Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)
1929-09-10 / 205. szám
Isméi a Népszövetség etőtt Hosszú évek óta foglalkoztatja már Európa közvéleményét az a peranyag, amely Románia és Magyarország között folyik az úgynevezett optáns-ügyben. Magyarország tudvalévőleg kezdettől fogva azt kivánta, hogy mint jogi kérdés a hágai döntőbíróság elé kerüljön, de mindezideig csürték-csavarták ez taz ügyet, hogy távol tartsák az arra egyedül illetékes fórum dönötésétől. Megjárta ez a probléma már egypárszor a Népszövetség fórumát is, ahol különösen azoknak az országoknak delegátusai, amelyek részesek voltak annak a helyzetnek felidézésében, amelyik eredményezte ezt a tengeri kigyóvá nőtt ügyet is, felszisszennek, mert végre akadt egy vitaanyag az optánsperben, amikor az igazság azt követeli, hogy a gyengék érdekében döntsenek. Legutóbb olyan ha tározatot hoztak, hogy a peres feleknek meg kell egyezniök. Magyarország valóban nagy áldozatot hozott ezeken a tárgyalásokon, de mindezek nem elégítették ki Romániát, sőt olyan pretenziókat támasztott, amelyek merőben lehetetlenné tették a békés megegyezést. Tudvalevőleg általános megdöbbenésre Románia ugy igyekezett menekülni anyagi kötelezettségei elől, hogy junktimot kivánt felállítani a jóvátételi kérdés és az anyagi kártérítés között. Ez a fondorlat annál meglepőbb volt, mert tudvalévőleg Magyarország jóvátételi kérdését elhalasztották husz esztendőre, sőt a nagyhatalmak- minden igényükről le is mondottak, látva hazánk nehéz gazdasági viszonyait, amelyek épen a megcsonkítás következményei. Különös, hogy az a Románia lépett fei jóvátételi igényekkel Magyarországgal szemben, amelytől nekünk volna okunk jóvátételt behajtani, ha egyébként nem is, a tiszántúli rablásokért, melyekről tudomással bírnak az egész világon. Ilyen stádiumban áll a magyar optánskérdés, amely ismét foglalkoztatja a Népszövetség fórumát. Jellemző, hogy külföldön is menynyire elégedetlenek a Népszövetség eddigi magatartásával. Daily Telegraph nyilt levélben szólítja fel a Népszövetséget, hogy a 'jogrend érdekében teljesítse végre kötelességét. Szemére lobbantja Sir Kobert Goower, a cikk irója a Népszövetségnek, hogy eddig bátortalan és habozó magatartást tanúsított, amely súlyosan árt tekintélyének és a pártatlanságába vetett hitének. Ha a Népszövetség elfogadná a Románok védekezését, ez annyit jelentene, hogy a nemzetek nem kötelesek a szerződésileg kikötött döntőbíróság ítéletének alávetni magukat, abban az esetben, ha ugy érzik, hogy ügyük nem a legjobban áll. Emlékezünk arra, hogy éppen a Népszövetség követelte a legérélyesebben Magyarországtól, a békeszerződések után, hogy tegyen eleget szerződéses kötelességeinek. Vájjon a jelen esetben is hasonló szigorúsággal mér-e a románok felé? Nagyon jellemzőek a Daily Telegraph eme kitételei: Nem volna szabad, hogy a Tanács Magyarország kárára befolyásoltassa magát, <9W pán ama tény által, hogy Románia ma erős, Magyarország pedig egye lőre, aránylag gyengébb állam. Nagy érdeklődéssel várjuk a Népszövetség magatartását, vájjon érvényt tud-e szerezni a döntőbírósági szerződéseknek, vagy sem? Ha az utóbbi következnék de, a legsúlyosabb csapást mérné arra a nemzetközi ideálra, hogy nemzetközi viták békés uton is elintézhetők. 8 JNfVíRYIDÉK. 