Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-17 / 237. szám
Nyíregyháza, 1929. október 17. * Csütörtök X*. évfolyam. 237. sz. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 250 pengő. Negyedévre 7-50 pengő. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. .^mmmmssim^mmmmmmmKmm^mnrmímmmet Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-ut 9. sz. Szerkesztőségi telefon: 6—22,. A kiadóhivatal telefonja: 1—39. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Isi miniszterelnök eszéde Budapestről jelentik: A keddi napon megindult a politikai élet. A képviselőház ülése után a "kormánypárt is kedden tartotta első értekezletét. Az egységespárti értekezleten egyébként a kormánypártnak minden, tagja résztvett. Pesthi Pál pártelnök üdvözölte ezután a megjelenteket és rövid visszapillantást vetett a zokra az eseményekre, amelyek a nyár folyamán történtek, igy Csáky Károly honvédelmi miniszter és Herrman Miksa kereskedelmi miniszter távozására és Gömbös Gyula honvédelmi miniszterré történt kinevezésére. Majd felkérte Bethlen István gróf miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a pártot és ezen keresztül az ország közvéleményét további programjáról. Bethlen beszéde Amikor Bethlen István gróf miniszterelnök szólásra emelkedett, a párt lelkesen és sokáig éljenezte és tapsolta. A miniszterelnök bevezetőjében felkérte a párt tagjait, hogy ugyanolyan komolysággal és hazafias meggyőződéssel lássák el munkájukat, mint eddig. Majd bejelentette, hogy a kormány a folyó parlamenti ülésszakon milyen törvényjavaslatokat óhajt a Ház plénuma elé vinni. A gazdasági helyzet, a gabonaKrizis Ezután rátért a miniszterelnök a gazdasági helyzet ismertetésére és megállapította, hogy a gazdasági krízis a mezőgazdaságon keresztül átmegy a közéletbe, amelynek valóban életbevágó problémájává lett. Kijelenti, hogy nem ákarja magáról elhárítani a felelősséget. Nem vállalhatja azonban sem a miniszterelnök, sem a kormány a felelősséget azon viszonyokért, amelyeket vis major létesített. Elképzelhető-e — kérdezte a miniszterelnök —, hogy a magyar közgazdaság megbírja azokat a nagy terheket továbbra is, amelyéket a súlyos államháztartás miatt kellett magára vállalnia ? Altalános feltétele a konszolidációnak, hogy tőke álljon rendelkezésére olyan mértékben és , olyan 'kamatláb mellett, amelyek mellett a produktív termelés lehet.séges. A második előfeltétele a gazdasági konszolidációnak az hogy mezőgazdasági feleslegeinket olyan áron lehessen elhelyezni, akár a bel-, akár a külföldön, amelyek mellett rentábilis termelés elképzelhető. Ezek nélkül Magyarországon a rekonstrukció iíluzórius, nem vihetjük keresztül, akár konzervatív, akár demokrata, akár radikális, akár szocialista kormány van is az uraimon. A másik baj a hitelkérdés. Angliában a kamatláb 6.5 százalék, amikor normális időben 2—3 százalék volt. Külföldön hosszúlejáratú hitelt Magyarország rentábilis áron nem kap. A világpiac feszültsége magával' hozza, hogy Magyarország még sokkal magasabb kamatlábat kénytelen fizetni. A hitelkrízis előállásának egyik ok az is, hogy a kibocsátott mezőgazdasági hitelek lényegesebb részét oly célokra fordították, amelyek normális időkben csak hosszúlejáratú hitelek által lennének fedezhetők. Meggyőződésem — folytatta a miniszterelnök, — hogy addig, amíg a világ pénzpiacán normális helyzet nem áll elő, hiába próbálkoznánk a lyukakat betömni, a tőkehiányt Kunststückökkel elintézni nem lehet. Ami a rendelkezésünkre áll, az az, hogy meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, amelyek időrői időre oiyan irányban mutatnak, a melyek a külföldi tőkét idevonzzák. Végleges szanálás csak akkor lehet, ha a hosszúlejáratú tételeket helyezhetünk el a külföldön, vagy nagyobb állami kölcsönt lehet kontrahálni. A rendelkezésre álló pénz mennyiséget humánus kamatláb mellett kell a vidéki közönségnek rendelkezésére bocsátani. Nem merem aláírni azt, amit sokan hangoztatnak, hogy a vidéki kisebb pénzintézetek uzsorások, de gondoskodni kell arról, hogy ahol íesetleg visszaélések mutatkoznak, megszüntettessenek. Magyarország nem kötelezhető az eddiginél nagyobb jóvátételre Rátért ezután a miniszterelnök a reparáció kérdéséra. Németország az elmúlt év folyamán megállapodást kötött a hitelező államokkal, azt a megállapodást a világ közvéleménye Young-tervezet név alatt ismeri. Ezen tárgyalások során merült fel, hogy a Young-tervezet életbelépése ahhoz a feltételhez köttetett, hogy a jóvátételi kérdéseket legalább egy év leforgása alatt rendezni kell a keleti államokkal is. Ilyenformán adatott mód nekünk is arra, hogy meghívást kaptunk a konferenciára.. Eddig az volt a heiyzet, hogy a szanáláskor kétszázmillió reparációt vállaltunk, amely 1943. évig évi átlagos egymillióval volt