Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-07 / 203. szám

6 J^fÍRVIPÉK. 1929. szeptember 7. Rövid hirek — Elfogták Rostás Józsefet, a szegedi cigánybandák vezérét. — Hegyesi József békéscsabai magántisztviselőt, aki egy sereg gazda nevére hamisított biztosí­tási kötvényeket, kilencvenhat rendbeli okirathamisitásért négy­évi fegyházra ítélték. — Poincaré még mindig ágyban fekvő beteg, a nyolcvannyolc éves Clemenceau állapota aggodalom­ra ad okot. — 9erédi Jusztinián hercegprí­más csütörtökön ünnepelte neve­napját. — Az olasz motorosok, akik a Nemzeti Muzeum kertjében tisz­telegtek a Mussolini által ajándé­kozott emlékoszlop előtt, és a Szabadság-tér irredenta szobrai előtt kézfelemeléssel, szótlanul tün tettek a magyar—olasz barátság mellett, ma indultak haza Olasz­országba. — A fővárosi rendőrségnek sok dolgot adnak a svábhegyi villákat fosztogató betörők, akik most Krompaszky Miksa tankerületi fő­igazgató villájába törtek be. — Harminchét munkásnőt teme­tett maga alá az olaszországi, •esstelnedolói lőporrobbanás. — Sir Róbert Gower az optáns­perben bátorhangu nyilt levélben száll sikra a magyar igazság mel­lett. — Bud János kereskedelmi mi­niszter az egész iparra kiterjedő, beruházási programmot akar szi­gorúan végrehajtani és ennek ér­dekében már meg is adta utasí­tásait a szakreferenseknek. — A kultuszminiszter felemeli az elsőéves technikus egyetemi hallgatók létszámát is. . — Világszerte nagy izgalmat kel tett a kisantant katonai szerződé­seinek leleplezése, amely Genfben jutott nyilvánosságra. — Stresemann nagy beszédet mond a kisebbségi kérdésről a Népszövetségben. Nemzetközi abraktakarmánypiac helyzete augusztus havában. Az abraktakarmánypiac áralaku­lására továbbra is a gabonapiac volt döntő befolyással és a hossz­tendencia itt is további áremelke­dést eredményezett. A hónap kö­zepe felé azonban a felvevőké­pesség hiánya, továbbá az aügusz­tusi határidőre eladott nagy té­telek effektuálása következtében kissé gyengültek az árak. Már ré­gebbi jelentéseinkben is ^hangsú­lyoztuk, hogy az abraktakarmá­nyok áralakulásánál nem nyilvánul meg kellőképen a gazdaközönség súlyos anyagi helyzete és hogy az árak egyoldalú — csupán a kíná­lat részéről történő — megállapí­tása előbb-utóbb megbosszulja magát. Kétségtelen, hogy az el­múlt hónapban olyan események történtek, — a gabonaárak emel­kedésén kívül —, melyek megszi­lárdították a piacot, ezek között jelentősebb az orosz—kinai ellen­tét, amely egyidőig háborúval fe­nyegetett, aminek a szójababszál­litásokra igen nagy befolyása lett volna, miután a legfontosabb ter­mőterületek a hadizónában és an­nak közelében vannak. A konflik­tus elhárítása vagy elmérgesedése nagy mértékben befolyásolhatja a szójababtermesztés jövőjét, hiszen a mandzsúriai termelők nagy ré­sze kinai kivándorló, akik a for­radalom és a belső harcok elől menekültek nyugalmasabb vidékre. Ha mosí ott is háborús kompliká­ciók fenyegetnek, ugy valószínű, hogy a bevándorlás megakad és ezzel a termelés fokozódásában is némi szünet várható. Hogyan csinálná? Ötlet rovat Hogyan csinálnám! A legfontosabb probléma ma kétségkívül a munkanélküliség az ipari, kereskedelmi és mezőgazda­sági pangás megszüntetése, ha si­mán nem megy a legerősebb rend­szabályokkal! A magyar gyártmá­nyokkai és terményekkel szemben külföldről behozott áruk és iparcik­kekre a vámvédelmen kivül s fe­lül háromszoros vámot vetnék ki; s az ebből befolyt jövedelemtöbb­letet a hazai ipar támogatására fordítanám. Kivéve azon árukat és terményeket, amelyek idehaza nem állíthatók elő, illetve nem termel­hetők és ezen felül nélkülözhetet­lenek. 