1929. szeptember 10. A nagy nyomor az iskolai beiratásoknál is éreztette hatását (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A mindjobban fokozódó nyomor nak komoly tüneteivel találkozunk napról-napra. Nincs pénz sehol, nem vásárol a közönség, ürestk a boltok, tétlen az iparos, a munkás. Mint sötéten gomolygó felhő ugy jelentkezik az otthonokban a közeledő tél gondja. Már az elmúlt tél is válságos volt és a nyomorakcióval kapcsolatban sokan ret-' tenve gondolnak arra, mivé fejlődhet még a tömegek éhsége és nyomora. Most még súlyosabb a helyzet, még aggasztóbb mértéket ölt a munkanélküliség. Felkerestük a nyíregyházi iskolákat és megfigyel tük, van e r^oma az iskolákban az általános elszegényedésnek. Csaknem mindenütt ugyanaz történt a beiratásoknál siró szülők és gyermekek jelentek meg, akik nem tudták előteremteni a valamennyi iskolában horribilis beiratási költségeket. Igen gyakori az az eset, amikor egy-egy gazda, aki a jobb konjunktura idején megkezdte gyermekei középiskolai taníttatását, most tönkre megy és a gyermek kénytelen tanulmányait félbehagyni. A jobb tanulók, az iskolát kedvelő szorgalmasok közül is sokan maradtak el a diáksziv nagy fájdalmára a beiratásról. Az iskola igazgatósága és tanári testülete fájó szívvel látta nem egy esetben, hogy a legjobb diákok maradnak el megfelelő segítség hijján. Volt olyan eset, amikor jótékony egyesületekhez fordult az iskola egyegy eminens tanuló tanithatásának érdekében. Más esetben amikor nyilvánvaló lett, hogy a szülők nem képesek a vidéki diákért ellátási dijat fizetni, sorkosztolással oldották meg a diák jöv.őjének vál ságát. | A vidéki diákok közül mind I többen lesznek olyanok, akik nem } | képesek megfizetni az ellátási költ ségeket valamely diákotthonban és a vonaton jönnek be a kora reggeli órákban Nyíregyházára. Ez a megoldás nevelési szempontból mindenképpen hátrányos. A tankönyvkereskedők is nagy mértékben érzik a nyomor fokozódását. Alig volt könyves bolt, ahol szeptember első napjaiban zsúfoltsággal találkozhattunk volna. A szülők nem képesek megvásárolni a tankönyveket és a füzeteket. Éppen alkalmatlan időben jelent meg a régi tankönyvek kikölcsönzéséről szóló rendelet. Az iskolák a rendelkezésükre álló tankönyvkészletet most kiosztják ajándékul, mert nem lehet kölcsön adniok. Jobb viszonyok között ez a megoldás csak helyeselhető volna, de ma, amikor a szülők a legnagyobb szegénységgel küzdenek, tó vannak szorulva a kölcsönköny vekre. A könyvkereskedők akiknek érdekében a rendelet meg jelent, nem sokat nyernek vele, mert igy sem vásárolnak könyvet a szegény diákok. Kölcsönpénzből iratkoztak, adós ságból vásárolnak könyveket Cson kamagyarországon. Itt volna az ideje a teljesen ingyenes oktatásnak az egész vonalon. Az iskolázás állami feladat. Meg kell szüntetni a horribilis beiratási dijakat és tandijakat, olcsóbbá és hozzáférhetőbbé kell tenni a tankönyveket. Akkor nem történik meg, hogy a jeles, de szegény tanuló sírva fogadja szeptember elsejét, mert nincs pénze iskolára. TtS ZTA RONGYOT minden mennyiségben j vesz kiadóhivatalunk. IvY^L MARA a bájos temperamentumos német fílmdiva HflRTLOU (AZ OROSZ ARTISTANŐ) cimü artista drámában játszik szerdán—csütörtökön az Apollóban Hétfőn TOLSTOJ LEO Kedden világhírű regénye az orosz parasztokról A SÖTÉTSÉG HATALMA Játszák a