -s szónem possessoris képzővel ellátott szó analógiájára keletkezett. Aztán Sajó nem azt jelenti, hogy só folyója, hanem sóviz. Jó-viz a régi nyelvben, pi. Hejő= Héviz. EZ is jelzős összetétel, nem pedig birtokos. Remélem, hogy a vita ezzel le van zárva. Tisztelettel kérem az illetékes fórumot, hogy hagyja meg a »Törvényház« felírást, mert ilyen szót, hogy »Törvényháza« nem ismer a magyar nyelv. Bartók Miklós. A gáTai Szincse-dülőn felszínre kerülő La Tene korabeli urnák egyikében két agyagpecsételőt találtak (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Gáva határában, a Szincse-dülőn egy gávai gazda ekéje értékes muzeális leletet vetett felszínre. Kiss Lajos a Jósa Muzeum igazgatója a lelet hirére megjelent a lelőhelyen és behozta a felszínre került két La Téne korabeli urnát. Az urnák érdekes tárgyakat rejtettek. A fekete urnákban égetett embercsontok aiatt két bronzkarperecet, több sárga paszta gyöngyöt, két szép agyaggyöngyöt találtat A sárga paszta kék és fehér csikós díszítésű ékessége volt a La Ténekorabeli, a Kr. e. 500 év táján itt élt és itt temetkezett embernek. Különösen meglepő az urnákból kikerült Telettárgyak között az a két agyagból készült pecsételő, amellyel az agyagedénye ket díszítette a két és félezer esztendő előtti idők mestere. Valószínű, hogy a Szincse-dülő, amely a buji és berceli határ érintkező részén magas homokhalom, még több urnát rejt magában. — A föld tulajdonosa, ezomba Pál készséggel megengedi, hogy Kiss Lajos igazgató felásattassa a lelőhelyet. Az ásatás természetesen csak a most bevetett terület betakarítása után történhet meg. \?áro5S Mozgókép Szinház Szezonnyitó előadás! Október 17., 18., csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor RflHONfl Romantikus filmjáték 10 felv. Edion Cdrewe rendezésében Főszerepben: DOLORES DEL RIO A debreceni dalosrerseny felvételei okt. 16., 17., kizárólagos bemutatásijoggal. A nyíregyházi dalárdák vendégszereplése. 2 FOX burleszk „A potyautai" és „A legifjabb Josephinne Backer. Jegyek elővételben Jakabovits Fannykánál már kaphatók Ruhatár