'Mezőgazdasági ország lévén Ma­gyarország s igy mezőgazdasági termeivényeinkkel mindenki tisz­ban van, hogy nemcsak, hogy be­hozatalra nem szorulunk, de ne­hézségek vannak még az árufe­leslegeink exportjával is! Azon me zőgazdasági'termények pedig, ame lyekből behozatalra szoruluníc a jövőben — a lehetőségig — ide­haza termelendők. Ipari vonatkozásban mik azok, amik idehaza nem állíthatók elő? Nyugodt lelkiismerettel állitom, hogy hazánk, de meg városunk ipari fejlettségét ismerve — na­gyon kevés! Mezőgazdasági terményeink ér­tékesítésénél pedig bármilyen ós­dinak látszik is, a még szükséges behozatalunk arányában cserefor­galomra kell törekedni, hogy ne álljon elő az a helyzet, mint pl. Olaszországnál is kivitelünkkel szemben aránytalanul több árut szállít be az országba. Ezzel szemben a hazai gyümölcs termelést kell megszervezni és tökéletesíteni. | Érthetetlen és megengedhetet­i *n, hogy Lengyelország és Hol­landiából szállítottak be burgonyát és egyéb mezőgazdasági terményt amelyek idehaza, de különösen a Nyírségben beszerezhetők lettek volna — bőven! Iparcikkek légióját lehetne — a fentiek szerint— idehaza is vefr senyképesen előállítani, de — be­ismerem — sok olyan iparág van, amely nem tudja m?g a súlyos védővámok mellett sem felvenni a versenyt a külföldi iparral. Itt az államnak kellene a ki­egyenlítés jzer^pét magára vál­lalni a fentemiitett vámtöbbletből, Tul hosszadalmas lennék, ha annak magyarázatára is kitérnék —ami felesleges is —, hogy meny­nyi előny származnék ebből ha­zánkra s nem utolsó sorban váro­sunkra. Egészen röviden: Kb. évenként eddig átlag 350 millió pengővel többet vásároltunk külföldön, mint amennyi árut kivittünk. Nem is beszélve az ebből eredő pénztelen­ség okozta órási külföldi kölcsö­nökről, amelyeknek ma már a ka­matai is egy nemzeti vagyont ké­peznének — ha nem kellene ki­vinni. A tőketörlesztést még a dédunokáink is fogják nyögni. 350 millió!!! Te szegény Hazám! Meddig bí­rod még? "Kedves honfitársam! Ébredj tudatára, hogy ha nem ügyelsz mindennemű vásárlásaidnál az áruk magyar eredetére, árulója vagy nemcsak hazádnak, hanem saját magadnak is, mert éneikül soha nem lehet itt normális gaz­dasági vérkeringés s enélkül pedig — a legjobb esetben — a nincs­etlenség, nyomorúság s pangás AZ APOLLO HÉTFŐ-KEDDI MŰSORA KIZÁRÓLAG 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK! TOLSTOJ LEO viiágbirü regénye az orosz paras-tokrfl SÖTÉTSÉG^ATALMA CORINNE GRIFFITH & tájoí niüvés?n« ragyogó alakítása AZ ÉLET TAVASZA (Szegány fm, g^zdng leáDy) BKI . r , í ­, . ... * • .'. ^ POLLO Pénteken csak 1 napig! LlONEL BARRYMORE szenzációs újdonsága HISZT ÉRIKA Regény egy szép fsszonyról és egy soífórről LON CHANEY Q^IRÉmA grandiózus alakitasaval A két attrakció 16 felvonásban egyszerre Szombaton MILTON SILLS Vasárnap Harry Piel legkomolyabb riválisának idei első nagy kalandor filmje TITOKZATOS EMBER „SÓLYOM FÉSZEK" Izgalmas kalar dor történet 9 felv. 2 bnrieggh attrwkci ó Előadások nezdetets: hétköznap 5. 