törlesztendő. Amikor tez a megállapodás történt, Magyarország végleges reparációs összegét nem állapították meg, «J Len ben történtek olyan kijelentések, amelyek bizonyos morális obligót involváltak atekintetben, hogy Magyarország a jövőben lényegesebb reparációval nem terhelhető. Ezután a miniszterelnök a vámpolitikáról szólt. A szomszédos államok agrárvámokat léptettek életbe és elzárkóztak mezőgazdasági exportunk elől. Ezért kénytelen a kormány revízió alá venni a korábbi vámtételeket. A kormány mindent megtett, hogy a rendkívül súlyos gazdasági helyzzeten segítsen, azonban óva intek attól, hogy ezt a helyzetet bárki súlyosabbnak tüntesse fel, mert ez nem érdeke sem az országnak, sem a magyar mezőgazdaságnak. Ne használja fel senki pártpolitikai célokra a helyzetet csak azért, hogy beugrassa a magyar népet olyan politikai kísérletekbe, amelyet már átélt az ország. A politika szemszögéből — Kétségtelen, hogy azokban a körökben, amelyek politikát akarnak csinálni, akik uj politikai jelszavakkal akarják orvosolni a gazdasági krízist, vannak jóhiszemű emberek is, de vannak, akik rosszhiszeműen használnak és hangoztatnak ilyen jelszavakat a sajtóban is. A tényeket ferde világításba helyezik és állítják be. Ezek azok a tényezők, amelyek már bebizonyították t ehetetlenségüket és azt, hogy nem arravalók, hogy a magyar pofitikai életben vezető tényezőkként szerepeljenek, akik csak a maguk feítámadását remélik egy siralmas gazdasági helyzettől. — Miért feudális a kormány? Megérteni nem tudom ezt a jelszavukat. A kormányban a pénzügyminiszter urat kivéve, egyetlen miniszternek sincs 100 hoftdnál több földje. A pénzügyminiszter ur apja nemes tradícióit képviseli, ő benne látják a feudalizmus exponensét ? Vagy zsarnok ez a kormány, amely megszüntette a szabadságjogokat megszorító háborús rendszabályokat, megszüntette azokat a béklyókat, amelyeket a háborús évek raktak a szabadság kezére? Ezt a kormányt akarják feltüntetni, mintha reakciós volna. Valóban csak az mondhat ilyet, aki nem ismeri a kormány helyzetét, politikáját, vagy tudva akar valótlant mondani. Eddig csak azt követelték, hogy demokratikus irányzatot kövessünk, azt állították, hogy az általános, titkos választójog, az esküdtszék, a sajtószabadság, a gyülekezési ós» egyesülési jog meghozza minden boldogságát az országnak. Hogy mit jelent a demokrácia, azt Vass József minisztertársam legutóbb negatív értelemben kifejtette, hogy a demokrácia nem jelend az áltafános titkos választójogot, az esküdtszéket, a többi szabadságjogokat, mert az esküdtszék Haverda Máriát felmentette, nem jelenti a sajtószabadságot, amey,y alkalmat ad a közélet bizonyos kufárainak arra, hogy piszkálódjék. A demokrácia pozitív formában embereket jelent. — Magyarországon a szabadelvű pártot Tisza Kálmán, a munkapártot Tisza István, a koalíciót Wekerle Sándor képviselték. A közgazdasági válságnál fel akarják ezeket a nagyokat támasztani — mondják —, ha ezeknek a demokráciáját valósítjuk meg Magyarországon, uj Kossuth Lajosok támadnak. De olyan alvezérek .támadnának. akik a vereckei szoroson a ma guk népét más Árpádok számára hozzák át. Igy voft a múltban, mert Kszterházy Móric átmeneti alak volt és megteremtette a lehetőséget a Károlyi Mihályoknak, akik az iga zi demokráciát lábbal taposták és akik, amikor hatalomhoz jutottak, a magyar népet minden szabadságtói megfosztották. Figyelmeztetem a magyar közönséget, hogy amikor a jelszavakra figyel, nézze meg az embereket, akik ezen jelszavak segélyével kormányozni akarják az országot. Én nem kifogásolom a jelszavakat és azokat a követeléseket, amelyeket a kormányokkal szemben in re et in thesi hangoztatnak, többször kifejeztem már, hogy magam is szükségesnek tartom a fokozatos haladást, de ennek tempóját nem ellenzéki viszketegség követeléseihez mérem, hanem hogy mit kíván az ország nyu galmas f ejlődése, rekonstrukciója, kulturális és gazdasági haladása, mert akár lesz esküdtszék, akár nem, az országban azért a kenyér és a buza nem lesz olcsóbb, nem lesz a pénz bőségben, sőt merem állítani, hogy mindenki, aki az előbbi, vagy ilyen reformok segélyével a közrendet fel akarja borítani, gazdasági téren is visszaesés áll be. Nem hiszem, hogy azok a régi jelszavakat hangoztató urak szivükön viselnék a magyar gazdasági élet érdekeit. Amikor ezeket a követeléseket a mezőgazdaság számottevő képviselői hangoztatták, akkor ezeknek az uraknak a szavát hallani sem lehetett. —• Most ébrednek ennek a szerelemnek a tudatára, amely őket eltölti a mezőgazdaság iránt. Emelt fővel állok a nemzet szine előtt — Nekünk uj programmra nincs szükségünk. Minden megvan az egységespárt programmjában és ami nincs benne, az nem jó az ország érdekében. Nem akarok "a (Folytatás az 5-ik oldalon.) Egyes szám ára i© fillér