Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-17 / 237. szám

1929. október 17. j^yíryidék. „Mi őszintén résztveszünk az önök gyászában, de egyidejűleg biztosan és határozottan hiszünk Magyarország jövőjében" — mondották a nagy dán lapok szerkesztői a Nyírvidék munkatársának {A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szabolcsi tájakra ráborul az őszi éjszaka, a Korona csilláros éttermében tárogató sirja a magyar mult tragikus csillaghullását, amikor ezeket a sorokat irom. Mellettem hosszú fehér asztalnál a messze Dánia hatalmás újságainak szerkesztői ülnek, Nyíregyháza dán vendégei. Észak boldog, gazdag, békés nemzete nem küldött még ilyen delegációt szegény kis Magyarország földére, Nyíregyháza nem fogadott ilyen vendégeket soha. Leffler Béla dr. városunk büszkén emlegetett szülötte, a stokholmi sajtóattassé vezette őket a magyar kálvária látására, magyar álmok éjszakája titkainak ellesésére. Jöjjenek, lássák a kultura szégyenére töviskoszorúval vérezett, nemes homlolot, lássák a . Trianon bilincseibe vert vérző Magyarországot. És jöttek a dánok. Pestről, Mezőkövesdről, Debrecenből a Nyírségre, Nyíregyházára. Néhány napja járják a magyar utakat, falvakat, városokat és már fogva tartja tiszta, becsületes szivüket az igazság ellenállhatatlan ereje, már vall ják: itt döbbenetes lélekgyilkosság történt, már szivükre tett kézzel fogadják: a magyar igazság megcsúfolásának kiáltói, a magyar igazság küzdői, elszánt harcosai lesznek. Megérkeznek a dán szerkesztők Délután 4 órakor érkeztek a dán szerkesztők Nyíregyházára Leffler Béla dr. vezetésével. A Máv. állomáson Szohor Pál főjegyző üdvözli az előkelő vendégeket a távollevő polgármester helyett Nyíregyháza nevében dr. Gönczy József kulturtanácsnokkal, Baur György polgármesteri titkárral. Megjelennek a fogadásnál Komáromy Károly igazgató, Kovách Dénes. Meleg üdvözlő szavak, Csépány Jenő a Nyirvidék fotoriportere felvételeket készít a dánokról, akik a Koronába autóznak, majd sétát tesznek a városban és a Sóstón. Este nyolc órakor vacsorát ad a város a dán vendégek tiszteletére. A fogadáson megjelent urakon kívül itt vannak Wack Károly alezredes, Molter Keresztély őrnagy, dr. Szőllőssy Pál ügyvéd és a Nyirvidék munkatársa. Nyíregyháza város vacsorát ad a dán szerkesztők tiszteletére A Koronában a virággal ékesített asztal főhelyén A. J. Poulsen, a dán külügyminiszter sajtófőnöke ül. Széles vállú, piros arcú, pápaszemes ,derűs, egészséges, melegszívű ur, mint a többiek, a momosolygó Svenn Poulsen, a Berlingske Tidende főszerkesztője, Síiben William, a Morgenbladet külügyi munkatársa, S. Rindung, a Politiken külügyi szerkesztője, N. E. Therkilsen, a Kolding Folksblad főszerkesztője, ötven dán vidéki lap szervezetének igazgatója, Can. Thalbitzer, a Finanstidende főszerkesztője, N. E. Therkilsen mellett ülök, papos arcú, kedves, figyelmes ur, aki rajongással beszél a magyarság nagyrahivatottságáról. Papp Lajos pompás vacsoramenüje, amelyet épp ugy dicsérnek dán vendégeink, mint az otthon nélkülözött, itt az ő szemükben hihetetlenül olcsó, kitűnő magyar borokat, a következő: Beuillon en tasse V Hers d' oeuvre froids Poulet et foic gras et Beefsteak avec Legumes et compot Fruits Cafe noir Csépány Jenő fotoriporter már itt, a vacsorán átadja