7 és 9. órakor csak állandósul. A végkövetkez­ményekre gondolni is rossz. Ha pedig tudatára ébredünk végre kötelességünknek, megment­hetjük Hazánkat is, magunkat is. A »Magyar Hét«-re való visz­szaemlékezés adta kezembe a tol­lat s annak — sajnos — súlyos kudarca feletti elkeseredés s an­nak megnem értése miatt, szik, hogy a »Magyar Hét« amo­Általában az emberek azt hi­lyan vásári propaganda, amelyet ma látok, holnap nem is Hlik rá­gondolni, — hisz csak nem ne­gondolni — hisz csak nem nevet­tethetik ki magukat Pesten gyár­tott autóval stb.-vei. Ennek kapcsán beszélhetnénk arról, hogy nemcsak a Pesten gyár tott autót nem vásároljuk, ha­nem sok mindén mást; pl., hogy ismét luxns-cikket említsek: a parfüm. Jóleső érzés, volt, nem is olyan régen — természetesen ezt már elfeledték — (: hisz már vagy fél­éve volt !):, az illatszertárak és dro gueriák felesküdtek, hogy Coty­parfümöt nem tartanak s hazá­jának ellensége, aki ezt vásárolja,, ma nyájas olvasó, keresd azt a boltot, ahol nem ez a gyártmány van tnlsulyban! Autó, traktor, selyem stb. stb. Hát szabad ezeknek hazai gyárt­mányoknak is lenni, hogy szé­gyenkezés nélkül menjük rajtuk s. bennük végig az utcán? — Nem! Csak az a jó, ami külföldi! Nem is olyan régen voltam az ország egyik legnagyobb posztó­és selyemgyárát meglátogatni. — Egyik ámulatból a másikba es­tem a csodálkozástól az áruk szép sége, jósága, finomsága s főleg olcsósága miatt, de a legjobban az lepett meg, hogy bár teljesen idehaza készülnek — egyetlen áru­nak nincs magyar neve s a. gyártmányoknak 80—90 százaléka Külföldre kerül. Mikor megkérdeztem a gyár fő­mérnökét, miért van ez ? Azt felelte: »Mert idehaza nem. lehet magyar árut eladni, mert annak idehaza nincs piaca. A kül­földi rendelő pedig olyan nevet kiván adni a gyártmányoknak, ame lyek az összes piacokon mint »márkák« nagy kelendőségnek ör­vendenek s nem ritka eset, hogy a. %81ünk kikerült áruk kerülnek vissza hazánkba, természetesen jóval magasabb áron s ugy meg­becsülve, mint áfiogy a magyar árut lebecsülik!« Ha ilyen és ehhez hasonló dol­gokon mindenki — de különösen azok, akik erre illetékesek — ko­molyan gondolkodnának és cse­lekednének nem lenne ily nagy­mérvű a nyomorúság és a munka­nélküliség s ez, sőt csak ez lehet , az első lépés Trianon megdönté­sére! Itt kezdődik minden! Egy olvasó. — 30o/o-ot takarít meg, ha kö' zépiskolai felirásos füzeteit és rajz­tömbjeit Dickernél szerzi be — (ideiglenesen a Sipos-cukrászdá: vai szemben.) — Német nyelviskola. Szeptem­ber elsején német nyelviskola nyilt a Virág-utca 8. szám alatt (az udvarban.) A tanítás és társalgás kizárólag német nyelven történik, ugy a kezdők, mint a haladók ré­szére, még pedig egyénenként, vagy csoportosan. A havi tandíj összege heti 2 leckével, a taní­tási idő tartama szerint változik, éspedig ha a lecke félóra, a havi tandíj 8 P, ha a lecke háromnegyed, óra, a tandíj 12 pengő, teljesóra esetén pedig 16 pengő. A felnőtt kezdők és haladók részére az es­ti órákban tartatnak tanfolyamok. Beiratkozási dij 3 pengő. Beirat­kozni egész napon át lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents