Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-28 / 221. szám

1929. szeptember 25. 5 Költöző madarak ba szállnak... ősszel élfog nagy nyugtalanság, dobolnak bennem furcsa vágyak, odakötözöm titkon lelkemet szárnyaira a költöző,, madárnak. Felhők alatt bujkálok én ^s, nem tudom én, mit is keresve — két árva, könnyes bus szemem elréved innen messze-messze. Mert itt a hűvös szél sikong, ködök loholnak le a f'étre, Halál harangja sirva kong indul a bus, nagy temetésre. Csak menni, menni innen el, • hol'nem fürödtem még a'fényben és már az őszi hervadás kegyetlen karja nyúlik értem. Valahol vanpak még hegyek s várnak szép titkos kék palástban, csodákat tárnak majd elém, amiket én még sose láttam. Valahol van még kacagás, turbékol" az öröm galambja; mit az élet itt nem adott, valahol messze tán megadja! Valahol nyilik még virág, illatot nékem rejtegetve — rakok még fészket véletek költöző gólya, daru, fecske! Vagy nem találok oda el, hová ti vággyal igyekeztek... Ha visszajöttök, egy siron sirassatok meg egy keresztet! Fiák András Milyen legyen az olasz export bnrgonya ? Az export intézet tájékoztatója (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Megírtuk tegnapi 'számunkban, hogy Szabolcsvármegyében és főleg a Dunántulon megindult az olasz exportburgonya szállítása. Ezzel kapcsolatban megemlékeztünk arról, hogy az Olaszországba szállított magyar burgonya minősége az elmúlt években sok esetben nem felelt meg a "külföld követelményének és részben ennek következtében -az olaszok a magyar burgonya bevitelét betiltották. A Mezőgazdasági Termény és Termékforgalmi Intézet vezetőségének intervenciójára sikerült az olasz beviteli tilalmat; felfüggeszteni, azzal a kikötéssel, hogy a kiszállított burgonya minősége minden tekintetben megfelelő lesz. Az olasz kormány közölte, hogy ha rossz minőségű burgonya kerül behozatalra, ugy azt lefoglalják és a határra visszaküldik. Hogy ez meggátoltassák, az Exportintézet szakembereivel berakás előtt és alatt a burgonyát fajtaegység és minőség szempontjából ellenőrizni fogják. Ezért minden Olaszországba irányuló burgonya szállítmány rakodása az intézetnek Budapest, V. Rudolf-rakpart 6. Sürgönyeim: Intézet«, telefon: automata 2—58, vonal 41, 2—58 vonal 142. 48 órával a berakás megkezdése előtt táviratilag vagy telefonon bejelentendő. Olaszországba menő burgonyaszállitmányokat származás és egészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni. Az erre szolgáló nyomtat vány űrlapok a M. kir. Növényélet! és Kórtani Állomástól (Budapest, II. Hermann Ottó-ut 15 —17.) díjmentesen beszerezhetők. A burgonya szállítmányokat csak a fél által előzetesen fertőtlenített vasutikocsiban továbbítják. Az olasz piacon a fajták kö-' zül "elsősorban az »EIla« és hozzá hasonló hosszúkás lapított gumóju fajták kívánatosak, de elfogadnak minden szépen, tisztán, egyöntetűen szállított keverésmentes burgonyát is. A »Krüger«-t lehetőleg ne küldjük Olaszországba, hanem Görögországba és Jugoszláviába. Földtől, sártól, szalmahulladéktól és más szeméttől, rothadt, vágott, sérült, rágott és naptói megzöldült, továbbá tyúktojásnál kisebb gumótól mentesnek kell