a délutáni felvételekről készített képeket. — Igazi nagyvárosi stílus — mondja az egyik dán szerkesztő: délután négy órakor érkeztünk, és már a kezünkben a kész fénykép. A vacsora közvetlen hangulatát használom fel arra, hogy őszinte vallomást kapjak a dán vendégektől. — Mi áz impressziójuk Magyarországról? Kérdésemre egyenként a következőket válaszolják: Mit mondanak a dán szerkesztők Magyarországról? Svenn Poulsen a Berlingske Tidende főszerkesztője: Leffler tanárnak rendkívüli hálával tartozunk, hogy elvezetett bennünket ide Magyarországba. Utazásunk alatt megismerhettük Magyarország szép természeti kincseit és intelligens derék lakosságát. Dánia is alföld és mi, dánok szintén földmivelő nép vagyunk, amely a vendégszeretetet a legnagyobb erénynek tartja. Mi itten Magyarországon az első naptól kezdve a legnagyszerűbb vendégszeretetben részesültünk. De emellett megismerhettük Magyarország régi, előkelő kulturáját. Mi csodáljuk Magyarország művészetét, irodalmát, tudományát, zenéjét és mindenek fölött nagyszerűen kifejlődött építészetét, mely ebben a városban is olyan szép emlékeket mutathat fel. De egyúttal őszinte bámulói és tisztelői lettünk az előkelő, szép magyar nőknek is. Mi nem f eíejtjiik el azt a kegyetlen bánásmódot, amellyel Magyarországot a trianoni békében sújtották. Mi őszintén részt veszünk az önök gyászában, de egyidejűleg biztosan és határozottan hiszünk Magyarország jövőjében. Síiben William, a Morgenbladet külügyi szerkesztője: Sokat utaztam Oroszországban és a Balkánon és most, amikor Magyarországon tartózkodom, jól látom, hol van a határ kelet és nyugat, az európai kultura és Balkán közötít. Ajmagyar nép kulturája és energiája teljes joggal követelheti, hogy annak mindenki őszinte rokonszenvvel adózzék. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb európai nép csak hálával tartozhat a magyaroknak. Ezt az igazságot akarom én is — visszatérve Dániába, — hirdetni lapomban. S. Rindung, a Politiken külügyi szerkesztője: Nagyon örülök, hogy a szép és vendégszerető Magyarországot meg ismertem. A természet annyira tele van a maga ősi, eredeti tisztaságával, a a nép pedig természetes szeretetreméltósággal, amelyet minden külföldi azonnax észrevehet. — Ezenkívül minket itt igazi és magas, régi kultura fogadott, amelynek nyelvi izoláltsága az egyedül iakadálya ,hogy az európai kultúrában vezetőszerepet nem játszhatik. Azt hiszem, hogy egy közelebbi irodalmi csere Dánia és Magyarország közt kívánatos volna és az a legszebb eredménnyei kecsegtethetne . M. E. Therkilsen, a dán vidéki lapok képviselője, koldingi "főszerkesztő: Szép ország ,derék nép, ahová minket, dán vendégeket bevezettek. Egy hires dán mondta a mi nemzeti, nagy szerencsétlenségünk után 1864-ben: »Amit mi külföldi viszonylatban elvesztettünk, azt itt a belföldről kel! Visszanyernünk.« (»Hoad udad tabtes, skal indád vindes«) Látjuk, hogy a magyar nép ugyanezt teszi. Igy el is fog jönni az igazság, a jog győzelmének napja. Carl Thalbitzer a Finanstidende főszerkesztője, Koppenhága: Először vagyok Magyarországon; ezelőtt ugyan nagy érdeklődéssel figyeltem a magyarországi pénzügyi helyzetet, anélkül, hogy azt igazán meg tudtam volna érteni. Most a legmélyebb benyomást szereztem arról a kegyetlen sorsról, amelyet Magyarország a trianoni . •".'