leghiresebbb moszkvai színészek SfTth az élet tavasza (Szegény fiu, gazdag leány) A két attrakció 14 felv. egyszere csakis 16 éven felülieknek Szerdón L Y A MARA Csütörtökön LYA MARA az ünnepelt német filmdivával MARY LOU (AZ OROSZ ARTISTANŐ) Cirkuszsrtista dráma 9 felv. Irta: L CARLSEU Mary Lon orosz emigrált hercegnő Fedor Rimszky orosz gárdatiszt . Vorotikoff nagyherceg Lya Mara Fred Luis Lerch Fritz Kamper és a kísérő műsor Az Evangélikus Nőegylet kézimunkavásárt rendez A horgolt és kötött csipkén kivül többek között két komolyan számbavehető csipkeszerü kézimunka van : a filé vagyis a rece és a vert (klöplizett) csipke, amelyet a Tündérujjakban mostanában szépen, magyarosan orsós csipkének neveznek. — Rousseau hatalmas paedagógiai munkájában, az Emil-ben az utolsó kötetet Zsófia nevelésének szánta. Abban mondja, hogy »Zsófia szereti a csipkeverést, mert ujjainak finom gráciáját nagyon előnyösen tünteti fel az orsócskákkal való foglalkozása. Milyen régi is a csipke szeretete a nőkben 1 Légies álmaiknak legszebb kifejezője a pókhálószerü finom fonalakból összeszövött motívum. Akár a ruhájukon, akár a lakásban. Jól esik a szemnek meg pihenni egy széprajzu fiiékendőn, amely művészettel van odavetve valamely sötét fotöj hátára vagy karjára. És festői benyomást tesz egy ünnepi teritett asztalon a nehéz vert csipkével szegett asztalközép vagy futó. Ha nagyon szépen akarnám magamat kifejezni, azt mondanám, hogy a filé a kézimunka költészetében a dal, az orsócsipke az ünnepi óda. Legyen otthon mindkettő lakásunkon és hirdesse hangosan a háziasszony művészi hajlamait. Az Evangélikus Nőegylet szombat délutáni kezdettel nagyszabású kézimunka-vásárt rendez a közp. el. isk. dísztermében. Fürge aszszonykezek szeretettel összerótt munkáit fogják árusítani s az ösz- / szegyült fillérekből karácsonykor egy-egy meleg ruha és betevő falat jut a szegényeknek. De sikerült megnyerni a vásárra a hires balatonendrédi vert csipkének egy gyűjteményét, amelyet Kájel Endre ref. lelkész bocsátott rendelkezésünkre. Az egyszerű falusi asszonyok és leányok tökéletes munkája ez, amelyet külföldre, Amerhtába is szállítanak. Zsebkendő-szélekre való bevégzett csipke darabja 1.80 P, széles csipkék méterje 3—4 pengő. Ágyneműre és asztalfutókra a legtartósabb és legmüvésziesebb díszítés. 1 A filé munkákat Kala néni szállítja a vásárnak. Azt hiszem, őt nem kell bemutatni a nyíregyháziaknak. Mindenki tudja, hogy kis táskájából milyen ötletes mintájú teritők, védőkendők, függönyök, álomszerű finom csipkék kerülnek ki. De hiszen ezeket mind meglátjuk szombaton, 14-én d. u. és 15-én egész nap, — és megvásárolhatjuk még a leányaink staffirungjára való csipkéket is. De ugy legyen 1 — Beiratkozás a zongoraiskolába. Vertse K. Andorné Volkfriann Róza zongoraiskolájába (Luther-palota B-épület I. em. I. ajtó) a beiratások megkezdődtek. Tandi] egész évre 150 pengő, beiratási, fűtési és világítási dij együtt 15 pengő. A tandij negyedévi és havi részletekben is fizethető. Az intézet magasabb képzettségű növendékei az Országos Zeneművészeti Főiskolán vizsgázhatnak, ahol államérvényes bizonyítványt kapnak. A Zeneművészeti Főiskola IV. osztályában kettős osztályzatot nyert növendékek a tanárképző tanfolyamra jelentkezhetnek és annak elvégzése után zenetanári oklevelet nyerhetnek.