lenniök a szállítmányoknak. , [ A Növényéleg és kórtani állomás vizsgálati dija 10 tonnás vagononként 7 pengő, 15 tonnás vagononként 10 pengőt tesz ki. A meg nem felelő szállítmányok feladói az olasz burgonya kivitelből kizáratnak. A kisvasuton szállított burgonya lehetőleg zsákban szállítandó, hogy az átrakásnál a burgonya mi nősége ne szenvedjen. A jobb minőség és ár elérése érdekében kívánatos a zsákban való szállítás bevezetése. . DIADAL Szept, 28., szombaton 5, 7 és 9, 29. vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor 2 vígjáték attrakció 1 műsorban! HINTÁSLANY Vigjáték 8 felv. Főszereplők ; Harry Liedtke és Ossy Oswalde CARMEN Vígjáték paródia 6 felv. CAPLINNAL a főszerepben Jegyelővétel. Jegyelővétel összértékű jutalmak • .T«islc»tm»* vétlJegyQ tea bel- ét Wíőiai fogylsr.í&l LSiitt az alanti kérdésre adott legjobb válaszokért: Mily előnyökicai bir a íeótiak reggelire való élveieíe, más re<?eeli iíalok hfllyetí? I DÍJ, Sészpénzfcen . . 1 Dij, készpöűiljen . . 1 Dij. készpénzben .... 400.1 Dij, készpénzben .... 300.2 DÍJ, készpénzben á 200 márka 400.10 DÍJ. készpénzben ál 00 „ 1.000.40 DÍJ, készpénzben a 50 „ 2.000.Dijak: 1.00C-márka 2C0 flrt.6 személyes teakíszlet 500.- .. 3.400.— 25C drb. 2 személyes teakeszlet 2.750.2000 drb. „Kompletía" teáskanna, füegö-szarSvel. . . G.0033350 drb. parcellán teáscsésze tojashéj-porcellánbó! 2.250.aárka A díjösszegek felemelésének, vagy a beosztás negváltoztatásának joga fenntartva. A dijak kifizetése napi árfolyamon Való átszámítással pengőben fog megtörténni. Feltételek: A kérdés megválaszolása a .Teáskanna" Lilával, mint reggeli itallal, eszközölt legalább is négyheti személyes tapasztalat alapján kell hogy megtörténjen. Az izleíességre, a közérzetre gyakorolt kellemes hatásra, valamint a háztartás, ban elért pénzmegtakarításra vonatkozó megállapítások kívánatosak és a pályázat elbírálásakor kellő figyelembe lesznek részesítve. A válasz találó jelszavak, vagy vers, stb. formájában is beküldhető, a terjedelem azonban ne baladjon meg 100 szótagot. A szövegek levelezőlapon küldendők be, amelynek előlapján a címzés „Teekanne Co.". Omden-A. 1, S&licfifach 374., valamint a beküldő pontos címe és a felirat .,Tcáskanna-Pályáza{" tüntetendő fel. Beérkezési batáridő legkésőbb 1929. november 15. A pályázaton mindenki résztvehet, de a „Teekanne-Ca " közvetlen és közvetett alkalmazottai ebből ki vannak zárva. A bírálóbizottság útján hozott döntések véglegesek. Esetleges igénylések figyelembe nem vétetnek. A pályadíjak kiosztása a beküldési határidő utolsó napja után legrövidebb időn belől megtörténik. Az eredményről az összes résztvevők hirdetések útján, vagy közvetlenül fognak értesítést nyerni. CcásKwm védjegyű tea A nyíregyházi gazdik le akarják tenni a kéményseprői vizsgát, hogy ne legyen dolgok a hivatásos kémény-. seprőkkel (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Érdekes, derültséget keltő — tehát hasznos — mozzanatokban gazdag esemény: a gazdák választmányi ülésén a kéményseprő ügyet tárgyalják. A gazdáknak nem kell kéményseprő. Az ő kéményüket ne seperje más. Kiseprik ők. Kiseprik a kéményseprőkkel együtt, akiket