• - : ív'j! „B ERKEL" a világhírű mérleg- és sonkavágógépgyár I eres Zemplén-, Szabolcs-, Szatmár- és Abaujtornavármegyék területére legjobban bevezetett, j'ómegjelenésü Képviselőket, kik a német nyelvet is birják. Bemutatkozás Korona-szálloda Nyíregyházán, BOLLINGER eladási osztályvezetőjénél csütörtökön, október 17-én délután 3-6 óra között. 38T3 béke diktátumtól szenvedett. — Remélem ,hazaérve alkalmat fogok találni, hogy az északi népek közvéleménye előtt kifejtsem benyomásomat és ottan őszinte megértésre fogok találni. Szohor Pál dán szavakkal köszönti a vendégeket A társas ebéden Nyíregyháza város nevében Szohor Pál főjegyző köszönti a dán lapok küldötteit: Nyíregyházának nagy öröme van ma — mondotta, hogy a messze Dániából érkező vendége ket üdvözölhette. Nem akarunk pa naszkodni, habár volna okunk rá, amikor a súlyos békekötés gúzsba kötötte erőinket. Dicsekedni sem akarunk, ha volna is mivel: a sajátos magyar kulturával, a magyar nép géniuszának erejével. — Mi nem panaszkodunk, nem dicsekedünk, csak egyet kérünk a messze országból jött vendégeinktől: Vigyék el magukkal ennek a maroknyi magyar népnek lelkét, élniakarását, hirdessék a dán közvélemény színe előtt a magyar lélek mélyén szunnyadó dicsőséget, ezer év történelmének nemes patináját. Nyíregyháza nevében azzai üdvözlöm dán vendégeinket, érezzék meg a feléjök áradó szeretet melegét és engedjék meg, hogy érzésünket néhány dán szóval is kifejezésre juttassam: Vi hilservore kaere Graester fra Danmark hjertelig vellkommen' — Szeretettel fogadjuk a mi Dániából érkezett, kedves vendégeinket . A dán sajtófőnök válasza Szohor Pál köszöntőjére, amelyet Leffler Béla dr. fordít le dán nyelvre és amelyet felkes örömmel fogadnak a dán szerkesztők, Ji. J. Poulsen, a dán külügyminiszter sajtófőnöke válaszol német nyelven: Mélyen meghatott minket — mondotta — a helyettes polgármester ur szeretettel áthatott üdvözlése, örülök, hogy eljutottunk Magyarországba, hogy eljöttünk Nyíregyháza városába. — Mindenütt ugy van, mint Magyarországon, hogy az igazi kultura nem a nagy városokban, hanem a nép lelkét mélyen reveláló kisvárosokban, falvakban virágzik. — Nyíregyháza hasonlít a mi nagyobb vidéki dán városainkhoz, éppen azért egyszerre otthonosan érzem magamat ebben a környezetben, amikor a magyar nemzeti hadseregnek egyik olyan katonája ül mellettem, aki fél évet töltött Dániában, a másik oldalon pedig egy ofyan magyar tiszt ül, aki a dános Keresztély nevet viseli. A polgármester helyettese itt szebbnél szebb felvételeket mutatott be, amelyek dániai utján készültek Ha mi Angliában egy esztendőt töltünk, idegenek maradunk ott, itt Nyíregyházán az első este otthon vagyunk; Ezért a kedves, magyaros fogadtatásért, amely olyan mélyen áthatotta lelkünket, fogadja a főjegyző ur a legmelegebb köszönetünket. Mi, dánok a háborúban is csodáltuk a magyarokat Sven Poursen, a Berlingske Tidende főszerkesztője mond ezután dán nyefven lelkes magyarbarát beszédet, amelyet Leffler Béla dr. fordít magyarra. — A polgármester helyettese — mondotta, nem akart sem panaszkodni, sem dicsérni. Engedjék meg, hogy én most mégis dicsérjek. Mi Magyarországon az alföldben olyan országot találtunk, amelyben Dániára ismertünk, népében olyan vendégszerető népet