nem szívlelnek. Protekciósok, pártolja őket a polgármester — mondják, különben érthetetlen, miért van igazuk a pereskedésben. Mert már pörre is került a so*i abban, hogy kell-e a tanyai gazdának kéményseprő avagy sem. A kéményseprőkérdés IetárgyaIásának menete pedig ekként vala: Pápay Mihály elnök: Rakovszky kegyelmes ur ígéretet tett, hogy ha nem lesznek a tanyán tüzek a kéményvizsgálatokat és seprést mellőzhetik a gazdák, a dijak fizetésétől mentesítve lesznek. Garay ,GyuIa dr. ügyész: A kereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta a kültelki kémények seprési ügyét. A Gazdaszövetség niegbizta az elnökséget, járjon el a kereskedelmi miniszternél, hogy a nyíregyházi gazdák ne legyenek kötelesek kéményt sepertetni. A kereskedelmi miniszter döntése: azok "a kültelki lakások, amelyek nagyon messzire esnek a várostól, amelyekhez nem vezet járható ut és amelyek elszórtan fekszenek, mentesítve legyenek a kéményseprőktől . A nyíregyházi bokortanyák nem tartoznak ebbe a kategóriába, mert jól megközelíthetők és csoportos épületek. A gazdák ebben a rendeletben nem nyugszanak meg. Tanácskozás is volt a gazdák és kéményseprők bevonásával a városházán. Eredmény: a tanyákon a kéményseprők ellenőrző utakra járnak, a gazdák (egy kéményért fél) dijat Fizetnek: 2 pengő 88 fillért. A gazdák egy része azt mondja: hát csak járjon a kéményseprő, fizetjük. Egy másik csoport: csak ellenőrizni jöjjön és ezért egy keveset fizetünk. A harmadik cso. port véleménye: és ez a legerősebb csoporté — nem kell kéményseprő. Most már mi a teendő? Ugy is küldöttség megy a minisztériumba az adómérséklés ügyében. Kérjék a kéményseprési kötelezettség alól való mentesítést is. Hivatkozzanak arra, hogy nem volt kéménytüz a tanyán. Sokan szólnak a tárgyhoz. Van, aki 20 fillért fizetne egy kéményért. Akkor majd csak elmarad a seprőember. Liskán Ferenc gazda: Én magam seprem a kéményt, nem fizetek. Mikor aztán adót fizetek a városnál, hát ott kérik a kéményseprési dijat. Hogy jön ez az adóhoz? Miféle kivétel ez a kéményseprőkkel ? Egy gazda: Járjon a kéményseprő, mint az ablakos, kiáltson ő is, és akkor jöjön be, ha hívjuk. Zomborszky gazda: Ha nem szüntetik be a kéményseprők a tanyák látogatását, le fogjuk tenni mindnyájun a kéményseprő vizsgát. Én leteszem 24 óra alatt. Többen: Mi is letesszük, van lícium elég a tanyán, kiseperjük egymás kéményét. — Rendezzenek kéményseprő tanfolyamot a gazdáknak. Pápay elnök: Ez nem megy olyan könnyen! Három évig kell ott inaskodni! —- Egy hang: Hát a motorbicikli vezetés! Az csak nagyobb tudomány, .mint a kéményseprés és mégis ki lehet tanulni. Pápay: Igen ám, de az nem iparág. Egy öreg gazda: Sok nép perelt már nálunk a kéményseprősökkel de ha a kéményseprő kér, a polg'ármester ad, mindig neki ad igazat. A kéményseprők reggelire, ebédre, vacsorára jönnek hozzánk. — Három fillért fizetünk, többet nem. [ A vita mind hangosabb lesz, mig az elnök véget nem vet neki azzal, hogy majd meglátjuk, mit hoz a küldöttség. Ebben aztán megnyugszanak a gazdák, akik sehogysem nyugszanak bele a kéményseprők látogatásába. Pedig a példaszó is azt mondja, hogy a kéményseprő szerencsét hoz.